Aranyszarvas Füzetek TESTVÉRPÁRT VEZETŐ CSODASZARVAS Témakör: Csodaszarvas történetek

1. szám 2009. év

<<<	vissza a főoldalra

Figyelem!

Az itt közzétett dokumentumok elektronikus formában szabadon másolhatók, terjeszthetők, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használhatók.

Minden más terjesztési/felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni!

Ezt a copyright szöveget a terjesztett dokumentumban mindig fel kell tüntetni!

Farkas László (Remete)

Csodaszarvas történetek: 1. rész

TESTVÉRPÁRT VEZETŐ CSODASZARVAS

Szöveggyűjtemény magyarázatokkal

Korabeli krónikák, tudósítások, legendák és népi költemények felhasználásával

BEVEZETÉS

Csodaszarvas-monda máig elevenen él a magyarság emlékezetében. Szinte minden gyermek ismeri. Népi és irodalmi változatai illeszkednek a korabeli krónikák és tudósítások közléseivel.

Ezek egyfajta „hungaricumok”, mivel a magyar vonatkozású „szarvasos történetek” valójában az ősi pogány hitvilágunk és hagyományaink emlékei, az erőszakos keresztény hittérítések „túlélői”.

Magyarság és testvérnépeinek csodaszarvas eredet-mítoszai rendkívül hasonlók.

Helyszín: erdős-mocsaras vidék, a Meotis (Azovi-tenger) vízgyűjtő területe környékén.

Szarvas szerepe: új-kedvezőbb területre vezető út megmutatása.

Főhős: két népi-mitológiai hős, aki két együtt élő népet szimbolizál.

Az ilyen mondákat gyakran hun eredetűnek tartják. Holott, a hunokról szóló korabeli tudósítások nem testvérpárról szólnak. Hanem vadászó hunokról, akik valamely szarvasos állat (őzsuta, ökör, szarvas, zerge) segítségével járható gázlóra lelnek a meotisi mocsaraknál. A félreértés bizonyára onnan ered, hogy a korabeli források a hunokhoz csatlakozó népeket is hunoknak nevezték.

A hunnak vagy bolgárnak tekintett Utigur-Kutigur testvérpár monda is: valójában öt- és hat-ugor (baskír-magyar) monda. Ez könnyen bizonyítható a korabeli források és a történelmi tények összevetésével.

Más népek „szarvasos történetei” sem mentesek a „magyaros behatásoktól”. Annak ellenére, hogy ezek néha természetmítoszokhoz hasonlatosak (égbolt, környezet), esetleg mese- vagy csodaszerűek (átváltozások, feláldozások, valószínűtlen legendák).

Íme, néhány közismert történet…

Utigur és Kutrigur története

Forrás: Cezáreai Prokopiosz: De bellis, 560. körül

„A régi időkben bizonyos hunok, akiket kimmereknek neveztek, lakták azt a földet…

Akkortájt az egyik királynak két fia volt: egyik neve Utigur, a másiké Kutrigur.

Apjuk halála után megosztották a hatalmat és az alávetett népeket magukról nevezték el, ahogy még ma is nevezik egyikeket utiguroknak, a másikakat kutriguroknak.

Egyszer, mikor szokásos vadászaton voltak, megláttak egy őzsutát, és követték a Meotida szorosán keresztül.”

Értelmezés:

- hunok, akiket kimmereknek neveznek = az V-VI. század a Kubán-Dnyeper folyók közti partvidék népessége;

- akkortájt = a nyugati hun birodalom szétesése után;

- egyik király = Ernakh (Attila hun király 3. fia), a bolgár-onogurok és akatzirok uralkodója.

- Utigur = Utugur = Ernakh egyik fia (503-520): utigurok és akatzirok uralkodója;

- Kutrigur = Kortag / Kortazig / Kazarig = Ernakh másik fia: kutrigurok és onogurok uralkodója;

- Meotida szorosán = Kercsi-szoros.

