Illúzió


Távoli kürtszó harsan az égben,
titkos szavak szállnak a szélben.
Illúzió az élet, mit éltél,
bár tudom, hogy ennél jobbat reméltél.
Álmodtál világot, tündöklő fényben,
s áltattad magad isteni létben.
De hamis valóság gyötrelmes tudod,
tested bár boldog, a lelked az zokog.
Örvénylő emlékek, tudatszilánkok,
gyermekkor, szerelem, s megannyi átok.
Csukott szemekkel nézed a földet,
fekete - fehérnek látva a zöldet.
Mit szíved súg, neveted: mily bolond vagyok!
És sötétben élsz, mint született vakok.
Hallgass a szóra, s tanulj a jóból,
s lehull a máz az illúzióról.

* * *