Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

A tűz fogalma:
  fizikai jelenség, éghető anyag fény-és hőhatással járó önfenntartó folyamata, amely addig tart amíg az égés feltételei fennállnak

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                             

2.

Égés fogalma:
  a levegő oxigénjével történő egyesülés (oxidáció), amely a szerves anyagokat visszafordíthatatlan folyamattal elbomlasztja

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                             

3.

Égés feltételei:
  az égés csak akkor indulhat meg és maradhat fenn, ha az éghető anyag és a levegő megfelelő mennyiségű oxigénje (oxidáló anyag), valamint ha az égés megindulásához szükséges gyulladási hőmérséklet azonos térben és időben rendelkezésre áll;

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                             

4.

Az égés alapfeltételei:

 

-

éghető anyag

 

 

 

 

 

Þ gázzá tudjon alakulni;

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

-

oxigén (levegő)

 

 

 

 

 

Þ levegő 21 %-a oxigén

 

 

 

 

 

Þ levegő 14-18 % között az égéstökéletlen

 

 

 

 

 

Þ levegő 10 % alatt az égésmegszűnik

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

-

gyulladási hőmérséklet:
    az égéshez vagy gyulladáshozadott szükséges aktiválási energia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                             

5.

A tűzvédelmi célok:

 

megelőzés:
 

-

éghető anyagok helyettesítése nem éghető anyagokkal;
 

-

éghető anyagok elszigetelése (pl. nem éghető bevonatokkal);
 

-

a lángralobbanás valószínűségének csökkentése a gyulladási hőmérséklet növelésével;

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                             

6.

Tűzvédelmi előírások:
  az építményt úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy tűz esetén:

 

-

az építmény egy bizonyos ideig megőrizze teherbíró képességét;

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

-

korlátozva legyen a tűzés füst keletkezése és terjedése az építményben;

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

-

korlátozva legyen a tűz szomszédos épületekre való átterjedése;

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

-

tűz esetén az ott tartózkodók az épületet sértetlenül elhagyhassák, vagy ki lehessen őket menteni;

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

-

biztosítva legyen a tűzoltók biztonsága;

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                             

7.

Tennivalók tűz esetén:

 

a)

tűz észlelése esetén a következők a legfontosabbak:
   

-

lehetőleg se az egészségügyi személyzet, se a betegek (esetleges látogatók) ne veszítsék el a fejüket

 

 

 

 

 

ß

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

-

a nyugalom megőrzése;
   

-

higgadt, határozott cselekvéssel kell:

 

 

 

*

meg előzni a pánik kialakulását;

 

 

 

*

meg gátolni mások veszélybe sodrását

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

b)

tűz keletkezése esetén az azt észlelő személynek rögtön riasztania kell munkatársait.

 

 

 

 

 

ß

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

tűzriadó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

*

segítség hívása!

 

 

 

 

 

à

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

*

munkatársak azonnali riasztása;

 

 

 

*

a tűzoltóság értesítése (105, 112)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

-

a tűzjelzésnek tartalmaznia kell:

 

 

 

*

a tűzeset pontos helye (cím, épület, emeletkórterem/szoba/kezelő);

 

 

 

*

mi ég, mi van veszélyeztetve;

 

 

 

*

helyszínen tartózkodóemberek számát és közülük van-e valaki életveszélyben;

 

 

 

*

milyen terjedelmű a tűz:

 

 

 

*

a jelző nevét, a jelzésre használt készülék számát

 

 

 

 

 

ß

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

aki tüzet észleli, köteles azt első sorban a tűzoltóságnak, a rendőrségnek, a mentőszolgálatnak vagy pedig a Polgármesteri Hivatalnak késedelem nélkül jelezni!

