A Braille írásrendszerről
A Braille írásrendszer feltalálója Louis Braille volt.
Életét ide kattintva ismerhetik meg:
Braille-karakter pontjainak számozása
A Braille-írás vagy Braille-ABC (ejtése: brej, bréj, bráj, forrásonként eltérő) egy speciális technikát alkalmazó ábécé, amelyet a francia Louis Braille talált ki 1821-ben a vak emberek számára. Segítségével lehetővé vált a vakok számára is az írás és olvasás elsajátítása.
Története
A módszer alapjául egy olyan kommunikációs módszer szolgál, melyet Charles Barbier fejlesztett ki, válaszul Napóleon azon igényére, hogy a katonái csendben és fény nélkül is tudjanak kommunikálni éjszaka. Ez volt az éjszakai írás. Ez a módszer túl bonyolult volt a katonák számára, ezért a hadsereg visszautasította. 1821-ben felkereste a párizsi Vakok Intézetét, ahol találkozott Braille-jel.
Ez volt a világ első binárisan kódolt írásrendszere karakterek megjelenítésére. A rendszer eredeti formájában két részből állt:
Minden egyes Braille-karakter hat pontból áll, téglalap alakban elrendezve, két oszlopban. A pozíciók bármelyikén lehet pont, mely által összesen 2*2*2*2*2*2=64 variáció lehetséges. Az egyértelműség kedvéért egy adott variációt az alapján neveznek el, hogy melyik pozícióban van pont. A pontokat balról jobbra és felülről lefelé haladva növekvően számozzák, vagyis a bal oldali oszlopban a legfelső pont az 1, a legalsó a 3, a jobb oldaliban pedig a legfelső a 4, a legalsó a 6. A központozási karakterek szintén így jelennek meg.
A Braille-karakterek sokkal nagyobbak, mint a nyomtatott betűk, a sztenderd méretű (28 cm*30 cm) lapon csak 25 sor fér el, soronként 43 karakterrel. A szükséges hely csökkentéséért és az olvasási sebesség növeléséért az angol nyelvet használó országokban szinte minden könyvet az ún. Grade 2 Braille módszer alapján írnak át, ami egy nyelvi tömörítő rendszert használ. Mint sok más nyelvi módszer, ez is szokások és gyakorlatok komplex rendszerét jelenti. Magyarországon létezik ugyan rövidírás, de a mindennapi gyakorlatban csak néhány rövidítést használnak a könyvekben, kiadványokban vagy a teljes átírást használják. A Braille-átíráshoz nagy gyakorlat és képesítés szükséges.
Minden nyelv saját Braille írással rendelkezik, ami kezdve kis módosításoktól (például angol, francia, német) akár teljes átszervezésig (kínai, japán) eltérhet az eredeti formától, hogy kielégítse a nyelv igényeit. Külön Braille írás van a magyar nyelvhez is.
Szöveg leírásán kívül más információk lejegyzésére is alkalmas a hat lyukú rendszer, ezek külön erre a célra létrehozott kódolásokkal rendelkeznek: Németh Braille matematikai képletekhez, Braille kotta zenéhez stb.
A Unicode-ban saját hely van lefoglalva a Braille írásnak: hexadecimális 2800-tól 28FF-ig.