A vékonybelek

(intestinum tenue)

anatómiája és élettana
 
 
 
 

1.

 A vékonybél szakaszai:
    a) patkóbél (duodenum) - nyombél:
       

-

 hossza:
          kb. 30 cm
       

-

 alakja:
          patkó

 

 

 

 

 

       

-

 helyzete:
           az I-II. ágyéki csigolya magasságában a has jobb oldalán
       

-

 szakaszai:
         

*

 felső: vízszintes
         

*

 függőleges: leszálló
         

*

 alsó: vízszintes

       

-

 jelentősége:
          a függőleges, leszálló szakaszába nyílik a Vater-papilla (papilla duodeni), ahova nyílik a hasnyálmirigy és az epevezeték közös kivezető csöve

 

 

 

 

 

 
    b) éhbél (jejunum):
       

-

 a két szakasz egymástól nem különíthető el
       

-

 a vékonybél ²/-részét képezi
       

-

 a hasüreg középső részén túlnyomórészt haránt irányú kacsokat alkot

 

 

 

 

 

    b) csípőbél (ilieum):
       

-

 a két szakasz egymástól nem különíthető el
       

-

 a vékonybél ³/-részét képezi
       

-

 a hasüreg középső részén túlnyomórészt függőleges irányú kacsokat alkot
 
 
 

2.

 Szerkezete:
    a) nyálkahártya
        (tunica mucosa):
       

-

 körkörös (KERCKRING) redők

 

 

 

 

 

A fenti kép a szerzői jogának (copy right ©) tulajdona (creator): Adrian Mars
Amennyiben jól értelmeztem a nekem küldött levelet, a kép használatának feltétele, hogy a következő linket elhelyezzem az oldalon: http://www.flickr.com/photos/mindspigot/
Remélem, ezzel eleget tettem a kérésnek!
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

→ duodenum, jejunum

 

 

 

 

-

 bélbolyhok (villi intestineles) }

ANATÓMIA

-

 csillószőrös hengerhám
 

 

 

 

 

-

 a hámban kehelysejtek }

ANATÓMIA

 

 

-

 a bélbolyhok alján a hám Lieberkühn mirigyeket (cryptákat) alkot

 

 

 
    b) nyálkahártya alatti réteg
        (tunica submucosa):
       

-

 erek, kapillárisok → felszív
       

-

 Brunner mirigyek → lúgos váladék

 

 

 

 

 

       

-

 Peyer-plaque → nyiroktüszők → B‑lymphocyták → humorális immunitás

 

 

 

 

 

 
    c) izomréteg
        (tunica muscularis):
        körkörös és hosszanti rétegek → perisztaltika
 
    d) savós hártya alatti réteg
        (tunica subserosa):
        erek, idegek → perisztaltika
 
    e) savós hártya
        (tunica serosa):
        a bél melletti hashártya kettőzetbe megy át → bélfodor
 
 
 

3.

 A vékonybél mozgásai:
    a) perisztaltikus mozgás:
        a duodenum felöl az ileum felé
 
    b) keverő mozgás:
        szabálytalan időközökben a bélfal kis területeken összehúzódik majd elernyed
       

ß
        biztosítja a chymus összekeverését az emésztőnedvekkel
 
 
 

4.

 Az emésztőnedvek termelődését kiváltó hatások:
    a) a nervus vaguson keresztül a szájba került táplálék
 
    b) a gyomorból a duodenumba került tartalom a nyálkahártya hámsejtjeiben hormonok termelődését indítja meg
       

-

 enterogastron

 

 

 

 

 

leállítja a gyomor mirigyeienek működését és a gyomor perisztaltikát
       

-

 szekretin

 

 

 

 

 

a pancreasznedv termelését fokozza és a β sejtek inzulin termelését serkenti
       

-

 cholecisztokinin
       

 

 epehólyag összehúzódik, fokozza az epe és a pankreasznedv termelését
 
 
 

5.

 Tápanyagok bontása:
 

tápanyagok

bontást végző enzim

 lebontott  tápanyag hová szívódik fel

pancreas

vékonybél

fehérje

  

peptidáz

aminosav

vér
 → vena portae

szénhidrát

  

maltáz

mono-szacharid

vér
 → vena portae
zsírok   Æ    

nukleinsavak

  

nukleáz

nukleotidok

vér
 → vena portae

gyógyszerek

  

Æ

 

vér
 → vena portae
 
 
 
 
 
készítette: Fodor
 

 

módosítva: 2009. augusztus 05.