Aranyszarvas Füzetek „SZARVAS JELÖLTE” HELYEK Témakör: Csodaszarvas történetek

3. szám 2009. év

<<<	vissza a főoldalra

Figyelem!

Az itt közzétett dokumentumok elektronikus formában szabadon másolhatók, terjeszthetők, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használhatók.

Minden más terjesztési/felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni!

Ezt a copyright szöveget a terjesztett dokumentumban mindig fel kell tüntetni!

Farkas László (Remete)

Csodaszarvas történetek: 3. rész

SZARVAS JELÖLTE HELYEK

Szöveggyűjtemény magyarázatokkal

Korabeli krónikák, tudósítások, legendák és népi költemények felhasználásával

BEVEZETÉS

A „szarvas jelölte helyek” legendája valószínűleg igen elterjedt lehet, de ezek forrása erősen hiányos, mivel főleg helyi-népi hagyományok. Az ilyen történekekben a szarvas gyakran vallási jelentéssel is bír. Az ősi hit még meglévő, vagy az elterjedő „új hit segítő erejét” szimbolizálhatta.

Tbiliszi alapítása

Forrás: grúz legenda

Egyszer, valamelyik grúz király egy sűrű erdőben vadászott, a mai grúz főváros helyén. Sikerült is egy szarvast megsebesíteni. De a szarvas ne esett össze, hanem vérző testtel tovafutott és egy közeli gőzölgő kénes tóba vetette magát. És a király csodálkozva látta, hogy a föld alól feltörő meleg vízben a szarvas sebei azonnal begyógyultak, és a egy hatalmas ugrással eltűnt az erdőben.

A látvány lenyűgözte a királyt, és parancsba adta, hogy az új várost ezen a helyen építsék fel.

Értelmezés:

- Tbiliszi = Tpili, Tiflis > meleg-hely.

- király = „ibériai” I. Vakhtang király (443-522), nevének jelentése = farkasok feje, ami türk származásra utal;

Magyar kapcsolat:

A kaukázusi grúzok szomszédjai voltak: alánok, kum-magyarok, humik és kabardok. A Kaukázus átjárói és a partvidéki területei lehetővé tette a két népesség folyamatos érintkezését.

Pidreksbad legendája

Forrás: Nikolas abota: Útinapló, Pidrekssaga af Bern (+1158)

Az öreg Pidreks király, fürdéshez készülődve, meglát egy hatalmas szarvast. Üldözőbe venné, de felnyergelt ló hiányában nem tehette. Ekkor megjelent egy hollófekete ló, amely a madárnál is gyorsabban repíti Pidrekset.

De a király rájön arra, hogy ez maga a Gonosz, amely őt a pokolba viszi. Megbánva bűneit, az Úrhoz és Szűz Máriához fordul, szabadulását kérve a pokolból.

Értelmezés:

- Pidreksbad = Pidreks-fürdő, mai nevén: Viterbo, Latio-régió, Olaszország;

- Pidreks = Nagy Teodorik (454-526), pannóniai születésű, osztrogót király.

Magyar kapcsolat: Nagy Teodorik (Pidreks) osztrogót király Pannóniában született és nevelkedett.

Frankfurt-am-Main legendája

Forrás: Einhard: Az élet Charlemagne-ban, IX. század

Frankfurt-am-Main egy régi frank folyami átkelőhely. Egy legenda szerint, egy őzsuta mutatta meg a folyami gázló helyét Nagy Károly csapatainak, amikor azok rémülten-véresen menekültek a győzedelmes szászok elől. Úgy, hogy miközben a katonák kétségbe esetten keresték a menekülés útját, az őzsuta nyugodtan átsétált a folyó járható gázlóján.

A legenda másik változatban Klodvig frank király volt az, akinek az őzsuta megmutatta a gázlót, amikor csapataival az alamánok ellen vonult.

Értelmezés:

- Frankfurt-am-Main = pontos fordításban: frank-gázló (átkelő) a Majnán;

- Nagy Károly = frank király (742-814), szászok = Elba környéki germánok;

- Klodvig = frank király (466-511), alamánok = alemánok = Duna-forrásvidéki, Duna-Rajna közti germánok.

Magyar kapcsolat:

Nagy Károlyt a szászok leverésében segítették pannóniai szláv csapatok (és avar zsoldosok). Klodvig király testvérét a Nagy Teodorik vizigót királyhoz adta, aki Pannoniában nevelkedett. Az alamánok elleni csatát is pannóniai vizigótok segítségével nyerte meg.

