A MAGYAR TÖRTÉNELEM ÉS SZELLEMI KULTÚRA

1000 ÉVÉNEK NAGY ALAKJAI

Szerkesztette: Balhegy Gabriella javaslatok, vélemények: balgabr@gmail.com

A B C D E F G H I J K L M N O P R S SZ T V W X Y Z ZS

Visszalépés a Ctrl+Home billentyűkkel, vagy backkel.

Abák (IX -XIV. század)

az Aba nemzetség, az egyik legrégibb magyarországi előkelő nagycsalád tagjai. Őseik valószínűleg a honfoglalás előtt a magyarokhoz csatlakozott kabarok voltak. Rokonságban álltak az Árpád - házzal és Aba Sámuel 1041-1044 között magyar királyként uralkodott. A XIII. században a családnak már 27 ága ismert.

Aba Amadé (? -1311)

országbíró, több alkalommal nádor. A morvamezei csatában (1278) IV. László oldalán tűnt ki. 1280-ban a kunok ellen harcolt majd érdemeket szerzett 1285-ben a tatár betörés elhárításában Öröklött és szerzett birtokai központja Abauj vármegye központtal tartományuradalmat alakított ki. III. András halála után Károly Róbert hívei közé tartozott, 1311-ben egy kassai zavargásban szászok ölték meg. Fiai Csák Mátéhoz csatlakoztak, és szembefordultak a királlyal, de a rozgonyi csatában vereséget szenvedtek (1312).

Aba Novák Vilmos (1894-1941) festő

Számos freskót készített (jászszentandrási katolikus templom, szegedi hősök kapuja), grafikus, a római iskola vezető alakja volt.

Ady Endre (1877-1919) költő

Középiskolai tanulmányait Nagykárolyban, katolikus gimnáziumban kezdte, majd 1896-ban tett érettségi vizsgát Zilahon, a református gimnáziumban. Ezután jogot hallgatott Debrecenben, 1898-1900-ig Debrecenben újságíró volt, később több évig Nagyváradon lapszerkesztő. 1904 után Budapesten és Párizsban élt. Munkái: Versek (Debrecen, 1899); Még egyszer (Nagyvárad, 1903). Az Egy kis séta (1901) című egyházellenes cikkéért perbe fogták, és háromnapi fogházra ítélték. 1903 nyarán ismerkedett meg Brüll Adéllal, akit Léda néven foglalt verseibe. Megtanult franciául, és 1904-től egy évet töltött Párizsban. Hazatérte után jelent meg az Új versek (Budapest 1906, 2. kiad. 1909); Vér és arany (u. o. 1907); Az Illés szekerén (u. o. 1908); Szeretném, ha szeretnének (u. o. 1910); Sápadt emberek és történetek (Magyar könyvtár); Új csapáson, elbeszélés (Mozgó könyvtár). A Nyugat munkatársa volt a lap indulásától haláláig. 1915-ben Boncza Bertát feleségül vette. A világháború elkeserítette. Betegsége miatt szanatóriumban is kezelték. 1918-ban, Hatvany Lajos válogatásában jelent meg Halottak élén című verses kötete. 1919. jan. 27-én halt meg. (Harc a Nagyúrral, Az ős Kaján, Temetés a tengeren, Héja-nász az avaron, Nekünk Mohács kell, stb.)

Almássy György (1864-1933) zoológus

Belső - Ázsia egyik földrajzi felfedezője. Az általa gyűjtött nagyszámú madár hazai gyűjteményeink megbecsült darabjai. Magyar utazó, legismertebb könyve az 1913-ban megjelent Vándorúton Ázsia szívében.

Almássy László (1895-1951) sivatagkutató

Édesapjához hasonlóan ő is utazó, földrajzi felfedező lett. Afrikai útjain egyben új gépkocsitípusok és sportrepülőgépek tesztelését is végezte. Magyar Afrika - kutató, autószakértő és sportrepülő, az általa alapított Kairó melletti repülőteret róla nevezték el.

Alpár Ignác (1855 -1928) építész

Reáliskolai tanulóként a szünidőkben kőművesinasként dolgozott legénnyé is avatták. Felsőbb tanulmányait a berlini Bauakademie-n végezte, miközben több építészeti irodában dolgozott. 1881-1885-ben olaszországi tanulmányútjáról hazatérve, a budapesti Műegyetemen tanársegéd volt. 1883-ban elnyerte a Herkulesfürdő építésére kiírt pályázatot. Ezután tervei alapján több vármegyeházat építettek. Az ő alkotása az ezredévi kiállítás történelmi épületcsoportja, melyet később végleges alakban a Mezőgazdasági Múzeum számára építettek át. 1897-1898 között vezetése alatt épültek az új honvéd hadapródiskolák, amiért a Ferenc József-rend középkeresztjével tüntették ki. A budapesti tőzsdeépület pályázatán szintén ő nyerte az első díjat és a megbízatást.(Tőzsdepalota: 1902-1905) Ő építette az osztrák-magyar bank budapesti palotáját, valamint több magánházat és pénzintézeti épületet. 1909-1910 között az Anker-udvart, az Első Hazai Takarékpénztár Gizella téri, és a Magyar Általános Hitelbank Dorottya utcai palotáját építette. A századforduló historizáló és eklektikus stílusának volt képviselője.

Andrássy Gyula (1823-1890) politikus

Előbb Széchenyi híve volt, majd 1847-ben Zemplén vármegye országgyűlési követeként Kossuthhoz csatlakozott. 1848-ban főispán lett; nemzetőr őrnagyként részt vett a szabadságharc csatáiban (pl. Pákozd, Schwechat): a tavaszi hadjáratban Görgei segédtisztje volt. 1849 májusától a magyar kormány konstantinápolyi megbízottja volt, a világosi fegyverletétel után a menekültek érdekeit védte a török kormánynál, később Párizsban és Londonban élt. 1851-ben távollétében halálra ítélték. Az emigráció éveiben az Ausztriával való megegyezésre törekedett; 1858-ban amnesztiát kapott és hazatért. 1861-ben és 1865-ben Deák álláspontját támogatta, és részt vett a kiegyezési tárgyalásokban. 1867-1871-ig miniszterelnök és honvédelmi miniszter volt. Jelentős szerepe volt a dualista rendszer megszervezésében (horvát-magyar kiegyezés, nemzetiségi és véderő törvény). Szembeszállt a Monarchia trialista kialakítására irányuló cseh kiegyezési törekvésekkel. 1871 novemberében a Monarchia külügyminisztere lett. Az oroszok ellenében szoros együttműködést kívánt létesíteni a Monarchia és az új német császárság között. 1878-ban a berlini kongresszuson Bismarck támogatásával elérte Bosznia és Hercegovina okkupációját. 1879-ben, a Monarchia nevében aláírta a Németországgal kötött (kettős) szövetséget. A Bosznia-Hercegovina megszállásával összefüggő nehézségek következtében heves támadások érték, ezért 1879-ben lemondott, és visszavonult.

