Munkajogi alapok

Munkaviszony fogalma:

a Munka Törvénykönyve által meghatározott munkavégzésre irányuló jogviszony amely a munkavállaló és a munkáltató között jön létre munkaszerződés kötésével, amit írásba kell foglalni

Munkaviszony létesítés ismérvei:

a munkaviszony formái:

teljes munkaidő;

rész munkaidő;

távmunka

a munkaviszony időtartalma:

határozatlan időre szóló;

határozott időre szóló

a munkaviszony megszűnése:

határozott idő lejártával;

a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével;

a munkavállaló halálával

a munkaviszony megszűntetése:

rendes felmondás:

kölcsönös megegyezéssel;

az egyik fél nyilatkozatával

a munkáltató köteles indokolni;

nem mondhat fel a munkáltató:

szabadság

alatt

betegszabadság

hozzátartozó ápolására kapott
fizetés nélküli szabadság

rendkívüli felmondás:

mindegyik fél indokolni köteles és az indok csak a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségnek szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben történő megszegésére hivatkozás lehet;

vita esetén az indoklásban szereplő bármely állítást minden esetben a munkáltató köteles bizonyítani vagy cáfolni!;

munkáltatói jogszerű rendkívüli felmondása
esetén nincs felmondási idő, és végkielégítés sem jár, (munkavállalói jogszerű rendkívüli felmondás esetén mindkettő jár!), és a munkavállaló ezeken felül még követelheti esetlegesen felmerülő kára megtérítését. ;

közös megegyezés:

a felek megállapodásukban bármiben megegyezhetnek, tehát a rendes vagy rendkívüli felmondás bármely szabályától eltérhetnek;

gyakorlatilag egy szabad tartalmú polgári jogi szerződés, amelyben a felek bármilyen kötelezettséget vállalhatnak és bármilyen jogról (kivéve az emberi méltósághoz fűződő jogaikat) lemondhatnak;

munkaviszony azonnali hatályú megszűnése próbaidő alatt:

ezen időszak alatt bármelyik fél azonnal és indoklás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt;

egyik fél sem köteles sem megnevezni, sem bizonyítani a megszüntetés okát (elegendő arra hivatkozni, hogy a megszüntetés próbaidő alatt történik. ;

A munkabér:

(a köznyelvben gyakran egyszerűen bér):

a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló munkája alapján a munkáltató által a munkavállalónak fizetendő pénzösszeg

nominálbér:

pénzben kifejezett munkabér, függetlenül annak vásárlóértékétől;

a reálbér:

ezzel szemben a nominálbér inflációval kiigazított szintje, azaz a termékeknek és szolgáltatásoknak az a mennyisége, ami a bérből megvásárolható;

bruttó bér:

a munkáltató által fizetett járulékok együttes összege (a munkaadónak ennyibe kerül a munkavállaló foglalkoztatása);

nettó bér: :

a munkavállaló által kézhez kapott és elkölthető jövedelem

A szabadság:

a szabadság formái:

alapszabadság:

minden munkavállalónak évi 20 munkanap jár;

életkor alapú pótszabadság:

16-18 év:

+ 5 nap pótszabadság;

19-24 év:

+ 0 nap pótszabadság;

25-27 év:

+ 1 nap pótszabadság;

28-30 év:

+ 2 nap pótszabadság;

31-32 év:

+ 3 nap pótszabadság;

33-34 év:

+ 4 nap pótszabadság;

35-36 év:

+ 5 nap pótszabadság;

37-38 év:

+ 6 nap pótszabadság;

39-40 év:

+ 7 nap pótszabadság;

41-42 év:

+ 8 nap pótszabadság;

43-44 év:

9 nap pótszabadság;

45 évtől:

+ 10 nap pótszabadság;

(A pótszabadság abban az évben jár először, amelyben a munkavállaló a törvényben meghatározott életkort betölti. A pótszabadságot nem kell arányosítani a születési időponthoz);

gyermek(ek) után járó pótszabadság:

a saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek(ek) után járó pótszabadság először a gyermek születésének évében jár, utoljára pedig abban az évben, amikor 16. életévét betölti (Ez a kiegészítő szabadság mindkét szülőt megilleti)

ennek mértéke:

1 gyermek estén:

+ 2 munkanap;

2 gyermek estén:

+ 4 munkanap;

3 vagy több gyermek estén:

+ 7 munkanap;

az apának, gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyer-mekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár;

ha a munkavállaló fogyatékos gyermeket nevel akkor +2 nap szabadság illeti meg gyermekenként évente;

ez a kiegészítő szabadság mindkét szülőt megilleti;

legalább 3 órát ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen való munkavégzés esetén:

évenként +5 munkanap pótszabadság jár

a szabadság kiadása:

szabadságot (a munkavállaló előzetes meghallgatása után) a munkáltató adja ki;

eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási
kötelezettsége alól;

a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni;

a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell;

a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén:

a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja;

a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja;

kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki;

egyéb esetben szabadság a következő évre nem "vihető át!";

szabadságot megváltani nem lehet;

kivéve, ha a munkaviszony megszűnésekor,
ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki

Készítette: fodor

Készült: 2020.03.28.