FÕTENYÉSZSZEMLÉK eredményei

2007. évi tervezett tenyészszemlék:

2007. november 11. Budapest, Lurdy Ház, 10.oo- 15.óra

Kérjük, hogy a vidéki tenyészszemlék elõtt ellenõrizzék a dátumot és az A kutya Egyesületi élet rovatában található információs

telefonszámokon érdeklõdjenek a pontos idõpontról és helyszínrõl!

1. Hogyan vigyük kutyánkat tenyészszemlére?

   Hogy is zajlik a tenyészszemle? A tenyészszemlére jelentkezõ gazdit a kutyájával állatorvos fogadja, aki megvizsgálja a kutyát. Beteg kutya nem vehet részt a tenyészszemlén. Az atkával, tetûvel, gombával fertõzött kutya is betegnek minõsül. Itt kerülnek kiszûrésre a koszos gondozatlan kutyák is. Majd következik a tetoválási vagy csip- szám ellenõrzése, ha a kutya nem azonosítható, akkor a tulajdonos választhat, vagy betetováltatja a kutyát a helyszínen, vagy nem vesz részt a tenyészszemlén. (A választás lehetõsége, csak a 2005. március 1-e elõtt bejelentett almokra vonatkozik. A 2005. március 1-e után bejelentett almok egyedeibe csippet kell beültetni.)

   Ezt követi a tenyészszemlére való jelentkezés, azaz a nevezési díj befizetése, melynek összege 5.000,- Ft/kutya. Tenyészszemlén csak MEOE tag tulajdonában lévõkutyát lehet elbirálni. Majd a kutyák paramétereinek jegyzése (mérlegelés, magasság mérés) következik. Szóval hogyan vigyük a kutyánkat tenyészszemlére? A válasz egyszerû. Jól FELKÉSZÍTVE! De mire és hogyan készítsük fel kutyánkat? Nos, vegyük sorra.

   A bírálatra kutyánként 5-10 perc áll rendelkezésre, ahol a bíró a felvezetett kutyán azt vizsgálja, hogy az mennyire tér el, vagy mennyire közelíti meg a fajta-standardet. Mivel a klubhoz tartozó fajták nem kötelezettek munkavizsgára, így a wesent a ringben mutatott viselkedés tükrözi. Ezért fontos, hogy a lehetõ legtökéletesebben mutassuk be kutyánkat mozgásban és az asztalon egyaránt.

   De hogyan?

   A bírálatra, a kapun megyünk be a körbe. Feltesszük kutyánkat az asztalra és beállítjuk. Értsd, az eb a négy lábán stabilan áll, fejét és farkát elegánsan tartja.

   Ekkor történik a testtájak és annak arányai, a szõrzet, és szín vizsgálata, amit a kutyának nyugodtan tûrnie kell. A testtájak és annak arányainak bírálata áttapogatással történik. Igyekezzünk kedvencünket minél precízebben beállítani, hogy a bíró ne egy minden részletében szétesõ ebet lásson.

   Ezt követi a fogazat és a herék vizsgálata.

   Fajtánként változó, hogy a bíró csak a fogzáródást, vagy a foglétszámot is megnézi. A fogazat megmutatása sokszor gondot okoz a gazdáknak, többszöri próbálkozás után sem mindig sikerül. Ennek gyakorlását ne hanyagoljuk, mert ha a fogazat nem bírálható, a kutya kizárható a tenyésztésbõl!!!

   Egy másik kényes kérdés a szõrtakaró. A szõrzet elbírálásakor igen sokat számít a felkészítés

   Rövidszõrû fajták esetében is fontos, hogy a szõrzet fényes és egészséges legyen. Ezt rendszeres fürdetéssel és keféléssel ( ! ) érhetjük el.

   A hosszúszõrû fajták szõrét nagy gondossággal kell ápolni. Rendszeres fésülés és fürdetés nélkül nem érhetünk el eredményt a szõrápolás terén.

   A szemlére frissen fürdetve, csomómentesre kifésülve, a standard szerint szárítva, és ha a standard engedi nyírva készítsük fel kutyánkat. Ha ezekhez a munkafolyamatokhoz nem értünk (gondolok a nyírásra), forduljunk szakemberhez! A tiszta, fénylõ, csomómentes bunda fél siker!

   Nincs annál szörnyûbb látvány, amikor egy francia bully vagy egy mops ragad a kosztól, vagy egy havanese, bolognese, máltai szõre be van filcesedve, esetleg kopaszra van nyírva.

   Itt szeretném megjegyezni, hogy a hosszúszõrû fajtákat nyírott állapotban nem lehet elbírálni, mivel a szõr minõsége nem megítélhetõ(túl rövidszõr, vagy a nyírástól megváltozott szõrstuktúra)

   A mozgás bírálatakor kutyánk egyenletes tempóban (ügetésben) a bal lábunk mellett haladjon, tehát a kör középpontja nekünk balra essen, a bíró által meghatározott alakzatban úgy, hogy a bíró a kutyát minden pillanatban jól lássa. Felvezetéshez használjunk felvezetõ pórázt, soha ne vezessük fel kutyánkat hámmal, vagy flexi pórázzal, ezek nem alkalmasak erre a célra. A felvezetõ pórázt is mindig a balkezünkben tartjuk.

   A mozgás bírálata után ismét az asztalra állítjuk kutyánkat, és megvárjuk, amíg a bíró lediktálja a bírálatot, majd a kapun át elhagyjuk a kört.

   Tenyészszemlén és kiállításon egyaránt, csak a tulajdonos nevére átírt kutya származási lapjával lehet részt venni. Amikor megvásároljuk a kölyköt, a tenyésztõ a megfelelõ helyen aláírja a származási lapot, mintegy tanúsítva, hogy eladta a kutyát. Ezzel párhuzamosan mindenképp szükséges adásvételi szerzõdés írása vagy a tenyésztõ lemondó nyilatkozata két tanú aláírásával hitelesítve. Az elõbbi dokumentum valamelyikének megléte birtokában lehet csak a vevõ nevére átíratni az ebet. Az eb tulajdon jogának átírását lehet végezni: MEOE székházában Budapesten, a helyi szervezeteknél és levélben a klubcímén vagy az ÁTK klubnapjain (1000,- Ft/kutya).

   Mindezeket összefoglalva: a legszebb, legjobban felkészített kutya is kudarcot vallhat, ha a ringben nem tud kifogástalanul viselkedni, de egy jó felvezetés mit sem ér, ha a kutya szõrzete ápolatlan.

   Ezekre a dolgokra megfelelõ szoktatással és gondozással, sok-sok türelemmel minden kutyát fel lehet készíteni.

   Sikeres felkészülést és felkészítést mindenkinek!

    

2. ************************************************************************************************

3. ***********************************************************************************************