Andrássy Manó (1821-1891) utazó

Andrássy Gyula testvére. Tanulmányai befejeztével utazást tett Nyugat-Európában és Észak-Afrikában. Útjáról a Honderű című lapban közölt tudósításokat. 1848-ban Torna vármegye országgyűlési képviselője volt. A szabadságharc leverése után külföldre menekült, beutazta Kínát és Indiát. Hazatérte után Gömör vármegye főispánja lett. 1868-ban létrehozta a salgótarjáni Vasfinomító Társulatot, amely 1881-ben egyesült a Rimamurány-völgyi Vasmű Rt-vel, és annak Andrássy igazgatósági tagja lett. (Kora jeles bányászati és kohászati szaktekintélyévé vált.) Keleti tárgyú rajzait, majd vadász- és sportjeleneteket ábrázoló albumot adott ki. Távol-keleti utazásairól több könyvében is beszámolt. (Utazás a Kelet-Indiákon, Ceylon, Java, China, Bengal - Pest, 1853.)

Anonymus (Névtelen, P. dictus magister, P. mester, XII-XIII. sz.) krónikaíró, magát P. mesternek, Béla király jegyzőjének nevezte.

Tudós, művelt ember volt, Párizsban tanult. Feltehetően III. Béla király jegyzője volt. Munkájában, a Gesta Hungarorumban a honfoglalás történetét írta meg. Ő említi elsőként a hun - magyar rokonságot. Valószínűleg valamilyen forrást használt munkája megírásakor, talán az elveszett ősgestát (?), a hézagokat fantáziája oldotta meg. Az irodalomtörténetnek, földrajznak, nyelvészetnek is fontos forrása ez a mű. Kódexét az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzik, emlékszobra a Városligetben áll.

Ányos Pál (1756-1784) költő.

Budán, egyetemi tanulmányai idején, Bessenyei György körének tagja lett. A magyar szentimentalizmus jeles képviselője volt. Pálos szerzetes, gimnáziumi tanár, a II. József politikáját ellenző nemesi-nemzeti mozgalom idején keletkezett műve a Kalapos király című szatirikus költeménye. Versei első kiadását Batsányi János rendezte sajtó alá 1798-ban, Bécsben.

Apáczai Csere János (1625-1659) tanár

Szegény székely családból származott. Apácán, Kolozsvárott, majd Székesfehérvárott járt iskolába. Egyetemi tanulmányai t Hollandiában folytatta, ahol megismerkedett Descartes filozófiájával. 1651-ben doktorrá fogadták. Még Utrechtben írta 1653-ban egyik legfontosabb munkáját a Magyar encyclopeadiát, mely az alapvető ismereteket rendszerezte magyar nyelven. Az erdélyi püspök hívására 1653-ban hazatért, a gyulafehérvári kollégiumban kapott tanári állást. Teológiai vitái támadtak az ortodox kálvinistákkal, 1655-ben nyilvános vitára vállalkozott Basire Izsák rektorprofesszorral, majd 1656-ban áthelyezték a kolozsvári kisiskolához, ahová gyulafehérvári tanítványainak egy része elkísérte. Barcsai Ákos számára elkészített egy átfogó tervet egy egyetem fölállításáról.

Áprily Lajos - Jékely (1887-1967) költő, műfordító

Erdélyben, 1929-től Magyarországon élt. Formai tökéletességre és harmóniára törekvő verseinek az erdélyi táj, a természet, a klasszikus kultúra volt a legfőbb ihletője.

Aquila János (Johannes Aquila)

A középkori Magyarország legegységesebb falfestészeti emlékeit alkotta. A stájerországi Radkersburgban élő festő a Délnyugat - Dunántúl területén dolgozott. Első ismert munkája az őrségi Velemér templomának kifestése volt 1378-ban. Ezt a bántornyai, mártonhelyi templom freskóinak elkészítése követte. Munkáját népes festőműhely segítette. Festményein minden esetben feltűntette nevét, foglalkozását, a veleméri és mártonhelyi templomfalon önarcképét is megfestette.

Arany János (1817-1882) költő

Nagyszalontán született Bihar megyében, szülei református földművelők voltak. Iskoláit Nagyszalontán és Debrecenben végezte. 1834-ben Kisújszállásra ment (segéd) tanítónak, hogy pénzt gyűjtsön. 1836-ban otthagyta a kollégiumot, és beállt színésznek. Ezt az élményét írta le a Bolond Istók II. énekében. Konrektor, (másodtanító) 1839-től segédjegyző lett a városnál, majd aljegyző. 1840-ben (Nagyszalontán) megnősült. A Kisfaludy Társaság pályázatára írt Elveszett alkotmány díjat nyert, majd a Toldival kivívta Petőfi elismerését is. A Kisfaludy Társaság tagja lett. Az Életképek és a Pesti Divatlap közölte műveit. 1848-ban nemzetőr lett, a szalontai csapattal Aradon teljesített szolgálatot. A szabadságharc leverése után Geszten, majd Nagykőrösön tanított. (Nagyidai cigányok /Pest, 1852/; Toldi estéje /Pest 1854/). A Magyar Tudományos Akadémia tagja, valamint a Kisfaludy Társaság igazgatója lett. Pestre költözött, elindította a Szépirodalmi Figyelő, majd 1863-ban a Koszorú című hetilapot. Lánya halála nagyon megrázta. Lefordította Aristophanes összes vígjátékát /Budapesten 1880/. Visszavonulása után sok időt töltött a Margitszigeten. (Őszikék c. versciklus, Tengeri hántás, Vörös Rébék, Hídavatás c. balladák). Tetemre hívás című balladáját 1878-ban, a Toldi szerelmét 1879-ben írta meg.

Babits Mihály (1883-1941) költő

A pécsi cisztercita gimnázium után Budapesten szerzett latin-magyar tanári oklevelet. 1902-től jelentek meg versei és műfordításai. A bajai cisztercita gimnáziumban, majd Szegeden, Fogarason és Budapesten tanított. A Nyugat első nemzedékének kiemelkedő tagja. 1902-től jelentek meg írásai, a Holnap antológiák is közölték verseit. 1909-ben jelent meg első verseskötete (Levelek Irisz koszorújából). Az első világháború alatt pacifizmusa miatt perbe fogták. Az őszirózsás forradalom idején, 1919 januárjában egyetemi tanárrá nevezték ki, majd állásnélküli lett. 1827-től a Baumgarten irodalmi alapítvány gondozója lett. A Nyugat szerkesztőjeként a két világháború közötti irodalmi élet egyik irányítója lett. Költészete, regényei (pl. Halálfiai; Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom, Kártyavár, Timár Virgil fia, A gólyakalifa ), novellái, ( Karácsonyi madonna, Hatholdas rózsakert, stb.) műfordításai (pl. Dante: Isteni Színjáték) a magyar irodalom klasszikus értékei.

