A Narnia krónikái negatív és pozitív kritikái
Olyan kritikákat lehet hallani értékes dolgokról, (akár
filmről, zenéről vagy könyvről van szó) hogy az embernek kifordul a
gyomra. Nagyon nehezemre esik elfogadni, (de el kell fogadnom, hiszen ez a
világ ilyen és csak egyre ilyenebb lesz) hogy mindaz, ami értékes azt már
kritizálni kell, de nem is akárhogy... a lehető leggusztustalanabb módon.
De ha egy történte (már nem is kell, hogy Jézusról szóljon, elég ha csak a
keresztyénségre utal) azonnal beindul a durvábbnál - durvább
"ellenpropaganda". Így van ezzel C. S: Lewis (hívő keresztyén
író) művéből készített film is, ami "meseszerűen" mutatja be a Megváltás történetét. És
mi a reakció? Borzasztó kritikák tömkelege, valamint a szerzőzől hamis,
erkölcstelen életrajzok terjesztése. Egyszóval megakadályozni Isten
munkáját, bármiáron. Hiába, ez a világ a Sátán markában van... nem is lesz
ez már jobb. De mi, akik Krisztusban egyek lehetünk bátran tekintsünk
előre. Ne hagyjuk, hogy ez a világ istentelenségével eltántorítson
bennünket legfőbb feladatunktól! Jézus Krisztus katonái vagyunk, Ő meg
tudja adni az erőt ahhoz, hogy szolgálatunkban helyt állhassunk. És ez, a
mindenre kiterjedő kegyelem, ami még ma is tartja világunkat, Krisztus
kegyelme. De csak azok ismerik fel, akik megtört szívvel vallják meg
bűneiket az Úrnak. Még nem késő. Ma még lehet, ma még szabad... borulj le
Te is a Kereszt alatt!
Kezdjük a negatív kritikákkal.:
Elsőként lássunk egy kis idézetet a
CineMatrix kritikájából:
"A csaták nem izgalmasak, az üldözés nem félelmetes, a téli erdő képei után pedig még csak misztika sem sok van a filmben. Annál több az érzelmes jelenet, az összeölelkezés, meg a könnyes távolba révedés, ami egyébiránt sokkal többet árt a fiatalkorú célcsoport személyiségfejlődésének, mintha premier plánban hentelnének le egy nyáladzó, pikkelyes trollt, vagy mondjuk a Fehér Boszorkány pikáns ágyjelenetei is bekerültek volna a filmbe.
Mindezt még az elfogadható színészi játék, és a már többször, erőteljesen dicsért VFX-effektek sem mentik meg, Narnia akkor is csak egy unalmas, vontatott világ lesz, ahol ráadásul folyton naplemente van, meg szeretet, körtánc és ragadós vattacukor "
- Nos. Amikor első alkalommal olvastam, azt hittem ez valami elírás: "annál több az érzelmes jelenet... ami egyébiránt sokkal többet árt a fiatalkorú célcsoport személyiségfejlődésének..."
No ennek fele se tréfa azonnal elkezdtem előröl olvasni, hogy esetleg mit értettem félre. De második olvasatra sem változott semmit. Valóban a kritikus szerint ez a film többet árt a fiatalok személyiségfejődésének, mint egy véres horror vagy egy szaftos szex jelenet. Hát ennél már fogtam a fejem. Ilyet még ez előtt nem hallottam. De jön még kutyára szalámi (vagy hogy is van az a mondás?) ezt is megértük. Haladunk a korral kérem szépen. Az erkölcsi romlás és az elsősorban Isten nélküli élet teljesen megfordította a világi értékrendeket. Én mindig úgy tudtam, hogy káros hatással éppen a szex jelenetek, erotika, meztelenség, erőszakosság, horrorisztikus jelenetek, patakokban folyó vér, stb... vannak káros hatással az ifjúságra (na meg mindenkire). De tévedtem. Ezt a filmet sokkalta veszélyesebbnek tartják, mint egy literszámra folyó, véres horrort, vagy egy erkölcsösségből teljes mértékben hiányt mutató szexuális jelenetekkel teletűzdelt filmet. Hát nem semmi. Mondtam magamban... és valóban, ez még semmi sem volt ahhoz képest, ami ezután jött.