- utigurok és kutrigurok = különböző uralom alatt álló, azonos nyelvű népességek. Magyarság egyik alkotó őse. A Kárpát-medencébe három hullámban is (V. VII. és IX. században) bevonultak. Jelentős számban éltek az Al-Dunánál, Volga-Káma környékén, kisebb hányaduk a Kaukázus környékére szorult.

Magyar kapcsolat:

Az utigurok a hunokkal együtt vonultak be a Kárpát-medencébe. Ahonnan, Attila halála után visszavonultak hazájukba (Meotisz-környékére). Később több hullámban visszatért a Kárpát-medencébe. Más krónikák: hunnak, hungarnak, üngürüsznek, madzsarnak nevezik őket.

Hunor és Mogor története

Forrás: Kézai Simon: Gesta Hungarorum, 1283. körül

Minthogy Hunor és Mogor elsőszülöttek valának, atyjoktól [Ménróth-tól] megválva külön sátrakba szállnak vala.

Történt pedig, amint egyszer vadászni kimentek, a pusztán egy szarvas ünőre bukkantak, melyet, amint előttük futott, a Meotis ingoványaiba kergettek.

S midőn az ott szemük elől tökéletesen eltűnt, sokáig keresték, de semmi módon nem találhatták. Végre is az említett ingoványokat bejárván, azon földet baromtartásra alkalmasnak szemlélték.

Visszatérvén onnan atyjukhoz s búcsút vévén tőle, minden vagyonostól a meotisi ingoványok közzé költöztek. Meotis tartománya pedig Perzsia hazával határos s egy igen keskeny gázlón kívül mindenfelől tenger övezi körül; folyói teljességgel nincsenek, fűben, fában, madárban, halban és vadban bővelkedik. Nehéz oda bé, s onnan kimenni. S a meotisi ingoványokba bemenvén, ott öt esztendeig mozdulatlanul maradtak. Hatodik évre tehát kimenvén véletlenül, a pusztában Belár fiainak nejeire, kik férjeik nélkül sátrakban tanyáztak, s gyermekeikre bukkantak, kiket is vagyonostól sebes nyargalva a Meotis ingoványaiba hurcoltak.

Történt pedig, hogy azon gyermekek közt az alánok fejedelmének Dulának két leányát is elfogták, kiknek egyikét Hunor, másikát Mogor vette nejül. S ezen nőktől vették eredetüket minden hunok és magyarok. S miután azon ingoványok közt hosszasabban időztek, lőn, hogy igen erős nemzetté kezdtek növekedni és a tartomány őket befogadni és táplálni nem bírta. Kémeket küldvén tehát onnan Scythiába, s miután Scythia országát kikémlelték, gyermekeikkel és barmaikkal azon hazába vonultak, hogy ott lakozzanak.

Értelmezés:

- Hunor és Mogor = mitikus testvérpár, a legenda szerint Ménróth óriás és Eneth gyermekei;

- Menróth = „Nimród a nagy vadász”, az asszírok mitikus első királya. Eneth = Enee = Ünő = Szülőanya;

- meotisi ingoványok = Krím-félsziget és Azovi-tenger közötti mocsaras vidék;

- Meotis tartománya = Azovi-tenger környéke, Kuma-Don-Volga háromszög;

- Belár = Bylar, Bolhar (volgai-bolgár városok), Belaja vezsa (Sarkel), donyeci vagy dnyeperi Belgorod);

- férjeik nélkül … tanyáztak = támadás elől elrejtőztek, vagy női pogány szertartáson vettek részt;

- alánok = Don-Volga-Kaukázus háromszögben élő nép;

- Dula = Dulu (Dulo, Duklat) ősi alán törzs vezére, esetleg Dulo: a bolgár uralkodói dinasztia;

- Schytia = az akkori fogalmak szerint a Volga-Duna közötti terület.

Magyar kapcsolat:

A magyarok és a kumik (akiket régen hunnik-nak írtak) együtt éltek a Meotis környékén, a Kuma (Gum, Khum) folyó környékén. Ez Kum-magyaria (mai Dagesztán területén), a régi történetírók al-Madzsariának nevezik. Városai: Humar, Madjar, Balkar, Terek, Derbent (Kazar).