Bakfark Bálint (1507-1576) zenész

Brassóban született, Szapolyai János udvarában tartózkodott annak haláláig. Utána Franciaországban, majd Lengyelországban élt. Lantra írt darabjait Lyonban és Krakkóban jelentette meg 1569-ben. Viharos körülmények között elhagyta Lengyelországot, majd János Zsigmond udvarában tevékenykedett. 1572-ben Padovában telepedett le, itt esett a pestisjárvány áldozatául 1576-ban.

Bakócz Tamás (1442-1521) bíboros, esztergomi érsek

Apja kerékgyártó jobbágy volt, Szatmárnémetiben a domonkosoknál kezdett tanulni, majd a krakkói és észak-itáliai egyetemeken folytatta. Egyházi pályafutása Hunyadi Mátyás idején kezdődött. Előbb a királyi kancelláriába került, majd a király tanácsadója lett. II. Ulászló idején mint titkos kancellár nagy vagyonra tett szert. 1492-től egri püspök, 1497-től esztergomi érsek lett. 1500-ban bíborossá választották, 1507-ben pedig konstantinápolyi pátriává nevezte ki a pápa. Giovanni Medici lett a pápa IX. Leó néven, Bakócz pedig visszatért Magyarországra, hogy keresztes hadat szervezzen a török ellen 1514-ben. Hagyta magát befolyásolni, és amikor a magyar urak jobbágyaik hazatérését követelték, betiltotta a toborzást. Mikor a keresztesek uraikra támadtak, elrendelte a hadjárat leállítását. II. Ulászló halála után visszavonult Esztergomba, és a reneszánsz kultúra bőkezű mecénása lett.

Balassi Bálint (Balassa) (1554-1594) költő

Az első európai színvonalú magyar lírikus, a hazai reneszánsz nagy költője, a magyar nyelvű világi líra megteremtője. Zólyom várában született, nagy múltú főnemes szülők gyermeke. Nevelője Bornemissza Péter, a kor legnevesebb prédikátora volt. 1575-től Báthory István erdélyi fejedelem udvarában élt, majd urával együtt ment Lengyelországba. 1572-82 között Egerben huszárhadnagy volt. 1578-ban Losonczy Anna iránti érzelmei ihlették az Anna, majd Júlia verseket. 1584-ben unokahúgával, Dobó Krisztinával kötött házassága országos botrányt kavart. 1586-ban katolizált. 1588-ban Érsekújvárott szolgált, majd Lengyelországba ment. Hazatérve 1593-tól vett részt a török elleni háborúban. 1594-ben Esztergom ostrománál ágyúgolyó sebesítette meg, sérüléseibe belehalt. Szerelmes verseit, vitézi énekeit 1874-ben a Radványi- vagy Radvánszky- (ma: Balassa) kódexben találták meg.

Balázs Béla (1884-1949) író, filmesztéta

Szegedi művelt polgári családból származott, az apja tanár volt, ő maga gyermekkorától művelt embernek készült. Diákévei szülővárosában és a szepességi Lőcsén teltek. ( Álmodó ifjúság ) Egyetemi éveit Eötvös-kollégistaként élte, egy ideig ösztöndíjjal Berlinben és Párizsban tanult. Amikor hazajött, és középiskolai tanár lett.1908-ban A Holnap egyik költője, és jelen volt a Nyugat megindulásától kezdve. 1909-ben aratott Doktor Szélpál Margit című drámájával. 1910-ben jelent meg első verseskönyve: A vándor énekel, és Halálesztétika című tanulmánya. 1911-ben írta A kékszakállú herceg vára című verses drámát, amelyből Bartók Béla világhíres operát formált. Később, már a háború alatt, írta A fából faragott királyfit, amelyből ugyancsak Bartók formált halhatatlan táncjátékot. Eközben írta talán legszebb prózai művét, a Történet a Logody-utcáról, a tavaszról és a messzeségről című elbeszélését. 1914-ben Balázs Béla maga kérte magát a szerb hadszíntérre, ahonnét rendszeresen küldte tudósításait. (Lélek a háborúban című könyve) 1916-ban jelent meg A Tristán hajóján. Az I. világháború után a kommunistákhoz csatlakozott, és a tanácsköztársaság idején vezető kultúrpolitikai szerepet vállalt. Emigrációs bécsi tartózkodása alatt írta első filmesztétikai munkáit. 1933 után Balázs Béla Moszkvába költözött, és a Filmakadémia tanára lett. 1945-ben azonnal hazatért, s még ebben az évben megjelent verseinek gyűjteményes kötete, Az én utam. Tanára lett a Színház- és Filmművészeti Főiskolának, megírta a mindmáig legszebb magyar filmek egyikének, a Valahol Európában-nak a forgatókönyvét, majd Kodály Zoltánnal együtt készítette el a Cinka Panna című balladaoperát. Ez volt utolsó műve.

Balla Antal (1739-1815) mérnök

Vízépítő mérnök, aki elsőként készített tervet a Duna-Tisza csatornára, felvetette a Pest és Buda között létesítendő állandó híd tervét is; foglalkozott a Tisza lehetséges szabályozási módozataival. Igen értékesek közigazgatási vízrajzi és hajózási térképei is.

Bánki Donát (1859-1922) mérnök

A budapesti Műegyetem elvégzése után egy évig a műszaki mechanikai tanszéken tanársegéd volt. A MÁV Gépgyár, majd a Ganz és Társa cég szerkesztőmérnöke volt. A kir. József-műegyetemen a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák tanszékének tanára lett. Gépszerkezetei és találmányai közül több került gyakorlati használatba, szakközleményei közül is többet átvett a tudományos irodalom. Így pl. elterjedt a benzinmotorok porlasztója, melynek első példányát 1892-ben (Más források szerint 1893-ban.) Csonka Jánossal, a Műszaki Egyetem műhelyének művezetőjével készítette. Először alkalmazta a benzin- és olajmotoroknál használatos vízbefecskendezést, miután annak előnyeit elméletileg kimutatta. A gázmotorok és gázturbinák elméletében több általánosan elfogadott alaptételt állított föl. 1917-ben megalkotta a vízierőművek fejlődésében új lehetőségeket nyitó vízturbinát. Tervet készített a Vaskapu vízerejének hasznosítására.

