Az én Múzsám
Hogy
milyen az én Múzsám? Most azt várod, azt mondjam, patakléptű,
szellőszavú, őzikeszemű…
Tévedsz.
Az én Múzsám nem ilyen. Hogy milyen? Hajolj közelebb, megsúgom.
Az én Múzsám őrült, gyilkos… olyan, mint a drog. Sosem elég.
Szeme őrült láztól csillog, arca lángban ég… Jön, mint a
forgószél, leteper, elsodor, felkarol az égbe, hogy aztán újra
visszahajítson, majd ismét felkap… egyszer majd végleg összetör,
felmorzsol, hogy többé fel sem állok majd. De nem számít.
Lehetetlen abbahagyni. Kell! Még! Több! Akarom! Elsodor, őrjöng,
táncol, tombol, pusztít és teremt, felmorzsol, eltipor, összetör,
megóv és megöl…
Ilyen
az én Múzsám. Gyilkos, mint a drog. De sosem elég.