Visszalépés a népekhez

Barbárok

Az ember barbárok számos törzse vándorol Krynn felszínén. Mindegyik törzsnek megvan a természetes közege, ahol már évszázadok vagy évezredek óta élnek.

Megjelenésük

A barbároknak több törzse is él Ansalon vidékén, a hegyi barbárok, a síkföldiek, a sivatagiak és a jég barbárok. Ok vándorló népek, így a természeti viszontagságok megedztették testüket. Mire elérik a 60-adik évüket, addigra legtöbbjüknek ráncos lesz a bore, ám erejüket akkor sem vesztik el.
A fiatal barbárok pedig Ansalon legszebb népei közé tartoznak. Magasságuk miatt mindig kiemelkednek a tömegbol, hiszen mind a nok, mind a férfiak megtermett méretuek, úgy egy fejjel mindenképpen magasabbak a többi embernél, a hétköznapi városlakóknál. Ez a négy barbár faj prémekbe, borökbe, és szormékbe öltözik általában. Mivel kevés barbár foglalkozik mezogazdasággal, ezért a szottesek ritka luxusnak számítanak.
A tengeri barbárok borszíne gazdagabb színárnyalatú, mint más barbároké. A világosbarnától a feketéig terjedhet. A tengeri barbárok a borök helyett a színpompás és cifra vitorlavászonból készült ruházatot, háziszottest, vagy a zsákvászon viseletet kedvelik. Ok a legcivilizáltabbak a barbár fajok közül, bár a tengeri élet miatt kevésbé bátrabbak, mint a szárazföldön élo rokonaik.

Személyiségük

A hegyi, síkföldi, sivatagi és a jég barbárok egyszeru, a tradícióikhoz ragaszkodó emberek. Mindegyikük mélységesen tiszteli a természetet, s minden teremtményt, növényt, tárgyat, és helyet elfogadnak olyannak, amilyennek teremtetett. Így ezek a barbárok gyanakvó szemekkel tekintenek a civilizált emberekre és ezzel együtt az életmódjukra is. Ritkán bíznak meg az ilyen népekben: egészen addig, amíg a városlakó be nem bizonyítja nemességét, és becsületességét, addig az állatoknál is alacsonyabb szintunek tekintik oket. Ez a bizalmatlanság a civilizált emberek irányába, a varázslók és a mágia felé is hasonlóan közeledésképtelenné teszi oket. Mivel a varázslók megrontják a természetet, és saját javukra fordítják, a barbárok a varázslókat a világ legpogányabb teremtményei közé sorolják.
A tengeri barbárok nagymértékben különböznek a többi barbártól. Kifelé hangos, barátságos emberek, sok jókedvvel megáldva. Belül viszont dölyfösek, és kevélyek, ami távol tartja oket más fajoktól. Mégis tisztességesen bánnak azokkal, akikkel találkoznak, s elofordul, hogy akár barátságok is szövodhetnek, melyek bármilyen viharokat átvészelnek.

Történetük

Az embereknek, az istenek utolsó teremtményeinek kis élettér jutott. Az elfek az erdoket foglalták el, míg az ogrék a hegyekben telepedtek le. Csak az óriási pusztaságok, síkságok maradtak szabadon Ansalonon az emberek számára. Így tehát az emberek ezeken a földeken vándoroltak, kialakítva a gyujtögeto és vadászó, nomád életmódot. Évekig éltek így, míg az ogrék leözönlöttek a hegyekbol, és összegyujtötték az embereket, hogy rabszolgákként oket szolgálják.
Generációkon át az emberek az ogrék bányáiban dolgoztak. Verejtékükkel és vérükkel fizetve azért, hogy az ogrék luxus dolgai meglegyenek. Mindig túl fáradtak, és egymástól elkülönítettek voltak ahhoz, hogy lázadjanak.
Egy napon azonban egy ogre, Igraine korlátozott szabadságot adott rabszolgáinak, mivel azok az életüket kockáztatva megmentették a lányát. A szabadság reménye, mint a pestis terjedt el az emberek között a hegyekben. Lázadás tört ki, ami miatt pedig az ogrék megharagudtak Igraine-ra, és elüldözték ot a városból. Igraine rabszolgái ádázul küzdöttek felszabadítójukért, feltartóztatva ezzel az ogre hadsereget. A véres és rettento harc után az emberek és Igraine elmenekültek.
Az emberek szétszóródtak a világ minden égtája felé, és megtanultak életben maradni ezeken a vidékeken. Néhányan városokat építettek az ogre városok mintájára. Mások úgy tartották, hogy a városok voltak a rabszolgaság, fogság és a romlottság gyökerei, jelképei. Ezek az emberek az állandó vándorlást választották, visszautasítva a civilizáció romlottságát. Leszármazottaik a mai napig vándorolnak. Néhányan visszatértek a hegyekbe, mások a tundrai vidékekre utaztak, messze délre. Sokan mások a sivatagokba menekültek, mivel biztosak voltak benne, hogy az ogrék valahogy bosszút állnak majd. Az utolsó csoport csak azt kívánta, hogy visszatérhessenek az osi földjükre, a síkföldekre. Ebbol kifolyólag, az emberek barbár törzsei szinte Ansalon minden táján élnek.
A tengeri barbároknak teljesen más a történetük. Régen, a hatalmas Istar területén kezdodött. Tengerészek voltak. Ám az Összeomlás lerombolta a hajósok központi városát, és a tengerészeket szétszórta a világ minden szegletébe. Attól fogva, hogy a Lángoló Hegy elpusztította Istart, a tengerészek úgy élnek, mint a nomádok. Sohasem telepednek le véglegesen: az utazás iránti leküzdhetetlen vágy töltötte meg ereiket.

Életstílusuk

Krynn barbárjai nomád életmódot folytatnak. A nagyvárosi és városi életet fullasztónak és kíméletlennek találják a vadonbéli élettel szemben. Bejárják a területüket, követve az állatok vándorlását, és az évszakok változását. A barbárok imádják a szüloföldjüket és a természetet.
Tisztelik a föld erejét, és azokat, akik hasonló eroket birtokolnak.
A tengeri barbárok másként élnek. Habár idejük legtöbbjét a tengeren töltik, idonként kikötnek. Mivel ezek a barbárok városlakók leszármazottai, ezért vannak kiköto városaik, ahol pihenni tudnak és eladhatják rakományukat. Saifhum szigetén fekvo Sea Reach az egyik ilyen piheno városa a tengeri barbároknak. Sea Reachben tiltják az idegeneknek a kereskedelmet, így kívánják távol tartani Ansalon koszos népeit.

Eszközeik, Technológiáik, és Fegyvereik

A barbárok fegyverei tökéletesen megfelelnek a különleges éghajlat és terület által felmerülo feladatoknak. A fegyvereket sokféle anyagból készítik, és közönségesebb feladatokra is használhatóak. Például a síkföldi barbárok az íjat és a bolát vadászatnál és fegyveres harcnál is használják. Hasonlóképpen, a hegyi barbárok medvekarma segítségükre van a sziklák megmászásánál, de veszélyes fegyverré válik a kezükben, közelharc esetén. Ráadásul ezeken a speciális tárgyakon kívül használnak még lándzsákat, hosszú és rövidkardokat, toröket és husángokat is. Csak a barbárok jártasak ezeknek a fegyvereknek a használatában. A barbárok páncélzata sokban hasonlít a fegyverzetükre, a számukra kézenfekvo anyagok felhasználásával készülnek. Ebbol kifolyólag általában prém-, bor-, vagy szegecselt borpáncélt viselnek. Pajzsként közepes, fából készült pajzsokat használnak.