Barabás Miklós (1810-1898) festő

A nagyenyedi kollégiumban tanult, egészen fiatalon kezdett arcképfestészettel foglalkozni. 1829-ben Bécsbe, majd Kolozsvárra ment tanulni. Bukarestben kezdett keresett festővé válni. Itáliai tanulmányútja során tökéletesítette a vízfestés technikáját. 1835-től Pesten élt, személye jelentősen hozzájárult a város művészeti központtá válásához. 1836-ban az akadémia levelező tagja, és a pesti szellemi élet egyik vezetője lett. Közkedvelt arcképfestőként megfestette, illetve megrajzolta korának csaknem minden jelentősebb egyéniségét; politikusokat, írókat, színészeket, főnemeseket és polgárokat. Arcképei (Széchenyi, Kossuth, Bem, Liszt Ferenc, Bittó Istvánné) mellett ismertek biedermeier fölfogású életképei, (Bencsikné családjával, Galambposta, Alföldi táj gémeskúttal) és akvarelljei. 1859-ben a Polizeidirektiontól kiharcolta a Képzőművészeti Társulat megalapítását, amelynek 1862-től haláláig igazgató elnöke volt. 1863-ban fényképezéssel is foglalkozott. Ő volt az első művész, aki meg tudott élni a művészetéből. Önéletrajzában kora társadalmi és kulturális viszonyait összegezte.

Bárczi Gusztáv (1891-1964) orvos

Nemzetközi hírű magyar gyógypedagógus, orvos, 1942-től a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola igazgatója volt, a hallási fogyatékosok lehetséges gyógyulási eljárásait dolgozta ki, a corticalis siketség kórképét írta le.

Baross Gábor (1848-1892) politikus

A pesti egyetemen jogot hallgatott, majd Trencsénben tisztviselő lett. 1875-től a Szabadelvű Párt képviselőjeként Tisza Kálmán híve volt. 1883-tól közlekedési államtitkár; 1886-tól 1889-ig közmunka- és közlekedésügyi, ezután haláláig kereskedelemügyi miniszter. Nevéhez fűződik a vasútvonalak jelentős részének államosítása (1891), a magyar vasúti zónadíjszabás megteremtése, a vasúthálózat további fejlesztése, a vagon-és mozdonypark növelése. Megalapította a Postatakarékpénztárt, egyesítette a postát és a távírdát. Kiépíttette Fiume kikötőjét, fejlesztette a dunai hajózást, megalkotta az első modern úttörvényt. Az ipari szakoktatást 63 tanonciskola és több ipari szakiskola létesítésével fejlesztette. Életműve a modern magyar gazdaság megteremtését szolgálta; közlekedéspolitikájával - pl. a Vaskapu megépítésével Széchenyi reformeszméit valósította meg. “Vasminiszter”-nek is nevezték.

Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző

Zeneszerzőként, zongoraművészként és zenetudósként egyaránt világhírre tett szert. 1903-ban tette első külföldi turnéját és mutatta be Kossuth-szimfónia című művét. Érdeklődése hamarosan a népzenekutatás felé fordult, Kodály Zoltánnal együtt tíz éven keresztül járta az országot népdalokat gyűjtve. A magyar mellett más népek zenéi is foglalkoztatták, román, szlovák és arab népzenét is kutatott. Népzenei elemekből építkező szerzeményeire sokáig nem figyeltek fel. Az igazi sikert színpadi művei hozták meg: "A fából faragott királyfi" és "A kékszakállú herceg vára" bemutatója 1914-ben, illetve 1917-ben volt. A 20-as években koncertkörútjai során beutazta az egész világot, és megkezdte népzenegyűjtésének tudományos feldolgozását. 1923-ban írta Táncszvit, majd 30-ban Cantata Profana című műveit. Tanított a Zeneakadémián, és dolgozott a Magyar Tudományos Akadémián is. Tiltakozásul az Európában teret nyerő fasizmus ellen a háború kitörése előtt megtiltotta művei sugárzását az olasz és német rádióadókon. 1940-ben politikai okok miatt elhagyta az országot, és az USA-ba költözött. A Bostoni Szimfonikusok felkérésére már a tengerentúlon írta meg a Concertót, illetve Yehudi Menuhinnak Hegedű-szólószonáta című művét. A háború után haza kívánt térni, de ebben súlyos betegsége, majd halála meggátolta. Bartók világszínvonalra emelte a magyar zenekultúrát, a népi motívumokhoz forradalmian új szemszögből fordult. Műveit rendszeresen játsszák napjainkban is az egész világon, a kortárs zeneszerzők közül is sokan mint példaképükre tekintenek rá.

Bartucz Lajos (1885-1966) antropológus

A szegedi egyetem tanára volt, majd Budapesten tanított. Elsősorban a népvándorlás és a honfoglalás korának magyarországi leleteivel foglalkozott. Leghíresebb munkája a magyarság antropológiájáról írt kézikönyve (1938). Utolsó munkájában (1966) a fennmaradt leletek alapján a már történelem előtti korban is ismert koponyalékelési eljárást elemezte.

Basta Giorgio (1544-1607) hadvezér

A korabeli zsoldos katona felemelkedésének tipikus útját járta be. Pályája atyjáét követte, aki Itáliában és Flandriában szolgálta a császárt. Basta végigharcolta a németalföldi, majd 1597-től a “tizenötéves háborút”, a főhadparancsok-helyettesi és erdélyi kormányzói tisztségig emelkedve. Ő sem volt képes a századfordulón Erdély felett a huzamosabb császári fennhatóság biztosítására. Miután Erdélyből kiszorult, váltakozó sikerrel harcolt Bocskai ellen.

Báthori István (? - 1530) ecsedi nádor

Zala vármegye főispánja, majd II. Lajos király nevelője volt. Temesi ispánként változó sikerrel védte a töröktől az ország déli területeit. Bekapcsolódott a Dózsa György vezette parasztháború elleni támadásba. Apátfalvánál szétverte Dózsa seregét, de Temesvár ostromakor Szapolyai János erdélyi vajda segítségével tudott csak győzni. A politikai életbe mint a XVI. század eleji egyik főnemesi párt vezetője kapcsolódott be. A nádori méltóságból többször is távoznia kellett. A politikai küzdelmek miatt a török elleni harcokat elhanyagolta. Részt vett a mohácsi csatában. Utána I. Ferdinándhoz csatlakozott, a király nádora lett, aki 1528-ban távolléte idejére helytartónak nevezte ki.

