| ELŐADÁSOK
|
|||
|
Az előadások időtartama 8 perc. Az előadások időpontját a részletes tudományos program tartalmazza. Kérjük a szekciók elnökeit és az előadókat, hogy a rendelkezésre álló időket tartsák be, hogy elegendő idő jusson vitára. Az előadásokhoz számítógépes prezentációs lehetőséget biztosítunk. Kérjük az előadókat, hogy a számítógépes anyagok előkészítését időben végezzék el és a szekciók kezdete előtt legalább egy órával adják le azokat a technikusnak.
Absztrakt információ Kérjük, hogy a bejelentett prezentációk összefoglalóit magyar nyelven, elektronikus úton küldje meg számunka az alábbi útmutatás szerint: o Álló A/4-es forma, 2,5 cm-es margókkal o Times New Roman betűtípus, 12 pontos betűméret, szimpla sorköz o Az összefoglaló ne tartalmazzon ábrát, táblázatot, irodalmi hivatkozásokat, fej- vagy láblécet o Kérjük, hogy az előadó (posztert bemutató) nevét vastagítva írják Munkáját elküldheti: victofon@bazmkorhaz.hu |
|||
| POSZTER BEMUTATÁS
|
|||
| A posztereket 2008. 08. 28-án 13.00 órától lehet kihelyezni a megfelelő poszterszámmal
ellátott helyre. A felerősítéshez anyagokat, eszközöket biztosítunk. Lehetőség lesz poszter ismertető előadás tartására maximum három percben három vetített ábrával. Poszter mérete: 140×110 cm.
|
|||
|
TOVÁBBKÉPZÉS, KREDITPONTOK
|
|||
| Orvosok: A részvétel előadók és résztvevők számára egyaránt 10 kreditpont értékben minősített. Az erről szóló igazolások a kongresszusi irodán vehetők át. Szakdolgozók: |
|||
Orvosok: | ABSZTRAKTOK
|
E1 |
Tinnitus kérdése ma (bevezető) Prof. dr. Pytel József PTE ÁOK Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika, Pécs R1 Tinnitus (Felosztása, patophysiologiája, kezelése) Dr. Tamás László Jáhn Ferenc Dél-pesti Kórház Fül-, Orr-, Gégeosztály E2 Fülzúgásban szenvedők BEMER (Bio-Elektro-Mágneses-Energia-Reguláció) kezelésének tapasztalatai Dr. Szilágyi Imre Dr. Bugyi István Kórház Szentes, Fül-orr-gége osztály A fülzúgásban szenvedő betegeinknél megfelelő kivizsgálás után egy olyan kezelési módszert alkalmaztunk, amelyet már a betegségek széles körében sikeresen használtak, fülzúgásban való alkalmazásáról azonban igen kevés tapasztalat volt. A Bio-Elektro-Mágneses-Energia-Reguláció, röviden BEMER terápia, a pulzáló mágneses mezőnek az emberi szervezetre gyakorolt kedvező hatását felhasználó módszer. A kezelés hatására a kölönböző szervekben a mikrocirculáció javulása észlelhető. Ezen felül izomlazító, feszültség oldó és hangulat javító hatása emelhető még ki. A terápia során előbb 8 percen át az egész testfelszínt érő mágneses erőtérváltozást alkalmaztunk, majd 20 percen keresztül a retroauriculáris régióra irányítottuk az előbb említett mágneses hatást. Bizonyos esetekben egyedüli terápiaként alkalmaztuk a BEMER kezelést, más betegeknél pedig egyéb gyógymódokkal kombinálva használtuk az említett módszert. A kezelések során szerzett tapasztalataink részletesen ismertetésre kerülnek az előadásban. E3 Tinnitusos betegek tünettana és életminőségük alakulása Dr. Bencsik Beáta, Ágoston Emese SE ÁOK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika SE ÁOK V. évfolyam Napjainkban a fülzúgás a populáció közel 10-35 %-át érintő tünet. Fülzúgás panasszal jelentkező betegeink esetében igen sokszor tapasztaljuk a betegek teljes értékű életvitelének korlátozottságát. Jelen vizsgálatunk célja krónikus tinnitust panaszoló betegeink kísérő tüneteinek és életminőségének felmérése volt. A SE Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika otoneurológiai laboratóriumában 2007. áprilistól decemberig tartó időszakában 50 fülzúgás panasszal jelentkező beteg részletes kivizsgálása során, véletlenszerű kiválasztás alapján, egy 30 pontból álló kérdőíves felmérést is végeztünk. Ebben többek között a fülzúgás paraméterei mellett a párhuzamosan kialakuló kísérő tünetekre és a mindennapi életvezetésben jelentkező kellemetlen hatásokra és változásokra kérdeztünk rá. Előadásunkban első tapasztalatainkat ismertetjük a kérdőíves felmérés eredményeiről E4 Otoacoustic Emissions: Origins and application in central hearing disorders. Oliver Brill MSc Product Scientist, Otodynamics Ltd Otoacoustic emissions (OAEs) originate from the outer hair cells of the cochlear. Their presence indicates normal cochlea function. OAE levels are suppressed when cochlea efferent pathways are stimulated. These properties give OAEs an important role in diagnostic audiology, especially in the investigation of central hearing disorders. E5 VR1, TrkA receptorok és a Substance P lokalizációja a cochlearis és a vertebro-basilar trigemino-szenzoros neuronokon Dr.med habil.Vass Zoltán Studiomed Plusz Bt és Orosházi Városi Önkormányzat Kórháza Korábbi munkáinkban kimutattuk, hogy a trigeminalis szenzoros idegek, fontos szerepet játszanak az agyi erek és a cochlearis erek vazoregulációjában. Ismert az is, hogy a C-típusú szenzoros rostok az a. basilaris, és a belsőfül erei körül P anyagot (SP) tartalmaznak. A SP-vel