 

 

 

*

a tűzoltóság közreműködése nélkül eloltott, vagy az emberi beavatkozás nélkül megszűnt vagy eloltott tüzeket is késedelem nélkül be kell jelenteni!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

b)

menekülés, mentés:
   

-

a veszélyben lévő emberek mentése (a betegeket a menekülés, mentés szempontjából mozgásképességük alapján csoportosíthatók);

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

-

önálló menekülésre képes betegeket (kijelölt menekülésiútvonalak használatával) biztonságos helyre kell irányítani;

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

-

a mozgásukban korlátozott és a cselekvőképességben akadályozott vagy fogyatékos betegeket valamint a mozgásképtelen betegeket biztonságoshelyre kell menekíteni;

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

-

a menekülés, illetve a menekítés főbb szempontjai:

 

 

 

*

legrövidebb úton biztonságos helyre történjen;

 

 

 

 

 

 

ß

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

*

a kijáratokat, közlekedési és a menekülési útvonalakat állandóan szabadon kell tartani!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

-

tűz esetén a lift(ek) használta tilos! Þ (az elektromos áramkikapcsolása miatt nem is lehet!) Þ lépcsőház használata;

 

 

 

 

 

 

ß

 

 

 

 

 

 

 

 

      a korszerű intézményekben füst mentes lépcsőházak kerültek kialakításra és füstmentes liftek kerültek beszerelésre ez utóbbiak addig használhatók, amíg az áram nem kerül kikapcsolásra!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

-

célszerű az arc elé átnedvesített textíliát kell helyezni a füst ellen;

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

-

a közlekedés lehajolva vagy kúszva történjen;

 

 

 

 

 

 

ß

 

 

 

 

 

 

 

 

      (Þ tűz esetén a füst és a keletkező hő először a helyiségek felső részét foglalja el és fokozatosan tölti ki a teret, de a padozat közelében mindig marad egy réteg, ahol lehajolva, mászva tájékozódni, közlekedni lehet)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

-

a földgáz és az áram főkapcsolóját el kell zárni! (Az oxigén és az altatógáz hálózata csak főorvosi/orvosi engedéllyel zárható el!);
      Amennyiben az elektromos áram életmentő készüléket [pl.: lélegeztető gép] működtet az az elektromos hálózati rész [=szakasz] nem kapcsolható ki!) ;

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                             
 

c)

a tűz terjedésének megakadályozása:

 

 

-

ablakok kinyitása tilos!;

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

-

a tűzszakasz határokon kialakított ajtókat be kell zárni;

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                             
 

d)

anyagi javak mentése:

 

 

-

mindig figyelemmel kell lenni a készülék mérete és a fizikai teherbírásunk közötti arányra;

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

-

előbb a nagyobb értékű készülékek mentése történjen meg, csak az utána kisebb értékűeké;

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                             
 

e)

a tűz oltása:

 

 

-

a tűz oltásánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

 

 

 

*

a tűz méretét;

 

 

 

*

az égő anyag tulajdonságait;

 

 

 

*

és a tűz oltásához rendelkezésünkre állóalkalmas eszközöket
                             

 

 

-

a tűz oltás lehetőségei:

 

 

 

*

a még nem égő, de éghetőanyag eltávolítása Þ ezzel a tűz terjedése megszakítható;

 

 

 

*

az oxigén elvonása/elzárása:
       

Ø

éghető folyadékok tüze vízzel általában nem, de letakarással (pl.: nedves, vizes lepedővel), elfojtással jól oltható;

       

Ø

kisebb méretű szilárd éghető anyagok égésénél is alkalmazható a letakarás, majd esetleg a nedves környezetbe (kádba, mosogatóba) helyezés;

 

 

 

 

 

 

 

ß

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

letakarásra, elfojtásra minél vastagabb, alacsony műszál tartalmú  anyagokat célszerű használni (pokróc, pléd, stb.);

       

Ø

az égéséhez szükséges energia (hőmennyiség) csökkentése illetve az égőanyag gyulladási pontja alá történő vízzel való hűtés

 

 

 

 

 

 

 

ß

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ezzel megakadályozható a tűztől veszélyeztetett anyagok, berendezések kritikus (gyulladási) pontra történő felmelegedése, a begyulladás illetve az esetleges fizikai robbanás;

 

 

 

