AZE Publikációk

Az egyesület nagyon jó megyei és regionális szintû médiakapcsolatokat ápol. Ez annak is köszönhetõ talán, hogy szervezetünk tagjai közül többen újságírók, nyomtatott és elektronikus média szerkesztõk. Az olvasható munkatársi rendezvény leírások, publikációk, megjelent írások, gondolatok, megtekinthető videók interneten, a Kelet-Magyarország, illetve a Nyírségi Gondolat címû lapokban jelent meg.

MOZGÁSKULTÚRA FEJLESZTÉS

Egy kicsi mozgás mindenkinek kell!

A rendszeres mozgás élettani hatásai

A mozgás igazi szerepe a gyerek életében, az egészségének megőrzése, mozgásfejlesztéssel szolgáljuk személyiségük fejlődését. A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, egyensúlyozás, dobás). Fejlesztik a testi képességeket: mint erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítőképességét, hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához. Középpontban a mozgásos játék áll.

A mozgás ugyanolyan velünk született létszükséglet, mint a táplálkozás. A mozgás a legjobban befolyásolja belső szerveink működését, az anyagcsere-folyamatokat. A mozgásról, végtagjaink helyzetéről, izmaink működéséről az idegpályákon az agy felé történő visszajelzések hihetetlen gazdag ingereket jelentenek a központi idegrendszer számára. Ezek az ingerek semmi mással nem helyettesíthető szerepet töltenek be az agy, az idegrendszer, különösen a gondolkodás fejlődésében.

Hogy mennyire összefügg az értelmi fejlodés, fejlesztés és a mozgás, azt a logopédusoktól kapott információk is megerősítik. Közismert, hogy nő az óvodába, iskolába kerülo gyerekek körében a beszédhibákkal küzdők aránya. Ezeknek a beszédfejlődési rendellenességeknek a hátterében egyre inkább mozgáskoordinációs zavarok rejtőznek, épp ezért óriási jelentosége van a mozgásnak, a mozgáskoordináció általános fejlesztésének. A helyes artikuláció például nagyban függ attól, hogy milyen a gyerek általános mozgásfejlettsége. Ezért lenne nagyon fontos az óvodai és a kisiskolás testnevelés, a mozgáskultúra-fejlesztés. A beszédproblémák, sőt az olyan tanulási zavarok, mint a diszlexia, szorosan összefüggnek a mozgás fejlesztésében jelentkező hiányosságokkal. Ha a kis bölcsődés vagy óvodás nem tanul meg sokféle mozgásformát, nem jön létre az idegpályáknak az a begyakorlottsága, nem jönnek létre azok a feltételes reflexkapcsolatok, amelyek a tiszta beszédhez, a figyelemkoncentrációhoz kellenek. Megfigyelhető, hogy az a gyerek, aki sokat mozgott, akivel sokfajta mozgást gyakoroltattak az óvodában, sokkal könnyebben tanulja meg azt a finommozgásos koordinációt, amely az írás alapja, mint az, akinek kevésbé vagy egyáltalán nem fejlesztették sokoldalúan a mozgásügyességét.

A játék, a mozgás, és a szabályok létrehozására, betartására tanítja a gyereket, illetve fejleszti a problémamegoldó készséget is. Mindemellett, a mozgás szeretete a legjobb alapja az aktív, egészséges életvitelnek.

Összefoglalva, hogy miért is fontos gyermekkorban a mozgás?

• Önfegyelmet alakít – pozitívan befolyásolja az életminőséget.
• Javítja az önértékelésünket és közérzetünket.
• Növeli az akaraterőt, az ellenálló képességet a mindennapi terhelésekkel szemben.
• Javítja az állóképességet, az oxigén- és tápanyag-ellátottságot, az anyagcserét.
• Elősegíti a szív- és érrendszeri betegségek általános megelőzését.
• Fitté teszi az immunrendszert.
• Elosegíti az ízületek mozgásfunkcióját.
• Erősíti a csontokat, az inakat, a szalagokat.
• Megelőzi a csontritkulást.
• Megelőzi a betegségeket.
• A mozgás hangulat és kedélyjavító.

Az A-Z Egyesület (4400 Nyíregyháza Tompa M. u. 16. 1/12.) szakirányú végzettségű fejlesztő segítségével vállalja azon gyermekek heti egy alkalommal történő foglalkoztatását, akik részt kívánnak venni az „Egy kicsi mozgás mindenkinek kell” elnevezésű programban.

HANGOSKODÁS - HANGTERÁPIA KICSIKNEK, NAGYOKNAK

Zenéljünk, énekeljünk együtt, hahotázzunk, és közben fogadjuk el magunkat

Szilágyi Ádám vagyok. Érdeklodésem a hangok, a hangtálak, a didgeridoo irányába kiélezodött, miután megértettem a hanggal való gyógyítás tudományát. Elvégeztem a Tomasz Czartoryski,és Bergerné Wilk Halina által tartott Hangmasszázs tanfolyamot. Általános iskolában gyermekeknek zenélek, akikkel közösen énekelek, és amit megtanultam, tovább szeretném adni, hogy az általam alkalmazott terápia kiegyensúlyozott, mosolygó arcokat tükrözzön vissza. Meg szeretném tanítani mind a felnőtteket, de foleg a még igen fogékony gyermekeket a közös, szabad zenélés örömére, amellyel felszabadítják a lelküket és olyan képességekre tesznek szert, amit az iskolában, és a mindennapi életben egyaránt alkalmaznak.

Ezért az A-Z Egyesülettel együttműködve - akik egészségvédelmi, személyiségfejlesztési programok szervezése mellett, oktatási, képzési, nevelési tevékenységekkel foglalkoznak – a továbbiakban gyermekek hangterápiás kezelését végzem, és közös zenélésre, éneklésre invitálok mindenkit, hogy lelki békében, kiegyensúlyozottan, immunrendszerünket megerősítve és stressz mentesen éljük mindennapjainkat.