Még egy idézet a CineMatrix kritikából:
"Persze fröcskölő vérre, eszelősen sziszegő Gollamra vagy nyáladzó orkokra azért ne számítsunk, Lewis mitikus szereplőkkel zsúfolt világa ugyanis közel sem olyan sötét, mint Középfölde, ráadásul az ír-kelta mondavilág helyett leginkább a görög-római mítoszokból merít. Meg persze a zsidó-keresztény kultúrkörből, hiszen a történet kulcsjelenetében a nyugodt jóságot szimbolizáló Oroszlán feláldozza magát, szelíden tűri, hogy a gonosz szétmarcangolja, hogy ezzel megmentse az egyik gyerek életét. Megváltás, ezúttal egy számítógéppel renderelt oroszlántól, és gondolom, senkit nem lep meg, hogy a digitális messiás kegyetlen halála után nem sokkal fel is támad. Reboot. Ver 2.1 Detecting IDE."
- Mi ez, ha nem burkolt, (nem annyira durva)
Isten-ellenesség? Semmi nem kell a világ emberének, ami akár véletlenül
Jézus Krisztusra emlékezteti.
De ez a kritika mégiscsak a light-os kritikák közé sorolható. Ez még nem minősül "habzószájú-kritikának".
Itt az egyik igazi "nehézfiú-kritika" Még a címe is árulkodóan hat a
kritika tartalmára:
Narnia és a hányózacskó.
(Annyira népszerű kritika, hogy több oldalon is megtalálható.)
"Valószínűleg a Narnia lesz a karácsony mozislágere. A kritikusok egy része erőszakos vallási propagandának tekinti. Akár amerikai stílusú kultúrharc törhet ki Európában egy mesefilm miatt.
Amerikában régóta totális kultúrharc
folyik. A képregényeket, a mesekönyveket és a rajzfilmeket is
csatasorba állítják. Lehet, hogy most Európára is átterjed a háború.
C. S. Lewis, a hétrészes Narnia krónikái
szerzője Oxfordban tanított középkori irodalmat. Ifjúkorában ateista
volt, de aztán a huszas években hívő lett és az anglikán egyházhoz
csatlakozott. Megtérése után keresztény apologetikával is
foglalkozott.
A Narnia-saga bevezető része, Az oroszlán, a
boszorkány és a ruhásszekrény a második világháború idején
játszódik. Négy testvérről szól, akiket a londoni bombázások elől
vidékre menekítenek. Vendéglátójuk kastélyában az egyik testvér egy
varázsszekrényre bukkan, amely a Narnia nevű fantasztikus
birodalomba repíti őket.
Narniában egy gonosz boszorkány uralkodik.
Átkának következtében állandóan tél van, de nincs karácsony. Az
átkot csak a négy gyerek segítségével lehet megtörni. Összefognak
Aslannal, az oroszlánnal, aki feláldozza életét Narnia népéért, hogy
aztán feltámadva megmentse őket.
Sokan keresztény allegóriának tekintik a
történetet. Emiatt C. S. Lewis már régen magára vonta az ateisták
haragját. A szerző halálának századik évfordulóján Philip Pullman, a
hasonlóan sikeres, de két nemzedékkel fiatalabb meseíró ezt írta a
Narniáról: „Kétség sem fér hozzá, hogy ez a legundorítóbb és
legbetegebb könyv, amit valaha olvastam.”
A harcos ateista Pullman szerint „a Lewis
vallásos nézeteit propagáló regény” szexista és rasszista. Olyan
világképet sugall, amely szerint „a fiúk jobbak, mint a lányok, s a
fehérek jobbak, mint a színes bőrűek”.
