1990 elõtt 

A Budapesttõl Belgrád irányába tartó nagy kapacitású út terve már kezdetektõl fogva jelen van a magyar közútfejlesztési koncepciókban. A Közlekedéstudományi Társaság által1942 -ben elkészített elképzelések szerint a Budapest-Belgrád automobil-út a mai nyomvonaltól nyugatra haladt volna ésRöszke helyett Kelebia térségében érte volna el a határt, Szeged felé csak egy leágazás vezetett volna.[2] Az 1974-ben elfogadott állami koncepció már a régi Szeged-Budapest országutat követve vezette az autópályát, a következõ három évtizedben ezt a tervet követve valósították meg az M5-ös autópályát. Az M5-ös nyomvonala az akkor E5-ös számot viselõ, tranzitforgalomban kiemelt szerepet kapó London-Isztambul út része volt, amelyen a Nyugat-Európa és Törökország közötti forgalom zajlott.

Elsõ szakaszát, amely autópályaként a Budapest-Ócsa és félautópályaként az Ócsa-Örkény szakaszt tartalmazta 1985. november 22-én avatták fel.[3] (A forgalmat egy bekötõúton, Örkény belterületén át vezették vissza a régi 5-ös fõútra.)1987-ben az Ócsa - Újhartyán szakasz jobb pályáját, 1989-ben az Örkény – Kecskemét-Észak közti szakaszt bal oldalát adták át.[4] Az autópálya építése az 1990-es évek elején a forráshiány és a kibontakozó délszláv háború miatt megrekedt. Az építkezés csak nehezen indult el újból.

Koncessziós útként

1992-ben az állam befektetõket keresett a félbemaradt beruházás befejezésére, ám a délszláv háborúk miatt megcsappant forgalom elbizonytalanította a vállalkozókat. Az állam 1994. május 2-án szerzõdést kötött a francia vezetéssel megalapított Alföld Koncessziós Autópálya Rt-vel. A szerzõdésben a cég vállalta az autópálya megépítését és 35 évig tartó jogot szerzett a díjszedésre. Az állam a kedvezõtlen forgalmi adatok miatt kénytelen volt beleegyezni abba, hogy azAKA a már korábban megépült Budapest-Kecskemét szakaszra is kiterjessze a díjszedést. Az út bõvítését elkezdõ koncessziós társaság elõbb felújította az M5-ös1990 elõtt épült részeit, majd 1996. december 21-én átadta az Újhartyán és Kecskemét-Észak között hiányzó jobb pályát is.1997. december 6-án a Kecskemétet elkerülõ (Kecskemét-Észak – Kecskemét-Dél), majd 1998. június 9-én a Kiskunfélegyházáig húzódó (Kecskemét-Dél – Kiskunfélegyháza-Dél) szakaszt helyezték üzembe.

Az AKA Európában is egyedülállóan magas útdíjat szedett, emiatt általános elégedetlenség bontakozott ki. A forgalom nagy része az autópályával párhuzamosan futó 5-ös útra vándorolt át. Az 5-ös országút mellett fekvõ települések folyamatosan tiltakoztak a magas úthasználati díj miatt. A közelégedetlenség útblokádokban, tüntetésekben nyilvánult meg, végül az állam2004 elején az AKA és az autópálya részleges felvásárlására kényszerült. 2004. március 12. óta az M5-ös úton is az állami autópályákon már használatos matrica érvényes.

Az állami beavatkozást követõen kezdõdött el az út Röszkéig tartó szakaszának kivitelezése.2005. december 10-én átadták a dél-alföldiek által régóta várt Kiskunfélegyháza – Szeged-Észak közötti autópálya-szakaszt, az azt az 5-ös fõúttal összekötõ M43-as autópálya-szakasszal együtt. 2006. március 11-én átadták az M5-ös autópálya Szeged-Észak és a Röszke országhatár közötti autópálya-szakaszt. A sugárirányú gyorsforgalmi utak közül az M5-ös volt a második, amely elérte az országhatárt. Az autópálya 2031-ig lesz az idõközben átalakult tulajdonosi szerkezetû AKA Zrt. tulajdona, ezután tulajdonjoga visszaszáll a magyar államra.

További fejlesztések és tervek 

• Átkötés az M0-ás körgyûrû 5-ös úti és Gyáli csomópontja között várhatóan2010-ben készül el.
• Szegednél elkészült az M43-as autópálya egy rövid szakasza, ami Makót elhagyva 2010-ben Nagylaknál fogja elérni a román határt.
• 1998 óta ígéret van a kunszállási autópálya-csomópont megépítésére
• Kecskemét határában találkozik majd az M5-ös autópálya az M8-assal
• Szeged határában találkozik majd az M5-ös autópálya az M9-essel.