FCI. Standard Nr. 257./ D

SHIBA INU

FORDÍTÁS: Dr. J.M. Paschoud a Japán Kennel Klub angol nyelvű leiratából

SZÁRMAZÁS: Japán

AZ ÉRVÉNYES ÉS EREDETI STANDARD DÁTUMA: 1992. 06. 15.
ALKALMAZÁS: Vadászkutya apróvadra. Kisérőkutya.
FCI. CSOPORT KIOSZTÁS: V-s fajtacsoport Spitzek és ősi típusú kutyák Sekcio 5 Ázsiai spitzek
Munkavizsga nélkül

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS: A shiba egy ősi japán fajta. Az a szó, hogy shiba, valami kicsire utal, egy kistermetű kutyára. A természetes élettere a Japán-tengernél lévő hegyekben volt, ahol apróvad vadászatához használták.
Miután 1868-ban és 1912-ben az angol szettert és pointert Angliából Japánba imponálták, a sportvadászat kedvelt időtöltéssé vált Japánban. A következmény az lett, hogy a shibát keresztezték ezzel a fajtákkal. A fajtatiszta shiba így egyre ritkább lett, annyira, hogy a természetes élőhelyén is alig fordult elő néhány egyed. 1928-ban egyes vadászok elkezdték felkutatni a még meglévő egyedeket, hogy életre hívják ezt a fajtát, így sikerült azt a kevés még meglévő vérvonalat megmenteni. 1934-ben egy egységes standardet állítottak fel. E standard alapján 1937-re tenyésztették ki a shiba mai megjelenési formáját.

ÁLTALÁNOS MEGJELENÉS: Egy nagyon arányos kis kutya, nagyon izmos és erőteljes csontozattal. A mozgása, élénk, szabad.
A marmagasság a testhosszhoz 10: 11. aránylik.

VISELKEDÉS/JELLEM(WESEN): Hűséges, éles eszű és értelmes
FEJ:
AGYKOPONYA:
Koponya: Széles homlok
Stop: Kifejezett, egv enyhe homlokbarázdával.

ARCORRI RÉSZ: Kívánatos a fekete orrtükör. Az orrhát egyenes.
Fang: Mérsékelten vastag, az orr felé elkeskenyedő.
Ajkak: Feszesek.
Állkapocs/fogak: Erős fogazat, ollósharapás.
Pofák: Jól fejlettek
Szemek: Aránylag kicsik, háromszögletűek, sötétbarna színűek. A külső szemzug kissé felfelé hajló.
Fülek: Aránylag kicsik, háromszögletűek, enyhén előre forduló állófülek

NYAK: Vastag, erőteljes, jól aránylik a fejhez és a testhez.
TÖRZS: Erőteljes, egyenes.
Ágyék:Széles, jól izmolt.
Mellkas: Mély, a bordák mérsékelten íveltek.
Has: Jól felhúzott.

FAROK: Magasan tűzött, vastag, jól befelé csavarodó, vagy sarló alakban hordott. Nyugalmi állapotban a farok vége majdnem a csánkig ér.

VÉGTAGOK
ELÜLSő VÉGTAGOK: Elölről nézve az elülső végtagok egyenesek.
Lapocka: Mérsékelten ferde.
Könyök: Szorosan a testhez simuló.
HÁTULSÓ VÉGTAGOK: Jól szögeltek
Lábszár: Rövid, de jól fejlett.
Csánk: Vastag és robusztus.

Mancsok: Az ujjak zártak és jól íveltek. A talppárnák kemények és rugalmasak. A körmök kemények és lehetőleg sötétek.

MOZGÁS: Élénk, könnyed mozgás.

M.J. A kanoknak két jól fejlett herével kell rendelkezniük, melyek a herezacskóban helyezkednek el.