Egy amerikai politológus és publicista,
Michael Nelson rendre megcáfolja Pullman állításait. A főszereplő
egy aranyszívű kislány. A jók legfőbb segítője Hódmama. „A főgonoszt
sem Fekete Boszorkánynak, hanem Fehér Boszorkánynak hívják.”
„A Narnia közel sem annyira tendenciózus, mint
Pullman keresztényellenessége” – teszi hozzá Nelson. Pullman
meséiben „minden keresztény velejéig romlott”. Az ő trilógiájának
utolsó részében a főszereplő gyerekek „a félelmében zokogó, bomlott
elméjű Isten halálát nézik végig”.
Lewis regényének megfilmesítése után újból
napirendre kerültek a viták. J. K. Rowling, a Harry Potter sorozat
szerzője egy interjúban azt kifogásolta, hogy a keresztény tanítás
túl fontos szerepet kap. A Guardian publicistája, Polly Toynbee
egészen odáig megy el, hogy a „Narnia a háborodott, eltorzult,
neofasiszta, férfiközpontú, keresztény republikánus Amerika
eszményét” jeleníti meg.
De vajon mit gondolnak a meséről és a filmről
a gyerekek? Talán ők is keresztény propagandának tekintik? „A
legtöbb gyerek nem veszi észre a vallásos mondanivalót” – ismeri el
Toynbee. De „a szülőknek jól jöhet egy hányózacskó a vallásos
részeknél”.
Ő bizonyára tartott is magánál, és rendesen
megtöltötte. Cikkének címe: A Narnia mindazt megtestesíti, ami a
vallásban gyűlöletes."
- Nos igen. Joggal lehetünk elborzadva és elszomorodva. Ez a világ, amiben élünk, tudomást sem akar venni Istenről és a keresztyénségről. Őszintén szólva engem nagyon megdöbbentett, hogy Isten teremtett világa a Romlásnak arra a szintjére jutott, hogy teljes mértékben elutasítja Istent. Sőt... ellenkampányba kezd. Egyre világosabbá válik számomra is, hogy az utolsó időket éljük. Éppen ezért van arra szükség, hogy mi, hívő keresztyének ne a saját magunk körül forgással és a külsőségek túllihegésével, hanem cselekvő-szolgáló, alázatos hívő szívvel éljük életünket és szolgáljunk a többi ember felé, ezáltal dicsőítsük Mennyei Atyánkat! Isten fontos feladatot bízott ránk. Mindannyiunkra, ne hagyjuk, hogy az Ellenség "kilőjön" minket! Kérjük bátran az Úr segítségét, hogy megállhassunk a kísértésekkel szemben. Had mondhassuk el magunkról, hogy valósággal a Krisztus katonái lehetünk!
Azért akad néhány pozitív kritika is. Az egyik az Ébredés portálon, ami ugyan egy karizmatikus weblap, mégis az itt található kritika szerintem nagyon jó.
"Egy különleges
élmény, különleges történet, különleges igényességgel elkészített
filmen. Egy szóval: kihagyhatatlan. Ez a Narnia Krónikája minden
mozilátogtó számára. Hogy számomra miért több? Hogy egy keresztyén
embeer számára miben több? Nos, engedjétek meg, hogy megosszam
veletek életem egyik legkedvesebb történetét, ahogyan hosszú évekkel
ezelőtt én megértettem, mi is a Megváltás.