Elenska (Szarvaska) Bazilika titokzatos helye

Forrás: XI. századi krónikatöredék: bolgár legenda

A régi időkben - minden évben, ugyanazon a napon - egy szarvas ereszkedett le a Balkán hegyeiből, amelyet az ottaniak ünnepélyesen feláldoztak. Később, amikor hitük megrendült, a szarvas is elmaradozott. Ezért az ünneplők kénytelenek voltak a szarvast maguk elejteni, vagy helyette bikát áldozni. Később, arra a szent helyre keresztény bazilikát építettek [VI. században].

Értelmezés:

- Elenska Bazilika = Szarvas Bazilika a Pidrop-völgyben, Elenska-folyónál, Bulgáriában;

- ottaniak = hegyvidéki pogány lakosság. - hite megrendült = ősvallásuktól eltértek;

Magyar kapcsolat: szlávok beáramlásáig a környéken dák, gót és kutrigur (hat-ugor) népesség élt.

Balkáni bevonulás

Forrás: bolgár monda

A Hemous-hegy szorosát egy római csapat őrizte. Ebben a kilátástalan helyzetben megjelent egy fönséges szarvas, és a rómaiak többsége annak utána eredt, hogy levadássza. Ezt kihasználva, Aszparuh és társai legyőzték az ott maradó katonákat, és átkeltek a hegyen.

Értelmezés:

- Hemous-hegy = Balkán hegység, - szoros = Trojan-átjáró (Via Trayana).

- Aszparuh = 680. körül, az Első Bolgár Birodalom megalapítója;

Magyar kapcsolat: akkoriban az utigurok (hungarok, magyarok) Aszparuh vezérlete alá tartoztak.

Bazil császár halálos sebesülése

Forrás: Konstantinápolyi Psamafiysky kolostor névtelen papjának krónikája, IX. század

Egy augusztusi napon Baszileiosz császár vadászni ment a közeli Trák területre. Megpillantva egy szarvascsordát, kíséretével és hajtóival rájuk rontott. A vadászok minden irányban szétszóródtak, a császár pedig a csorda leghatalmasabb és legtestesebb vezérszarvasát követte. Egyedül vette üldözőbe, mivel kísérete lemaradt.

A szarvas észrevette, hogy üldözője egyedül maradt, szembefordult vele és megpróbálta agancsával megsebesíteni. A császár egy lándzsát dobott feléje, de a szarvas azt agancsával kivédte és földre lökte. A császár ekkor futásnak eredt, a szarvas pedig üldözte és agancsaival döfködte. Sikerült agancsát a császár övébe akasztani, így a lóról lerántotta és magával vonszolta.

Amikor a császár lova egyedül tért vissza a kísérethez, azonnal keresésére indultak. Nagy nehezen a szavas nyomára leltek, de sehogy sem tudták utolérni. Végül egy Fargani nevű kísérőnek sikerült elébe vágni, és kardjával elvágni a császár övét, aki élettelenül zuhant a földre.

Amikor a császár magéhoz tért, elrendelte megmentőjének letartóztatását, és a történtek kivizsgálását. A császár azt állította: „Nem úgy emelte a kardját, hogy megmentse, hanem hogy megölje”. Megparancsolta, hogy mérjék meg az a távolságot, ameddig a szarvas őt elvonszolta, de megállapították, hogy a katharoktól legalább 16 mérföldnyire volt, amikor lezuhant. De a szarvast nem tudták elfogni, ezért anélkül, hogy legalább megsebesítették volna, visszatértek a palotába. Mukkal cipelve a sebesült császárt. Aki még kilenc napig szenvedett, majd 19 évi uralkodás kiadta lelkét, miután jogarát átadta Leon és Alexandros nevű fiainak.

Értelmezés:

- Bazil császár = I. Bazil (830-886) bizánci császár;

- trák terület = akkoriban: Konstantinápoly környéki tartomány;

- katharok = trákiai bogumilok, bolgár gnosztikus keresztények, akkori eretnekek;

- Leon és Alexandrosz = VI. Leó bizánci császár (886-912); III. Alexander (872-913).

Magyar kapcsolat:

Trákia egy része már bolgár uralom alatt állt, jelentős hun-avar és kutrigur maradvány lakossággal. Akik ellenálltak Bizánc erőszakos térítéseinek.