Sokan nem tudják, hogy minden, ami csak létezik, az univerzumban rezeg. A szék, amelyen ülünk, a talaj csak látszólag szilárd, rezgésben van. A legtöbb ember szereti, ha masszírozzák, de kevesen tudják, hogy hangokkal is lehet masszírozni. Egy ideális világban mindannyian harmóniában és egyensúlyban élnénk, ám a bennünket éro stressz, negatív energiák miatt disszonancia keletkezik. A hangmasszázs egy olyan eszköz, mely segít ezek újrateremtésében. A terápia alapja az-az ősi felismerés, melyet már 5 ezer évvel ezelott alkalmaztak Indiában.

A hangterápia során hangtálat és didjeridoot használnak. A hangtálakat kézzel készítik Nepálban 5-12 fém ötvözetébol, amelyek kozmikus kapcsolatban vannak a planétákkal. A fontos ásványok mellett a szervezet alapveto elemeiként, az emberi test is tartalmazza többek között a hét fémet, melyek az arany, ezüst, higany, réz, vas, ón és az ólom.

Az ausztrál didjeridoo osi gyógyító hangszerként ismert. A hangszer frekventált rezgései képesek megtisztítani a testet az energia-blokkoktól, és a mélyen rejlo pszichikai feszültségektől. Az hanghatás hang-masszázsként jellemezheto leginkább.

Segít a gyerekeknek, a felnőtteknek: a tanulási nehézségek esetén; hiperaktivitásnál; koncentrációs problémáknál; alvási problémáknál; magatartás- és figyelemzavarnál.

ÁLMODJ MESÉT!

Az "Álmodj mesét!" című mese és versíró pályázat gálájának helyszíne a Váci Mihály Művelődési, Kulturális és Gyermekcentrum volt, melyet az A-Z Egyesület szervezésében álmodott meg, Varju Valéria.

A nyíregyházi általános iskolásokat, valamint a 6-12 éves korosztályt szólították meg, ösztönözve kreativitásuk kibontakoztatását. Figyelmet felkeltő ez a kezdeményezés, hiszen a gyermekek a maguk alkotásai által az önkifejezés élményét tapasztalhatták meg.

287 pályázat érkezett a szervezet részére, amelyből 23-at választott ki az egyesület, ők mutathatták be tudásukat, alkotásukat a közönségnek. Kósa Tímea Nyíregyháza Megyei Jogú Város alpolgármester asszonya, dicséretben részesítette a kis író- és költőpalántákat.

Ösztönző és bátorító szavakat hallhattak a gyermekek a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár gyermekrészleg vezetőjének dr. Bihari Albertnének, valamint Nívó-díjas írónk és többkötetes költőnk, Demeter Sándor és Demeter Beáta, Aranytoll-díjas költőnő elismerésében is.

A rendezvényt különböző programok színesítették, tették még érdekesebbé. Dajka Boglárka és Bíró Janka fuvola előadását hallhatta a közönség, majd a Gyertyafény Nyugdíjas Egyesület keringőre csábította a tisztelt jelenlevőket. Hallhattunk palóc dalt népi furulyán előadva, de Vadászi Odett hastánc bemutatóját is tágra nyitott szemmel nézte minden megjelent.

A mesét és verset író diákokat megjutalmazták, ajándékokat és könyveket kaptak. Így munkájuk gyümölcse is beérett, boldogan és mosollyal arcukon tértek haza.

GYERMEKNAPI DÍJÖZÖN AZ A-Z EGYESÜLETNEK

A Korzó Bevásárlóközpont 2011-ben gyermeknapi rendezvényével csatlakozott az Önkéntesség Éve országos programsorozathoz. A rendezvény közel 1000 fő önkéntes bevonásával valósult meg. A gyermeknap során készített és gyűjtött játékok, ajándékok és készpénz felajánlásokra gyermekekkel foglalkozó egyesületek, intézmények, szervezetek pályázhattak. Az AZE mellett tíz megyei egyesület nyújtotta be pályázatát. Pályázatokat benyújtó szervezetek, egyesületek a következők voltak: A-Z Egyesület; Egyenlő Esélyért Egyesület; Csillagszem Alapítvány a Nyírszőlősi Óvodásokért; Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Területi Gyermekvédelmi Központja, Nyíregyháza; Befogadó Gyermekotthon, Nyíregyháza; „Kérlek, Segíts…!” Alapítvány; KÖZ-Pont Ifjúsági Egyesület; NOE Családi Kör Egyesület; Periféria Egyesület; Ridens Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium; Rotary Club, Nyíregyháza.

A legtöbb szavazatot kapott program az  A-Z Egyesület pályázata volt, így a rendezvény során gyűjtött felajánlásokat és a süti árverés bevételét, több mint 50.000 forintot a szervezet nyerte meg.

ADOMÁNYOZÁS 2011 - RUHA ÉS JÁTÉK EGY MOSOLYÉRT

„...Az A-Z Egyesület által megnyert ruha és játékadományokat igyekeztünk azok számára átadni, akik kiszolgáltatottak, segítségre vannak utalva; s akár egy játék mackóval vagy egy-egy újszerű ruhával is, de mosolyt csalunk az arcukra. Így jutottunk el a k órház Gyermek Rehabilitációs osztályára és bár sírva jöttünk el, a kicsik arcán mosolyt láttunk, és ez mindent megért! Jó egészséget gyermekek!...

...Voltunk az Anya- Gyermek Segítőotthon Krízisközpontjában is, ahol nagyon sok gyermeknek és anyukának tudtunk örömet okozni az általunk hozzájuk elvitt ruha és játékadományokkal, akik igen csak rá vannak utalva...

