A szívizom alapvető sajátosságai |
||||||||||||||
1. |
A szívizom szövettani jellemzése | |||||||||||||
- |
módosult simaizom sejtek alkotják | |||||||||||||
- |
a sejtek összefüggő hálózatot (syncytiumot) alkotnak | |||||||||||||
- |
egy-egy sejt villa alakban elágazik | |||||||||||||
|
|
|
|
|||||||||||
- |
a szívizomrost közepén egy sejtmag található | |||||||||||||
- |
az aktin és a myozin speciális elrendeződésű | |||||||||||||
- |
a mitochondriumok száma igen nagy | |||||||||||||
- |
a sejthatárok (Ebert-féle vonalak) csak felépítés szempontjából igazak | |||||||||||||
|
|
|
|
|||||||||||
2. |
A szívizom működése: | |||||||||||||
- |
működésük során átmenetet képeznek a harántcsíkolt és a simaizom között | |||||||||||||
- |
akaratunktól független, gyors működésűek | |||||||||||||
- |
nagy erőkifejtésre képes és sohasem fárad el | |||||||||||||
- |
a refrakter stádium már az elernyedés kezdetén fellép, ezért rajta a tetanuszos contractio nem hozható létre | |||||||||||||
- |
a szívizom a "minden vagy semmi elv alapján működik (ez azt jelenti, hogy már a küszöbinger is maximális contractiot vált ki, tehát a küszöbinger megegyezik az ingermaximummal) | |||||||||||||
3. |
Az elektrokardiográfia (EKG) | |||||||||||||
a) |
fogalma: |
|||||||||||||
a szív működése közben keletkezett akciós áram érzékelése a test felszínén és rögzítése az idő függvényében | ||||||||||||||
|
|
|
|
|||||||||||
b) |
a normál görbe szakaszai: |
|||||||||||||
- |
P-hullám | |||||||||||||
|
a pitvari systole alatt keletkezik | |||||||||||||
- |
PQ-távolság | |||||||||||||
|
|
|
|
|||||||||||
|
az ingerület átvezetődése a pitvarról a kamrákra | |||||||||||||
- |
QRS-komplexus | |||||||||||||
|
a kamra systoleja közben keletkezik | |||||||||||||
- |
T-hullám | |||||||||||||
|
a nyugalmi helyzet visszaállítódása (repolarizáció) | |||||||||||||
|
|
|
|
|||||||||||
- |
RR-távolság | |||||||||||||
|
két kamrai összehúzódás közötti távolság = pulzus | |||||||||||||
3. |
A szívhangok | |||||||||||||
a) |
lényege: |
|||||||||||||
|
a szív működése során keletkező jellegzetes hangok |
|||||||||||||
b) |
fajtái: |
|||||||||||||
- |
I. hang (systoles hang) | |||||||||||||
|
|
|
|
|
a kamrai systole alatt keletkezik, miközben a vitorlás billentyűk összecsapódnak ("tup") |
|||||||||
- |
II. hang (diastoles hang) | |||||||||||||
|
|
|
|
|
a kamrai diastoleja alatt keletkezik, miközben a félhold alakú billentyűk billentyűk összecsapódnak ("bú") és pitvarokból a vér a kamrákba áramlik |
|||||||||
4. |
Keringési térfogatok | |||||||||||||
a) |
pulzustérfogat ("verőtérfogat"): |
|||||||||||||
|
egy systole alkalmával a szívből a nagyerekbe préselt vér mennyisége (kb. 65-75 ml) |
|||||||||||||
b) |
perctérfogat: |
|||||||||||||
|
egy perc alatt a szívből a nagyerekbe préselt vér mennyisége (kb. 4-5 liter) |
|||||||||||||
(= a percenként szívösszehúzódások száma szorozva a verőtérfogattal) |
||||||||||||||
készítette: Fodor © | ||||||||||||||
módosítva:2008. július 09. |
||||||||||||||