Pablo Picasso

Spanyolországban született művész aki élete nagy részét Franciaországban élte le, Picasso az egyik féltalálója a világhírű kubista mozgalomnak. A 20 század legeredetibb és legmeghatározóbb jelenléte a vizuális művészetekben neki volt, az o munkai láthatók a legnevesebb múzeumokban és galériákban a világon. Hatalmas teljesítménye, beleértve 14.000 vásznait, metszeteit, könyvek illusztrálása és a szobrai, tette milliárdossá a halál, nem csak saját műveit de különböző stúdiók és házak munkait és gyűjteményeit halmozta fel az évek során.  Apja, José Ruiz Blasco , rajztanár és festő, aki ahogy felismerte fia tehetségét abbahagyta a festészetet és ünnepélyes keretek között átadta neki palettáját és ecseteit.  A legkorábbi fennmaradt képe a "Pikador" amelyet 1889-ben festet meg. A gyermekkori munkaira azt mondta:"Soha nem úgy dolgoztam mint egy gyermek, amikor 12 éves voltam úgy rajzoltam mint Raphael."

20 éves korában, 1901-ben létrehozott egy stúdiót Párizsban és munkáit édesanyja leánykori nevével írta alá, teljes szegénységben élt és megkezdte a múzeumi minőségű festményeket "gyártani". Rendszerint későn kelő és éjszakába húzódó életet élt és miután egy barátja meghalt 1902-ben elkezdődött a művész "kék korszaka" amelyben a szegénységet és a szenvedést ábrázolja.  A "rozsaszin korszak" 1904-ben következett be amivel az akrobatákat és a cirkuszi életet ábrázolta majd következett a "barna korszak" 1909-tól amelyben művészetét a szobrászatban fejezte ki és művei által õ volt az egyik féltalálója a kubista mozgalomnak.  1944 október 5-én tagja lett a Kommunista Pártnak és haláláig elkötelezett híve volt az elveiknek bár elítélte az 1956-os Magyarországi, Szovjet inváziót. 1950 novemberében elnyerte a Sztálin-békedíjat amelyének nevét később Lenin-békedíjra változtattak.  Idősebb korában fekély műtéten esett át és egyre jobban megsüketült illetve gyengülő látásban szenvedett, 1965-ben fel kellet adnia a dohányzást és egy liftet kellet telepíteni lakásába 1971-ben a nehézkes járása miatt.