...A Nyírszőlősi Gyermekotthon kis lakói megilletődtek és először hozzá sem mertek nyúlni a ruhaadományokhoz, amelyeket elvittünk részükre, ugyanis igen szűkös anyagi feltételek és nehézségekkel küzdő intézménnyel álltunk szemben. Reméljük, egészséggel viselitek a ruhákat gyermekek. Ugyanilyen meglepetés volt a Pacsirta utcai Idősek otthonának lakói számára is, amikor ruhaadományunkat átadtuk, de bízunk abban, hogy örömük és mosolyuk még sokáig ott lesz arcukon, amikor az adományokat kézbe veszik! Köszönjük minden jólelkű embernek, hogy segíthettünk!..."

FÁSY ÁDÁM SEGÉLYKONCERT

A nemes cél érdekében segélykoncertet szerveztek október 5-én a Bujtosi Szabadidõ Csarnokban. A teljes jegyárbevételt a károsultaknak ajánlotta fel Fásy Ádám és az a 27 elõadó, aki a több mint három órás mûsorban olyan produkcióval szórakoztatta a közönséget, hogy minden mûfajt élvezhessen a közönség. Így kívántak segíteni a bajba jutott családokon.

De nem csak az iszapár károsultjainak nyújtott eme rendezvényen segítséget Fásy Ádám, mint az A-Z Egyesület támogatója. A szervezet kis védenceinek, akik között HHH-s, sérült gyermek is van, akiket a szervezet együtt foglalkoztat ép társaikkal, szívélyesen fogadta, bemutatta a gyerekeket a fellépõ neves mûvészeknek, együtt fotókat készítettek, és természetesen kiemelt figyelmet fordított a szervezet gyermekeire, akik közül többen meghatódtak, hiszen találkozhattak, sõt közös fotót is készíthettek kedvenceikkel.

A fellépõk között láthattuk Fásy Ádámot, lányát Zsülikét, Anitát, Klemyt, Liszter Sándort, Peller Annát, valamint a mulatós zene legnagyobbjait - többek között Zoltán Erikát, a Desperadót, L. L. Juniort, Nótár Maryt, valamint Bódi Guszti és a Fekete Szemek együttest.

HALLOWEEN-PARTY AZ A-Z EGYESÜLET SZERVEZÉSÉBEN

A halloween õsi kelta hagyományokból kialakult ünnep, amelyet elsõsorban az angolszász országokban tartanak meg, bár mára már az egész világon elterjedt. A boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe, melyben összemosódott a római Pomona-nap, a kelta samhain ünnep és a keresztény halottak napja, és amelyet október 31-én tartanak. A kereszténység terjesztésekor a hittérítõk azt a feladatot kapták, hogy lehetõség szerint a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazítsák azok betiltása helyett. Így ez a pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett (omnium sanctorum).

A töklámpás lett az idõk folyamán a halloween legfontosabb jelképe. Az ilyenkor használt kivájt vigyorgó töklámpás angol nyelvterületen elterjedt neve: Jack O'Lantern.
Európában a halloween sokáig feledésbe merült. Néhány helyen elvétve jelmezbe öltöztek és tökdíszeket helyeztek el a lakásban, de ez a szokás is hanyatlóban volt. Az utóbbi években azonban a halloween ünneplése ismét visszatért, valószínûleg a népszerû amerikai ponyvakultúra nyomán.

Ezt az ünnepet szerette volna az A-Z Egyesület idevarázsolni a gyermekek világába, ezért október 30-án délután jelmezes hallowen-partyt rendeztük a gyerekeknek, akik nagyon élvezték, hogy most is levethették hétköznapi ruhájukat, más bõrébe bújhattak és táncolva, mókázva, együtt ünnepeltük eme õsi ünnepet.

Volt móka, tánc, kacagás, a jellegzetes tökfaragás, halloweenes díszítõ-elemek készítése. A gyermekeket az A-Z Egyesület ajándékokkal lepte meg, amelyet felajánlók, támogatók adtak kis védenceinknek.

Külön köszönetet szeretnénk mondani a Móricz Zsigmond Színház Igazgatójának, dr. Tasnádi Csabának, aki a szervezet tevékenységével való azonosulása jeléül két kollegáját kérte meg, hogy a rendezvényen vegyenek részt. Barta Éva mûvésznõ Benedek Elek meséjét olvasta fel a gyermekeknek, amíg Illyés Ákos miután megnyitotta a rendezvényt, a "Valahol Európában" c. darabból énekelt a gyerekeknek, majd közkívánatra a két mûvész a gyermekekkel, felnõttekkel együtt énekelték a darab betétdalát.

Köszönjük Kenyeres Anitának mint "tiszteletbeli királyi sütemény beszállítónak", hogy házi süteményeivel még emlékezetesebbé tette a gyermekek ünnepét. Köszönet minden kedves embernek, aki empátiából jelesre vizsgázott, és ajándékaival, felajánlásaival sok kis- és nagyobb gyermek napját szépítette meg!

A rendezvény sikerességét bizonyította, hogy a gyermekek és szüleik haza sem akartak menni, tündérek és angyalok együtt táncoltak a sikoly jelmezes fiúkkal, kicsik és nagyok, kortól, nemtõl függetlenül emlékezetes és élmény dús napot tudhatnak magukénak.

AZ ARADI VÉRTANÚK NAPJA - SZOBOR KOSZORÚZÁS

Az 1848-49-es magyar szabadságharc vértanú tábornokai kivégzésének 161.évfordulóján, Nyíregyházán, a Tompa Mihály út 16. szám alatt található Damjanich szobornál a kegyelettel emlékezõk koszorúzással egybekötött tiszteletadással adóztak a visszaemlékezés napján a magyar szabadságharc hõseire.
Katonai tiszteletadás mellett Seszták Oszkár a Megyei Közgyûlés elnöke koszorúzott elõször, majd a tiszteletüket fejezték ki, valamint koszorújukat helyezték el a szobornál többek között dr. Kovács Ferenc Nyíregyháza város új polgármestere, Nagy László alpolgármester, Mikó Dániel képviselõ.

