|
Aranyszarvas Füzetek Kárpát-medencei TÜRKÖK,
MAgyAROK Témakör: MAGYARSÁG TÖRTÉNETE |
12. szám 2010. év |
vissza a
főoldalra |
|
Figyelem!
Az itt közzétett dokumentumok elektronikus formában szabadon másolhatók, terjeszthetők, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használhatók. Minden más terjesztési/felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni! Ezt a copyright szöveget a terjesztett dokumentumban mindig fel kell tüntetni! |
|
|
|
Farkas László
(Remete) Magyarság
eredete: 7. rész KÁRPÁT-MEDENCEI TÜRKÖK,
MAGYAROK Elméletek,
kutatások, eredmények, következtetések… Szöveggyűjtemény
korabeli krónikák és tudósítások felhasználásával. TÜRKÖK, KABAROK, MADZSAROK
Türk-magyarok: Don-Kubán közötti
népek (utigurok, ugorok, murómák, mescserek, mazsarok, madzsarok). A 9. század
elején a Kazár Kaganátusból kiválva, más törzsekkel együtt nyugatra
vándorolva a Kárpát-medencébe költöztek. Ott, kiterjesztették uralmukat a
Kárpát-medencei hun (ungar, venger), avar, bolgár, szláv, székely stb.
népességekre. Kabarok (kavarok): a kazár fennhatóság ellen
lázadó, és a türk-magyarok törzseihez csatlakozó népesség. Feltehetően Kuma-folyó menti kabardok,
esetleg magyarokkal nyugatra vonuló lázadó elszakadó-renitens (ótürk nyelven:
kabar) kazárok. Tudósítások, leírások
Ibn-Rusta (arab földrajzi író) így ír (903. körül) a Fekete-tenger környéki területekről:
Hetedik övezet… kiterjed
a Türk földre, majd átfogja a
Tabarisztani-tenger északra felvő országait… Ami a szélső országokat
illeti, amelyek e sávokon kívül terülnek el a számunkra ismert lakható
területek határáig… átfogja az Alánok és Abarok [kaukázusi avarok, tatárok?]
földjét.” Abu-Ali-Ahmed Ben Omar Ibn-Dasta (szaszanida vezér) így ír (913.
körül) művében:
A magyarok területe erdőben és vízben gazdag, és talaja nedves. Sok náluk a szántóföld is. … A madzsarok tűzimádók [természethívők]. … Mondják, hogy a régi időkben a kazárok, a madzsaroktól és más szomszédjaiktól féltve területeiket, vizes árkot ástak ellenükben.” Abu
al-Zayd Balkhi (perzsa
geográfus, orvos, tudós) földrajzi leírásában (921. körül) ezt írja:
Ami Bizánc államot illeti, az hogy tőle keletre található iszlám országa; nyugatra és délre a környező tenger; északra a szomszédos Szin területek, ide soroljuk a Türk és Bizánc közöttieket, mivelhogy a szlávok és más népek Bizánc [vallási] fennhatósága alatt vannak. … Basdzsardok két törzsre oszlanak; egyik törzs Guzzia határán él, vagyis Guz-kumán – közel Bolgárhoz. Mondják, hogy közel 2000 embernyien vannak, jól védve erdőikkel, úgy hogy senki sem képes legyőzni őket. Ők a bolgárok alá tartoznak. A másik basdzsard-törzs a besenyőkkel határosak. Ők és a besenyők - türkök, és a bizánciak közelebbi szomszédjai.” „… A Rusz egy
népesség, bolgárokkal
szomszédos, a szlávokkal szomszédos szim(n)ek között. A türkök egy része
elvándorolt saját területéről és a Kazárok és Bizánc közti területet foglalta
el, őket badzsnakoknak nevezik. … Ami a
Kazárokat illeti, ez az [ott élő] emberek törzsének neve; fővárosuk neve
Itil, amelyet egy folyóról kapta nevét, amely azon [a városon]
keresztülfolyva a Kazár-tengerbe ömlik.” Bíborbanszületett
Konstantin (bizánci
császár, tudós) írásának
tulajdonított „De Administrando Imperio”
című tudományos műve (952. körül) ekképp
ír a magyarokról:
