A munkavállaló jogai, kötelezettségei, felelőssége
                             
                             
                             
1. Legfontosabb jogszabályok:
  a MunkaTörvénykönyve
  a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (KJT)
                             
                             
                             
2. A munkavállaló:
  a) 16. életévét betöltött személy
                             
                             
  b) kivételek:
    - 15. életévet betöltött nappali tagozatos, iskolai szünet alatt;
                             
    - tanköteles fiatal munkavállaló külön jogszabályban meghatározott tevékenységekre (pl.: sport-, hirdetési-, modell-, művészeti tevékenység - gyámhatósági
engedéllyel!)
                             
                             
                             
3. A munkaviszony:
  - létesítését mindig írásba kell foglalni! (ennek elmulasztása esetén, 30 napon belül érvénytelenségre hivatkozhat a munkavállaló);
                             
  - a munkaszerződésben, a munkaviszony létesítésekor próbaidő köthető ki:
    * tartama:

 

 

 

30 nap - 3 hónap;
    * meghosszabbítása tilos!;
    * a próbaidő alatt a munkaviszony - bármely fél
részéről – azonnali hatállyal megszüntethető;
                             
  - munkaszerződés tartalma (kötelező elemei):
   

*

felek neve, megnevezése, a munkaviszony szempontjából lényeges adatai;
   

*

személyi alapbér;
   

*

munkaköri leírás;
   

*

munkavégzés helye;
    (a fentieken kívül bármely más kérdésben is megállapodhatnak a felek:
    pl.: * munkáltatói érdek védelme a munkaviszony megszűnése után;
      * munkarend stb.)
                             
  - munkaviszony időtartama:
     

*

teljes vagy részmunkaidő;
      * határozott vagy határozatlan idő;
                             
                             
                             
4. Munkaköri leírás:
 

-

munkakör megnevezése;
  - munkakör azonosítója;
   

(nagyon sokféle lehet az egyszerű sorszámozástól a különféle nyilvántartási számokig, amelyek lehetnek szervezet specifikusak vagy általánosan használtak [pl. FEOR-szám], illetve ezek kombinációi)
 

-

munkakör szervezeti helye;
 

-

munkakör besorolási kategóriája (ez a munkakör helyét mutatja a szervezeti hierarchiában, a szervezet által alkalmazott besorolási rendszeren belül);
  - munkakör célja;
 

-

kulcsfelelősségek és feladatok (itt foglalják össze a munkakörünk lényegét tömören);
 

-

munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, gyakorlat, készségek, képességek, kompetenciák;
 

-

teljesítménymutatók (ez azt mutatja meg, hogy a munkánk eredményét miben mérik);
  - egyéb információk (itt foglalhatják írásba például a helyettesítés rendjét, a különböző jogosultságokat, hozzáféréseket, kötelezettségeket);
  - kötelező formai elemek (mint például a dátum, aláírások a munkáltató és a munkavállaló részéről)
                             
                             
                             
5. Munkavállaló joga tudni:
 

-

a munkáltatói jogokat és kötelességeket gyakorló szerv vagy személy nevét (mert a munkáltatói jogok, vagy azok egy részének gyakorlása átruházható):
 

-

jogosult megkövetelni az előírt védőeszközöket, a védőberendezés működőképességét;
 

-

jogosult és köteles a munkavégzéshez szükséges ismeretek elsajátítására;
 

-

jogosult a munkavégzéshez szükséges ismeretek elsajátítására betanulási időre;
 

-

munkáltató foglalkoztassa őt a munkaszerződésben
foglalt keretek között;
 

-

az egészséges és biztonságos környezetben történő munkavégzésre;
 

-

munkájáért megillető munkabér kifizetéséhez;
 

-

jogosult, sőt köteles a munkát megtagadni abban az esetben, ha olyan munkát kellene végeznie amikor az előírt feltételek (védőeszköz , védőberendezés) hiányzik, amely saját vagy mások testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné:
  - a munkavállaló nem mondhat le előre munkabérét és személyiségének védelmét biztosító jogairól;
                             
                             
                             
6. Munkavállaló kötelességei:
 

-

meghatározott helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és munkaidejét munkában tölteni;
 

-

elvégezni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a munkaszerződésben megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat (akkor is, ha ez csak a munkaidején túl
végezhető el!);
 

-

a munkáltató utasításait (a törvényben meg határozott
kivételekkel) a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal végrehajtani, személyesen munkát végezni;
 