Az 1848/49-es esztendõ mérföldkõ a magyar nép történetében. Boldogság, szenvedés, remény. A szabadságharc leverése után 1849 szeptemberének végén összeült a haditörvényszék. A tizenhárom tábornokot felségsértés címén halálra ítélték. Az ítéletet kimondták, de teltek-múltak a napok, és a végrehajtásról nem esett szó. A családtagok már abban bíztak, hogy Ferenc József kegyelmet ad az elítélteknek. Végül Felix Schwarzenberg miniszterelnök utasítására, Ferenc József jóváhagyásával hadbíróság elé állították a 13 magyar hõst.

A hadbíróságot Karl Ernst törzshadbíró vezette. Az ítéleteket Julius Jacob von Haynauhoz, mint Magyarország teljhatalmú kormányzójához kellett felvinni megerõsítésre és aláíratásra. Valamennyi tábornokot kötél általi halálra ítélték, annak ellenére, hogy például Dessewffynek szabad elvonulást ígértek a fegyverletétele elõtt. Haynau a hadbíróság felterjesztése alapján négy halálra ítélt büntetését különleges kegyelembõl a katonához méltó golyó és lõpor általira változtatta. Kiss Ernõ altábornagy azért részesült e kegyelembõl, mert a szabadságharc alatt ténylegesen soha nem harcolt császári haderõ ellen, Dessewffy Arisztid és Lázár Vilmos azért mert a császári csapatok elõtt tette le a fegyvert, végül Schweidel József azért, mert csak a scwechati csatában harcolt a császári haderõ ellen, a továbbiakban adminisztratív beosztásokban szolgált, továbbá mert Pest városparancsnokaként alkalma volt jó szolgálatot tennie a hadifogoly osztrák tiszteknek.
A 13-ak ítéletét október 6-án - szándékosan a bécsi forradalom és Theodor Baillet von Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának elsõ évfordulóján - hajtották végre, ami ezért a forradalom és szabadságharc vérbefojtásának gyászünnepe.

Október 6-a azóta is a magyar nemzet gyásznapja. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsõsorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is.
Így a nemzet vértanúi lettek: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernô, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernô, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly.

Október 6-án nem csak Aradon voltak kivégzések. Ezen a napon Pesten kivégezték gróf Batthyány Lajos elsõ magyar miniszterelnököt.
Halála után fennmaradt egy Ferenc Józsefre mondott családi átok, amely úgy hangzik, mint egy bibliai prófécia: "Az ég és pokol pusztítsa el boldogságát! Minden nemzetsége vesszen ki a föld színérõl! Õt magát azokban verje meg az Isten, akik legközelebb állnak szívéhez! Az élete csak rombolás legyen, s a gyermekei nyomorultul pusztuljanak el!"

A véres kivégzések a magyar nemzetre, de bátran kijelenthetjük, hogy az európai közvéleményre is sokkolóan hatottak és elõrevetítették az önkényuralom hosszú évtizedeit. Aki figyelemmel kíséri az utóbbi évtizedek társadalmi-politikai változásait, az tanúsíthatja, hogy az aradi vértanúk kivégzésének emléke máig kitapintható mély nyomokat hagyott népünk emlékezetében, és 150 év múltán is élõ történelmi hagyományként kezelhetjük.

Az aradi vértanúk

Szabadságharcunk letûnt napvilága,
Te vakító nap a század delén,
Nem pazaroltad sugarad hiába,
Bár vak sötétbe halt az égi fény,
Eszméiden nem gyôzött az enyészet,
Örökbe hagytad halhatatlan részed',
Fényeddel fényt hint késô századokra
A tizenhárom vértanú alakja.
S ôk élni fognak, élni mindörökkön,
Szent lesz, örökké szent a sírgödör,
A míg az eszmény ki nem hal e földön,
Míg magyar szellem még magasba tör,
Az igét, melyért éltet áldozának,
Szívébe írták az egész hazának,
Utódtól fogja h? utód tanulni:
Hogyan kell élni, s hogy lehet meghalni.

Palágyi Lajos

KINCSKERESÉS - HALIHÓ! HALIHÓ! ÓVODÁSNAK LENNI JÓ!

"Óvodáskorban a magyarság
tudatalatti elemeinek beültetése,
lassú kifejlesztése a feladatunk.
Magyar mivoltunk épületének alapjait kell itt lerakni.
Minél mélyebbre épül a fundamentum,
annál szilárdabb az épület."
( Kodály Zoltán )

Nevettünk, mókáztunk, táncoltunk ,… ettünk-ittunk, mulattunk. Mondták mindezt a Kincskeresõ Óvoda Maci csoportjában, ahol Nóri néni, és Andika néni születésnapi bulit szervezett Jónás Patríciának. A csoportokban a tánc mellett érdekes játékokat, tréfás vetélkedéseket is szerveztek az óvónénik. A legjobb mégis az önfeledt kacagás, táncolás és mókázás volt.

Mindannyian szívesen mélázunk el az óvodás emlékeinken, a mai napig emlékszem jó pár ovis társam nevére, az elsõ igazi barátságok..., az elsõ szerelmek..., nagy felfedezések... A bölcsõde az más, ott még ott volt a tojáshéj a fenekükön, de a nagy és okos óvodásból egyszer nagy és okos iskolás lesz, abból meg felnõtt! És ez igenis nagydolog.:-)

Minden gyermek vonzódik az élményekhez, a meséhez, zenéhez és az alkotó tevékenységekhez. Ha mindezt az óvodában megkapja, kialakul az óvodás tartása, önállóvá, nyugodttá és kiegyensúlyozottá válik. Tud nevetni, felfedezni, csodálkozni.
Az óvodások nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlõdésének elõsegítése a magasabb rendû érzelmek kibontakoztatásával, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével történik a Kincskeresõ Óvoda Tagóvodában.