jelölhető trigeminalis, C-tipusú primér szenzoros rostokról igazolt, hogy fontos szerepet játszanak a vertebro-basilaris keringés szabályozásában. Korábbi munkáinkban azt is kimutattuk, hogy capsaicin ingerlésre a trigeminalis szenzoros rostok a vanillin receptorokon keresztül a belsőfül keringésének a növekedését eredményezik, és ez a hatás SP-n keresztül játszódik le. Ma már jól ismert, hogy a szenzoros neuronok késő, embrionális és postnatális fejlődéséhez és működéséhez un. neurotrophin faktorok jelenléte elengedhetetlenül szükséges. A szenzoros és a szimpatikus neuronok perifériás rostjainak a túléléséhez ill. funkcióihoz ezek a faktorok szintén alapvetően szükségesek. A neurotrophinok a hatásukat, többek között a tyrosine kinase receptorokon keresztül fejtik ki. A vanillin receptorok és a tyrosine kinase receptorok jelenléte ill. szerepük a vertebrobasilaris és cochlearis erek körül, a már leírt SP tartalmú primér szenzoros neuronok funkcióiban még ismeretlen. Kísérletes munkánkban a vanillin receptorok, tyrosine kinase receptorok és a SP trigemino-szenzoros neuronokon történő lokalizációjára kerestük a választ. A kolokalizációt hármas immunhisztokémiai jelöléssel vizsgáltunk. Munkánkban igazoltuk, hogy az a. basilaris, AICA, SMA, és a. radiolaris falában a vanillin receptorok, tyrosine kinase receptorok és a SP -vel jelölt rostok kolokalizációt mutatnak a C-típusú szenzoros rostokban. Ezek a rostok anatómiai kapcsolatot teremtenek az erek és a ggl. n. trigemini között. A kísérleteinkben leírt eredmények anatómia és funkcionális alapjául szolgálnak a basilaris migrén ill. egyéb vasculáris eredetre visszavezethető belsőfül betegségek kialakulásában. Azt feltételezzük, hogy trigeminális C-típusú szenzoros neuronok a normális vasoreguláción túl szerepet játszanak a szédülés, fülzúgás és a vasculársi eredetű halláscsökkenések patomehanizmusában is. E6 Az autoimmun belsőfül-betegségről (AIBB) egy esetünk kapcsán Dr. Helfferich Frigyes1, Dr. Süveges Kinga1, Dr. Barkóczi Judit1, Dr. Jánosi Judit2, Dr. Kiss Edit2, Dr. Lichtenberger György1 Állami Egészségügyi Központ Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Osztály1, Immunológiai Osztály2 1979-ben McCabe számolt be elsőként 18 olyan, feltételezhetően autoimmun mechanizmushoz köthető szenzorineurális halláscsökkenéses (SZNHCS) esetről, akik állapota dexametazon és ciklofoszfamid kezelésre jól reagált. Azóta szinte az összes autoimmun kötőszöveti betegség esetén beszámoltak belsőfül-érintettség előfordulásáról, ilyen a rheumatoid arthri tis, az SLE, a Wegener-granulomatózis, a Sjögren-szindróma vagy a colitis ulcerosa; polyarteritis nodosában akár az első tünet is lehet. Az immun-mediált SZNHCS patogenezise ismeretlen; T-limfocitás citotoxicitás, immunkomplex lerakódás és a belső fület érintő vasculitis lehetősége egyaránt felmerült. Diagnózisa a következő tünetek közül 3 együttes fennállása esetén kimondható: kétoldali halláscsökkenés, szisztémás autoimmun betegség együttes jelenléte, az antinukleáris antitestek emelkedett szérum-szintje, továbbá a szteroid-terápiára hatására kialakuló komplett remisszió. Az AIBB-ben szenvedők általában jobban és gyorsabban reagálnak szteroid terápiára, mint bármilyen egyéb eredetű SZNHCS-es esetben, ugyanakkor magasabb a visszaesés aránya is - ez az autoimmun betegségekre általánosságban jellemző. A prognózist rontja a szédülés együttes jelenléte, a halláscsökkenés súlyos foka és a magas hangú halláscsökkenés. Jelen előadásunk során egy, fül-orr-gégészeti osztályunkon hirtelen fellépő szédülés miatt jelentkezett betegről számolunk be, akinek a szemünk láttára alakult ki előbb bal oldali fülzúgása, majd halláscsökkenése, y gyors progresszióval. Fentiek mellett klinikailag bal oldali egyensúlyszervi kiesésre jellemző képet is észleltünk. Néhány napon belül a SZNHCS kétoldalivá vált, teljes surditásig fokozódott. Ekkor merült fel bennünk ismert autoimmun kísérő betegsége (colitis ulcerosa) miatt az autoimmun mechanizmus lehetősége. Immunológiai osztályunkra áthelyeztük, a megkezdett erőteljes szteroid és ciklofoszfamid kezelés hatására nystagmusa, szédülése és járásbizonytalansága megszűnt (1mg/ttkg methylprednisolone, 600mg Cytoxan infúzió, LMWH). A beteg további kezelést kap, állapotát monitorozzuk. A folyamat kezdetén – meglepő módon – szimmetrikusan hyporeflexiásnak mértük a perifériás egyensúlyszervi végkészüléket (kalorikus nystagmográfia). Head-shock tesztje mk. oldalon tartósan és jelenleg is pozitív. Hallása a legutóbbi vizsgálat alapján bal oldalon ismét hallásmaradványt (igen súlyos SZNHCS-t) mutatott ki, a jobb oldal még surdo. Laboreredményeiből kiemelendő a tartósan magas trombocita-szám, ANF 1:80 és proteináz-3pozitivitás, p-ANCA 1:160 felett. Koponya MR-en multiplex fehérállományi léziók látszanak, ezek vasculitis lehetőségét is felvetik. Az időben megkezdett immunszuppresszív kezelés ellenére, a mérsékelt hallásjavulást a belsőfül kiterjedt