Batsányi János (1763-1845) költő

Jogi tanulmányai után nevelősködött, majd kamarai tisztviselő lett Kassán. Pesten kapcsolatba került a kor legjelentősebb íróival, Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dáviddal együtt alapította első magyar nyelvű folyóiratunkat, a Magyar Museumot (1788-1792). Ebben jelent meg 1789-ben a Franciaországi változásokra című verse. Haladó eszméi, a francia forradalommal kapcsolatos versei miatt 1793-ban elmozdították kassai kamarai tisztviselői állásából. A magyar jakobinus mozgalom felszámolásakor letartóztatták. Egy évig Kufsteinben raboskodott. Kiszabadulása után, 1796-tól Bécsben élt. 1809-ben részt vett Napóleon magyarokhoz intézett kiáltványának fordításában és szövegezésében. Ezért a béke megkötése után kénytelen volt a franciákat követni. 1809-től Párizsban élt, ahol Napóleon évjáradékban részesítette. Napóleon bukása után Linzbe internálták, itt élt élete végéig. 1843-ban az Akadémia fölvette tagjai közé.

Batthyány Tódor (1729-1712) nagybirtokos

Számos modern műszaki újítást alkalmazó gyártulajdonos, feltaláló. Legismertebb találmánya az általa szabadalmaztatott (1793), ár ellen haladó, állati erővel hajtott lapátkerekes hajó.

Bay Zoltán (1900-1992) fizikus

A Műegyetem első atomfizika professzora, aki 1946-ban munkatársaival együtt elsőként végzett sikeres holdradar kísérletet az Egyesült Izzóban. 1948-tól az Egyesült Államokban élt. A modern méterrendszer kidolgozója, amelyből A fénysebességre alapított új méter címmel számos fontos publikációja jelent meg. 1989-ben a Magyar Köztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendje kitüntetésben részesült.

Bayer Antal (1861-1948) gyógyszerész

Készítményei Európaszerte ismertek voltak, hazánkban elsőként az ő cége forgalmazott ampullázott gyógyszereket. 1915-ben a Magyar Országos Gyógyszerész Egyesület elnöke volt.

Beatrix (Beatrice, Aragóniai) (1457-1508) magyar királyné,

Aragóniai Ferdinánd (Ferrante) nápolyi király negyedik gyermeke, Hunyadi Mátyás második felesége.(1476-1490) Eljegyzésüktől (1474) nagy befolyással bírt az udvartartás reneszánsz kiépítésében, a humanisták nagyvonalú pártolásában. Ellenszenvet okozott kegyencei pártolásával, csalódást pedig gyermektelen házasságával. Mátyás halála után trónutódlási igénnyel lépett fel. Corvin János ellenében II. Ulászlót támogatta, aki kényszerből feleségül is vette (1490), de a pápa érvénytelenítette a házasságot, így Beatrix hazament.

Beethoven Ludwig van (1770-1827) német zeneszerző

Bonnban udvari orgonista volt, 1792-től Bécsben élt. Hangversenyezett és a zeneszerzésnek szentelte magát. Főúri pártfogói közé tartoztak az Erdődy család tagjai, Brunszvik Ferenc, Teréz és Jozefin, akiknek több műve ajánlása is szól. A C-dúr misét Esterházy Miklósnak írta. 1808-tól egyre súlyosodó hallászavara miatt visszavonult. Munkásságára a felvilágosodás, a francia polgári forradalom és a humanizmus eszméi hatottak. Kilenc szimfóniát, öt zongora-, és egy hegedűversenyt írt. Ezek mellett jelentősek kamarazenekari, zongora-és színpadi művei is.

Békéssy György (1899-1972) biofizikus

1847-től az USA-ban élt. Az emberi hallás mechanikai - fiziológiai folyamatainak kutatásáért, a csigán belüli ingerlés fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért Nobel-díjat kapott 1961-ben.

Bél Mátyás (1684-1749) tanár

Evangélikus lelkész, történetíró, korának kiemelkedő tudósa volt. Halléban tanult 1704-1707-ig, majd visszatérve Magyarországra, Besztercebányán és Pozsonyban lelkészkedett, utána pedig az evangélikus líceum rektora és újjászervezője volt. Támogatta a magyar, a német, és a szlovák nyelvű irodalmat, bár saját munkáit latinul írta. Első történeti földrajzi munkája a Notitia Hungariae (Magyarország leírása) 1735-36-ban készült. Országos adatgyűjtést végzett munkatársaival, s az öt kötetben tíz megye anyaga meg is jelent nyomtatásban, a többi kéziratban maradt fenn. Fölvetette egy hazai tudóstársaság megszervezésének gondolatát 1718-ban, megindította Pozsonyban az első, rendszeresen megjelent latin nyelvű napilapot: a Nova Posoniensia (Pozsonyi Hírek) (1721), melynek célja az evangélikus oktatás előmozdítása volt.

Benczúr Gyula (1844-1920) festő

Művészeti tanulmányait a reáliskola elvégzése után Münchenben folytatta. Elkészítette Fidler Károly arcképét, a kassai takarékpénztár megrendelésére, és A balatoni halászt, amellyel ösztöndíjat is nyert. Hunyadi László búcsúja, (1866, Szépművészeti Múzeum) II. Rákóczi Ferenc elfogatása (1869, a román király gyűjteményében) c. festményeivel 1869-ben nyert pályázatot. Vajk megkeresztelése c. festménye 1875-ben készült el. XVI. Lajos és családja a versaillesi palota megrohanásakor c. képe, (1871) Londonba, XV. Lajos és a Dubarry c. festménye (1874) Manchesterbe került. 1876-1883-ig a müncheni képzőművészeti akadémia tanára volt. A Bacchánsnő című alkotásáért (1881, Szépművészeti Múzeum) a Műcsarnok kiállításán 1882-ben nagydíjat, A mályvák közt (1890) művéért pedig tanári kinevezést kapott a budapesti festő-mesteriskolába. Az utóbbinak 1901-ben igazgatója lett. Számos portrét festett: gr. Károlyi Gyula, gr. Andrássy Gyula, br. Eötvös József, gr. Szapáry Géza, Trefort Ágoston, gr. Tisza Lajos, Tisza Kálmán, Rudolf trónörökös, Ferdinánd bolgár fejedelem; magát a királyt, Ferenc Józsefet is megörökítette. Az uralkodó a főrendiház örökös tagjává nevezte ki. 1896-ban készült a Budavár bevétele, A nemzet hódolata a király előtt, valamint Petőfi arcképe is. Tevékenysége nyomán vált a századforduló kedvenc műfajává a reprezentatív portré.

Benedek Elek (1859-1929) író, újságíró. Népmese feldolgozásai (Magyar mese- és mondavilág), gyermekkönyvei, ifjúsági regényei, történelmi ismeretterjesztő művei (A magyar nép múltja és jelene, Nagy magyarok élete) a magyar gyermekirodalom jelentős alakjává emelték.