Betekintést kaptam, mennyire elhivatottak a pedagógusok, sokoldalú képességfejlesztés segítségével a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlõdés biztosítása, elõsegítése a fõ célúk. Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtését tapasztaltam az óvodában. A sok közös élmény, tevékenység, a közös együttlétek, olyan erkölcsi tulajdonságokat, mint az együttérzés, figyelmesség, önállóság, önfegyelem, szorgalom, kitartás, szabálytartás, a közösen végzett munka öröme elõsegíti a gyermekek alkalmazkodó képességének fejlõdését, testi harmóniájuk kialakulását.

Az óvodapedagógusok a felnõtt-gyermek viszony kialakítására nagy hangsúlyt fektetnek, s mindez megmutatkozik a társas kapcsolatok kialakulásában, az egészséges önértékelésben. Ezáltal a gyermekek képesek észrevenni a környezetükben lévõ emberi kapcsolatokban a jót és a rosszat, a szociális érzékenységük kialakul és a másságot elfogadják. Mindez lehetõvé teszi, hogy minden gyermek megtalálja helyét, szerepét a csoportban, s köszönhetõ mindez azon óvónõknek, akik munkájuk maximális elvégzéséhez nagy önuralomról és szeretetrõl tesznek nap, mint nap tanúbizonyságot!

SZÁMÍTÁS NÉLKÜLI ADOMÁNYOZÁS

A mai modern demokratikus társadalomban szükségszerûen kialakult egy sajátos szféra, amelyben öntevékeny, szabad akaratból létrehozott szervezetként, nem a források öncélú gyarapítása végett, hanem sokkal inkább a források valamely közösség hasznát szolgáló felhasználása (a másokkal való önzetlen törõdés, a közösségi részvétel) érdekében mûködnek. A hazai nonprofit szektor ma már ugyanúgy sokszínû, szerteágazó tevékenységet folytat, ugyanúgy számtalan funkciót tölt be, mint a nagyobb hagyományokkal rendelkezõ országok nonprofit szektorai, de természetesen magán viseli a társadalmi-gazdasági környezet hatásait. A nonprofit szervezetek létrejöttének tehát fontos motívumköre éppen az önzetlen szolidaritás, a másokért való felelõsségvállalás szükségletébõl táplálkozik, ahol az önérdek még közvetett módon sem jelenik meg.

Nem mindennapi tapasztalat, hogy az emberek gyakran nyújtanának segítséget olyan szervezetnek, akiket nem ismernek és akikkel kapcsolatban nem merül fel a viszonzás lehetõsége. A minden érdek nélküli segítségnyújtásról, a számítás nélküli adományozásról általánosságban elmondható társadalmunkban, hogy nincs jelen a viselkedési kultúránkban.

"Segíteni kell!". Ez bizonyos szempontból közhely. Ám a segítségnyújtás alapja meglehetõsen illékony volt, s leginkább a filantrópiára és a jó szándékra épült.

A kivétel mindig erõsíti a szabályt! Jó szándékról, önzetlen segítségnyújtásról, adományozásról tett immár több alkalommal tanúbizonyságot a Nyíregyházán immár két éve mûködõ OBI Hungary Retail Kft.
A helyi vezetõség felismervén a nonprofit szektor fontos szerepét, az A-Z Egyesület megkeresésére hozzájárult képzések, programok, foglalkozások sikeres lebonyolításához, megtarthatóságához.

Önzetlen segítségnyújtásuknak köszönhetõen, azon emberek és társadalmi csoportok - nõk, gyermekek, egészségileg és szociálisan hátrányos helyzetûek - érdekképviselete, képzése válhatott valóra, akiket szociális, emberjogi, mentális vagy kulturális marginalizáció fenyeget.

Az OBI Hungary Retail Kft. helyi áruházának születésnapi rendezvényén vendégül látta, valamint értékes ajándékokkal lepte meg a szervezet egészségfejlesztési programjában résztvevõ gyermekeket. Támogatásuknak köszönhetõen az irodahelyiség felújítására került, valamint az otthonosabb, szebb környezet kialakítása érdekében a képzések helyszínéül is szolgáló foglalkoztató helyiségeket virágokkal díszítették fel.
Ezáltal mind a gyerekek, mind a tanácsadáson résztvevõk, tiszta, otthonos környezetben kapnak segítséget szellemi, testi, értelmi fejlõdésük érdekében.

"Ha veszel, megtelik a kezed, ha adsz, megtelik a szíved!" (Margarete Seemann)

PISTIKE, ZSOLTIKA, MARIKA MEG A PANNA

Egy táborvezetõ jegyzetei

"…örömöt szerettem volna adni a gyerekeknek. Igen, örömöt, ami kiszakítja õket a hétköznapjaikból, s elûzi a reggeli vonszolt rohanás, az iskolapad, a sportszakkörök, a nyelvi és zenei különórák estig tartó, pilledõ fáradságát. Élményt akartam adni nekik. Olyant, ami feledteti velük a szüleik megélhetésért folytatott, megalázkodott robotjukból rájuk nehezedõ, hajszoló nyomást, hogy egy kicsit megint gyerekek lehessenek. Felszabadult, kacagó, huncut kiskölyköket láttam magam elõtt, akik napjaiba visszalophatom a gyermekkorukat.

Szünidei tábort szerveztem.

Az órájukra sûrûn pillantó anyukák, fáradt arcú apukák sietõ, aggódó szavakkal érdeklõdtek, de a napi programra adott válaszaimat csak félig hallották meg; rohantak bele a hetük ezernyi gondjába. A gyermeküknek dobott, távolodó puszijuk halkuló cuppanása mellett láttam szemükben megcsillanni a féltéssel teli megnyugvást: vigyáz valaki az egyszem gyermekemre.

Laposan járt már a pénteki nap, amikor a kipirult, bágyadt gyerekekért megjöttek szüleik. Irigykedve hallgatták a feléledt csemetéik egymás szavába vágó meséjét. Hogy a tanár nénivel zsiráforrot simogattunk és nem féltem; És nézd meg anya, hogy Pistike megtanított bohócot festeni. Meg tudd meg apu, hogy fenn voltuk a száz méter magas, vagy húsz méter magas tûzoltókocsin. Meg lovagoltunk, meg ostoroztunk Zsoltikával, meg izé, meg voltunk repülõn, strandon meg hegyet is másztunk és Marika is.