Hunor és Magor legendája

Forrás: Kálti Márk: Képes Krónika, 1360. körül

Történt egy napon, hogy (Hunor és Magor) vadászni indultak, és a pusztában egy szarvasünő bukkant fel előttük; az menekült előlük, ők pedig a meotisi mocsarak közé is követték.

Ott azután teljesen eltűnt előlük, és bár sokáig keresték, sehogyan sem akadtak a nyomára.

Bejárták a már említett mocsarakat és állataik legeltetésére alkalmasnak találták. Miután apjukhoz visszatérve megkapták tőle az engedélyt, minden holmijukkal a meotisi mocsarak közé mentek, hogy állataikat legeltetve ott lakjanak.

A Meotis vidéke Perzsia földjével szomszédos; egyetlen gázlót kivéve mindenfelől tenger fogja körül, folyói nincsenek, de bővelkedik füves területekben, erdőkben, halakban, madarakban és vadakban; a be- és kijárás azonban nehézkes. A meotisi mocsarak közé mentek tehát, és öt évig el nem mozdultak onnan. Mikor a hatodik esztendőben kijöttek, a pusztaságban véletlenül a Bereka-fiak feleségeire és gyermekeire bukkantak, akik férfiak nélkül sátoroztak, s éppen a kürt ünnepét ülték és zeneszóra táncot jártak. Jószágaikkal együtt gyorsan elragadták őket a Meotis ingoványaiba. A vízözön után ez volt az első zsákmány.

Történt pedig, hogy ama küzdelemben ama gyermekek között az alán fejedelemnek, Dulának két leányát is elfogták, egyiküket Hunor, a másikat Magor vette feleségül. Ezektől az asszonyoktól származtak azután az összes hunok, illetve magyarok. Történt pedig, hogy miután sokáig laktak a meotisi mocsarak között, kezdtek hatalmas néppé növekedni, s ez a vidék már sem befogadni, sem táplálni nem volt képes őket. Felderítőket küldtek hát innen Scythiába, s miután nagy ravaszul fürkészve kikémlelték a scytha vidéket, gyermekeikkel és állataikkal bevonultak oda, mint hazájukba, hogy megtelepedjenek.

Értelmezés:

- Hunor és Magor = mitikus testvérpár, a legenda szerint Mimród és Enet gyermekei;

- pusztaság = Fekete-tenger északi része;

- Meotis vidéke = a krónika leírása szerint: Krím-félsziget;

- Perzsia vidéke = a szászánida fennhatósága alatt álló Terek-Kuma folyó közötti területek (Kummagyaria);

- Bereka-fiak = Bereka folyó (Donyec mellékfolyója) környékén lakók, Belgorod és Sarkel között;

- férfiak nélkül… kürt ünnepe… zeneszóra táncot jártak = ősi pogány női beavatási vagy termékenység ünnep;

- vízözön után = a folyók tavaszi áradása után;

- Dula = Dulu (Dulo, Duklat) ősi alán törzs;

- hunok, illetve magyarok = a Kuma környéki magyarokat hunoknak is nevezték;

- Scythia = akkoriban a Don-Prut közötti terület.

Magyar kapcsolat:

A történethasonló az előbbi történetnél leírtakkal. Kum-magyaria területén a még XVII. században is találtak madzsar törzs-maradványokat. A hunok terjeszkedéséig a szászánida-perzsa birodalom peremvidékéhez tartozott.

Üngürüszök története

Forrás: Mahmud Tercüman: Tarihi Üngürüsz, 1543. körül

Egy nap Nemród vadászatra ment, és magával vitte a fiait is. Vadászat közben Nemród egy elejtendő vadra bukkant. Azonnal nyomába eredt, és üldözni kezdte. Fiai is mindenfelé vadat kémleltek, s egyszer csak egy csodálatos vad tűnt fel előttük, mely csodálatos színekben pompázott.

Önkéntelenül a vad után vágtattak, de az elmenekült, Adzsem határán hegyek közé érve eltűnt. A két királyfi, bármily soká kereste a vadat, nem találta meg. Sem a nevét, sem a fajtáját nem ismerték.