Régi templom helye

Forrás: Theophanesz „követője”: Császárok életrajza, X. század

Niképhorosz császár egy nehezen járható erdős helyen vadászott, azon a vidéken, ahol jelenleg kolostor áll. Hirtelen megjelent egy hatalmas szarvas. Mindannyian utána eredtek, és éppen azon a helyen sikerült befogniuk, ahol most van a kolostor oltára.

És, akkor találtak azon a helyen egy régi oltárkőt ilyen felirattal: „Mennyei Mihály arkangyal oltára ez, állíttatott András apostol által”.

Értelmezés:

- Niképhorosz = II. Niképhorosz Phókasz, bizánci császár (912-969);

- kolostor = akkortájt a Mennyei Szent Mihály kolostor, a Boszporusz ázsiai partján, a régi császári palota helyén;

- oltárkő = régi pogány szentély helyén épült VI. századi templom maradványa;

Magyar kapcsolat:

A hun birodalom felbomlása után Csaba hunjai (utigurok, üngürüszök) Bizáncba vonultak, ott 15 évet eltöltöttek. Sokan a bizánci császár szolgálatába álltak, miközben megőrizhették vallásukat.

Bors várának építése

Forrás: Anonymus: Gesta Hungarorum, 1200. körül

Mikor a Garam-folyó mellett lovagoltak [Árpád idejében] egy szarvas futásnak eredt előttük, és nekivágott a hegytetőknek. Bors nagy sebesen űzőbe fogta, és a hegyormon lenyilazta. Midőn azokat a hegyeket ott körös-körül szemügyre vette, az a gondolata támadt, hogy várat épít ott.

Azonnal össze is gyűjtött sok-sok várnépet, és egy magasabb hegy ormán igen erős várat emelt; egyszersmind a maga tulajdon nevét ruházta rá, úgyhogy Bors várának hívják. Innen csapataival egészen a Zólyom-erdőig nyomult, és kőből igen nagy erősséget építtetett, amelyet most Borsséd-Zólyom várának neveznek.

Megjegyzés:

- Garam-folyó = felvidéki folyó;

- Bors vezér = Kijev környékén a honfoglalókhoz csatlakozott „kun” Bunger (Böngér) vezér fia;

- lenyilazta = szimbolikus jelentése: legyőzte az ottani „szarvas-hitű” (ugor-venger) népességet;

- Borsséd-Zólyom vára = Pusty hrad (szlovákul), XI. században épült első vár.

Magyar kapcsolat:

Az Árpád-féle honfoglalás idején a magyarokhoz csatlakozó kun (polovez, palóc) és kabar (csatlakozó kazár) segédcsapatok megszállták a Felföldet. Hatalmuk alá vonták a székelyek, vengerek (Vrka-nemtzi ugorok) és szlávok lakhelyét.

Rosztov megalapítása

Forrás: Hypatian Codex,1420, valamint helyi néphagyomány

Valamikor régen, a megkeresztelkedett Vlagyimir rusz herceg pogány vidéken hadakozott. Egyszer útjukat állta a merják cölöpvára, amelyet nem tudtak bevenni. De miután megölt egy fehér szarvast, a helyiek tisztelt állatát, sikerült legyőzni a pogányokat. Várukat elfoglalták, őket délebbre űzték, és saját várost építettek. A helyi kereskedők pedig olyan „szarvas-ábrázatos pecsétet” kaptak, amellyel szabadon kereskedhettek minden orosz várossal.

Értelmezés:

- Vlagyimir = I. Vlagyimir (960-1015), a későbbi kijevi nagyfejedelem. Más adatok szerint nagyapja (Oleg) vagy annak testvére (Rurik) lehetett a hely leigázója;

- merják = finnugor népcsoport, a mescserek szomszédai, - cölöpvár = merják faerődítménye a Hero-tó partján;

Magyar kapcsolat:

Rosztov környékén akkoriban fekete ugorok is éltek. A ruszok nyomására egy részük Kijeven át a Kárpát-medencébe vonult. Mások keletre, baskírok irányába. A helyben maradók beolvadtak a terjeszkedő szláv népességbe.