*

elektromos berendezések tüzének oltását csak áramtalanítás - hálózati csatlakozás megszüntetése - után szabad elkezdeni!:

 

 

 

*

szilárd éghető anyagok tüzét a rendelkezésre álló vízforrásból (vízcsap, szódásüveg, stb.) nyert vízzel kell elkezdeni oltani;

 

 

 

*

a tűzoltókészülékek (az intézetekben leggyakrabban használt készülékek 6 vagy 12 kg-osak, amelyek A, B, C típusú tüzek oltására alkalmas, a működési idejük 15-25 másodperc) használata előtt mindig olvassuk el a rajta lévő kezelési és használati útmutatót! Þ használatuk oktatása évente a munkavédelmi oktatás keretében kerül sor!

 

 

 

 

 

ß

ß

ß

ß

ß

ß

ß

ß

ß

ß

 

 

-

abban az esetben, ha az oltás nem sikerült, el kell hagyni a veszélyeztetett területet!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ß

ß

ß

ß

ß

ß

ß

ß

ß

ß

                             
   

-

ha a tűz oltása sikeres, volt a helyszínt érintetlenül kell hagyni, amíg az illetékes tűzoltóság a hatósági tűzvizsgálatot el nem végzi!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                             
 

f)

a tűzről értesíteni kell
    (eloltott tűz esetén is!):
   

-

napközben (ügyeleti időn kívül):

 

 

 

*

gazdasági-műszaki igazgatót;

 

 

 

*

orvos igazgatót;

 

 

 

*

tűzvédelmi vezetőt
                             
   

-

ügyeleti időben:

 

 

 

*

gazdasági igazgatót;

 

 

 

*

ügyeletvezető orvost;

 

 

 

*

műszaki készenléti vezetőt;

 

 

 

*

tűzvédelmi vezetőt
                             
                             
                             
Az oldal szerkesztőjének a megjegyzése:
  Az anyag szakmai ellenőrzéséért és kiegészítéséért a látogatók nevében, Mihály Gábornak a szentesi H.T.P. alkalmazottjának, régi tanítványomnak köszönetem fejezem ki!
                             
                             
                             

8.

A porral oltó készülék:
                             
  Az oldal szerkesztőjének a megjegyzése:
    A porral oltó készülék vázlatpont összeállításánál az alábbi internetes oldalakat használtam fel:
    http://gyujtoforras.hu/porolto-vagy-porralolto/
    http://www.tkjkft.hu/tuzolto-keszulekek/oltoanyagok/
    http://bolthely.hu/munkaruhazati/id/
    52713_6_kg_ABC_porral_olto__porolto_tuzolto_keszulek_PKM6B
    http://www.koromklub.hu/index.php/porral-olto.html
                             
  Az elkészített anyag szakmai ellenőrzéséért és kiegészítéséért a magam és a látogatók nevében köszönetem fejezem ki Marton József kollegámnak!
                             
  A tűzoltó készülékek hazánkban leginkább elterjedt csoportját a porral oltók alkotják. A készülék töltettömege, valamint a benne található por oltóhatásának különbözősége miatt többféle fajtáját gyártják.
                             
  Érdekesség:
     Az első porral oltó készülékek megalkotója magyar volt. Szilvay Kornél (1890. július 25. – 1957. szeptember 8.) 1923-ban jelentette be a szárazoltó eljárással kapcsolatos első találmányát, egy semleges gázzal oltó gépet. A fővárosi tűzoltóság vonuló járművein 2-2 db 6 kg-os porral oltót rendszeresített, amelyeket sikeresen alkalmaztak kisebb tüzek oltására. Találmányának lényege abban állt, hogy egy robbanómotor kipufogó gázait először lehűti, ezután kompresszorral kellő nyomásra sűríti, majd a gázzal az oltóport (szódabikarbóna) a tűzre fúvatja.
    http://www.tkjkft.hu/tuzolto-keszulekek/erdekesseg/
                             

 

a)

a porral oltó jellemzése:
   

