A szívizom alapvető sajátosságai

 
 
 

1.

A szívizom szövettani jellemzése
   

-

módosult simaizom sejtek alkotják
   

-

a sejtek összefüggő hálózatot (syncytiumot) alkotnak
   

-

egy-egy sejt villa alakban elágazik

 

 

 

 

   

-

a szívizomrost közepén egy sejtmag található
   

-

az aktin és a myozin speciális elrendeződésű
   

-

a mitochondriumok száma igen nagy
   

-

a sejthatárok (Ebert-féle vonalak) csak felépítés szempontjából igazak

 

 

 

 

 
 
 

2.

A szívizom működése:
   

-

működésük során átmenetet képeznek a harántcsíkolt és a simaizom között
   

-

akaratunktól független, gyors működésűek
   

-

nagy erőkifejtésre képes és sohasem fárad el
   

-

a refrakter stádium már az elernyedés kezdetén fellép, ezért rajta a tetanuszos contractio nem hozható létre
   

-

a szívizom a "minden vagy semmi elv alapján működik (ez azt jelenti, hogy már a küszöbinger is maximális contractiot vált ki, tehát a küszöbinger megegyezik az ingermaximummal)
 
 
 

3.

Az elektrokardiográfia (EKG)
   

a)

fogalma:

        a szív működése közben keletkezett akciós áram érzékelése a test felszínén és rögzítése az idő függvényében

 

 

 

 

 
   

b)

a normál görbe szakaszai:

       

-

P-hullám
       

 

a pitvari systole alatt keletkezik
       

-

PQ-távolság

 

 

 

 

       

 

az ingerület átvezetődése a pitvarról a kamrákra
       

-

QRS-komplexus
       

 

a kamra systoleja közben keletkezik
       

-

T-hullám
       

 

a nyugalmi helyzet visszaállítódása (repolarizáció)

 

 

 

 

       

-

RR-távolság
       

 

két kamrai összehúzódás közötti távolság = pulzus
 
 
 

3.

A szívhangok
   

a)

lényege:

   

 

a szív működése során keletkező jellegzetes hangok

 
   

b)

fajtái:

       

-

I. hang (systoles hang)

 

 

 

 

 

a kamrai systole alatt keletkezik, miközben a vitorlás billentyűk összecsapódnak ("tup")

       

-

II. hang (diastoles hang)

 

 

 

 

 

a kamrai diastoleja alatt keletkezik, miközben a félhold alakú billentyűk billentyűk összecsapódnak ("bú") és pitvarokból a vér a kamrákba áramlik

 
 
 

4.

Keringési térfogatok
   

a)

pulzustérfogat ("verőtérfogat"):

   

 

egy systole alkalmával a szívből a nagyerekbe préselt vér mennyisége (kb. 65-75 ml)

 
   

b)

perctérfogat:

   

 

egy perc alatt a szívből a nagyerekbe préselt vér mennyisége (kb. 4-5 liter)

     

(= a percenként szívösszehúzódások száma szorozva a verőtérfogattal)

 
 
 
 
 
készítette: Fodor ©
 
 

módosítva:2008. július 09.