|
A kapilláris erők, az Eötvös törvény
A kapilláris erők szabják
meg a pohár víz felületének alakját, ezek hatására
lesznek a cseppek gömb alakúak, ezek okozzák, hogy a víz
a vékony hajszálcsövekben felemelkedik. Eötvös a
felületi feszültségek meghatározása céljából először is
egy új eljárást dolgozott ki, az un. reflexiós módszert.
E módszer lehetővé tette a különböző folyadékok felületi
feszültségének nagypontosságú meghatározását. Kísérletei
során azt találta, hogy összefüggés van a folyadékok
felületi feszültsége és molekulatömegük között. Ezen az
alapon a folyadékok felületi feszültségének a
hőmérséklettel való változásából meghatározhatjuk a
folyadékok molekulatömegét.
Ez a fontos összefüggés az Eötvös-féle törvény, mely
kimondja, hogy valamennyi egyszerűen összetett folyadék
molekuláris felületi energiája 1 oC
hőmérsékletváltozásra ugyanannyit változik. Ez az
általános gázállandó megfelelője a folyadék állapotra.
|
Gravitáció és mágnesesség
Közel
négy évtizeden keresztül, haláláig a
gravitáció és földmágnesesség
tanulmányozásával foglalkozott. Ezekben
a vizsgálatokban a gravitáció térbeli
változásainak tanulmányozására a
Cavendish-féle torziós inga módosított
változatát használta fel. Vizsgálati
módszerét két biztos pillérre fektette.
Az egyik az eljárás szigorú fizikai
elméletének kifejtése, a másik a célra
alkalmas, szinte hihetetlen érzékenységű
műszer, a híres Eötvös-féle torziós inga
(variométer) tényleges megszerkesztése.
|
A gravitációs
kompenzátor
Eötvös gravitációs
műszerei közül említést
érdemel még a
gravitációs kompenzátor,
amely lényegében torziós
szálon függő vízszintes
ingarúd, a rúd végein
gömb alakú tömegekkel. A
műszer érzékenységére
jellemző, hogy Eötvös
műszerét a Duna
partjától kb. 100
méterre felállítva a
Duna vízszintjének 1
cm-nyi változását már
regisztrálni tudta.
Vissza a főoldalra |
|
|
|
|