-

Azon porok alkalmazhatók tűzoltásra, amelyek az égést nem táplálják, hő hatására bomlanak és oltásra alkalmas gázt fejlesztenek. Az oltóporoknak hűtő hatása is van, mivel a bomlásuk hőelvonással jár. Hatásuk akkor a legjobb, ha az oltópor felhőszerűen takarja az égés centrumát. Ilyenkor a porrészecskék az égő lángot megbontják, oltógáz keletkezik, illetve az égő anyag felületére jutva a por égést gátló réteget alkot.;
                             
   

-

Tűzoltás céljára a nátrium-hidrokarbonát, a nátrium-karbonát, az ammónium-hidrogén-foszfát, ammónium-szulfát, báriumszulfát és a kálium-hidrokarbonát alapanyagú porok alkalmasak.
                             
   

-

A "poroltó" üzembe helyezéskor a készülékben található hajtóanyag nyomására az oltóport irányíthatóan lövelli ki. Az oltópor olyan por alakú szilárd anyag, amely a hajtóanyag energiájának hatására aerodiszperz rendszer formájában az égés reakcióterébe jutva fejt ki oltóhatást. A hajtóanyag a töltetnek az a része, amelynek energiája az oltóport a lövőkéhez szállítja, majd kilövelli. Azt a pontot, ahol az oltósugár a leghatásosabb, hatásos sugártávolságnak nevezzik.
                             
   

-

A hordozható porral oltó készülékek össztömege nem haladhatja meg a 20 kg-ot. A szokványos töltet 1, 2, 4, 6, 9, 12 kg, a mozgatható készülékek esetén ez 50 és 250 kg.;
                             
   

-

Az oltóporok fölhasználhatók az elektromos berendezések, kapcsolók, kábelek, égő gázok, kis területen égő folyadékok és szilárd anyagok tüzeinek oltására. Porral olthatók azon anyagok tüzei is, amelyek a vízzel reakcióba lépnek.
   
   

-

Szabvány írja elő azt a besorolást, amely alapján meghatározható, hogy az adott tűzoltó készülék milyen típusú tűz oltására alkalmas. Ezeket a tűzosztályokat A-B-C-D-F betűkkel jelölik.
                             
   

-

tűzosztályok

tűzosztály jelölése

égő anyag

"A" jelzésű

szilárd anyagok (pl.: fa, papír, stb.)

"B" jelzésű

folyékony, vagy hő hatására folyékonnyá váló anyagok (pl.: benzin, festék, zsír, stb.)

"C" jelzésű

éghető gázok (pl.: PB, acetilén, stb.)

"D" jelzésű

fémek (pl.: alumínium, magnézium)

"F" jelzésű

sütésre, főzésre használt zsírok, olajok (porral oltó készülék ilyen tűzosztályra nem minősíttethető)

       
   

-

Az oltóporoknak – attól függően, hogy milyen típusú tűz oltására alkalmas – jelenleg három nagy csoportja ismert:
     

oltópor megnevezése

 

oltásra alkalmas tűz típusa

"BC porok"

a porok összefoglaló nevéből is kiderül, ezek a porok a B és C tűzosztályú tüzek, vagyis az éghető folyadékok és gázok tüzeinek oltására használhatók.

 

fő hatóanyaga a különböző adalékokkal ellátott szódabikarbóna (NaHCO3)

 

két fő típusa az ANTIPYRO-100 és az ANTIPYRO-200, amelyek között teljesítményben jelentkező különbség mutatkozik az újabb, 200-as javára

"ABC porok"

a nevükből is kikövetkezhetően ezek a porok, kiváló hűtőhatásuk miatt (amely a BC-porokra nem volt jellemző), már a lánggal, izzással és parázslással égő szilárd anyagok tüzét is kiválóan oltják. Ráadásul, amellett, hogy a legtöbb féle (A, B és C) tűzosztályú tűz oltására alkalmasak, ezek az oltóporok a ma létező oltóanyagok közül a legnagyobb oltásteljesítményűek is.