érintettségével magyarázzuk. Felhívjuk a figyelmet a jellegzetes tünetegyüttes esetén a fenti patomechanizmus lehetőségére és a mielőbbi, masszív immunsuppresszív terápia megkezdésnek jelentőségére. E7 Spontán otoakusztikus emisszióval kapcsolatos tapasztalataink Prekopp Péter, Noszek László, Gáborján Anita, Bíró Krisztina, Nagyiványi Krisztián, Géczi Lajos, Répássy Gábor Semmelweis Egyetem, Fül- Orr- Gégészeti, Fej- Nyaksebészeti Klinika A hallásvizsgálati protokollokban mára egyértelművé vált a kiváltott otoakusztikus emissziós módszerek szerepe. A tranziens otoakusztikus emisszió (TOAE) hatékonyan használható gyermekek hallásszűrésében, a disztorziós otoakusztikus emisszió (DPOAE) belsőfül eredetű halláspanaszok felderítésében. Ezzel szemben a spontán otoakusztikus emisszió (SOAE) klinikai jelentősége nem tisztázott, ami tulajdonságainak köszönhető - az emberek csak egy részében (kb. 40%-70%) mérhető, pusztán megléte, vagy hiánya nem kórjelző. Eddigi méréseink alapján a SOAE akut változását mértük ototoxikus szer adásakor, de a SOAE-val kapcsolatos irodalmi adatok nem adnak támpontot az adatok értelmezéséhez, nem nyújtanak segítséget feldolgozásukhoz. Jelen vizsgálatunk célja az volt, hogy többet megtudjunk a SOAE-ról, valamint egy módszer kidolgozása az eredmények értékelésére, feldolgozására. E8 Objektív mérési módszerek diagnosztikus értéke tünetszegény tinnitusban és szédülésben – esetismertetés Jarabin J.A., Szabados É.M., Nagy A.L., Jóri J., Kiss J.G. SZTE ÁOK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, Szeged Klinikánk audiológiai és otoneurológiai ambulanciáján évente kb. 700 beteg említ fülzúgás, illetve szédülés panaszt. Az esetek egy részében a beteg által elmondott panaszok szubjektív színezete, valamint a szubjektív audiológiai/otoneurológiai vizsgálatok eredményei között ellentmondás van. Ilyenkor különösen fontos kihasználni az objektív módszerek adta lehetőségeket, szükség esetén további társszakmák bevonásával. Legújabb számítástechnikai fejlesztéseinknek köszönhetően klinikánkon 3D rekonstrukciós eljárásokkal még tökéletesebben tudjuk vizualizálni az esetleges morfológiai eltéréseket, azok pontos lokalizációját, térbeli viszonyaikat. Előadásunkban egy fiatal férfibeteg estét tekintjük át, akiben az acutan kezdődő féloldali enyhe fülzúgás, fülben teltségérzés, bizonytalan jellegű szédülés hátterében a szubjektív cochleovestibularis vizsgálati leletek kórosat nem mutattak. A panaszokat előidéző kórok felderítésében az objektív vizsgálati eredmények és társklinikai konzíliumok nyújtottak segítséget. E9 Az otoakusztikus emisszió differenciáldiagnosztikai jelentősége percepciós halláscsökkenések esetén. Dr. Gáborján Anita, Dr. Noszek László, Dr. Prekopp Péter, Prof. Dr. Répássy Gábor Semmelweis Egyetem, Fül- Orr- Gégészeti, Fej- Nyaksebészeti Klinika Az otoakusztikus emisszió (OAE) a külső szőrsejtek motilis tevékenységéből adódó hangjelenség, melyet ép hangvezető rendszer esetén, megfelelően érzékeny műszer segítségével a hallójáratban regisztrálhatunk. Hallásküszöb méréssel megállapított percepciós halláscsökkenések esetén végezzük a vizsgálatot. A kiváltott OAE-k közül a disztorziós OAE-t használjuk, mely frekvenciaspecifikus, objektív módon mutatja a belsőfül működését. Amennyiben az OAE jól regisztrálható, ép belsőfül működést véleményezhetünk. Cochlearis laesio esetén OAE nem váltható ki, ferkvenciánként követhetjük a károsodás mértékét, változásait. Centralis laesio esetén lehetőség van a belsőfül ép működésére, így OAE regisztrálására, ilyen esetben feltétlenül tovább kell vizsgálni a beteget retrocochlearis folyamat keresése céljából. Amennyiben a szubjektív audiometriai vizsgálatok során felmerül aggraváció lehetősége, a jól kiváltható OAE a gyanút megerősíti, retrocochlearis folyamat kizárása azonban itt is szükséges. Az újszülöttek és kisgyermekek hallásvizsgálatán túlmenően klinikánk gyakorlatában differenciáldiagnosztikai módszerként is jól bevált az OAE mérése. E10 Hazai fejlesztésű stabilográf és automatikus kiértékelő rendszer kutatási és klinikai felhasználásra Dr. Simon László, Garab Sándor, Endrényi Miklós Szenzomotoros Adaptáció Laboratórium Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete, Budapest A stabilográfia nemcsak a testtartás-szabályozásról nyújt pontos képet, hanem egyéb szenzomotoros funkciókról is ad áttekintést. Használatával egyrészt pontos, parametrizált diagnosztikus információt kapunk az egyensúlyszervet, proprioceptív afferentációt, a központi idegrendszer szenzomotoros központjait, ill. a mozgatórendszert érintő sérülésekben és betegségekben, másrészt pontosan tudjuk követni a gyógyulás, vagy rosszabbodás folyamatát. Ez közvetlenül segíti a terápia és rehabilitáció optimalizálását. A kutatócsoport korábban állatkísérletes célra fejlesztett ki egy stabilográfot, amelynek a kiértékelő szoftvere számos paraméterre bontva végezte el az analízist (súlypontvándorlás-diagram, az X