Béres József (1920, Záhony) Természettudós, a Béres-csepp feltalálója. Találmányának gyártását csaknem húsz év után engedélyezték Magyarországon, melyet addig félig illegálisan kaphattak a rászorulók magától a feltalálótól. Béres agrokémiából és élettanból doktorált. 1954-től a Kisvárdai Gépállomás laboratóriumát vezette, itt talajvizsgálattal, növényvédelmi kutatásokkal foglalkozott. 1963-ban került a helyi Kísérleti Intézetbe, itt a burgonya és a dohány leromlásának okait vizsgálta. Növénytani kutatásai során kimutatta, hogy bizonyos makroelemek túlsúlya a mikroelemekkel szemben felborítja a növény fejlődésének harmóniáját. Ennek a felismerésnek az emberi immunrendszerre való átültetése adta a Béres-csepp ötletét: bizonyos mikroelemek bevitelével hathatósan helyreállítható a szervezet működésének egyensúlya.1970-ben találta fel a Béres-cseppet, gyártását azonban kezdetben nem engedélyezték Magyarországon. A gyógyulni vágyók kisebb zarándoklata indult meg Béres kisvárdai lakásához: százával éjszakáztak sátorban, hálózsákban a cseppekre várva. Időközben külföldi klinikai vizsgálatok igazolták az 1977-ben találmányként bejelentett cseppek hatékonyságát, s ma már a világ 15 országában gyógyszernek, számos másikban pedig gyógyhatású készítménynek minősül. Béres József a kilencvenes évek elején Béres Rt. néven sikeres céget alapított készítményei gyártására, ennek ma is a család birtokolja 74 százalékát. A cég ma már vállalatbirodalommá nőtte ki magát, és csak az anyavállalat 3 milliárd forintos bevételt produkált 1998-ban, a csoport forgalma ennél jóval nagyobb.

Berzeviczy Gergely (1763-1822) közgazdasági író, ügyvéd.

Szepességi protestáns birtokos családból származott, 1784-től a göttingeni egyetemen folytatott államtudományi, történelmi tanulmányokat, beutazta Európát. 1784-től a helytartótanácsnál volt fogalmazó. Jozefinista szemléletét II. Lipót és I. Ferenc uralkodása idején felcserélte a nemesi reformmozgalom eszméivel. Tagja volt a szabadkőműves, majd a jakobinus mozgalomnak. Fő Műve az Oeconomia Publico Politica (1818) csak száz év múlva jelent meg nyomtatásban.

Berzsenyi Dániel (1776-1836) költő

A soproni líceumba járt, de tanulmányait nem fejezte be. Önkéntesnek állt, Keszthelyen katonáskodott. Apja mellett, majd családja birtokán élt. 1804-ben Niklára költözött. Első verseire Horatius hatott. Kazinczy Ferenccel kötött barátsága segítette hozzá ahhoz, hogy elfogadja a felvilágosodás eszméit, így ódáiban a nemesi-nemzeti lelkesedés mellett megjelentek a felvilágosodás főbb gondolatai is. Első versei 1813-ban jelentek meg. Az 1804 után írt elégiái témájukban, művészi megformálásukban is újszerűek; 1805-1807-ben, a napóleoni háborúk idején írta hazafias ódáit (Utóbb ezeket többször átdolgozta.). A nyelvújítók, különösen Kölcsey Ferenc bírálata (1817) elnémította költészetét. Esztétikai tanulmányaiban a klasszicizmus ideáljai mellett foglalt állást. Utolsó éveiben Széchenyi István hatására gazdasági és társadalmi kérdések foglalkoztatták. 1830-ban az Akadémia Filozófiai Osztálya tagjai közé választotta.

Bessenyei György (1747-1811) regény-és drámaíró

Költő, filozófus, a magyar felvilágosodás egyik vezető személyisége volt. 1765-ben a bécsi testőrség tagja lett, társaiból írócsoportot szervezett. Bécsben ismerte meg a felvilágosodást, és itt került kapcsolatba az európai kultúrával, 1787-ben tért vissza Magyarországra. Műveiben a felvilágosodás eszméit hirdette. 1772, az Agis tragédiája című munkája megjelenésének éve korszakhatár lett a magyar irodalom történetében. Társadalmi és politikai kérdésekkel foglalkozott, szorgalmazta a magyar nyelv és tudomány fejlesztését. Elsőként kísérelte meg Magyarországon egy tudományos akadémia (Hazafiúi Magyar Társaság) megszervezését. Szatirikus, a vallást és a feudalizmust támadó államregényében az 1930-ban kiadott Tarimenes utazásában kora társadalmát bírálta.

Bibó István (1911-1979) jogász

Törvényszéki bíró, társadalomtudós, parasztpárti politikus volt. Az 1945 utáni korszak egyik legkiemelkedőbb társadalmi gondolkodója volt, nevezetes tanulmányokat írt a kelet-európai kisállamokról, a zsidókérdésről. A Kelet-európai Tudományos Intézet elnöke volt 1946-49 között, az 1956-os forradalomban államminiszter, a forradalom után bebörtönözték.

Bihari János (1764-1827) zeneszerző

Muzsikus cigánycsaládból származott, apja is hegedűs volt. 1801-ben Pesten megalakította 5 tagú bandáját. Magyarország szinte valamennyi nagyobb városában muzsikált. Az 1811. évi országgyűlés idején Pozsonyban játszott, valószínűleg Bécsben is többször megfordult. Itt Beethoven is megcsodálta játékát. 1818 körül többször járt Veszprémben, ahol Ruzitska Ignácban pártfogóra és barátra lelt. Működésének fénykora az 1820-as évek elejére tehető. Saját művei mellett Lavotta János és Csermák Antal darabjait is előadta. Liszt Ferenc a magyarországi cigánymuzsikusokról írt munkájában nagy elismeréssel szólt róla. A reformkor nemzeti irányú zenéjének jelentős képviselője volt. Mintegy nyolcvan verbunkos stílusú táncdallama és földolgozása ismert. 1824-ben eltörte bal karját, ez véget vetett virtuóz pályafutásának. 1825-ben a királyné megkoronázásakor még Pozsonyban játszott, de élete végére magára maradt.

Bihari Sándor (1855-1906) festő

Gyermekéveit Nagyváradon töltötte, 1874-től Pesten retusőr, esténként Székely Bertalan mintarajziskolájának látogatója volt. 1876-tól Bécsben dolgozott, s közben a Képzőművészeti Akadémián képezte magát, melynek 1878-79-ben rendes növendéke lett. 1883-ban Párizsba ment, ahol megismerkedett az impresszionizmus és a plein air irányzataival. Kereszttűzben című képét 1885-ben a budapesti kiállításon Ferenc József megvásárolta. Ez évtől Deák-Ébnernél Szolnokon dolgozott. 1886-ban Bíró előtt című festményével elnyerte a Képzőművészeti társaság díját. 1887-ben Velencében, 1888-ban Hollandiában és Belgiumban utazott, majd 1890-91-ben Karlovszky Bertalannal festőiskolát alapított Budapesten. 1900-ban részt vett a szolnoki művésztelep magalapításában. 1896-ban Ferenc József díjat, 1898-ban pedig Vasary-díjat kapott Zsigmond király és Ulászló találkozása Szent László sírjánál című képéért. Halála évében a Képzőművészeti Társaságban, 1911-ben a Szent György Céhben, 1919-ben a Nemzeti Szalonban, 1950-ben a Fényes adolf teremben rendeztek műveiből kiállítást.