 

az ABC-porok a halon oltóanyagok, sztratoszférikus ózonréteg károsító hatása miatti kiváltására irányuló kutatásoknak köszönhetik a létüket. Ezen oltóporok fő hatóanyaga az ammónium-szulfát és ammónium-foszfát

 

jelenleg a porok – főleg az ún. ABC változatuk – a leghatékonyabbak az oltóanyagok között (főleg lángmegszüntető hatásuk kiváló, emiatt az oltás során nem az égő anyag felületére, hanem a lángzónába kell juttatni az oltóport)

"D" porok

a vegyiparban jelentkező különleges tűzoltási igényeknek köszönhetik létüket a különböző éghető fémek és fémötvözetek tüzeinek ("D" tűzosztályú tüzek) oltására alkalmas D-porok

 

ezen oltóporok hatóanyaguk szerint nagyon változatos képet mutatnak. Ez a változatosság annak a következménye, hogy a különböző D-porok különböző éghető fémek tüzeinek oltására kerültek kidolgozásra. Ebből is következően ezek a porok nem általános hatásúak. A legtöbb esetben csak az éghető fémek bizonyos csoportjának oltására alkalmazhatók, és az egyéb tűzosztályú tüzek oltására való megfelelőségük is jelentősen eltér.

                             
   

-

A tűzveszélyességi osztályba sorolástól függően határozza meg a szabvány a szükséges készülékek számát.
                             
   

-

Az épületekben, létesítményekben legalább 1-1 db tűzoltó készüléket el kell helyezni. Ezek állapota olyan legyen, hogy a tüzet bármikor el lehessen oltani velük. A tűzoltó készüléket jól látható helyen kell elhelyezni és úgy, hogy könnyen hozzáférhető legyen.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

b)

A porral oltó készülék részei:

 

 

 

 

 

 

a kép eredeti helye:

 

 

 

http://bolthely.hu/kepek/munkaruhazati/52713.jpg

 

 

 

http://gyujtoforras.hu/
wp-content/uploads/2012/04/Porral-olto1.jpg

   

-

a készülék részei közül érdemes ismerni az oltóanyagtartályt, valamint a készülék fejrészén lévő biztosítószeget, a biztonsági szelepet, portömlőt, és a szelepkart;

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

-

a tartályon különböző feliratok, címkék olvashatók (itt látható többek között a használati utasítás, valamint, hogy a készülék milyen típusú oltóport tartalmaz);

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

-

a tartályon található továbbá adattábla, vagy beütés, amelyen olvasható a gyártási év és a próbanyomás időpontja (a 6 kg-os ABC porral oltó készülékek 20 évig tarthatók üzemben);

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

-

ugyanitt olvasható felülvizsgálati jelölés egy öntapadós matrica, amelyen olvasható a készülék utolsó és következő esedékes karbantartásának időpontja (a karbantartást évente kell elvégeztetni [az MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott tűzoltó készülék esetében 1/2 évente], ennek hiányában nem tekinthető üzemképesnek);

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

-

a készülékeket rendszeresen arra jogosult szakemberrel kell felülvizsgáltatni, a nem megfelelő vagy a használt készülékeket haladéktalanul pótolni kell.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

-

az ellenőrzést és karbantartást csak olyan szervezet végezheti, amely rendelkezik a BM OKF regisztrációs számával

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

c)

A porral oltó készülék használata:
   

-

a készülékeken általában magyar nyelvű kezelési és használati utasítás olvasható, ami közérthető ábrával is ki van egészítve;
   

-

az oltópor tűzre juttatásához szükség van valamilyen hajtóanyagra, amely általában nitrogén, és a tartályon belül együtt van az oltóanyaggal;
   

-

használatkor először el kell távolítani a biztosítószeget, a tömlőt a tűz felé kell irányítani, majd a szelepkar lenyomásával meg lehet kezdeni az oltást.
   

-

az oltás során nem az égő anyag felületére, hanem a lángzónába kell juttatni az oltóport;

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                             
                             

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Készítette: fodor

Készült: 2020.04.25.