és Y irányú és átlós kitérés időfüggvénye, aszimmetriája, a középvonal átlépések gyakorisága, amplitúdó- és frekvencia-eloszlás). A mozgásszabályozással és általában a szenzomotoros működésekkel foglalkozó kutatómunkánk késztetett bennünket arra, hogy klinikai problémák felé forduljunk. Az otoneurológia az orvosi szakrendelések és a klinikum méltánytalanul háttérbe szoruló határterületi tudománya és diagnosztikus-gyógyító gyakorlata. Ez világosan kitűnik abból, hogy jelenleg igen szegényes az ellátottság a korszerű diagnosztikai-rehabilitációs műszerek (pl. stabilográf, elektro- és videonisztagmográf, programozható forgatószék, stb.) terén. A rossz szemléleten kívül az illeszkedő hardver-szoftver rendszerek ára (5-20 MFt) a fő akadály. Munkacsoportunk olyan korszerű stabilográfot fejlesztett ki, amely minőségben (mérési paraméterekben és használhatóságban) felveszi a versenyt a piacon levő fejlett készülékekkel (bizonyos pontokon új minőségi többletet is ad), ugyanakkor tervezett kivitelezési költségei, ill. piaci ára a hozzáférhető kategóriába sorolja. A Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika Otoneurológiai Laborjában folyó kezdeti klinikai mérések bizonyították a műszer megbízható, pontos működését, a sokparaméteres, gyors, automatikus elemzés pedig új lehetőséget jelent a klinikus szakembernek. Az ilyen típusú mérések nagy segítséget jelentenek az otoneurológiai beteganyag jelentős részének pontosabb diagnosztizálásában, a terápia pontosabb követésében. A stabilográf az idegrendszeri-mozgásszervi rehabilitációban az összehangolt szenzomotoros működéseket erősítő tréning-eszköznek is használható. A műszer érzékenysége és a pontos elemzés alapján javasoljuk, hogy a standard Romberg helyzetben végzett mérés mellett a spontán, nem zárt alapállásban is történjen nyitott és csukott szemmel végzett vizsgálat. Ez a megszokott élettani szabályozás paramétereiben tisztábban mutatja ki az esetleges kóros jeleket. A műszerfejlesztést a GVOP 3.3.1. pályázati forrásból az MX-Consulting támogatta. E11 Első klinikai mérések egy hazai fejlesztésű stabilográffal Dr. Szirmai Ágnes1, Dr. Simon László2, Garab Sándor2, Dr. Tóth E. Béla3, Bécsi Áron2, Szekeres Ibolya1, Bucsi Veronika1 1Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika 2Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet-és Fejlődéstani Intézet 3MX-Consulting Bt. A szédüléses betegségek kivizsgálásában alapvetően fontosak a statokinetikai tesztek. Erre a célra a stabilográfos vizsgálat adja a legtöbb információt, ez azonban hazánkban alig hozzáférhető. A szerzők egy hazai fejlesztésű eszközzel szerzett első tapasztalataikat ismertetik. A vestibulospinalis reflexek nem műszeres vizsgálatának egyik alapja a Romberg-teszt, melynek megítélése sokszor igen nehéz, bármilyen egyszerűnek is tűnik a vizsgálat. Különösen nehéz a statokinetikai tesztek megítélése, ha a beteg annyira szédül, hogy csukott szemmel alig képes megállni. A testtartásszabályozás regisztrálására képes nagypontosságú stabilográf már normál alapállásban is, a nyitott, ill. csukott szemmel végzett mérés pillanatszerű automatikus kiértékelésével teljes diagnosztikus információt nyújt, ugyanakkor a Romberg-helyzetben végzett mérés eredményeit is értékeli és összehasonlíthatóvá teszi. A szédüléses betegségek kivizsgálásban fontosnak tartjuk az érzékeny és objektív stabilográf alkalmazását, ami a diagnózis megállapításában és a beteg gyógyulásának megítélésében egyaránt segítséget nyújt a klinikusnak. E12 Tapasztalatok a bio- elektromágneses (bemer 3000) kezelés hatékonyságáról fülzúgás és percepciós halláscsökkenés egyes eseteiben. Dr. Gáborján Anita, Dr. Szirmai Ágnes Semmelweis Egyetem, Fül- Orr- Gégészeti, Fej- Nyaksebészeti Klinika Fülzúgás és percepciós halláscsökkenés eseteiben vizsgáltuk a változó térerejű elektromágneses sugárzás hatását a betegek panaszaira. A betegeket a szakmai protokoll szerint kivizsgáltuk és az elektromágneses kezelést önmagában vagy adjuváns terápiaként alkalmaztuk. A kezelés során 8 perc teljes test -, és 20 perc nyaki gerinc-tájékra irányított intenzív kezelést alkalmaztunk. 10 alkalom után a betegek panaszaira irányuló kérdőív segítségével értékeltük a kezelés hatékonyságát. Az esetek többségében a betegek fülzúgása csökkent, illetve hallásjavulásról számoltak be, melyet audiológiai Semmelweis Egyetem, Fül- Orr- Gégészeti, Fej- Nyaksebészeti Klinika méréseink is igazoltak. A betegek általános állapota javult, mindennapi aktivitása fokozódott, kipihentnek érezték magukat. Az elektromágneses kezelés a reumatológia és néhány más szakterület jól bevált, támogatott kezelési módszere. Vizsgálataink azt mutatják, hogy a fül-orr-gégészetben is - kiválasztott esetekben - hatásosan alkalmazható. E13 Gromet alkalmazása első műtétnél, vagy csak recidíva esetén ? Dr.Kerepesi Lénárd, Dr.Kis Gyula, Dr.Sarkady László, Dr.Takáts János, Dr.Zsenyuk Áron Toldy Ferenc Kórház, Cegléd Az elmúlt 10-15 év