Együtt laktak a kazárokkal 3 esztendeig, s minden háborújukban együtt harcoltak a kazárokkal… Besenyők pedig, akiket korábban kangarnak neveztek… kazárok ellen háborút indítván és legyőzetvén, kénytelenek voltak saját földjüket elhagyni és a türkökére letelepedni. Amikor a türkök és az akkor kangarnak nevezett besenyők közt háború ütött ki, a türkök hadserege vereséget szenvedett és két részre szakadt. Az egyik rész kelet felé, Perzsia vidékén telepedett le, s ezeket a türkök régi nevén mostanáig szávartü ászfalünak hívják, a másik rész pedig vajdájukkal és vezérükkel, Levedivel nyugatra ment lakni, az Etelküzü nevezetű helyekre, amely helyeken mostanában a besenyők népe lakik. … … ahol Turkía egész szállásterülete van, azt mostanában az ott folyó folyók nevéről nevezik el. A folyók ezek: első folyó a Temes, második folyó a Tútisz, harmadik folyó a Maros, negyedik folyó a Körös, és ismét egy másik folyó a Tisza. A türkök közelében vannak keleti oldalon a bolgárok, ahol őket az Isztrosz folyó választja el, amelyet Dunának is neveznek, észak felé a besenyők, nyugatabbra a frankok, délre pedig a horvátok.” „Leideni”
Elsevier (holland kiadó) „Russia seu Moskovia…” hosszú
című kiadványában ezt írja (1630-ban):
Ezen
terület [vagyis Ugra] lakossága adót fizet az orosz nagyhercegnek, és
bizonygatják, hogy dialektusuk szinte azonos az (h)ungarokéval
[magyarokéval], ugyanakkor ezt Herberstein nem erősítette meg. Obdorskoy
közelében nem messze a folyó torkolatától egy nagyon régi bálvány található,
kőből kifaragva és fölöttébb nagy tekintéllyel bírva az ország lakosságának
körében. Oroszok Arany Bábának nevezik, mivel nagyon hasonlít egy
öregasszonyra, aki gyermekeket tart ölébe, akiket az ottaniak unokáinak
neveznek.” I. F. Blaramberg
(orosz tábornok,
térképész) „Description historique, … du
Caucase” című történelmi, térképészeti statisztikai, etnográfiai és
katonai leírásában (1848-ban) ezt közli:
Türk-ugorok bevonulása… a hetedik
visszatérés
Fuldai
Évkönyv („Annales Fuldenses”) így tudósít (902.
körül): 892. év: „Király
magával vitte a frankokat, bajorokat, németeket, és valamely ungarok, és július havában
bevonult Moráviába, hogy… elpusztítsa a földjüket.” 895. év: „a görögök
békét kötöttek az avarokkal, akiket ungaroknak
neveznek”. 900. év: „Ezidőtájt,
az avarok, akiket ungaroknak neveznek, Itáliában pusztítottak… Majd visszatértek Pannoniába,
azon az úton, amelyen jöttek.” Szent-Bertin Évkönyv („Annales
Bertiniani”) így ír (904. körül):
Regino (prümi apát) „Chroniconi” című
művében így tudósít az hungarokról (906. körül):
Amazok vadsága elől megfutamodva, útra keltek tehát, búcsút mondva hazájuknak, hogy olyan földet keressenek, amelyen lakni tudnak és megtelepedhetnek. És először a pannonok és avarok pusztáit bekóborolva vadászattal és legeltetéssel [más változatban: vadászattal és halászattal] keresik meg mindennapi élelmüket. Majd a karantánok, a morvák és a bolgárok határaira törnek sűrű ellenséges támadásokkal, karddal keveseket, de nyilaikkal sok ezreket ölnek meg …” Nagy Szent-Galleni Évkönyv „Annales Sangallenses Maiores”
bejegyzései (909. előtt): 888. év: „Agarének [magyarok] először jöttek erre a területre.” 899. év: „Agarének megszállták Itáliát és csatában legyőzték a lombardokat.” 902. év: „Bajorok vendégségbe hívják az agaréneket, ott megölték királyukat Hussol-t, és sokan másokat is vele együtt.” 908. év: „A teljes bajor sereg legyőzetett az agarének által.” Bíborbanszületett
Konstantin (bizánci
császár, tudós) írásának
tulajdonított „De Administrando Imperio”
című tudományos műve (952. körül) eképp
ír a magyarok bevonulásáról:
„És így egymással összeolvadván, a kabarok a türkökkel a besenyők földjére telepedtek le.”
Folytatás a következő füzetben… |
vissza a
főoldalra |
|