A két királyfi gyorsan elfáradt, a szomorúság és a bánat tengerébe merült. Azután, azon tanácskoztak, hogy mitevők legyenek. Majd visszatértek atyjukhoz, és arra kérték, hogy Adzsem határán, azon a hegyes vidéken egy monostort építtessen számukra, amelyben lemondva a világról lakhatnak, és a világ népétől visszavonulva saját gondjukkal foglalkozhatnak. Nemród kérésüket meghallgatta, és parancsot adott, hogy azon a helyen egy monostort építsenek…

A hatodik év kezdetén azonban a két legény elméjét megragadta a világ íze. Szívük rejtekében felébredt a hatalom utáni vágy. Mikor ezek ilyen állapotban voltak, egy nap egy titokzatos személy érkezett hozzájuk. Elmagyarázta nekik a világi hatalom [lényegét] és az uralkodás utáni vágyat, s [ezzel] őket megrendítette. A két legény ennek a személynek megtévesztésére elhatározta, hogy a monostort elhagyja, mert [elméjük] a hatalom utáni vággyal volt elfoglalva.

Abban az időben Adzsem országának közelében egy bégnek két csodaszép lánya volt. Magor és Hunor e két lányt feleségül vette. Miután így történt, a hírmondó szavai szerint Üngürüsz népe Hunor nemzetségéből származott. Merthogy Hunor neve később Hüngürüszre változott.

Nemród halála után Hunor egész népével apósához, a tatár kánhoz folyamodott, és őnála telepedett le. Kán is megtisztelte őt, és Adzsem szomszédságában egy egész ország fejedelemségét adományozta neki… Azt a vidéket Dzsiddija tartománynak nevezték. Tatár tartomány volt, mely Szamarkandtól a Fekete-tengerig terjed.

Egy nap Adzsem országának padisahja Konsztantinije fejedelme ellen hadjáratot indított, és emiatt Dzsiddija országának uralkodójától segítséget kért. Dzsiddija fejedelme segítségül Hunor népéből, akik tatárok voltak, húszezer katonát gyűjtött össze, és Adzsem padisahjához küldte [ezt a sereget]. Amikor Adzsem padisahja is Kosztantinije ellen ment, az említett Hunor népét támadás érte, mely aztán ily módon elvált Adzsem padisahjától, és Pannonija tartományába költözött. Amikor abba a tartományba érkeztek, látták, hogy csodálatosan bőséges folyamai vannak nagy számban, sok gyümölcse és bő termése van annak az országnak, és az ő nyelvükön beszélnek.

Értelmezés:

- Nemród = közel keleti legendás ős, uralkodó és hatalmas vadász;

- Adzsem = Kaukázus északi része, Adyge (cserkesz) terület. Tágabb értelemben: az akkori alán Kubáni-alföld;

- Hunor = feltehetően Balambér hun király, aki elvette Kama kán lányát;

- Üngürüsz = ungarus, ungar, venger, ugor, magyar; Hüngürüsz = hungarus, hungár, magyar;

- tatár kán = Kama kán, Balambér hun király apósa;

- Dzsiddija = Szkítia, pontosabban Szarmatia (Dnyeszter-Volga közötti terület);

- Konsztantinije fejedelme = Bizánc uralkodója, III. Valentinianus római császár;

- Pannónia tartományába költözött = Aksungur (Kharaton) hun vezér, aki Pannoniába vezette a hunok előőrsét;

- ő nyelvükön beszélnek = a Kárpát-medencében élők nyelve hasonlított a bevonuló „Hunor népek” nyelvére.

Magyar kapcsolat:

Hasonló az előbbi történeteknél leírtakkal. A történet színhelye beazonosítható (Kuma-folyótól nyugatra, Kubáni alföld déli oldala). Ma is sokféle nép él arrafelé: avar, adyge (kabar, cserkesz), balkár (bolgár, kun), kumi (kaukázusi hun), nogáj (türk), oszét (alán, jász).

Balkáni bevonulás

Forrás: bolgár monda

A Haemous-hegy szorosát egy római csapat őrizte. Ebben a kilátástalan helyzetben megjelent egy fönséges szarvas, és a rómaiak többsége annak utána eredt, hogy levadássza.