Lysa gora-i apátság legendája

Forrás: lengyel helyi néphagyomány

Egy király a hegyekben szarvast űzött. A szarvas a sűrűbe menekült, nagy agancsa azonban az ágak közt fennakadt. A király utolérte, és arany íjával már éppen lenyilazta, amikor a szarvas agancsai között fénylő keresztet pillantott meg. A király megilletődve borult térdre, a szarvas azonban eltűnt. E csoda emlékére emeltette a király: a Szent Kereszt-apátságot.

Értelmezés:

- egy király = I. Bolesław lengyel király (966-1025);

- Szent-Kereszt apátság = lengyel kolostor Lysa-Gora területén.

Magyar kapcsolat: Boleszláv király: Géza fejedelem lányát vette feleségül. Szent Imre herceg nagybátyja.

Váci püspökség megalapítása

Forrás: Kálti Márk: Képes krónika, 1360 körül

Akkor Géza Magnus herceg a magyarok ösztönzésére elfogadta az ország koronáját. A koronázás után elment arra a helyre, ahol a látomás megjelent neki, és fivérével, Lászlóval tervezgetni kezdték, hol tegyék le a Szűzanya tiszteletére építendő templom alapjait.

Mikor ott álltak Vacia [Vác] táján, ahol most Szent Péter apostol egyháza van, egy szarvas jelent meg nekik, agancsa telis-tele volt égő gyertyákkal és futni kezdett előlük az erdő felé, és megállt azon a helyen, ahol most a monostor van. Midőn a vitézek rányilaztak, Dunába vetette magát, és többé nem látták…

… És hogy az első látomás helye se maradjon épület nélkül, Géza király és testvérei elhatározták, hogy ott egy kápolnát építtetnek Szent Péternek, az apostolok fejedelmének a tiszteletére. Géza király tehát megalapította a vaciai egyházat, sok javadalommal és birtokkal is megajándékozta.

Megjegyzés:

- Géza Magnus herceg = később I. Géza király (1044-1077);

- László, Boldog László = Géza király öccse, a későbbi Szent László király (1046-1095).

Magyar vonatkozás: I. Géza és Szent László királyokról szóló magyar krónikai és legendáriumi történet.

Tallin város nevének eredete

Forrás: észt-dán legenda

Tallint régebben Reval-nak nevezték. A legendák szerint, II. Valdemar dán király vadászott arrafelé, a város feletti részen, amikor meglátott egy gyönyörű szarvast.

A király azt parancsolta, hogy mivel nagyon tetszik az állat, ezért azt élve fogják el. De sajnos a szarvas felfutott egy mészkő magaslatra és ott eltűnt (más változat szerint, onnan a mélybe zuhant).

Értelmezés:

- Reval = reh-fall = ren-fall (német) > őz-esés, szarvas-bukás, rén-zuhanás;

- II. Valdemar = dán király (1202-1241).

Magyar kapcsolat:

Az észtek, valamint a vengerek, ugorok, és jugorok = egy közös (epigravetti, szvideri) ősi kultúra szétágazásának népessége. Ezt igazolja a közös nyelvi alap, az életmód és a régészeti leletek hasonlósága.

Kamenec-Podolskij alapítása

Forrás: Forrás: litván legenda, XIV. század

Amikor Algirdasz nagyherceg és unokatestvérei legyőzték a három tatár kánt, Algirdasz visszatért országába, a négy unokatestvére pedig ottmaradt a felszabadított területeken. Megragadta őket a táj szépsége: a vadakkal teli erdő, a határtalan műveletlen föld, mely gazdag termést adna, a tiszta vizet adó forrásai, a halakkal teli folyói.

Egyszer, amikor a testvérek szarvas-vadászatra mentek, az idősebb testvér – hogy lovát megitathassa - lemaradt a többiektől, és eltévedt… Hirtelen megpillantott egy szarvast a bokrok között, melynek aranyos agancsai megcsillantak a napfényben, ezüstösek voltak patái…

Lóra pattant, hogy üldözőbe vegye a szarvast, de úgy tűnt neki, mintha a szarvas hívogatná. A reá kilőtt nyíl célt tévesztett. A szarvas hirtelen eltűnt, de kis idő múlva ismét mellette termett, és emberi hangon így szólt hozzá:

„Ülj fel rám, kiviszlek az erdőből. Olyan helyre, amely dicsőséget ad neked, és hazád lehet. Megmutatok egy csodálatos szigetet… amelyet régen ellenség pusztított el, falait föld borítja, városa romokban, de ha te ezt helyreállítod testvéreiddel, örök dicsőséget szerzel magadnak. Te és testvéreid hercegek lesztek ott, a város gazdag lesz és szabadok az ott élők. Az emberek pedig boldogok lesznek, ha nem fognak egymással vitatkozni. Azért pedig ne bánkódj, hogy nem tudtál elejteni egy aranyos agancsú és ezüstös patájú szarvast, mivel én nem szarvas vagyok, hanem a te álmaid hercegsége.”