alatt osztályunkon kezelt, adenotomián, myringotomián átesett gyermekek kórlapjait feldolgoztuk aszerint, hogy az adenoid megnagyobbodáshoz mely esetekben társult Serosus otitis media is, valamint az adenotomia elvégzésével egy időben hány esetben és milyen kritériumok szerint történt myringotomia dobüri leszívással, vagy azonnali gromet beültetéssel. Gyakorlatunk szerint első alkalommal csak igen ritkán és csak egyértelműen hosszú anamnézisű és súlyos esetben került gromet behelyezésre. A betegek utánkövetése során recidíva esetén ismételt beavatkozás során Gromet beültetésre sor került. Célunk annak felmérése volt, hogy milyen gyakorisággal vált szükségessé a második beavatkozás? Mekkora esélye van az első beavatkozás során a végleges gyógyulásnak, elkerülve ezzel a gromet beültetéssel együtt járó kockázatot? Mivel jár jobban a beteg, ha rögtön beültetjük a tubust, vagy csupán recidíva esetén? E14 Hogyan tovább hallókészülékkel? A hallássérült gyerekek pedagógiai rehabilitációja Heves és Borsod megyében Mezei Lajosné Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthon E15 Acusticus neurinoma és a tinnitus kapcsolata kórházunk beteganyagában Dr. Makó L., Dr. Szakács L., Dr. Szabó Zs. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Fül-orr-gége Osztály, Miskolc 5 éves időszakot áttekintve vizsgáltuk ambuláns és osztályos beteganyagunkban fülzúgásos panaszok hátterében álló kisagy-hídszögleti tumorok előfordulásának gyakoriságát. Előadásunkban beszámolunk ezen betegek kivizsgálásáról, a felmerülő terápiás lehetőségek formáiról, valamint az ideggyógyászati és idegsebészeti társszakmákkal való közös ellátásról. E16 Cochlea vizsgálata a számítógéppel segített 3D rekonstrukciós módszerrel Nagy L. Attila, Smehák György, Czesznak András1, Tóth Ferenc, Rovó László, Jóri József, Kiss József Géza Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Fül-orr-gégészeti és fej-, nyaksebészeti klinika, 1Sun Microsystems Magyarorszag Kft, Budapest Klinikánk a Sun Microsystems Magyarorszag Kft-vel közösen üzembe állított egy olyan rendszert, amely alkalmas a CT, MR, illetve fMRI modalitások együttes értékelésére, valamint arra, hogy a fenti műszerek rétegfelvételeiből 3D modellt rekonstruáljon, és ezeket a képeket, modelleket megjelenítse, és manipulálja valós, vagy majdnem valós időben. Most bemutatott munkánk során megvizsgáltuk, mind retro-, mind prospektíven, hogy a klinikánkon cochlearis implantatiora jelölt, vagy cochlearisan implantalt pacienseink cochleái milyen mértékben vizsgálhatók ezzel a módszerrel. Megpróbáltuk meghatározni, hogy a CT- illetve MRI felvételek mely tulajdonságai befolyásolják leginkább a 3D rekonstrukció végeredményének minőségét, és azt, hogy esetleges cochlea fejlődési rendellenességek esetén a módszer milyen mértékben alkalmas, a műtét előtt, a várható komplikációk előzetes megítélésére. E17 Cochlearis „halott régiók” (dead regions) kimutatása Thershold Equilasing Noise teszttel (TEN teszt) Dr. Bakó Péter, Tóth Alíz, Dr. Németh Adrienne, Prof. Dr. Pytel József Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika Halott régiónak nevezzük a cochlea azon területeit, ahol a belső szőrsejtek, vagy az azokból kiinduló neuronok olyan gyengén működnek, hogy ezeken a régiókon végighaladó hullámrezgések nem itt, hanem a szomszédos (már működő) területeken detektálódnak „ha-tárterületi-frekvencia hallás” útján. Hallókészülékek megfelelő illesztésében, cochlearis im-plantatio indikációjának pontos felállításában jelentős szerepe van a cochlearis halott régiók kimutatásának, azonban ez hagyományos tisztahang-küszöb audiológiai vizsgálattal nem ki-vitelezhető. A dead regions kimutatására két különböző vizsgálattal, a Pszichoakusztikus Hango-lási Görbékkel (PTC), valamint a Küszöb-Kiegyenlítő Zaj Teszttel (TEN teszt) van lehetőség. A PTC pontos, de igen időigényes vizsgálat, így ez főképp kutatási területen hasznosítható. A TEN teszt kevésbé pontos, azonban gyorsabban kivitelezhető eljárás, mely ideális a klinikai gyakorlatban. Az előadás részletesen elmagyarázza a két módszer alapját, valamint gyakorlati alkalmazásukat. A prezentáció utolsó része egy, a klinikán 2008 januárjában elkezdett kutatómunkát is-mertet. A kutatás célja a tanulási zavar és a cochleáris halott régiók közötti esetleges kapcsolat kimutatása. A vizsgálatban 10, tanulási zavarban szenvedő 8-10 éves gyermeket szűrtünk le a TEN teszt segítségével. E18 A belsőfül működésének feltérképezése otoakusztikus emisszió és TEN-teszt segítségével. Dr. Gáborján Anita, Dr. Katona Erzsébet, Prof. Dr. Répássy Gábor Semmelweis Egyetem, Fül- Orr- Gégészeti, Fej- Nyaksebészeti Klinika A belsőfül belső- és külső szőrsejtjeinek működését ugyanazokon a frekvenciákon egy szubjektív és egy objektív módszer segítségével vizsgáljuk. Disztorziós otoakusztikus emisszió mérést alkalmazunk a külső szőrsejtek működésének regisztrálásához. TEN teszt segítségével feltérképezzük a cochlea „halott” régióit, mely területeken a belső szőrsejtek, illetve az afferens neuronok nem funkcionálnak. A méréseket mindkét módszerrel 500 - 4000 Hz között végezzük fél oktávonként. Cochlearis térképet tudunk készíteni, mely frekvenciafüggő módon illusztrálja a belső- és külső szőrsejtek működését. E19 Zene füleimnek, avagy zaj az agyamnak? (Az agytörzs dinamikus működése) dr. Garay Zsolt László Widex-H KFT Amsterdam adott otthont az idén megrendezendő, immáron az ötödik nemzetközi Widex gyermekaudiológiai kongresszusnak. A neves előadásoknak több mint 600 résztvevője volt! Dr. Nina Kraus, az USA északnyugati egyetemének hallásélettani laboratóriumának professzora előadásában az agytörzsi- kérgi válaszok akusztikai karakterisztikáját elemezte mind egészséges, mind pedig rész képesség zavarokkal küszködő gyermekeket kezelve. Az agytörzs dinamikus kódoló rendszere, nagy precizitása miatt egyénenként is változó mértékű differenciálást tükröz. Ennek köszönhető az egyéni szakértelem a zene és a nyelv területén. Zenei ismeretünk növekedtével agytörzsünk finomhangolása is növelhető, segítve ez által a nyelvtanulást. E20 DVD lejátszó nem szabályozható vonal szintű jelkimenetének használata a beszédaudiometriában Rüll Miklós* Buchmann János** Kutassy László*** Balonyi László*** *Fejér Megyei Szent György Kórház Fül-orrgégészeti és Fej-Nyaksebészeti Osztály **Fejér Megyei Szent György Kórház Informatikai Osztály ***Albacomp Mint minden mérésnek, a beszédaudiometriának is egyik kulcskérdése, az etalonhoz megfelelően kalibrált mérőműszer. A korábbi tehnikák alkalmazásakor az elállítódás okozója magnetofon fej elpiszkolódása volt, mely kb. 3 dB. Intenzitás csökkenéstől volt érzékelhető. A jelenleg használatos CD olvasók használata mindezt a problémát kiküszöbölte, ugyanis az olvasófej nem érintkezik a lemezzel. Amennyiben külső CD lejátszót alkalmazunk a probléma megoldottnak tekinthető. Megkíséreltük a számítógépben elhelyezett DVD olvasó jelét alkalmazni beszédaudiometria során. Megfelelően erősített jelet az alaplapi hangkártya LINE OUT kimenetéről tudtunk nyerni. A használat során azt tapasztaltuk, hogy a jelkimenet, feltehetően a ki-be kapcsolásokkal összefüggésbe hozhatóan, szoftver függően elállítódott, lehetetlenné téve a pontos munkát. A megoldást a berendezés egyébkét használaton kívüli hátfali csatlakozóján keresztül sikerült megoldani, bizonyos egyéb átalakításokkal egybekötve. Ezen eljárásunkat szeretném a hallgatósággal ismertetni. E21 Az auditorikus synaptopathia és neuropathia jelentősége a gyermekkori nagyfokú hallássérülés diagnosztikájában és ellátásában. Hacki T., Pérez Álvarez C., Steffens Th. Regensburgi Orvostud.Egyetem, Foniátria és Gyermekaudiologia A ganglion spirale synaptikus zavarai azaz az ingerület átadásának zavara, illetve a neuron ingerület vezetési, szinkronizációs zavara, ahhoz vezet, hogy a cohlea jó működése, az OAE jó mérhetősége mellet, rossz a BERA eredménye, rossz a hallásküszöb és a beszédértés. Ezeknek a gyermekeknek a hallókészülékkel való ellátása gondot okoz. A jelenséget a cochleáris implantáció tervezésénél is figyelembe kell venni. Az auditorikus synaptopathia és neuropathia prevalenciája mintegy 10% azon gyermekek csoportjában, akik BERA potenciál-küszöbe 80dB felett van. E22 Preoperatív vakcinációs protokol cochlearis implantáció előtt dr. Kiss Zs.*, dr. Küstel M.*, dr. Noszek L.*, dr. Bognár Zs.**, dr. Mészner Zs.***, Prof. Répássy* G. * Semmelweis Egyetem, Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika ** Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar *** Védőoltási Szaktanácsadó, Szent László Kórház; Országos Gyermekegészségügyi Intézet Az irodalomban közölt adatok alapján cochlearis implantáción átesett betegek között életet veszélyeztető súlyos szövődményként meningitis fordulhat elő, melynek száma az évtized első felében növekedést mutatott. Az FDA 2002. októberéig 91 cochlearis implantációt követően fellépő meningitises esetről számolt be, melyek 19%-a (17 eset) végződött a beteg halálával. A cochlearis implantáció és a meningitis között fennálló kapcsolat teljes egészében még nem tisztázott, de szerepet játszhat maga az implantátum, mint idegentest, a különböző cochlea fejlődési rendellenességek, az alacsony életkor, otitisek, immundeficiens állapotpok és maga a műtéti technika is. 2003 júniusában Klinikánk és a Szent László Kórház Védőoltási Szaktanácsadó között létrejött megállapodás alapján a Védőoltási szaktanácsadó végzi az önkéntes alapon igénybe vehető, cochlearis implantáció előtt javasolt védőoltások megadását és az egyéni oltási tervek elkészítését. Jelen előadásukban a szerzők a budapesti Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikán cochlearis implantációt megelőzően ajánlott védőoltási protokolljukat mutatják be. E23 A beszédprocesszor beállításának speciális esetei Tóth F., Szamosközi A., Jarabin J., Torkos A., Nagy A. L. Czigner J., Jóri J., Kiss J. G. Szegedi