Ezt kihasználva, Aszparuh és társai legyőzték az ott maradó katonákat, és átkeltek a hegyen.

A két bolgár vezér Aszparuh és Organa szerint ez a különös szarvasünő Avi, a Dulo-nemzetség védője lehetett.

Aki megmentette és felnevelte Avitohol-t, Dulo-dinasztia megalapítóját és első uralkodóját.

Értelmezés:

- Haemous-hegy = Balkán hegység

- Aszparuh = 680. körül, az Első Bolgár Birodalom megalapítója;

- Organa = más néven Gostun, bolgár kormányzó, Aszparuh másod-unokatestvére;

- Avitohol = első „bolgár” (utigur) kán (+453?), a Dulo-dinasztia alapítója. Attila királlyal (+453?) is azonosítják;

- Dulo-nemzetség = 453. után Attila 3. fia (Irnik) által létrehozott hun-bolgár dinasztia

Magyar kapcsolat:

Akkoriban az utigurok (hungarok, hüngürüszök, magyarok) Aszparuh vezérlete alá tartoztak. Azok a népek, akik előzőleg a hunokkal már elfoglalták a Kárpát-medencét, és onnan Attila halála után kénytelenek voltak visszavonulni Szkítiába (Krím környékére).

Madjar elvándorlása

Forrás: kazah monda

Madjar és vitéz testvére szarvas vadászatra indult az Atil folyó partjáról.

A szarvast követve Madjar eltévedt, egy távoli területen letelepedett, családot alapított.

Tőle származott a madjar nép.

Testvérét idegen népek fogták el, akik őt „megölték és kettévágták”.

Értelmezés:

- Madjar = feltehetően utalás a Kuma-Kubán folyó környéki madzsar törzsre;

- Atil folyó = Volga-folyó; - eltévedt = elszakadt saját népétől;

- távoli területen = Uráltól keletre, Torgaj-kapu vidékén;

- madjar nép = kazah (kazak) madjarok törzse;

- megölték és kettévágták = népük másik részét legyőzték, elszakadtak a madjaroktól.

Magyar kapcsolat:

A Don-Volga közti magyarok (ugorok) részben kazár uralom alá kerültek. Egy részük északabbra vonult a volgai bulgárok felé, mások keletebbre költöztek, az északi kipcsak-kazah területre.

Vadász és Kaszás vándorlása

Forrás: Don-Oka környéki monda

Két ember jött egyszerre a vidékre. Az egyik keletről, a másik délről. Az egyik vadászott és halászott. A másik földet művelt, állatokat legeltetett. Békében éltek testvérekként, mindenben megosztoztak.

Egyszer a Vadász üldözőbe vett egy fehér szarvast. Ezt látva, a Kaszás is utána eredt fehér lovon, követte napnyugta irányába. Azóta senki sem látta őket…

Értelmezés:

- Don- Oka környéke = e folyó mentén valamikor ugorok éltek (mescser, muroma, moksa), délebbre: kazárok.

- napnyugta irányába = utalás egyes ottani nemzetségek nyugatra vándorlására.

- Vadász és Kaszás = az Orion csillagkép két arca: Nimród és Szkitosz, vagy két együttműködő törzs.

Magyar kapcsolat:

A XV. században még éltek arrafelé magyarhoz hasonló nyelvű népességek. Bonfini írja, hogy Mátyás király tervezte is Magyarországra telepítésüket (a háborúk miatt elnéptelenedett területekre).

Gaina és Aina megérkezése

Forrás: baskír-ugor monda

Egy testvérpár - Gayna és Ajna – fehér szarvas hátán érkeztek a Tol folyó kanyarulatához.

Ott telepedtek le, ahol a szarvas már langyos-felszáradt földön lépkedett, és patáival szabaddá tette a napfényt…

Értelmezés:

- Gayna = baskír mitológiai hős;

- Ajna = permi-ugor (komi?) mitológiai hős;

- Gayva, Jaiva, Tulva (Tol) = Káma kis mellékfolyói; Aj = Ufa-folyó mellékfolyója,

- Gai, Jai, Aj, Tol = az ártéri erdők közül kiemelkedő ligetes-sztyeppés szárazulatok;

- szabaddá tette a napfényt = az erdőségből nyílt területre vándorolt.