Fiatalemberként ezelőtt talán tizenhét
évvel feleségemnél töltöttem egy napot, aki akkor még menyasszonyom
sem volt. Édesapja lelkész volt, s a család elutazott rövid időre
otthonról, engem megkértek, hogy vigyázzak a házra. Isten dolgairól
akkoriban úgy gondoltam sokat tudok már, "felnőtt" fejjel
konfirmáltam, tudatosan választva magamnak a református felekezetet,
hiszen már akkor évek óta foglalkoztatott a különböző vallások
tanításrendszere. Megismerkedtem a buddhizmussal, taoizmussal,
sintoizmussal, hinduizmussal, s a keresztyénséggel. Friss keresztyén
ismereteim azonban csupán a könyvekből megtanulható tényekre
vonatkoztak, de amit a könyvek írtak, akkor még senki sem magyarázta
meg igazán. Kicsit szégyelltem is volna kérdezni, lelkész
apósjelöltem előtt beismerni, hogy sok alapvető dolog van amit nem
értek, vagy hívő barátnőmtől kérdezni, így nem tettem. Azonban
mielőtt elutaztak párommal a szülei, úgy bízták rám a lakást, hogy
csak nyugodtan nézegessem a videókat, míg megjönnek. Találtam is egy
érdekeset: Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény volt a címe.
Hm, -gondoltam- egy lelkészcsaládban boszorkányos film van a videók
között? Ez több mint érdekes, ennek a végére járok, megnézem én
magamnak azt a filmet. Kezdetlegesen készített rajzfilm volt,
rámondásos szinkronnal, de a történet rögtön megragadott. C.S. Lewis
azonos című könyve alapján készült (melyből a jelenleg mozivásznon
látható Narnia Krónikája), de a szerző neve akkoriban még
semmitmondó volt nekem. A történet: Négy
gyermeket a szülei a háború elől egy vidéki házba küldenek egy
professzorhoz. A gyerekek a háború borzalmaitól távol viszont
változatlanul gyerekek maradnak, hát játszottak. Bújócskát. A
legkisebb, Lucy elbújt egy különlegesen szép, régi szekrényben.
Ahogy egyre mélyebbre fúrta magát a kabátok között, egy különleges
világban találta magát: a kabátok háta mögött egy hófödte erdőben,
hó borította hegyek között. Felfedezővágya által hajtva tovább
merészkedett és egy lámpaoszlopnál találta magát: hamarosan egy fura
lényt fedezett fel. Megismerkedett Thumnussal, a faunnal. A mókás
kis lény elhívta otthonába, ahol el akarta altatni. Ám a lélek nem
hagyta békén: felfedte a kislány előtt, hogy terve az volt, hogy
elmondja a gonosz boszorkánynak: itt van "Éva lánya", egy ember. A
jó lelkiismeret azonban nem engedte ezt a tervet, s a kislányt
visszavezette találkozási helyükhöz mielőtt a boszorkány tudomást
szerez érkezéséről. A kislány visszatérve a szekrényen át az eredeti
régi házba, testvérei közé hiába mesélte furcsa kalandját, senki nem
hitt neki. Másodszor is útra
kelt, de ezúttal bátyja, Edmund is követte. Ő is átjutott a furcsa
világba, de Lucyt elveszve a szeme elől, egy ösvényre vetődött, ahol
találkozott egy különös hölggyel. A királynő (magát így nevezte)
édességgel akarta rávenni, hogy csalja át testvéreit is, s vigye
őket a palotájába, majd visszaküldte értük. Edmundnek hercegi rangot
ígért, ha megteszi, s testvéreit szolgaként állította volna mellé.
