Gyere vissza!
Porba
sújtottak. Megöltek. Rosszak. Vagy talán én? Több sebből
vérzem. Nem tudom, hol van végem, és hol kezdődik valaki más.
Felnézek
rád, feléd nyújtom a kezem. Nem kérek sokat, csak egy ölelést.
Emelj fel, védj meg egy kicsit. Adj egy kis boldogságot. Csak egy
percnyit. Nem felelsz, nem nézel rám, nem látsz. Miért?
Bántottalak? Mikor? Mivel? Mondd meg és én megátkozom. Utolsó
sóhajommal átkot mondok arra a percre, amiért most eltaszítasz.
Nem kellek neked. Van másod. Szebbed, jobbad. Nem kellek. Várj, ne
menj még! Vagy ha mégis, vigyél el mindent. Vidd el a fájdalmam,
az emlékeim, az életem. Tessék, itt van. Neked adom. Ha elmész,
úgyis meghalok. Legalább ez legyen a búcsúajándékom neked. Vidd
el! Nem haragszom. Nincs miért. De fáj, nagyon fáj. Nem hallasz.
Nem kellek. Eltaszítasz.
Ne
ne ne ne ne… várj… maradj még… csak egy kicsit! Kérlek!
Kérlek, gyere vissza! Gyere vissza!