remélem nem haragszanak meg akik írták ezeket a kis beszámolókat, hogy feltettem őket ide...
 
"...86 után felmászott a színpadra 3 komolytalan arc. 3 fiatal srác, bubiséróval és tejóégmilyen zenével. Ez grindcore!!! Saját bevallásuk szerint gyors, lényegre törő hardcorepunk, de ez valami egészen más volt. Az emberek vagy röhögtek a színpad előtt vagy sírva menekültek ki a sátorból. Na én a menekülősök között voltam, ez nagyon nem az én világom. Volt kb. 60 szám, egyenként 30-40 másodpercesek. :D A leghosszabb szám sem volt egy perc állítom! És mindehhez vinnyogós, ugatós, nyávogós, károgós, ordítós, sikítós... ének! Nem is akarok rá emlékezni! :D "
 
"...lettünk vagy 70-en, mire kezdett az Another Way. Talán már láttam őket, talán más felállásban, a mostani produkció mindenesetre elég meglepő volt. Veszett HC/punk sipítozó énekkel. A színpad előtti mikrofonba ordító srácból olyan hangok jöttek ki, amit nem néztünk volna ki belőle. A Coheed and Cambria-s énekes hangja kellemes bariton ehhez képest. Sipítozás, őrült tempó, rövid számok. Kell ennél több?"
 
"..Ez után jött az Another Way, "megfogyva bár, de törve nem", ugyanis az énekes nem jelent meg, de ügyesen megoldották eme problémát, és pár szám erejéig segítséget is kaptak a közönség soraiból. Ahogy elkezdték, már szakadt is a bőgő húrja, (ez kísértetiesen hasonlított a Free Festes történtekre, csak ott a gitár húrja járt pórul), úgyhogy kényszer szünet következett, majd uccu bele a közepébe. Itt már kezdett megtelni a terem, de talán a "fastcore balladák" sebességénk tudható be, hogy kevés ember akadt, aki táncra perdült, de ők annál lelkesebbek voltak..."
"...A lényeg, hogy 22 óra körül elkezdte az összeszerelést a mezotúri Lokomotív színpadán a környék beli Another Way. A zenekar elég régóta létezik, de az utóbbi idoben komoly változásokon ment át. Tehetséges, lelkes srácok, akiknek a mozgásuk is kellemes látnivaló, de a zene az ami nekem igazából kurvára nem tetszik. Grindcore. Azt hiszem ezzel többet nem is foglalkoznék. Jók a srácok, szépen eltolták a repertoárjukat, de grindcore és kész..."
"...de igazából az another way miatt ragadtam billentyuzetet! kevés ilyen jó magyar hardcore zenekar van. legutóbb két éve láttam oket. a gitáros meg a basszgitáros azóta hangszert cseréltek, aki akkor dobolt, az meg most énekel, meg szereztek egy vadállat dobost. a zenéjük meg szélsoségesebb lett, több benne a metál, és több benne a punk. sajnos kevesen voltunk és a tánc se nagyon ment (nem úgy mint késobb a notnormálon), ettol még jó volt a hangulat. a legjobb momentum az volt, amikor az oldaltam összecsuklott, akkor az énekes fölkapta, kicsit hülyéskedett vele, lóbálta, mintha el akarná hajítani, aztán odament a dobos mellé és odatartotta a levegoben, fél kézzel toldi miklósként, a dobos úgy ütötte végig. sok számot játszottak kb. húsz perc alatt..."
"...Volt egy banda, nem emlékszem pontosan a nevükre, talán Another Way. Ebben Kocka Peti egyik haverja dobol. NA ilyen sodró lendületű koncerten még az életben nem voltam. Basszeg, ilyen attitűddel bármit.
másfél-kétperces számok, a gityós, a basszeros és az énekes kirohangáltak a nézőtérre, sőt leginkább csak ott voltak és csapkodtak és ugráltak és rohangáltak és kibasszott gyors hardcore-punkot nyomtak. a dobos úgy verte, hogy kiröpült a verő a kezéből félpercenként. Ez tényleg fergeteges volt, őket mindenkinek hallani kéne legalább egyszer. Úgy felrázták az agyakat, hogy az emberek csak kapkodták a fejüket...."