Edmund sötét titkával visszatért testvéreihez a ruhásszekrényen át. Nem kellett sokat
várni, bár a testvérek nem hittek továbbra sem Lucynek, Edmund is
tagadott, de a házvezető nő elől elrejtőzni hol lehetett jobban,
mint a szekrényben? Hát a négy testvér hamarosan a szekrényen át
Narniában találta magát, a hófödte birodalomban, s kezdetét vették a
kalandok. Hogy miért volt
hófödte a birodalom? Mert a gonosz királynő (a boszorkány)
uralkodott. Úgy mondta a régi jóslat, hogy aki a boszorkány
hatalmába kerül, az kővé fagy. Körülötte minden jég volt. De egyszer
majd eljön Aslan az oroszlán és akkor eljön a tavasz, végetér a
boszorkány hatalmának ideje. Edmond erről nem sokat tudott. Egy
váratlan pillanatban elszökött testvéreitől, hogy némi "csemege"
reményében a boszorkánynak elárulja: itt vannak. Ám a boszorkány már
nem engedte vissza: leláncoltatta és börtönbe vetette. Edmund
megláthatta a boszorkány kastélya körüli kőszobrokon: ez vár arra,
akit a boszrkányt elér, s már bánta, hogy testvérei nyomára vezette
a királynőt. A testvéreket ezalatt
mesebeli lények (egy hódházaspár) a hírek szerint egyre közeledő
Aslan elé vezette, ami a boszorkány csapatainak kitartó üldözése
miatt izgalmas, veszélyes feladat volt. Ám találkoztak nem sokára
Aslan táborában magával, az Oroszlánnal, akit mindenki régóta várt,
aki seregébe gyűjtött mindenkit, aki nem akart a boszorkány
szolgálatába állni. Edmund kiszabadul a
boszorkány fogságából. Csakhogy a boszorkánynak a törvény szerint
joga van az árulóhoz. Aslan és a boszorkány hát megegyeznek, és egy
éjszaka Aslan elindul a kőasztal felé ahol már várja a boszorkány és
vihorászó, borzasztó serege. Ünnepelnek, hiszen Aslan hagyja magát
megkötözni, hagyja, hogy megcsúfolják, lenyírják sörényét, s hagyja,
hogy megöljék. Edmundért, a bűnös helyett hal meg. A mámoros
boszorkányi sereg győzelmet ünnepel Aslan felett. Ám a kőasztal
kettéhasad, s hamarosan seregei élén feltűnik maga Aslan soha olyan
erős nem volt azelőtt. Edmund, Lucy, Peter és Susan Aslan seregével
együtt legyőzi a boszorkányt és Aslan városában a korona, s trón
várja mindegyiküket. Azért küldte el Isten
a Jóda beli győztes oroszlánt, Jézust, hogy helyettem, bűnös helyett
odaadja az életét? Mit kellett szenvednie miattam, helyettem, értem?
Micsoda borzasztó magány volt az Jézusnak a dühöngő tömegben... és
mekkora kegyelem volt, hogy mindezt vállalta - akkor értettem meg
igazán. Annyi, de annyi kérdésem volt a bűnről, s megértettem, a bűn
akkor is bűn, ha nem valamiféle erőszakos károkozás, hanem eseetleg
éppen csak a hallgatás, "édesség elfogadás" a világ fejedelmétől,
akár jószándék de nem a jónak engedelmeskedve... Azt hiszem, nem
csak nekem volt akkor hasznos, hanem komoly segítség lehet olyanok
számára, akik még nem értik, vagy akik nem akarják megérteni. Nem fogsz szégyenben
maradni, ha elviszed erre a filmre gyermekeidet, meseszerű
történetben kristálytisztán fogják felfogni a bűn és a megváltás
tényét és lényegét. Gyermekeinknek könyvből olvastuk a történetet, s
látványos volt a fejlődés, ahogy a Bibliai igazságok felé fordultak,
maguk fedezve fel a párhuzamot az Írás és a C.S.Lewis történet
között. Filmben pedig mindez különleges élmény a számukra: nem kell,
hogy lógjon az orruk, amikor társaik Harry Potter kalandjairól
mesélnek hiszen nekik, keresztény gyermekeknek is vannak immár
hőseik, akik többek mint egy zavaros fejű írónő kitalálásai:
