|
A máj |
||||||||||||||
|
(hepar) |
||||||||||||||
|
anatómiája és élettana |
||||||||||||||
|
1. |
A máj elhelyezkedése: | |||||||||||||
| a rekesz alatt a hasüreg jobb oldalán a hypochondrium-ban ® a rekeszt a jobb oldalon kb. 1 bordaközzel feljebb nyomja | ||||||||||||||
|
|
|
|||||||||||||
|
2. |
Jellemzői: | |||||||||||||
| - | vöröses barna színű | |||||||||||||
| - | tömött tapintatú | |||||||||||||
| - | kb. 1,5 kg tömegű | |||||||||||||
|
3. |
Felszínei: | |||||||||||||
| a) | rekeszi felszín: | |||||||||||||
|
- |
felfelé domború | |||||||||||||
|
- |
jobb oldali lebeny (lobus dexter) lényegesen nagyobb | |||||||||||||
|
|
|
|
|
|
||||||||||
|
- |
bal oldali kisebb (lobus sinister) | |||||||||||||
| b) | zsigeri felszín: | |||||||||||||
| a két lebeny határán H alakú barázda rendszer található | ||||||||||||||
|
|
|
|
|
|||||||||||
|
4. |
A májkapu képletei: | |||||||||||||
| - | vena portae | |||||||||||||
| ¬ | vena gastrica | |||||||||||||
| ¬ | vena lienalis | |||||||||||||
| ¬ | vena mesenterica superior | |||||||||||||
| ¬ | vena mesenterica inferior | |||||||||||||
|
|
|
|
|
|||||||||||
| - | arteria hepatica | |||||||||||||
| - | ductus hepaticus | |||||||||||||
| - | nyirokerek és idegek | |||||||||||||
|
5. |
A máj szerkezete: | |||||||||||||
| a) | kötőszövetes tokban két lebeny található | |||||||||||||
| b) | a lebenyeket lebenykék építik fel | |||||||||||||
|
- |
kötőszövetes tok veszi körül őket, amely a máj kötőszövetes tokjának fogható fel | |||||||||||||
|
- |
néhány mm vastagságú, hatszögletű alapú hasáb alakúak | |||||||||||||
|
|
|
|
|
|
||||||||||
|
- |
sűrűn egymás mellett helyezkednek el | |||||||||||||
|
|
|
|
|
|
||||||||||
|
- |
sugárszerűen elhelyezkedő sejtsorok, májsejtlemezek alkotják | |||||||||||||
|
- |
a lemezek között egymással közlekedő tág sinusok találhatók | |||||||||||||
|
|
|
|
|
|
||||||||||
|
- |
a sinusok a bennük keringő vért a központi vénába vezetik | |||||||||||||
|
- |
a sinusok felé tekintő májsejtek felszínén elektronmikroszkóppal mikrobolyhok láthatók | |||||||||||||
|
- |
az egymással érintkező sejtek felszínén kis barázda húzódik, melyek fallal nem rendelkeznek | |||||||||||||
|
|
|
|
|
|
||||||||||
|
- |
itt találhatók a RES-hez tartozó fagocitozisra képes Kupffer sejtek | |||||||||||||
|
6. |
A májsejt jellemzése: | |||||||||||||
| - | köb alakú sejtek | |||||||||||||
| - | nagy maggal | |||||||||||||
|
|
|
|
|
|
||||||||||
| - | gazdag endoplazmatikus reticulummal ® fehérjetermelés | |||||||||||||
| - | sok mitochondriummal ® energiaforgalom | |||||||||||||
| - | gazdag enzimkészlet ® anyagcsere, méregtelenítés | |||||||||||||
|
7. |
A máj keringése: | |||||||||||||
|
|
||||||||||||||
|
|
||||||||||||||
|
8. |
A máj működése: | |||||||||||||
| a) | méregtelenítés : | |||||||||||||
| (a tankönyvben a 153. oldalon a 10. pont) | ||||||||||||||
| a szervezetben keletkezett vagy oda bekerült anyagokat méregteleníti (közben a májsejtek károsodnak | ||||||||||||||
| b) | anyagcsere folyamatokban szerepel: | |||||||||||||
|
- |
fehérje anyagcsere: | |||||||||||||
|
|
(a tankönyvben a 152. oldalon a 6. pont) | |||||||||||||
|
* |
aminosavakból fehérjéket épít | |||||||||||||
|
* |
nem esszenciális aminosavakat készít | |||||||||||||
|
|
|
|
|
|
* |
aminosavakból (éhezés esetén) szénhidrátot képez (glükoneogenezis) |
||||||||
|
- |
szénhidrát anyagcsere: | |||||||||||||
|
|
(a tankönyvben a 152. oldalon a 7. pont) | |||||||||||||
|
* |
hormonális hatás alatt áll | |||||||||||||
|
* |
vércukorból glikogént képez és raktározza azt | |||||||||||||
|
* |
glikogént visszaalakítja glükózzá | |||||||||||||
|
|
|
|
|
|
* |
szénhidrátokat zsírrá alakít |
||||||||
|
- |
zsíranyagcsere: | |||||||||||||
|
|
(a tankönyvben a 152. oldalon a 8. pont) | |||||||||||||
|
* |
a zsírokat zsírsavra és trigliceridre hasítja |
|||||||||||||
|
* |
szénhidrátot zsírrá alakít | |||||||||||||
|
|
|
|
|
|
* |
koleszterin lebontásban és felépítésben is fontos szerepet játszik |
||||||||
|
- |
vitamin anyagcsere: | |||||||||||||
|
|
(a tankönyvben a 153. oldalon a 9. pont) | |||||||||||||
|
* |
karotinból A vitamint képez | |||||||||||||
|
* |
B12 vitamint és folsavat raktároz | |||||||||||||
|
* |
résztvesz a D vitamin kialakításában | |||||||||||||
|
|
|
|
|
|
* |
K vitamin jelenlétében prothrombint termel | ||||||||
| c) | vérképzés: | |||||||||||||
| (a tankönyvben a 152. oldalon a 4. pont) | ||||||||||||||
| magzati életben 2-7. hónapban | ||||||||||||||
| d) | vérraktár: | |||||||||||||
| (a tankönyvben a 152. oldalon a 5. pont) | ||||||||||||||
| szükség esetén, a keringésbe kerül a vér | ||||||||||||||
| e) | epesavtermelés: | |||||||||||||
| (a tankönyvben a 151. oldalon a 2. pont) | ||||||||||||||
| a zsíremésztésben fontos szerepe van | ||||||||||||||
| f) | epefesték képzés: | |||||||||||||
| (a tankönyvben a 151. oldalon a 3. pont) | ||||||||||||||
![]() |
||||||||||||||
![]() |
||||||||||||||
![]() |
||||||||||||||
![]() |
||||||||||||||
![]() |
||||||||||||||
![]() |
||||||||||||||
| f) | epe termelés: | |||||||||||||
| (a tankönyvben a 150. oldalon a 1. pont) | ||||||||||||||
| lásd a következő órai anyagot! | ||||||||||||||
| készítette: Fodor | ||||||||||||||
|
|
||||||||||||||
|
módosítva: 2008. július 09. |
||||||||||||||