Tudományegyetem, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika A cochlearis implantátumon keresztüli hallás folyamatának kulcsfontosságú eleme a beszédprocesszor működése. A beszédprocesszor programozását úgy kell végrehajtani, hogy az elektromos ingerek hatására keletkező hallásélmény minél jobban megközelítse a normál hallást. Az illesztés során a legfontosabb az elektromos hallás- és komfortküszöbök pontos meghatározása, amely psychofizikai vizsgálatok sorát feltételezi. Minden működő elektródán meg kell határozni azon intenzitás értéket, amely éppen hallásélményt vált ki (hallásküszöb) és amely még elviselhető hangosságot okoz (komfortküszöb). E két küszöb közötti dinamikai tartományba fogja a beszédprocesszor transzformálni – a megfelelő kódolási technika segítségével – a külső hangingereket. Vannak olyan speciális esetek, amikor a komfortküszöb beállítása akadályokba ütközik. Sokszor a megfelelő hangosságérzet eléréséhez elégséges elektromos stimuláció intenzitása méréshatáron kívül eshet. Más estekben a a nervus facialis stimulációja vagy más non-auditoros jelenségek akadályozzák a megfelelő hangerő kivitelezését. Főleg a fül mögött hordható beszédprocesszorok esetén az optimális energia fogyasztás elérése, a túl magas complience érték elkerülése okozhat gondot. Ezeket a problémákat a beszédkódolási stratégia, a stimulációs mód és a stimulációs paramétereket optimalizálásával lehet orvosolni, az optimálishoz közeli hallásélmény kialakulásáig eljutni. E24 Automatikus neurális válasz vizsgálatok cochlearis implantált betegeken Kiss f. G., Tóth F., Jarabin J., Szamosközi A., Torkos A., Nagy A. L. Czigner J., Jóri J., SZTE ÁOK, Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika A cochlearis implantátum ideális programozásához, a beteg hallás és beszédértési képességének fokozásához nagy segítséget nyújthat egy olyan objektív vizsgálati módszer, amely információval szolgál a perifériás auditoros rendszer állapotáról, a még működőképes hallóideg végződések cochleán belüli elhelyezkedéséről. A Nucleus 24 csatornás cochlearis implantátumok kétirányú információ áramlást biztosítanak, ami lehetővé teszi az elektromos ingerekre kapott neurális válaszok cochleán belüli regisztrálását. A beszédprocesszor működésbe hozza a kiválasztott intracochlearis elektródát, amely elektromosan ingerli a környező idegelemeket. Ezekben akciós potenciált generál, amely egy szomszédos elektródával regisztrálható. Az elektromos jel visszajut a beszédprocesszorba, majd megfelelő szoftver segítségével átlagolható, analizálható. Az ingerlő és regisztráló elektródák megfelelő megválasztásával így feltérképezhetjük az egyes elektródák közelében elhelyezkedő hallóidegelemek működőképességét. Az új Nucleus FREEDOM cochlearis implantátum és a hozzá tartozó szoftverek lehetővé teszik a neurális válasz vizsgálatok automatikus elvégzését. Ez azt jelenti, hogy minimális beavatkozással rövid idő alatt olyan méréssorozathoz jutunk, amiből az egyes elektródákon meghatározhatók az objektív NRT küszöbök. 10-15 perc alatt akár mind a 22 elektródán elvégezhető a vizsgálat. Ez intraoperatív vizsgálat során minimalizálja az anesthesia időtartamát, kisgyermekek posztoperatív vizsgálata során pedig pár perc alatt olyan információhoz juthatunk, ami fontos segítséget nyújt az elektromos komfortküszöb becsléséhez. A szegedi Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikán eddig 7 FREEDOM implantátum került beültetésre. A szerzők ismertetik eddigi tapasztalataikat. E25 Tapasztalataink a BERA vizsgálatok anesztéziájában Dr. Feczkó Gábor, Dr. Mikos Borbála, Dr. Szabó Zsolt B.-A.-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermek Anasthesiológiai és Intenzív terápiás Osztály; Fül-orr-gége Osztály Az orvostudomány és a technika fejlődése napjainkban lehetővé tette, hogy meghatározott feltételek mellett mérve az agytörzsi kiváltott potenciálokat információt kaphassunk a gyermekek halláskárosodásának mértékéről és formájáról. Ez a műtőn kívül, zárt helyen végzett, noninvazív, diagnosztikus vizsgálat általában nem okoz gondot a kooperációra képes, szellemileg ép nagyobb gyerekeknél. A vizsgálat értékelhetőségének feltétele a teljes mozdulatlanság és csend. A verbálisan megközelíthetetlen csecsemőknél, halláskárosodott gyerekeknél az immobilitás és zajmentesség eléréséhez és fenntartásához aneszteziológiai tevékenység szükséges. Az általában csecsemő, vagy kisded korú, kooperációra képtelen, sokszor mentálisan retardált, krónikus betegségben szenvedő gyermeknél a BERA vizsgálat idejére aneszteziológus által biztosított alvásra és felügyeletre van szükség. Az altatóorvos feladata: - az elvégezhetőség megítélése, - az érzéstelenítés módjának megválasztása, és a szakma szabályai szerint történő kivitelezése, - a beteg folyamatos eszközös és vizuális megfigyelése, - beavatkozás után biztonságos transzport és őrzés megszervezése, - szükség esetén reszuszcitációs és intenzív osztályos háttér biztosítása, - elbocsáthatóság megítélése. A BERA vizsgálatok anesztéziájánál a vizsgálat helyéből és jellegéből adódóan különleges szempontok is érvényesülnek, mellyel kapcsolatos tapasztalatainkról kívánunk beszámolni. E26 A vezetéses típusú halláscsökkenések előfordulásának gyakorisága, diagnosztikája és terápiája Borsod-A.