Bíró Lajos (1856-1931) magyar utazó

A pápua nép életének kutatója, rovartani és néprajzi gyűjtő Hét évet kutatott Német - Új - Guineában. Zoológiai és néprajzi gyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeum és a Néprajzi Múzeum őrzi. Értékes gyűjteményeinek katalógusa nyomtatásban is megjelent. Nevét Budapesten utca is őrzi.

Bíró László József (1899-1985) újságíró

Feltaláló, aki W. Climes cseh szakemberrel együtt az 1930-as években golyóstollat állított elő, amelynek megfelelő minőségű festékét testvére, György kísérletezte ki. A nagyüzemben gyártható golyóstoll másik megalkotója Goy Andor volt. Bíró 1940-től Argentínában kísérletezett tovább, s nyert szabadalmat golyóstollára, amely azóta is viseli az angolszász területen nevét (Biro-pen). Buenos Airesben hunyt el, találmányának történetét az 1975-ben magyar nyelven is megjelent regényében meséli el.

Blaha Lujza (1850-1926) színésznő

“A nemzet csalogánya” családi nevén Reindl, színpadi leánynevén Kölesi Lujza. (Szülei halála után ugyanis egy Kölesi nevű színészcsalád vette pártfogásába.) Apja kir. huszártiszt, 1848-49-ben honvéd volt, majd Várai néven színészkedett, ezért Kölesi Lujza már 8 éves korában szerepelt a győri színpadon. A kezdő színésznő Szabadkára került, ahol a katonai ezred karmestere, Blaha János fedezte fel hangját és tehetségét. Koloratúr énekesnővé képezte, s feleségül vette. (Második férje Zsoldos Sándor volt, harmadszor pedig báró Splényi Ödönhöz ment nőül.) 1866-ban Blaha Lujza már a debreceni közönség kedvence volt. 1872-ben lépett fel először Pesten, nagy sikert aratott. Az 1875-ben fölépült Népszínházban vált igazán ismertté. Itt játszotta a Tündérlak naiv szerelmes leányát, a Falu rossza kikapós Rózsiját, a Sárga csikó kedves, de erélyes Erzsikéjét, a Piros bugyelláris pompás menyecskealakját, a Török bírónét, a kigúnyolt árva Vöröshajút, a Tolonc Liszkáját. Az operettben is otthonosan mozgott, Marjelaine Serpolette (Kornevillei harangok) Boccaccio, Niniche, Üdvöske, Konti operettjeiben az Eleven ördög, Suhanc főszerepeit kapta. 1901-ben a Nemzeti Színház örökös tagja lett. 1908-ban színpadi pályájának ötven éves fordulóját ünnepelték a Népszínházban. Ugyanebben az évben Csiky Gergely vígjátékában, A nagymamában, Szerémi grófné szerepét hatvanötödször játszotta.

Bláthy Ottó Titusz (1860-1939) mérnök

Főiskolai tanulmányait a bécsi egyetem gépészmérnöki karán végezte. 1878-tól a Ganz-gyár mérnökeként, majd igazgatójaként dolgozott. Első szabadalma az önműködő higanyos feszültségszabályzó volt. 1885-ben Déri Miksával és Zipernowsky Károllyal megalkotta az iparilag is használható transzformátort, amely zárt vasmaggal készült. 1889-ben szerkesztette a róla elnevezett indukciós fogyasztásmérőt. Jelentős érdemei vannak az egyfázisú, soros kapcsolású kommutátoros motorok kifejlesztésében. A magyar turbógenerátor-gyártás megindítása is az ő nevéhez fűződik. Saját fejlesztésű víz-és gőzturbinái számos európai nagyvárost láttak el energiával a 20. század első évtizedeiben. 1926-28-ban világszerte feltűnést keltő, csúcsteljesítményű transzformátorok és generátorok gyártására vállalkozott. 1931-ben Kandó Kálmán halála után folytatta a villamos mozdonyok fázisváltóinak félbe- maradt szerkesztési munkáit, és ezzel a nagyvasúti villamos vontatás egyik megteremtőjeként is jelentőset alkotott. Bláthy több mint 100 szabadalmával nem csak az elektrotechnika területén nyújtott rendkívüli teljesítményt: kimagasló nyelvtudású és fejszámoló képességű ember volt, aki méltán keltett feltűnést a sakkjátékosok számára kidolgozott, egészen újszerű feladatainak gyűjteményével is.

Bolyai Farkas (1775-1856) matematikus

A nagyenyedi, majd a kolozsvári református kollégiumban nevelkedett. Jénában, ezt követően a göttingeni egyetemen tanult. Itt találkozott Gaussal, s ez érdeklődési körére meghatározó volt. 1804-től a marosvásárhelyi kollégium tanára lett. Megkérdőjelezte a párhuzamosság axiómáját Euklidész geometriájában. (Tentamen - 1832/1833) Több matematikai tankönyvet, kézikönyvet írt. (Az arithmetica eleje) Technikai találmányai - a Bolyai-féle kemencék - a modern tüzeléstechnika előfutárai. Hatással voltak rá a francia enciklopédisták, drámákat (Pausanias, Mohamed, Kemény Simon), verseket is írt. (Öt szomorú játék, Szívhangok, 1852). Camera obscura segítségével fekete-fehér képet tudott rögzíteni már 1839-ben, hónapokkal megelőzve a dagerrotípia eljárásának hivatalos bejelentését. Elkeserítették fiával való nézeteltérései, többszöri agyvérzés után halt meg. Kívánságára egyházi szertartás nélkül temették el.

Bolyai János a (1802-1860) matematikus

Tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott. Tanulmányait kezdetben apja, Bolyai Farkas irányította, majd a marosvásárhelyi kollégiumban tanult. Rendkívüli tehetségét bizonyítja, hogy 15 évesen befejezte tanulmányait. 1818-ban beiratkozott a bécsi hadmérnöki akadémiára, ahol feltűnt zenei és matematikai tehetségével. (A felvételi vizsga alapján egyből a negyedik évfolyamra vették fel.) Alhadnagyi rangban a temesvári erődítési igazgatósághoz helyezték. Több állomáshelyen tartózkodott, közben megbetegedett, és 1833-ban, kérésére nyugdíjazták. Fő művét, amellyel az euklideszi geometria helyébe az abszolút geometriát állította, Appendix címmel, apja, Bolyai Farkas Tentamen című műve első kötete függelékeként jelentette meg 1832-ben. Munkáját (hiperbolikus geometria) kortársai - Gauss kivételével - nem értették meg. Foglalkozott a komplex számok elméletével (Responsio) is. A világ legjelentősebb és legeredetibb matematikusainak egyike, az appendixet minden jelentős nyelvre lefordították. Üdvtan címmel utópisztikus társadalomtudományi művet is írt 1849 után. Egy holdkrátert és egy kisbolygót is elneveztek róla.