Szóhoz nem juthattam, csak boldog fáradsággal néztem szüleik ölelõ karjában magyarázó kicsinyeiket. A viszontlátás öröme miatt tudom, elsõre semmit sem értettek meg a felnõttek, csak kapkodták fejüket a hadonászó gyerekkarok irányába.
A gyerekek viszont mindent tudtak. A legfontosabbat akarták elmondani anyunak, apunak: azt, ami szemmel nem látható.

Marikára sajnálkozva pillantó apuka egy tolókocsis, aranycopfos kislányt látott, aki a mamájának csillogó szemmel azt mesélte éppen, hogy a lányok megtanították egyedül hintázni és labdáztak is vele, s hogy a fiúk mennyire lihegtek, amikor közös erõvel a hegyre tolták fel. Zsoltika mellett ülõ anyuka feszengõ mosollyal mutatkozott be a kissrác anyjának, s mondta kínosan, milyen érdekes, az én férjem is lakatos, csak kisbetûvel és úgy dolgozik. Odébb Panna ismertette meg anyucijával a csepp Pistikét és mind oly sokszor, megint finoman levette a fiú tizennyolc dioptriás szemüvegét, s megtörölte. Az értetlenkedõ anyai tekintetre válaszul magyarázta a kislány, hogy neki nincs apukája se és anyukája se, de olyan ügyes rajzban, mint Zsoltika futásban.

A gyerekek nem értik szüleik jövõbe vetett, félelemtõl szûkülõ elõítéleteit. Még nem. Õk nem ismerik, hogy mit jelent a diszkrimináció, vagy az elõítélet; viszont megbarátkoztak egy cigány kisfiúval, aki példaadó ügyességével lenyûgözte õket. Értelmezhetetlen számukra a halmozottan hátrányos helyzet is, de tudják, hogy aki nem hozott tízórait, azzal megfelezem a magamét. Mit sem tudnak a szegregációról, így azt sem tudták, hogy egy olyan integrált nyári táborban vettek részt, amelynek a célja a tanulás, a számukra megfoghatatlan mentálhigiénés és az ismeretlenül hangzó toleranciára nevelés volt.
Õk nem értik, nem is értelmezgetik ezeket a fogalmakat, hanem egyszerûen csak használták. Magukból fakadóan, nyitottan. Amíg szüleik szemlélik a világot, õk látják. Igaz szemmel, néha kíméletlen gyermeki kritikával, de igazságosan.

Örömöt szerettem volna adni a gyerekeknek, s örömet kaptam tõlük. Igen, örömöt, ami kiszakított a hétköznapjaimból, s elûzte fejembõl az újságok címlaphíreit, az utcai plakátokról acsarkodó dühöt. Élményt kaptam tõlük, hogy egy kicsit gyerek lehettem velük…"

KICSKERESÕ TEHETSÉGEK - ÓVODAPROGRAM

Ingyenes óvódás tehetségmûhely programot indított az Oktatásért Közalapítvány támogatásával a Roma Nagycsaládosok Regionális Szervezete a nyíregyházi Huszár lakótelepi Kincskeresõ óvodában, Kincskeresõ Tehetségmûhely néven.

A program során a 24 nagycsoportos gyerek a teljes tanév során, heti négy alkalommal, hétfõtõl csütörtökig vesz részt vizuális kommunikáció, a tánc-mozgáskultúra és az programba a pályázó szervezet által saját erõbõl beemelt angol nyelvi fejlesztésben. A játékos formában történõ oktatóprogram további célja, hogy a gyerekek megkezdjék az iskolai felkészülést, az iskolás körülményekhez való alkalmazkodást.

A program szeptemberben a gyerekek beilleszkedésével, közösséghez szoktatásával vette kezdetét; majd a hónap második felében a beválasztási procedúrával folytatódott. Ennek feladata az volt, hogy az óvoda munkatársaival közösen megtörtént a gyerekek képesség-készség felmérése; s ez alapján történt az óvodások csoportba sorolása. Októbertõl 12 kisgyerek vizuális kommunikációs, 12-en tánc-mozgáskultúra fejlesztésben vesznek részt; s valamennyien, két csoportba osztva angol nyelvi oktatásban részesülnek.

A RNRSZ által elnyert forrásból finanszírozott programban az A-Z Egyesület munkatársai fejlesztõpedagógusokként, mentorként, adminisztratív munkatársakként vesznek részt. A fejlesztõmunkát támogatva egy fõ ösztöndíjas tehetségsegítõ aktív közremûködésével zajlanak az ovis órák.

A program kiemelt fontosságú szempontja, hogy a szegregált környezetben élõ gyermekek - a családi jövedelmi viszonyoktól függetlenül - egyenrangúan tudjanak minden olyan fejlesztõ szolgáltatáshoz hozzájutni, mint a belvárosi gyermektársaik.

SZTÁRBÓL LEGENDA

A Sztárból legenda koncert az öt éve elhunyt Cserháti Zsuzsának állított emléket Nyíregyházán, a Váci Mihály Kulturális, Mûvészeti és Gyermekcentrum hangversenytermében.

Nagy veszteség a hazai zenevilágnak a páratlan hangú énekesnõ halála, hiszen a magyar könnyûzenei élet meghatározó alakja volt. Egy hónappal élte túl 55. születésnapját.

Az 1972-es táncdalfesztiválon feltûnt énekesnõ néhány nap alatt az ország kedvencévé vált, elsõ komoly sikereit itt érte el. Ezek után sorban jöttek azok a dalok, amelyek az egész országgal megismertették a nevét: a Kicsi, gyere velem rózsát szedni, a Boldogság, gyere haza és az Árva fiú címû dalok a hetvenes években méltán emelték a legjobbak közé.