Magyar kapcsolat:

A kazár és más népek nyomása elől északabbra vonuló magyar (ugor) és bolgár törzsek a X. század körül érték el ezt a területet.

Égi és földi testvér

Forrás: manysi monda (oroszországi mitológiai gyűjteményből)

Két erdei hős testvér versengett a hatalomért.

Egyszer, éjjeli vadászatra mentek. Megpillantottak egy különös szarvast, amely égi utakon járt.

Az egyik testvér képes volt repülni. Ezért, felszállt az égbe, és nyilával rálőtt a szarvasra. Ezzel a tettével megsértette az égi szarvast. Ezért büntetésként nem tudott visszatérni a földre.

Így, a földi testvére lett a vogulok vezetője.

Értelmezés:

- égi utakon járt = szarvas csillagkép (vagy totemállat);

- képes volt repülni = más volt, mit a többi (sámán);

- felszállt az égbe = „elszakadt” a közösségétől;

- nem tudott visszatérni = tabut sértett, kiközösítették.

Magyar kapcsolat:

A manysik (jugorok) eredetileg a Volga-Káma-Oka folyó környékén éltek, majd keletre szorultak. Középkori tudósítások szerint egy részük a Fekete-tenger környékére vonult, kisebb hányaduk eljutott a Kárpát-medencébe is, a hunokkal. És, nyelvük a magyaréhoz hasonló. A Korai Metzi Évkönyv is megemlíti, hogy 782.-ben Károly fogadta a kagán és yugur kormányzók küldötteit (az avarok követeit).

Kirgiz testvérpár csodás megmenekülése

Forrás: kirgiz monda

A távoli múltban, a kirgiz nép békésen éldegélt az Ene-sai folyón túl. A hely gazdag és bőséges volt. Ezért, az ellenség megirigyelte a kirgiz törzset, úgy döntött, hogy elkergeti őket erről a helyről. Alattomosan megtámadták településeiket, kiirtottak szinte minden ott lakót. Akiket nem öltek meg, elhurcolták rabszolgának.

Only two children, a boy and a girl avoided this fate.Csak egy fiú és egy lány kerülte el ezt a sorsot. They hid in the woods during the battle. Őket a csata idejére elrejtették őket az erdőben.

Amikor az ellenség mégis rájuk talált és vízbe akarta fojtani a gyermekeket, a fák között megjelent a csodálatos Bugu-Ene: a fehér Szarvas-Anya, Ene-sai úrnője. Az ellenség megrettent a csodálatos állat láttán, nem mertek ellenszegülni, engedték, hogy elvezesse a gyermekeket. Az Anya-Szarvas saját erdejében rejtette, táplálta, majd elvezette őket. Egy új helyre, ahol nem voltak ellenségeik, de hasonlóan szép hely volt, mint régi otthonuk. Hosszú időn át ismeretlen utakon jártak, mígnem elértek az Issyk-Kul tó partjára. Így új hazát alapítottak az Bugu-Ene segítségével, amelyből új nemzettség származott, a mostani kirgizek leszármazottai.

Értelmezés:

- Ene-sai = anya-folyó > szarvasünő-folyó = Jenyiszej-folyó; Bugu-ene = Szarvas-anya,

- elkergeti őket = 758. körül a kirgizeket kiszorították eredeti lakóhelyükről;

- Issyl-Kul = Meleg-tó, Forró-tó (meleg vizű forrásokkal táplált, télen nem fagyott be).

Magyar kapcsolat:

Meglepő nyelvi hasonlóságok: Ene (anya) > Enet, Eneh (Hunor-Magor anyja), Ünő (nőstényszarvas);

Bugu (szarvas) > Boga (szarv, szarvas állat) > a Boga isten … tegye veled… (régi magyar káromkodás)

Folytatás a következő füzetben…

<<<	vissza a főoldalra