Puhatestűek
A puhatestűek törzse az ízeltlábúak után az állatvilág második fajokban leggazdagabb csoportja, mert kb. 130 000 ismert fajuk van. A legismertebb csoportjaik a kagylók, csigák, polipok, de ezen kívül több - kevésbé ismert csoport - is tartozik ide. A puhatestűek elnevezést azért kapták, mert belső vázuk nincs. Helyette legtöbbjüknek külső váza van.
Alakjuk, és szervezetük felépítése nagyon változatos. Többségük szelvényezetlen, kétoldalasan részarányos. Fejet, lábat és zsigeri zacskót lehet rajtuk elkülöníteni. A fej a test elülső része, itt található a száj, a fontosabb érzékszervek és a központi idegrendszer. A láb a hasoldal erősen izmolt testrésze, mely osztályonként eltérő fejlettségű. Jellemző szervük a köpely (pallium). Ebben helyezkedik el a kopoltyú, az érzékszervek egy része és az ivarszervek. Bőrükben sok nyálkatermelő mirigy van, ezért bőrük mindig síkos, nyirkos. A bőr az alatta lévő kötőszövettel és izomzattal bőrizom-tömlőt alkot. Bélcsatornájuk nem egységes, osztályonként a felépítése jelentős eltéréseket mutat. Szaporodásuk tekintetében sem egységesek, mert egy részük váltivarú, más részük hímnős.
A puhatestűeket a rendszertan 7 osztályba sorolta be:
Csigák
Fajokban rendkívül gazdag osztály, kb. 85 000 ismert faja van. Fejük és köpenyük jól fejlett, de köpenyük kicsi. Zsigerzacskójuk körül meszes héjat viselnek, amely egyetlen darabból áll. A héjnak rendkívül változatos az alakja, vastagsága, színe, sőt egyes fajokon (meztelen csigák) teljesen visszafejlődött. A héj fontos rendszertani bélyeg. A mai csigák, néhány kivételtől eltekintve, részaránytalan állatok. Szájüregükben egy vagy két állkapcsot és reszelőt találunk, melynek segítségével az algáket és a növényeket fogyasztják. A csigák ősi légzőszerve a fésűskopoltyú, mely a szárazföldi fajoknál kezdetleges tüdővé alakult.