Énekesi pályafutása alatt háromszor kapta meg az Arany Zsiráf-díjat, 1998-ban pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével tüntették ki.

A koncerttúrnén Keresztes Ildikó, Majsai Gábor, Tóth Vera és Hindi Fatima tolmácsolásában csendültek fel Cserháti örökzöld slágerei: az Édes kisfiam, a Hamu és gyémánt, vagy a New York, New York. A telt házas elõadáson élõzenei kíséret adott Németh Ádám (zongora, vokál), Baán Imre (gitár, vokál), Ziskó Olivér (dob), Kondor Tamás (billentyû, vokál) és Kiss Tamás (basszusgitár). A szombathelyi Lorigo TSE képviseletében táncosként Polgár Dalmát, Gombkötõ Balázst tapsolta meg a közönség.

Egyesületünk tagjai is részt vettek a koncerten, ahol a fellépõ sztárokkal készült, dedikált fotók örök emléket jelentenek a kis- és a nagyobb gyerekeinknek.

ÉLETET AZ ÉVEKNEK

Jaj, csak végre nyugdíjba mehetnék már! - hányszor, de hányszor sóhajtozunk így addig, amíg dolgozunk. Aztán eljön a nap, eljön a nyugdíj. Eljön a várva várt szabadság! És eltelik egy-két hét, talán egy hónap is és a nyugdíjas nyugtalan lesz. Nem így képzelte. Egyik nap megy a másik után, õ üldögél a négy fal között, nincs kihez szólni, a tévésorozatokat unja, az újság sem köti le. Ezt várta ennyire? Mi az, ami hiányzik? A változatosság. A társaság. A beszélgetések. A kapcsolatok. Az érzelmek. És a kezdeti hiányérzet, ami eleinte csak a kedélyét rontja, egyszer csak átalakulhat igazi bajjá, betegséggé. Az orvos, ha sok a dolga, ha csak a panaszokra figyel, általában csak gyógyszert ír fel. A testet gyógyítja, a tünetet, a lelket, az igazi okot sajnos érintetlenül hagyva.

Társadalmi igény szülte, hogy a nyugdíjasok összefogjanak, hallassák hangjukat a különféle szervezetekben, klubokban. Ezzel a test, a szellemi frissesség, a szellem karbantartása is megadatik mindenki számára, és a milliós nyugdíjas réteg nem szakad el a társadalmi élettõl.
Minden olyan elfoglaltságot, amit eddig "ugyan már mit szól hozzá ez meg az" felkiáltással félretoltunk, hogy nem való, nem illik, de nagy kedvünk lett volna hozzá, tessék szépen elõvenni a sutból.

"Amikor megtanulsz meghalni, megtanulsz élni."
Mitch Albom professzor szavai ezek, mellyel halálos ágyán tanította egykori tanítványát. Merjük mi is tudatosan megtapasztalni az élet másik pólusát, és akkor megvan lehetõség, hogy felülemelkedjünk rajta. Él bennünk a szolidaritás, ami ma a legnagyobb társadalmi hiánycikk. A nyugdíjas embereket, akik önmagukat merik vállalni, segítõi maradnak utódaiknak, ott buzgólkodnak, segítenek unokáik körül, Õk az élet elkötelezettjei. Hiszen résztvevõi a társadalmi eseményeknek, és munkáknak. Közéleti tevékenységük nem egy esetben motorja településüknek. Magával ragadó lendületük másokat is tettre sarkall és bizony irigylésre méltó. Példát mutatnak türelembõl és toleranciából, ami a mai zaklatott világunkban elengedhetetlen, nagyon is elkel.

Igen, Õk azok a nyugdíjasok, akik nyugdíjas éveiket értelemmel töltik fel, és merik megélni a másik pólust. Nyitottabbak, bátrabbak korabeli társaiknál, s nekik megadatik a boldog, kerek élet reménye, a teljesség lehetõsége és ezzel együtt az "egész"-ség érzése is. Õk azok, akik kerek, egész csoportokat alkotnak, akik elõbb önmaguk szórakoztatására megtanulnak közösen egy dalt és elõadják, majd felismerik, hogy ha õk ettõl boldogabbak lettek, másoknak is adnak eme boldogságból.
Õk azok, akik önmagukat vállalják, és eredményeket elérve, a kis csoportból Népdalkört alkotnak, akik lakóhelyüknek, városuknak, mely sokaknak talán szülõfalúja is volt egykoron, hírnevet szereznek és egyik elismerést a másik után gyûjtik be. Õk azok, akik nyugdíjas életüket teljes egészében megélik és ezzel példát mutatnak az ifjabb generációnak, akikkel nehéz a lépést tartani, olyan iramot diktálnak és megállíthatatlanul hirdetik az országban, hogy az élet szép, és adjunk Életet az Éveknek!

KÓRHÁZI JÉZUSKA

Az ajándékozás öröme, avagy a kórházban is jár a Jézuska

Nekem már a vásárlás is nagy örömöt jelent, mert már ott is jelen van a karácsonyi hangulat. Az üzletekben nagy a nyüzsgés, mindenki lázasan készül az ünnepre. Mikor belépek a játékboltba, rögtön tudom, a gyerekek mindennek örülnek. Vannak, akik egészségi állapotuk miatt szeretteiktől távol kell töltsék az ünnepet., akik betegségükbõl adódóan nem családi körben éneklik a "mennybõl az angyalt", hanem betegtársaikkal egy kórteremben várják a Jézuskát.

Kedves szokás az ajándékozás. Figyelmességet árul el, örömet okoz nemcsak a megajándékozottnak, hanem az ajándékozónak is. Az elsõ dolog nem a meglepetés értéke, mint azt sokan gondoljak. Az ajándéknak varázs ereje van, gyógyító ereje, fõleg egy beteg gyermeknél.