-

a munkavégzés során együttműködni munkáltatójával és munkatársaival;
  - a munkáját úgy végezni, hogy az a saját és mások
életét, egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse
és ne idézzen elő anyagi károsodást;
                             
                             
                             
7. Munkavállaló felelőssége:
  - kártérítési felelősséggel tartozik, az általa elkövetett károkozásért;
  - megőrzési felelőssége van a rábízottakért Þ leltár felelősség;
                             
                             
                             
8. A munkaszerződés módosítása:
 

-

sem a munkavállaló, sem a munkáltató nem kötelezhető arra, hogy a munkaszerződést kizárólag a másik fél akaratának megfelelően módosítsa:
  - a munkáltató köteles ajánlatot tenni:
   

*

amennyiben a munkavállal meghatározott okoknál
fogva tartósan fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, ismételt munkába állását követően a munkáltató köteles a munkaszerződésben meghatározott munkabérét korrigálni;
    * amennyiben várandós munkavállaló a gyermeke egyéves koráig orvosi vélemény alapján nem foglalkoztatható korábbi munkakörében (ilyen körülmények között a munkáltató köteles a munkavállalónak olyan másik munkakört felajánlani, melyben egészségi állapotára tekintettel biztonságosan foglalkoztatható);
                             
                             
                             
9. A munkaviszony megszűnése:
  a törvény a munkaviszony megszűnése alatt azokat az eseteket szabályozza, amelyeknél a munkaviszony automatikusan, a felek akarata és bármely nyilatkozata, tevékenysége nélkül is bekövetkezik valamely tény beállása esetén
  - a munkavállaló halálával a halál napján (a munkáltató
halála nem szünteti meg a munkaviszonyt, ebben az esetben a munkáltató jogutód nélküli megszűnéséről lehet csak szó, ha ennek feltételei fennállnak.);
  - a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével (a munkavállalót megilleti a munkáltatói felmondás esetére megállapított felmentési időre
járó távolléti díj);
  - a határozott idejű unkaszerződés lejártával;
                             
                             
                             
10. Felmondás:
  - a munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató megszüntetheti felmondással;
  - a munkáltató köteles a felmondását megindokolni;
  - közös megegyezéssel történő felmondás:
    a munkaadó és a munkavállaló (bizonyos jogszabályi előírások betartása mellett [pl. a munkaviszony megszüntetés írásba foglalása]) lényegében szabadon állapodhatnak meg a megszüntetés feltételeiben
        ß                    
    (ez azonban azt is jelenti, hogy megállapodás hiányában a munkavállalót nem illetik meg a felmondás esetére előírt járandóságok [pl. felmondási
idő, végkielégítés, stb.]);
                             
  - felmondási védelem:
   

a munkavállaló munkaviszonya nem szüntethető meg felmondással a törvényben meghatározott bizonyos esetekben (pl. a várandósság, a szülési szabadság vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt);
                             
  - felmondási idő:
   

*

a felmondási idő legalább harminc nap, amely legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik;
   

*

a felmondási idő munkáltatói felmondás esetén a munkaviszonyban töltött idő függvényében emelkedik;
   

*

a felek a jogszabályban előírtnál hosszabb, de legfeljebb hat hónapos felmondási időben is megállapodhatnak;
    * a felmondási idő a határozott idejű munkaviszony felmondással történő meg szüntetése esetén legfeljebb a határozott idő lejártáig tarthat;
         
  - felmentés a munkavégzés alól:
   

*

munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót (legalább a felmondási idő felére) a munkavégzés alól felmenteni (a töredéknapot egész napként kell figyelembe venni);
   

*

a munkavégzés alól a munkavállalót a kívánságának megfelelően (azonban legfeljebb két részletben) kell felmenteni;
    * a munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult;;
         
  - a munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor(megszűnésekor) munkakörét az előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni;
                             
  - munkakör átadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani);
                             
  - végkielégítés:
   

*

a munkavállalót végkielégítés akkor illetheti meg, ha munkaviszonya megszűnésének oka a munkáltató
rendes felmondása, jogutód nélküli megszűnése vagy, ha az őt foglalkoztató gazdasági egységet olyan munkáltató veszi át, aki nem a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik;
   

*

nem jár végkielégítés, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, illetve, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége;
    * a végkielégítés mértéke főszabályként a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időhöz igazodik, azonban a mértéke emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya a munkavállalóra irány adó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző meghatározott időn belül szűnik meg
                             
                             
                             
                             
                             
                             
                             
                             
                             
                             
                             
Készítette: fodor

Készült: 2020.04.01.