cinkosan összemosolygunk, ha az Aslan név elhangzik, hiszen tudjuk
kiről beszélünk igazán. Bizonyságtételi, evangélizálási lehetőség is
ez a gyermekeknek, ha társaikat is ráveszik, nézzék meg ők is a
filmet. Felnőtteknek mit
adhat ez a csodálatos kaland? Mint szülő néztem meg, mint felnőtt és
mint lelkész, feleségemmel együtt a filmet a moziban. Bizony, ahogy
mondani szoktuk: "teológiailag helyén van" a történet, még ha olyan
részletekre menően vizsgálom is, hogy Jézus a kereszthalála után
kapcsolatba történt-e halottak újra megjelenése? Igen. Helyén van
üzenetét tekintve is a film. Motivál pozitív irányba, hogy merj
harcolni Jézussal, merj szembe szállni a gonosz erőivel. Nagyszerűen
mutatja a démoni világot is a boszorkány seregében a rendező, s a
küzdelem pedig elsöprő, lendületes, kemény, de -talán az egyik
legzseniálisabb a történet filmrevitelében, hogy- nem véres horror,
levágott kezek, stb látványa, a harc közben vért ha jól emlékszem,
nem is láttam, gyermekeknek emiatt is bátran ajánlható a film
megnézése. Egy hiányérzetem volt
csupán, ha "világi" szemlélő szemén keresztül nézném: legalább egy
utalást pár sorban odaírtam volna a film végén a képernyőre: a
történetben szereplő személyek bár kitalált figurák, valós
személy(ek)ről mintázták őket: köztük az oroszlánt, Aslant, aki
Jézus Krisztus. Ez -szerintem- elgondolkodtatott volna sokakat, így
viszont sajnos sokan úgy kelnek fel a moziból, hogy "láttunk egy
klassz mesét". Ezért is jó, ha nem hívő ismerőseinkkel együtt nézzük
a filmet, beszélgetünk róla, tudatosítjuk bennük a történet igazi
értelmét, jelentőségét. Talán kicsit mindez a
leírás elfogult volt. Szerintem, aki megnézi, ugyanígy a történet
kedves lesz a számára s ugyanígy nem tud majd elfogulatlanul írni
róla, hiszen megérti, hogy érintett abban, amit a vásznon látott.
Megértintetett az által, amit a film üzent. S a film segített talán
számára is megérteni néhány apróságot ami nem is olyan apróság. Aztán, amikor ezelőtt
sok-sok évvel ennek a történetnek a rajzfilm változatát megnéztem,
azon vettem észre magamat, hogy sírok, rám szakadt az, hogy olyan
vagyok mint Edmund, akiért Aslan (Jázus) az életét adta. Most
felnőttként a moziban is bizony, ott voltak a könnyek a szememben.
Hálát adtam Istennek, aki akkor, sok-sok évvel ezelőtt megszólított,
hogy mire most újra látom a történetet: gyermekeim vannak, feleségem
van, s én és az én házam népe az Úrnak szolgálunk." (P.Szabó Barnabás)
ebredes.hu A filmben nem véletlenül szerepelnek
főszereplőként gyerekek. Lewis azért alkalmazott gyerekhősöket a
könyvében, mert a Bibliában is ez van: "Jézus mondja: Ha olyanok nem
lesztek, mint a kisgyermekek, nem mehettek be a Mennyeknek
országába!" Hogy gyerekes-e a film? Hogy csak maximum 10
éves korig élvezhető? Ugyan dehogy. Én 20 éves fejjel is
megkönnyeztem azokat a jeleneteket, amik szembesítettek azzal, hogy
voltaképpen én is csak egy áruló Edmund vagyok, akiért Aslan (JÉZUS
KRISZTUS) önként áldozta fel magát, hogy én élhessek. Bizony
gyermekké kell lennünk, gyermeki lekülettel kell élnünk. És ez nem
szégyen. Egyáltalán nem. Ezt maga Jézus mondta! Bízzuk hát rá
magunkat teljes egészen. Hisz tudhatjuk, hogy mi, akik már gyermekei
lehetünk az Ő oldalán állunk, de nem a mi érdemünkből. Az Ő
szeretete pedig végtelen és soha el nem múló. Elégedjünk meg az Ő
szeretetével és igyekezzünk legjobb tudásunk szerint Őt szolgálni.
