Szívem jég volt, rideg,
fagyott,
De szerelmed forróságot
adott.
Hull a könnyem, mint a
zápor,
Mert messze vagy, és
hiányzol.
Mérföldekre éntőlem,
De nem felejtlek sohasem!
Mert bármeddig is tartson
életem,
Tudom, te mindig vagy
nekem.
Most már tudom, mi
hiányzott,
Mikor szívem társért
kiáltott.
Hull a könnyem, mint a
zápor,
Mert messze vagy, és
hiányzol.
Olyan vagyok nélküled,
Mint küklopsz, ki vakon
ténfereg.
Elraboltad a szívem,
Ne add vissza sohasem!
Veled most már szép az
élet,
S tudom, sosem ér véget.
Hull a könnyem, mint a
zápor,
Mert messze vagy, és
hiányzol.
(Gorgarnak, hogy lásd, mennyire hiányzol)
2006.