-Z. megye gyermek beteganyagában Dr. Bangó Erzsébet Dr. Szabó Zsolt B.-A.-Z. megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Fül-orr-gége Osztály Napjaink prevenciós programjainak része a csecsemő és gyermekkori hallásszűrés. Szerepe kulcsfontosságú a normális értelmi- beszédfejlődés kialakulásában és a különböző típusú halláscsökkenések feltérképezésében. A mihamarabbi rehabilitáció ennek a feltétele. Osztályunk szűrőprogramja 2001. márciusában indult és azóta is tart, ami országosan egyedülálló. Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai mutatói az országos átlagétól elmaradnak. Külön kiemelendő a vezetéses típusú halláscsökkenések diagnosztikája és terápiája, ami a fül-orr-gégész és gyermekgyógyász diszciplinák egyik leggyakoribb találkozási pontja. A tapasztalatok cseréje mindkét fél számára fontos és a napi gyakorlatban is nélkülözhetetlen. E27 A különböző típusú stapes fixációk audiológiai differenciáldiagnózisa Dr. Karosi Tamás Ph.D., Dr. Sziklai István D.Sc. Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, Debrecen Bevezetés: A stapes ankylosist változatos histopathologiai megjelenésű, elsődleges vagy másodlagos hallászavarnak tartjuk, melyet otosclerosisos- és nem-otosclerosisos stapes fixáció okozhat. Jelenleg az otosclerosisos és a nem-otosclerosisos stapes fixációk pontos elkülönítésére kizárólag a műtét (stapedectomia) során eltávolított stapes talpak szövettani vizsgálata alkalmas. Tanulmányunkban meghatároztuk a kanyaróvírus nukleoprotein (NP) RNS-ének előfordulási gyakoriságát, összevetve azt a műtét előtti audiológiai- és a posztoperatív szövettani eredményekkel. Anyagok és módszerek: A klinikailag stapes fixációval jellemzett betegek stapedectomia során eltávolított stapes talp mintáiból kivontuk a nukleinsavakat (N=181). A kanyaróvírus NP RNS-ét RT-PCR során amplifikáltuk. Az amplifikációs eredményeket összevetettük a posztoperatív szövettani- és a műtét előtti audiológiai eredményekkel, valamint a halláscsökkenés és a kísérő tünetek (vertigo, tinnitus) fennállási idejével. Eredmények: A kanyaróvírust kizárólag a szövettanilag is otosclerosisosnak bizonyult stapes talpakban mutattuk ki (N=103). A vírus negatív stapes talpak szövettani vizsgálata az otosclerosist egyértelműen kizárta (N=78), ezekben az esetekben degeneratív elváltozásokat tapasztaltunk. A különböző szövettani lelettel bíró betegek mély frekvenciás csont-lég köz (ABG) és 2 kHz-en mért csontvezetéses értékeiben szignifikáns különbségek mutatkoztak. Az inaktív otosclerosist (N=46) típusosan 50 dB körüli szenzorineurális halláscsökkenés (SNHL) és széles ABG jellemezte. A halláscsökkenés átlagos időtartama 9.5 év volt. Az aktív otosclerosist (N=57) átlagosan 25 dB körüli SNHL és a mélyebb frekvenciákon mért kisfokú ABG jellemezte. A tünetek átlagos fennállási ideje 4.2 év volt. A nem-otosclerosisos stapes fixációkat (N=78) kifejezetten nagy ABG és elhanyagolható mértékű SNHL jellemezte. A Carhart-csipke teljesen hiányzott. A halláscsökkenés átlagos időtartama 5.2 év volt. Összefoglalás: A stapes ankylosis heterogén betegségcsoport: a nem-otosclerosisos stapes fixációk degeneratív okokból kialakult betegségnek tekinthetőek, szemben az otosclerosissal, amely az oticus capsula perzisztáló kanyaróvírus fertőzésének eredményeként létrejött gyulladásos betegség. A nem-otosclerosisos stapes fixációval jellemzett betegek a mélyebb frekvenciákon nagy ABG értékekkel rendelkeznek, amely független a halláscsökkenés fennállási idejétől. Ugyanitt a szenzorineurális halláscsökkenés elhanyagolható mértékű. A szövettanilag aktív otosclerosisos betegek változatos, és a halláscsökkenés idejével összefüggő ABG értékekkel rendelkeznek, míg a szövettanilag inaktív otosclerosis kifejezetten nagy ABG értékkel és nagy-közepes fokú SNHL-el jellemzett, előrehaladott állapot. Eredményeink alapján, a tünetek fennállási idejének ismerete mellett, lehetővé válik a különböző típusú stapes fixációk preoperatív audiológiai elkülönítése. E28 Minden kezdet nehéz: az első lépések az újszülöttkori objektív hallásszűrésben az Uzsoki utcai Kórházban dr. Kótai Zsuzsa, dr. Varga Edit, Szabó Tamásné Fővárosi Önkormányzat Uzsoki utcai Kórháza, Budapest Az Uzsoki utcai Kórház Szülészeti Osztálya kibővítve újabb területeket és ágyakat kapott. Így évente kb. 2000 újszülött jön világra itt. Az egészséges újszülöttek objektív hallásszűrésének jelentősége emiatt kiemelt feladatként jelentkezett Fül-orr-gégészeti és Fej-Nyaksebészeti osztályunkon. Leküzdve a financiális, finanszírozási valamint a kezdeti technikai nehézségeket, kórházunkban a szűrés teljes körűvé vált. |