"Ti vagytok a föld sója és a világ világossága", mondja. Hát legyünk
valóban só, és lámpás, akik elviszik az Evangélium fényét az
embereknek! Aranysörényű
oroszlánfejekkel hirdetik a plakátok országszerte a Walt Disney
stúdió legújabb mesefilmjét, a Narnia krónikáit. Kevesen tudják,
hogy evangéliumi történet került a mozikba, és hogy a filmvásznon
Aslan, az oroszlán Jézus Krisztus megszemélyesítője. "Aslan a Júda
törzséből való oroszlán, akiről János apostol Mennyei Jelenéseinek
5. részében olvasunk: "Győzött a Júda törzséből való oroszlán, hogy
felnyissa a könyvet és annak hét pecsétjét... És kívüle senki, sem
földön, sem föld alatt nem akadt, aki felnyithatta volna a könyvet.
" Ő Jézus Krisztus, az Isten Fia" - írja Lewis könyvének
utószavában. C. S. Lewis író,
kritikus, tudós 1898-ban született Írországban. 1950-ben jelentette
meg a Narnia krónikái című hétrészes regényciklus első részét, és
ezzel új világot teremtett. Éppen úgy, ahogy kortársa és jó barátja,
Tolkien tette A gyűrűk urában. Húszas éveinek végén vált hívő
emberré (megtéréséről tesz bizonyságot Az öröm vonzásában című
könyvében), s ezután írta jelentős keresztény, hitvédelmi műveit, de
írt szépirodalmat és fantasztikus regényeket is. Cambridge-ben és
Oxfordban tanított középkori és reneszánsz irodalmat. Ötvennyolc
évesen nősült meg. Felesége rákos betegsége csak néhány boldog évet
engedett nekik. Lewis életéről színdarab és film is készült
Árnyékország címmel - Antony Hopkins remek alakításával. Az
oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény történetének népszerűségét
ékesen bizonyítja, hogy a regény a brit Nagy könyv játékban a
harmadik helyen végzett, s például Lengyelországban kötelező
olvasmány az iskolákban. C. S. Lewist Magyarországon is elsősorban
protestáns íróként ismerhettük meg, hiszen a Harmat Kiadó
gondozásában számos kötete látott napvilágot. Mel Gibson Passiójának
sikerét látva talán a bajban lévő Walt Disney Pictures és a vele
szövetkező Walden Media is éppen arra gondolt, hogy a keresztény
közönséget megcélozva a százötvenmillió dolláros költségvetésből
forgatott Narniával feledtetni tudja a tavalyi év pénzügyi
kudarcait. A film az Egyesült Államokban, majd a világ további 14
országában jó rajtott is vett (két héten belül a bevétel már
meghaladta a százmillió dollárt), így azonban, eltitkolva az
evangéliumi utalásokat, Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény
nem számíthat komolyabb sikerre. Magyarországon sem - a mozik fél
házzal játsszák. Hiába lenyűgöző, rajzfilmbe illő látványvilága,
hiába varázsolják el a közönséget mitikus teremtményei, a történet
első olvasatban túl szép és tiszta ahhoz, hogy a fanatikus
mozirajongókat meggyőzze, és magas nézőszámot produkáljon. Hacsak
nem engedjük a filmhez a gyermekeket."
- Én is Edmund helyébe tudtam leginkább beleképzelni magamat. Én
is olyan voltam, mint ő. De valaki feláldozta magát, hogy én éljek.
Mert ez a valaki ennyire szeretett engem és ez a valaki Jézus
Krisztus, az ÉLŐ Isten fia! Szavakkal nem kifejezhető az a szeretet
és kegyelem, amit ő kínál az embernek. Akit a legjobban szeret
minden teremtménye közül. Valóban megmagyarázhatatlan ez a szeretet,
hiszen egyszülött fiát hajlandó volt halálba adni helyettünk,
helyettem! De Jézus feltámad, nem maradt a halálban, hanem legyőzte
azt. Megnyitotta számunkra az utat. Részesülhetünk az örök életből.
