Múzsám édes álmát
figyeltem
Éj leple alatt, titokban.
Aludtam, s álmomban
Őriztem álmát.
Szemeit, lángló
csodatükröket,
Ajkait, rivalló
égiparancs-hirdetőket
Képtelen voltam
ereszteni,
Csak nézni, nézni és
nézni.
Kellett, hogy lássam
nyugalmában,
Hogy útravalóm legyen
életben-halálban.
Álmában is őrjöngő,
Pusztító-teremtő
Kinek kezében életem
törékeny porcelán:
Rajongott rabtartóm, az
én álmodó Múzsám.
2008. X. 04.