Akváriumtechnika

Azon készülékek összefoglaló neve, amelyekre feltétlenül szükségünk lesz, ha egy akváriumot szeretnénk üzemeltetni.

Lássuk, mik is ezek:

Fűtés, fűtéstechnika :

Az akvárium hőfokának beállítására szolgáló készülékek.

Fűtők: Lényegében vízbe meríthető ellenálláshuzalok, melyek elektromos áramra csatlakoztatva hőt termelnek. Teljesítményük néhány W-tól, több száz W-ig terjed.

Hőfokszabályzők: Két fő részük van, egy hőmérő és egy kapcsoló. A fűtőt nem közvetlenül csatlakoztatjuk a konnektorba, hanem a hőfokszabályzó közbeiktatásával. A szabályzón beállítható a kívánt hőmérséklet, a készülék ennek megfelelően kapcsolja ki- ill. be a fűtést.

Hőfokszabályzós fűtők: Tulajdonképpen az előző két készüléket bagába foglaló berendezés. Manapság ezek a legelterjedtebbek.

Hűtőkészülékek: Használatukat a túlzott felmelegedés elleni védelem indokolja. Főleg különösen nagy értékű tengeri akváriumoknál alkalmazzák.

Akváriumklímák: Hasonlóak a lakásokban használt klímákhoz, tehát ha kell fűtik, ha kell hűtik az akvárium vizét. Igen drágák, ezért ehy magyar átlag akvarista számára elérhetetlenek.

Az akvárium vizének hőmérsékletét elsősorban a benne élő halak és növények igényei határozzák meg. Erről a különböző halfajok leírásánál olvashattok.

Szűrés :

Az akváriumban a víz biológiai egyensúlyát, kizárólag a szűréssel lehet biztosítani. A szűrésnek kettős célja van. Egyfelől a vizet mechanikailag kell megtisztítanunk a különböző lebegő szennyeződésektől, másrészt a szűrőfelületen megtapadó baktériumok biológiailag tisztítják a vizet. A biológiai tisztításról, a "Lebontási folyamatok" című cikkben olvashattok.

A szűrők is sokféle kivitelben készülnek:

Belső szűrők : Mint a nevük is mutatja, az akváriumban kell elhelyezni ezeket. Szintén többfélék lehetnek

• Szivacsszűrők: Elsősorban kisméretű, vagy nevelő akváriumokhoz használják, esetleg néhány halfaj tartásánál indokolt használatuk, ahol a minimális vízáramlás a cél (pl. labirintkopoltyús halak). Legtöbbször légpumpáról működnek. Lényegében e gy henger alakú, üreges szivacs, amelybe porlasztókövet rögzítenek. Erre csatlakoztatják a légpumpát. A felszálló buborékok áramlást idéznek elő a szivacs belsejében, aminek következtében az akvárium vize átáramlik a szivacson. Így valósul meg a szűrés. (Remélem elég érthetően leírtam. Nagyon nem értek a fizikához.)
• Motoros szűrők: Ezeknél egy indukciós tekercs által meghajtott rotor áramoltatja a vizet. Sokkal hatékonyabbak. Kisebb méretű akváriumoknál jól alkalmazhatók.

Külső szűrők: Ezeket az akváriumon kívül kell elhelyezni. Relative nagyobb szűrőfelülettel rendelkeznek, hatékonyságuk is jóval nagyobb. Nagy méretű akváriumokhoz használják ezeket.

Szűrőanyagok: Természetes és mesterséges anyagok, amelyeket szűrőkben, szűrőközegként használjuk. A közönséges folyami homoktól egészen a különleges eljárással készült kerámiákig, vagy a műanyagból készült biolabdákig, sokfélék lehetnek. Ezeken tapadnak meg a lebontást segítő baktériumok is.

Világítás:

Néhány kivételtől eltekintve, akváriumainkban szükség van növényekre. A növények azok a dekorációs elemek, amelyek igazán életszerűvé az akváriumot. Egy igazán szép akvárium nem képzelhető el növények nélkül, ráadásul az akváriumban keletkező salakanyagok újrahasznosításában is fontos szerepük van. A növények számára az egyik legfontosabb energiaforrás a fény, ezt pedig a világítással tudjuk biztosítani számukra.

A világítással támasztott legfontosabb követelmények:

1. Az akváriumot lehetőleg ne érje természetes fény. Ennek fényösszetétele ugyanis kedvez az algák elszaporodásának. Ami nem túl kellemes élmény. Persze kivételek is vannak: egyes algázó halak ivadékai kezdetben, kizárólag élő algán nevelhetők.
2. A világítás mindig felülről érje az akváriumot! Az oldalról megvilágított akvárium természetellenes. (A Nap sem oldalról világít be a folyókba, tavakba :-))
3. Kizárólag akvarisztikai célra gyártott fénycsöveket használjunk. Egyéb fényforrások nem felelnek meg egy akvárium megvilágítására!!!