Villamos
Meleg,
nyári nap volt. Olyan, amikor csak a medencében érzi jól magát
az ember.
Négyen
voltak, két fiú és két lány. Tizenhat év körüliek, vidám,
nevetgélő társaság. Az egyik lány a korláton ült és lustán
legyezte magát hatalmas, hószín szárnyaival. Az általa keltett
légáramlat pont elég volt, hogy kellemesen hűsítse a másik
hármat is. A szellő megborzolta leopárd mintás haját és
láthatólag jó kedvre derítette. Folyamatos mosolya legalábbis
erről árulkodott. Mellette az egyik fiú támaszkodott a korlátnak,
és a tenyerén mászó hangyát figyelte komolyan. Ritkán szólt
csak bele a beszélgetésbe. Olykor dobbantott egyet patás lábával,
de egyébként csöndes volt. Láthatólag a hangya megfigyelése
teljesen lefoglalta. A másik lány a padon ült. Fintorogva leszedte
az egyik pikkelyét, figyelmesen megnézte, majd elhajította.
- Úgy
látszik, megint sikerült leégnem.- közölte a többiekkel. A
másik fiú, a lobogó, vörös hajú, flegmán támaszkodott a
facsemetének. A szájába rakott egy szál cigarettát, majd
csettintett egyet. Hüvelykujja tetején apró lángocska lobbant,
nem nagyobb egy szülinapi gyertya lángjánál. Meggyújtotta a
cigarettát a tüzecskéről, majd megrázta a kezét, hogy
elaludjon a láng. Mélyet szívott a cigarettából, majd kifújta
a csípős füstöt, csak aztán válaszolt.
- Nem
kellett volna annyit pancsolnod. Én megmondtam neked.- a pikkelyes
lány mérgesen rámeresztette a szemét.
- Te
sem vagy jobb! Tiszta vörös a vállad.
- Nekem
MINDIG vörös a vállam.- közölte vele a fiú gúnyosan és az
arcába fújta az újabb adag füstöt. A lány köhögni kezdett,
mire a másik egy szárnycsapással elhajtotta a kellemetlen
égésterméket.
- Fejezzétek
már be! Minek kell nektek folyton egymást marni?
- Nem
akarok félbeszakítani semmit- szólalt meg a patás fiú álmatag
hangon, még mindig a hangyát figyelve-, de megjött a vili.- És
valóban a megállóba bedöcögött a zajos, sárga szerelvény. A
kis társaság felkapta a még vizes, nylon zacskókba gyömöszölt
gumimatracot, a félig leeresztett strandlabdát meg a ki tudja hány
táskát és felszálltak.
Az
ajtók nagy csattanással becsukódtak, a villamos csengetett, majd
zörögve-döcögve elindult.