És, elvitte a herceget arra a szigetre, és megmutatta neki az oda vezető titkos utat. Majd magára hagyta a herceget, aki a vadászatban elfáradva mély álomba szenderült. Mikor felébredt, azonnal testvéreihez sietett, hogy megmutassa neki a szigetet. És, nekik is megtetszett ez a hely, mivel a sziget sziklákkal védett. Megparancsolták katonáiknak, hogy vágják ki a fákat. A szigeten felépítették az első kőházakat, és ahol most az erőd található… és hamarosan sokféle kézműves és kereskedő költözött a városba.

Értelmezés:

- Algirdasz = litván nagyfejedelem (1296-1377); - unokatestvérei = Karijotaics-fivérek;

- városa romokban = az 1064. körül alapított ősi város, tatárok a XIII. szd-ban lerombolták.

Magyar kapcsolat: Kamenec-Podolskij környékén régebben ugorok éltek, akik a tatárok támadása elől nagyrészt szétszóródtak.

Karlovy Vary legendája

Forrás: cseh legenda

Amikor Károly király a környéken vadászott, meglátott egy csodálatos szarvast. Hosszú ideig üldözte a vadonban, miközben az ágak és levelek felsértették testét. Hirtelen egy ködös völgybe ért, ahol egy meleg forrás gőzölgött.

Mivel a szarvas végképp eltűnt szemei elől, a király elhatározta, hogy amíg beéri a kísérete, addig megfürdik. Ahogy beleereszkedett a vízbe, észrevette, hogy a sebei fokozatosan begyógyulnak. Elcsodálkozott a víz jótékony hatásán és elrendelte, hogy e helyen várost és fürdőt építsenek.

Értelmezés:

- Karlovy Vary = Karlsbad = Károlyfürdő, város Csehországban;

- Károly = IV. Károly német-cseh császár (1318-1378), Zsigmond magyar király (1387-1434) bátyja

Magyar kapcsolat: egyes vélemények szerint azon a területen akkoriban vendek és vengerek elszakadt népességei is éltek.

Kazany címere

Forrás: helyi legenda

Retteget Iván cár idejében Nyizsnyij Novgorod környékén sok szarvas élt, amelyeket az ottani lakók háziállatként tartottak. Egyszer, egy ottani fiatal vadász az elejtett szarvas húsából küldött a Rettegett cárnak is. Aki, e hústól „megerősödve” már képes volt Kazany városát bevenni, aki ezért - a szarvast – Nyizsnyij Novgorod városának címerébe foglaltatta. Hogy az ott élő régi pogány nép emlékét kitöröljék, a cár tisztviselői: a város címerében szarvast – gyakran zergével helyettesítették.

De hiába, Nyizsnyij Novgorod címerállata ma is a szarvas, amelyet a novgorodi népek ezért „nevető szarvasnak” neveznek.

Értelmezés:

- Rettegett Iván = IV. Iván, orosz cár (1530-1584), háborút indított a Volga-menti ugorok, bolgárok és tatárok ellen;

- Nyizsnyij Novgorod = Volga-menti Novgorod város (akkori lakói: szlávok és ugorok);

- egy ottani fiatal vadász = a legenda szerint: Holodaj-Golodaj = Fázó-Éhező;

- szarvas húsából küldött = elárulta népét, segítette az orosz cárt;

- e hústól megerősödve = szlávokhoz csatlakoztak egyes ott élő népek is;

- Kazany = volgai ugor-bolgárok egyik központja;

- régi pogány nép = Nyizsnyij Novgorod és Kazany környékén élő ugorok és bolgárok.

Magyar kapcsolat:

Nyizsnyij Novgorod környékén régen fekete ugorok (ouggorok) és jugorok (iuggorok) éltek. Egy részük Kijeven át a Kárpát-medencébe vonult. Mások délebbre, baskírok irányába. Helyben maradók beolvadtak a helyi népességbe.

Folytatás a következő füzetben…

<<<	vissza a főoldalra