EGY VALÓDI OLASZ FAJTA MEGISMERÉSRE ÉS MEGTANULÁSRA VÁR!

A Bolognese egy igazi olasz társasági fajta, mely mostanra már az egész világon elterjedt és közkedveltté vált. Igaz azonban, hogy jelenleg ez a folyamat nagyon lelassult, és nem úgy folytatódott, ahogy azt a kezdet ígérte. Ennek egyik oka lehet, hogy a fajta még nem elég homogén. A két világháború közti időszak a Bolognese eltűnéséhez vezetett, de néhány elhívatott tenyésztő áldozatos munkájával megmentette a fajtát a kihalástól. A tenyésztők közötti összehangolt munka, azonban még nem kielégítő. Kevés az eszmecsere, más és másaz értékítélet és hiányzik egy komoly szakmai szervezet, mely támogatná és összefogná a tenyésztők munkáját. A tenyésztésben görcsösen keresik a bírók kedvére való kiállítási kutyát -gyakori a beltenyésztés- és ez a hossszútávú fajtajavítást és a homogenizációt rontja. Sok tenyésztő, hogy a megnövekedett vevőkör igényeit kielégítse a minőségi tenyésztés helyett, a mennyiségre figyel. Gyakran végzik ugyanazt a párosítást, sőt az sem ritka, hogy más fajtával -fehér uszkárral vagy máltaival keverik. Nyilvánvaló, hogy ezek a párosítások nem szolgálják a fajta egységesítését, a típus fennmaradását. A fajtának, a tenyésztőinek, a tulajdonosaiknak szüksége lenne az ösztönzésre és a bírálatokban egységes és szigorú állásfoglalásra.

A Bolognese külföldön is egyre közkedveltebb fajtává vált. A fajta kedvelői klubokat alapítottak, mint pl. "Bolognese Club of America" vagy "United Kingdom Bologneses", és nálunk, Olaszországban is alakult fajtaklub, mely sajnos éppen hogy fenntartja magát. Semmi ösztönzés, semmi kynológiai segítség. A tenyésztők magukra vannak hagyva!

BELESZERETETT?

Akik Bologneset szeretnének tartani, azoknak négy pontban tudnám összefoglalni a fajta jellegzetességeit:
· a wesen,
· a jellegzetes göndör, gyapjas szőr,
· kvadratikus felépítés,
· a magabiztos és vidám karakter.

Első pillantásra ez a kis fehér kutya kerek fekete szemeivel, fekete orrtükrével, a dús fehér szőrrel borított fej és fülek, azt a benyomást keltik, hogy a fej nagyobb, mint amilyen valójában. A test kicsi, kompakt, farkát vidáman a hátán hordja. Tekintete kifejező és intelligens. Akik beleszerettek ebbe a nagyon régi és nemes fajtába, és ha vásárolni szeretnének, csak a garantált minőségre gondoljanak és ne az árra! Hiszen "ő" lesz a jövőbeni társuk jóban, rosszban, és ha már a kezdetnél valami nincs rendben a jövő sem tartogat csodákat. A fajta Standard nagyon precízen leírja, hogy milyen kell, legyen a Bolognese. A reneszánsz nagy festői pontosan elénk vetítik képeiken keresztül külsejét. A kompakt és szilárd felépítést (ahol a súly szukáknál nem lehet több 3,4/5 kg, a kanoknál 5 kg.), és ahol a fej és az arcorri rész aránya 3:2-höz. Ám a Bolognesenél legalább olyan fontos a karakter, mint a külső megjelenés. A mi Bolognesénk élénk, intelligens, vidám, soha nem félénk. Farkát mindig a hátán hordja, barátságos és szinte képtelen harapni. Tökéletes családtag azzal együtt, hogy kicsit féltékeny, és sértődős, de bájos és kellemes társ. Méltóságteljes, de keresi a gazda kegyét. Optimális jelzőkutya. Ha őrző-védő kutyákkal van, úgy fokozza azok teljesítményét. Minden fajta kutyával és állattal együtt tartható. Jól felépített fajta - arányában robosztus - és a más fajtáknál oly gyakori genetikai betegségektől mentes (kivéve a patella luxatio, mely a kistestű kutyáknál elég gyakori).

NÉHÁNY GYAKORLATI TANÁCS

A Bolognese rendben tartása nem nagyon munkaigényes, de következetes ápolást igényel minden nap. Napi fésülést, hogy az elhalt szőröket eltávolítsuk, hiszen a Bolognese szőre, mint az uszkáré nem hullik. Napi munka még a szemtisztítás is, mely soha nem maradhat el. Évente kétszer tavasszal és ősszel váltja a szőrét, ebben az időszakban a napi fésülés több odafigyelést igényel.

EGY IGAZÁN RÉGI FAJTA

A Bolognese eredete a nagyon régi múltba nyúlik vissza. Kis hófehér félhosszú szőrű kutyáról már Aristoteles írásaiban is olvashatunk. A XI. Században a Bolognese nagy becsben tartott kutya a nemesi udvarokban. Kiváltságos ajándék volt királyoknak és udvarhölgyeiknek. Állandó lakói voltak például a Gonzaga és Medici család udvarában. Valószínű, hogy Giuliano de Medici egy Bologneset ajándékozott Simonetta Cataneonak a fiatalon meghalt szomorú sorsú firenzei szépségnek. A Bolognese a nemesség lassú eltűnésével majdnem kihalt. A második világháború után alig néhány példány maradt fenn. Mára azonban ismét rengeteg a bolognese.