A PCI bus sokkal gyorsabb, mint az ISA bus. Ezért ahhoz, hogy az ISA kártyák jól müködjenek a PCI bus-tól érkezett I/O ciklusokkal, az I/O helyreállítás mechanizmus további bus órajel-ciklusokat ad két egymást követő PCI-tól származó ISA felé irányuló két ciklus közé.

Az alapbeállítás szerint a bus helyreállítási mechanizmus legalább 3,5 órajel-ciklust ad az ISA bus felé irányuló két egymást követő 8 bites I/O ciklushoz. A fenti opció megengedi a felhasználónak, hogy további órajel-ciklusokat adjon a két egymást követő ISA bus felé irányuló 8 bites I/O ciklus közé. Az NA választása azt jelenti, hogy legalább 3,5 órajel-ciklus adódik hozzá.

Állítsuk a 8-bit I/O Recovery Time-ot NA-ra, ha lehetséges az optimális ISA teljesítmény érdekében. Növeljük az I/O Recovery Time-ot, ha probléma merül fel a 8 bites ISA kártya működésében. Meg kell jegyeznünk, hogy ennek a funkciónak az állítgatása értelmetlen, ha nem használunk ISA kártyát.

A PCI bus sokkal gyorsabb, mint az ISA bus. Ezért ahhoz, hogy az ISA kártyák jól müködjenek a PCI bus-tól érkezett I/O ciklusokkal, az I/O helyreállítás mechanizmus további bus órajel-ciklusokat ad két egymást követő PCI-tól származó ISA felé irányuló két ciklus közé.

Az alapbeállítás szerint a bus helyreállítási mechanizmus legalább 3,5 órajel-ciklust ad az ISA bus felé irányuló két egymást követő 16 bites I/O ciklushoz. A fenti opció megengedi a felhasználónak, hogy további órajel-ciklusokat adjon a két egymást követő ISA bus felé irányuló 16 bites I/O ciklus közé. Az NA választása azt jelenti, hogy legalább 3,5 órajel-ciklus adódik hozzá.

Állítsuk a 16-bit I/O Recovery Time-ot NA-ra, ha lehetséges az optimális ISA teljesítmény érdekében. Növeljük az I/O Recovery Time-ot, ha probléma merül fel a 8 bites ISA kártya működésében. Meg kell jegyeznünk, hogy ennek a funkciónak az állítgatása értelmetlen, ha nem használunk ISA kártyát.

Ha a Passive Release engedélyezve van, a CPU-PCI bus elérések megengedettek a PCI bus passziv megszakítása alatt. Ennek következtében a processzor eléri a PCI bus-t mialatt az ISA bus éppen elérés alatt van.

Máskülönben az irányító csak másik PCI master elérést fogad el a helyi DRAM-ba. Más szavakkal csak másik PCI bus master érheti el a PCI bus-t, és nem a processzor. E funkció feladata az ISA bus master késleltetésének fedezése, ami sokkal hosszabb, mint a PCI bus master.

Engedélyezzük (enable) a Passive Release-t az optimális teljesítmény érdekében. Tiltsuk (disabled), ha gondok adódnak az ISA kártyával.

E funkció feladata a PCI ciklus az ISA bus-hoz/tól késleltetésének a fedezése. Az ISA bus sokkal-sokkal lassabb, mint a PCI bus. Ezért a PCI ciklusok az ISA bus-hoz/tól befejezése sokáig tart, ami a PCI bus lelassulását okozza.

A Delayed Transaction engedélyezése megengedi a chipset beágyazott 32 bites írás bufferének, hogy támogassa a késleltetett tranzakció ciklusokat. Ez annyit jelent, hogy ezek a tranzakciók az ISA bus-hoz/tól pufferelve vannak, és a PCI bus felszabadul, így végezhet újabb műveleteket, mialatt az ISA tranzakció folyamatban van.

Ennek az opciónak engedélyezve kell lennie a jobb teljesítmény érdekében és a PCI 2.1 specifikáció fedezéséhez. Csak akkor tiltsuk, ha a PCI kártya nem müködik megfelelően, vagy ha az ISA kártya nem PCI 2.1 kompatibilis.

E funkció feladata a PCI ciklus az ISA bus-hoz/tól késleltetésének a fedezése. Az ISA bus sokkal-sokkal lassabb, mint a PCI bus. Ezért a PCI ciklusok az ISA bus-hoz/tól befejezése sokáig tart, ami a PCI bus lelassulását okozza.

A Delayed Transaction engedélyezése megengedi a chipset beágyazott 32 bites írás bufferének, hogy támogassa a késleltetett tranzakció ciklusokat. Ez annyit jelent, hogy ezek a tranzakciók az ISA bus-hoz/tól pufferelve vannak, és a PCI bus felszabadul, így végezhet újabb műveleteket, mialatt az ISA tranzakció folyamatban van.

Ennek az opciónak engedélyezve kell lennie a jobb teljesítmény érdekében és a PCI 2.1 specifikáció fedezéséhez. Csak akkor tiltsuk, ha a PCI kártya nem müködik megfelelően, vagy ha az ISA kártya nem PCI 2.1 kompatibilis.