Kegyelme által élhetünk Igazi Életet. Mindezt ingyen adja számunkra,
de nem akárkinek. Csak annak adja, aki őszinte bűnbánattal leteszi
Jézus Krisztus lábai elé bűnös életét és odaszánja magát Neki
teljesen. Ha kérjük, hogy bocsásson meg és fogadjon gyermekei közé ő
örömmel megteszi, és ennél sokkalta többet ad, mert nekünk adja
végtelen, kimondhatatlan szeretetét!
Még egy utolsó pozitív kicsengésű
kritika:
Az eltitkolt Jézus
A gyerekek rajonganak érte, a felnőtt
társadalom zöme fanyalog. Nagy sajtóvisszhangot kapott a legfrissebb
Walt Disney-produkció, a Narnia krónikái című fantasysorozat első
része, Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény. Andrew Adamson
rendező (Shrek) újabb, első, nem teljesen animációs
szuperprodukciója még karácsony előtt került a magyar mozikba. A
magát hívő protestánsnak valló angol író, C. S. Lewis meseregényének
filmes adaptációjáról a bemutató kapcsán sok minden elhangzott, csak
a lényeg nem. Kapott a mozi a sajtóban hideget és meleget - a
horrorokon és akciókon felnőtt kritikusi nemzedéktől leginkább
gúnyos hangvételű bírálatokat -, egy név azonban minden cikkből,
ismertetőből kimaradt: Jézus Krisztusé.
Nem csoda, hiszen a film alapjául szolgáló regény - a hétkötetes
krónika második könyve - legújabb kiadásából is "kifelejtették" azt
az utószót, amelyben a szerző elmagyarázza az evangéliumi történet
metaforáit, szimbólumrendszerét, s amelyből a keresztény hitvallást
és a Bibliát egyáltalán nem ismerő olvasók számára is kiderül, hogy
a Narnia-történet főhőse, Aslan, az oroszlán magának Jézus
Krisztusnak a megszemélyesítője. (Ez a bizonyos utószó a könyv
korábbi magyarországi kiadásaiban még megtalálható.) Abban sincs
semmi meglepő, hogy a Walt Disney stúdió - szándékosan - nem fűzött
alkotásához semmilyen kommentárt. Így azonban a sok ezer ember
közül, aki megnézi Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény című
filmet, soknak fogalma sincs róla, hogy az evangélium mesébe
átültetett változatát látta.
Négy testvér kalandjait követhetjük a vásznon. Lucy, Edmund, Susan
és Peter - "Ádám és Éva fiai és leányai" - a második világháború
alatt a bombázások elől vidékre menekül, egy titokzatos professzor
kastélyába, ahol a gyerekek unalmukban bújócskázni kezdenek. Lucy
egy öreg ruhásszekrényt választ az eltűnésre, és a bútor ajtaján
keresztül fantasztikus mesevilágba kerül, ahol örök tél uralkodik,
soha nem jön el a karácsony, és ahol Jadis (Tilda Swinton remek
alakításában), a gonosz jégboszorkány uralkodik. Hamarosan mind a
négy gyerek átkerül a fantáziabirodalomba, hogy aztán Aslan, a
hatalmas és nemes lelkű oroszlán segítségével megtörjék a rossz
hatalmát - ahogy ezt Narniában megjövendölték. Ennek csak egy útja
lehetséges: Aslan önként áldozza fel magát, majd feltámad, és életre
kelti Narnia kővé változtatott teremtményeit. Az élet örökre győzött
a halál felett.
- Igen. Ezt én is nagyon sajnálom. Tudni illik, hogy
"kifelejtették" a könyvből az utószót. De annak örülök, hogy itt az
oldalamon az Utószavak menüben fellelhető és bárki számára
hozzáférhető. Olvassátok serényen! :)))
A kritikákból összeállított cikket írta: az oldal főszerkesztője