Vásárlást követõen kilépve az ajtón, felnézek az égre, és egy hópihe esik az orromra. Beszippantom. Tüsszentenem kell, és csak most veszem észre, hogy mindent fehér hótakaró borít. Vidáman indulok haza. Lábam alatt ropog a hó, kabátomra hópelyhecskék tapadnak. Csodálatos élmény belépnem a házba. Gyönyörû, karácsonyi dal szól, elõttem a csomagoló papírok, a dobozok és már tudom, örömöt fogok okozni sok beteg gyermeknek, akiknek a játékokat átadva mosolyt csalok az arcára.

A dobozokban, szépen elhelyezve ajándékok sorakoznak. - Boldog karácsonyt! - kiáltok fel, és alig várom, hogy átadjam meglepetéseimet a családjuktól betegségük miatt elszakított, idegen környezetben, betegtársaikkal együtt szorongó gyermekek számára.

Ahogy nézem a meglepett kis arcokat, a játékok között kutakodó kis mosolygó szempárokat, amint ajándékaikat bontogatják, szívemet elönti a szeretet, lelkem csordultig telik örömmel és boldogsággal. Persze a saját ajándékaimnak is örülök, de fogalmam sem volt arról, hogy ilyen jó érzés adni. Azóta még jobban várom a karácsonyt, és vásárolni is örömmel megyek!

Mondta mindezt Varju Valéria, az A-Z Egyesület elnöke, aki a Jósa András Oktatókórház gyermekosztályának játszóházában, Teremi Lászlónéval a RNRSZ elnökével közösen adta át játékadományát, melyet dr. Marjay Fõorvosnõ és kollegái vettek át.

A szervezetek eme gesztussal kívántak hozzájárulni a kis betegek kórházban, családjuktól távol töltött idejük boldogabbá tételéhez.

ISMERD MEG ÖNMAGAD!

Harmóniában élni önmagunkkal a családunkkal, munkatársainkkal - errõl álmodunk. Napjaink zaklatott világában félelmek és szorongások nehezítik életünket, nem tudunk megbirkózni a ránk zúduló pszichés terhekkel. Nehéz harmóniába kerülni önmagukkal, ha minden áldott reggel szó szerint ki kell pattanunk az ágyból, aztán beugrani a zuhany alá majd az irányt a munkahely felé kell venni. Az életünket azzal töltjük, hogy folyton rohanunk, munkába menet órákat töltünk a dugóban, vagy éppen a zsúfolt utcán próbálunk a tömegbõl kijutni, hogy végre be tudjunk vásárolni. Hazaérve, nem a lazítás pillanatai következnek, mert ki kell kérdezni a gyermekünk házi feladatát, közben el kell készíteni a vacsorát, majd összetakarítani a lakást, esti fürdés, másnapra a ruhát kirakni, gyereket lefektetni, s ha minden tervszerûen lakul, talán 22 óra körül mi is ágyba kerülünk. A stressz, elégedetlenség, félelem, depresszió, félreértések és betegségek nehezítik meg az életünket. Hogyan tudnánk ezt megváltoztatni? A titok egyszerû: a gyógyulás önmagunkban rejlik.

Kellemetlen események tükrözik a problémákat és az elvégzendõ feladatokat. Intõ jelek, hogy nem jó úton járunk, ideje a leckét megtanulni. Amíg ezt nem tesszük, a gondjaink velünk maradnak, mert szükségünk van a figyelmeztetésekre. Fontos, hogy tisztában legyünk önmagunkkal és képesek legyünk a pozitív változásra. Az önvizsgálat, a felismerés segítséget nyújt abban, hogy az ember felszabadíthassa képességeit, ezáltal harmóniában és békében éljen önmagával és környezetével, hogy a pozitív tapasztalatokkal gazdagodva tudatosabbá formálja személyiségét. Az önfelismerés alternatívát kínál fel a probléma megoldására, de nem oldja meg helyettünk. Nekünk kell dönteni, melyik utat választjuk.

Stresszcsökkentés meditáció segítségével? Összhangba hozható a nyugati konvencionális medicina és a keleti tradíciók évezredes bölcsessége? Alkalmazható a modern kórházak szigorúan ellenõrzött berkein belül a jóga, a zen és a vipassana jellegû meditáció?
A pillanatról-pillanatra gyakorolt éber figyelem és a tudatos jelenlét rendszeres gyakorlása nem csak életünket teszi teljesebbé, de az egészségre és a lelkiállapotra gyakorolt pozitív hatásai miatt a világ legnevesebb egyetemein is alkalmazzák és kutatják. Több száz egészségügyi intézményben tartanak stresszcsökkentõ tanfolyamot, mely az USA-ban és Nyugat-Európában óriási népszerûségnek örvend.

Szánjunk napi fél órát önmagunkra, és meditáljunk. Vonuljunk el egy csendes helyre, ahol senki nem zavar, ahol Önmagunkkal lehetünk, figyeljünk a légzésünkre, s arra, hogy ettõl majd megnyugszunk. Érezzük, ahogyan mindennek a közepén vagyunk, csendes szemlélõk, akik nem azonosítják magukat a gondolataikkal és érzéseikkel.

Az egészség azt jelenti, hogy test, szellem és lélek egységet képez, és optimális módon együttmûködik. Ez nagyban rokon a boldogsággal. A testünk akkor mûködik a legjobban, ha békén hagyjuk, ha hallgatunk a jelzéseire. Ha azt esszük, amihez kedvünk van, ha olyan mozgást választunk, amit szívesen végzünk. Ilyenkor ugyanis elégedettség jár át minket, és az elégedettség az egészség elõfeltétele.

Ha ezt a meditációs gyakorlatot rendszeresen elvégezzük, megnõ bennünk a csend iránti bizalom és önmagunk érzékelése. Ebbõl a bizalomból odaadás fejlõdik ki mindazon dolgok iránt, amelyek minden ember bensõjében élnek, megváltoztathatatlanok és örök. Ez a csendben megérezhetõ lét, amely mély békét hoz, mindig is ott volt.

Utolsó frissítés: 2011-12-04 16:19