Ez az opció állítja az AGP rekesz méretét (AGP Aperture Size). A rekesz a PCI memória megcímzett tartományának egy része, a grafikus memória megcímzett területe. A ciklusok, amik érintik a rekesz (aperture) tartományát, azok tovább vannak küldve az AGP-nek forditás, átalakitás nélkül. A mérete ugyancsak meghatározza, hogy mekkora legyen az a terület a a rendszermemóriából, amelyet a grafikus kártya használhat a texturák tárolására.

Az AGP Aperture Size a következő formula alapján van kiszámítva: maximálisan felhasználható AGP memória mérete x 2 plusz 12 MB. Ez azt jelenti, hogy a felhasználható AGP memória mérete kevesebb, mint a fele az AGP Aperture Size-nek. Ez azért van, mert a rendszernek szüksége van AGP memóriára (uncached - nem cache-elt) plusz egy megegyező méretű írással kombinált memóriaterületre valamint hozzáadott 12 MB-ra a virtuális címzéshez. Ez cimzési hely, nincsen fizikai memória használva. A fizikai memória csak akkor van kiosztva és "szabadon engedve", ha a Direct3D egy "create non-local surface" hívást kér.

A Win 95 (VGARTD.VXD-vel) és A Win98 a "vízesés effektust" ("waterfall effect") használják. A felületek elöször a helyi memóriában képződnek. Ha ez a memória megtelik, akkor abból "kiömlik" es a felületek az AGP memóriában valamint a rendszermemóriában képződnek. Tehát a memória használata autómatikusan optimizált minden alkalmazáshoz. Az AGP- és rendszermemória nincsen használva csak ha az mindenképpen szükséges.

Sok ember azt mondja, hogy az AGP Aperture Size méretét a rendszermemória felére kell állítani. Ez nem igaz ugyanabból az okból, amiért a swapfile méretét sem kell a rendszermemória 1/4-ére állítani. Úgy, mint a swapfile mérete, az AGP Aperture Size is egyre kevesebb területet kíván, minél több memóriával rendelkezik a grafikus kártya. Ez azért van így, mert a legtöbb textúra magán a grafikus kártyán van tárolva. Tehát azok a grafikus kártyák, amelyek 32 MB RAM-mal rendlkeznek, azoknak kisebb AGP Aperture Size szükséges, mint a kevesebb memóriával rendelkező kártyáknak.

Ha a grafikus kártyánknak nagyon kevés a memóriája, akkor az AGP aperture Size-ot a lehető legmagasabb értékre kell állítani, egészen a rendszermemória feléig. A több memóriával rendelkező videókártyák esetén nem kell az AGP Aperture Size-t a rendszermemória feléig állítani. Meg kell jegyeznünk, hogy az aperture mérete nem arányos a teéjesítményhez, tehát annak növelése nem növeli a teljesítményt.

Ettől függetlenül az AGP Aperture Size-ot ajánlott 64 MB-tól 128 MB-ig beállítani. De miért van szükség ilyen aránylag nagy méretű AGP Aperture-re, amikor a legtöbb grafikus kártya sok memóriát tartalmaz? Nem lenne jobb beállítani az abszolút minimumot ahhoz, hogy RAM-ot spóroljunk meg?

Nos, sok grafikus kártyának legalább 16 MB AGP Aperture Size-ra van szüksége a rendes működéshez. Ez valószínűleg azért van, mert a virtuális címzési terulet eleve 12 MB helyet foglal. Továbbá sok szoftvernek szüksége van AGP Aperture Size-ra ami általában nem meghatározott. Néhány játék is annyi textúrát használ, hogy az AGP memóriára is szükség van a grafikus kártya nagy memóriája ellenére.

Ha még emlékszünk a fenti formulára, a szükséges AGP memória mennyisége több, mint a szükséges textúra tárolási terület kétszerese. Tehát ha plusz 15 MB textúra tárolási hely szükséges, akkor 42 MB rendszermemória van használatban. Ezért van értelme magasra állítani az AGP Aperture Size-ot, hogy az könnyedén kiszolgálja a különböző szoftverek kívánalmait.

Fontos tudni, hogy az AGP Aperture Size lecsökkentése nem spórol memóriát. A beállítás csupán az AGP Aperture maximális méretét határozza meg, amit a rendszer csak akkor használ, ha mindenképpen szükség van rá. Addig ez a memória nincsen használva, amíg ez mindenképpen nem szükséges. Tehát ha az opciót 64 MB-ra állítjuk, az nem azt jelenti, hogy a rendszermemóriából vesszük el azt. Ez csak behatárolja azt a maximálisan használható memóriát, amelyet szükség esetén az AGP bus felhasználhat.

Most miután az AGP Aperture Size-ot "felturbóztuk" akár 128 MB fölé, ez nem igazán fogja vissza a teljesítményt, de a legjobb eredményt akkor kapjuk, ha 64 MB vagy 128 MB-ra állítjuk, így a GART tábla nem lesz túl nagy. Minél több memóriát szerelnek a grafikus kártyákra, és minél hamarabb elterjed a tömörített textúrák használata, úgy kevésbe lesz szükség 64 MB-nál nagyonbb AGP Aperture Size-ot megadni. Ezért ajanlott, hogy ezt az opciót állítsuk 64 MB-ra vagy legfeljebb 128 MB-ra.