Bonfini Antonio (1434-1530) itáliai humanista, történetíró

Ascoliban született és tanult. Több itáliai városban tanított, 1476-ban érkezett Hunyadi Mátyás udvarába, ahol 1488-tól tíz éven keresztül írta a Rerum Hungaricarum Decades (Magyarok története) című munkáját. Humanista fölfogásával és stílusával európai színvonalra emelte a magyar történetírást. A legolvasottabb történetíró lett Magyarországon.

Bornemissza Péter (1535-1584) költő

Evangélikus prédikátor, a magyar reformáció legnagyobb írója volt. Megismerte Itáliát, majd Bécsben tanult. Hazatérve Balassi Bálint nevelője lett. Semptén nyomdát működtetett, föllépett az ellenreformáció ellen. Kora irodalmának minden műfajában alkotott. Énekeskönyvet állított össze, ő maga is szerzett vallásos énekeket, írt hittankönyvet, prédikációkat. Legfontosabb szépirodalmi műve Szophoklész Elektrájának átdolgozása. A lelki vívódásait feltáró Ördögi kísértetek (1578) című műve miatt felségsértés vádjával illették. A humanizmustól indult, és a reformáció szellemében működő reneszánsz alkotóvá vált.

Borsos József (1821-1883) festő

Tanulmányait Bécsben végezte, ahol korán felhívta magára a figyelmet. Sikereket ért el neves kortársakról festett arcképeivel és polgári témákat ábrázoló, gondosan megmunkált életképeivel. (Bor, asszony, szerelem, Lányok bál után) Jellegzetesen biedermeier, anyagszerűen festett élénk, erőteljes, finoman árnyalt színei, harmonikus kompozíciója kedveltté tette a fejlődő Pest műpártoló közönsége előtt. Miután vagyonát a tőzsdén elvesztette, 1861-ben Bécsből Pestre költözött. A fotográfiával nem tudott versenyezni, ezért ő maga is fényképészműhelyt nyitott, majd a Szép Juhászné vendéglő tulajdonosa lett.(Alamizsna; Alkony; A levél; Szőlőt vagy csókot; Nemzetőr; Fürdő nők; Pulszky Ferenc képmása; Zitterbarth építész képmása)

Bottyán János (Vak Bottyán) (1645 k.-1709) kuruc generális

A Rákóczi-szabadságharc egyik híres hadvezére volt. Kisnemesi családból származott, végvári katonaként harcolt a török ellen. 1685-ben sikerrel harcolt Esztergomnál az ostromló török ellen. 1687-ben zsámbéki alkapitány, majd szegedi várparancsnok és Kecskemét, Kőrös és Cegléd katonai parancsnoka lett 1696-1698-ban. A török elleni harcokban vesztette el fél szemét. A török kiűzése során a délvidéki várak visszavételében tanúsított hősiessége miatt 1692-ban ezredesi rangot kapott. 1701-ben harcolt a franciák ellen, majd 1703-ban a kurucok ellen vezényelték, de ő csatlakozott Rákóczihoz, aki generálissá nevezte ki. 1704-ben bevette Érsekújvárt, 1705-ben a Dunántúl nagy részét, majd 1706-ban a Dráván túli területen a rácok betörését akadályozta meg. 1707-ben sikeresen védekezett a császáriak ellen. 1708-ban a trencséni csata után a bányavárosok katonai főparancsnoka lett. A sarcolást, fosztogatást tiltotta. Agyhártyagyulladásban halt meg.

Böckh Hugó (1874-1931) geológus, akadémikus

A földgázkutatás kiemelkedő tudású szakértője, az erdélyi földgázkutatás irányítója, több olajmező feltalálója. Nem kis részben neki köszönhető, hogy az Eötvös ingára világszerte felfigyeltek, s alkalmazni kezdték a kutatásoknál.

Böhm Ferenc (1881-1941) bányamérnök

A magyarországi szénhidrogén-kutatások irányítója, elsőként ismerte fel az erdélyi földgázterület gyűrődéses szerkezetét, s tárt fel új lelőhelyeket Erdélyben, a Mezőségen, Morvamezőn és Egbell környékén. A híres nagysármási mélyfúrásról 1914-ben jelent meg könyve.

Breuer Marcell (1902-1981) építész

1937-től az USA-ban élt. Az építészetben a Bauhaus kiemelkedő képviselője, az 1950-es évek közepén épült párizsi Unesco - székház, valamint az IBM franciaországi kutatóközpontjának tervezője (1960-61)

Bródy Sándor (1863-1924) író

A középiskolát nem fejezte be, 18 évesen írnok lett egy ügyvédnél Gyulán. Első cikkei a helyi lapban jelentek meg. Novellákat is írt. 1884-ben Pestre költözött. Nyomor című novelláskötete és Faust orvos című regénye sikert aratott. A Magyar Hírlapnál kapott állást. 1888-ban Kolozsvárra utazott egy báli tudósításra, ezt követően három évig ott dolgozott. Az Erdélyi Híradó, az Erdélyi Képes Újság, a Kolozsvári Élet és a Magyarország szerkesztője. 1890-ben ismét Budapestre került, a Budapesti Hírlap, illetve A Hét munkatársa lett. 1900-ban Fehér Könyv címmel irodalmi folyóiratot adott ki, majd Gárdonyi Gézával és Ambrus Zoltánnal a Jövendő című hetilapban dolgozott. 1905-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Felgyógyulása után a Pesti Hírlap, A Nap, Az Újság, majd Az Est munkatársa lett. A Tanácsköztársasággal rokonszenvezett, bár részt nem vett benne. Annak bukása után emigrációba vonult, 1923-ban tért haza. Színpadi művei (A dada; A tanítónő; A medikus), regényei (A nap lovagja; Az egri diákok; Az ezüst kecske), novellái (Húsevők) révén a századforduló polgári irodalmának jelentős alakja volt.

Brunszvik Teréz (1775-1861) mecénás

Utazásai (Itália, Svájc) során megismerkedett Pestalozzival 1808-ban, s ennek hatására Budán megalapította az első magyarországi óvodát Angyalkert néven 1828-ban. Kísérletképpen az óvodából kikerülő hét éven felüli leányok számára felállította az első kézmű oskolát, ahol kézműipari jártasságot sajátítottak el a tanulók. A harmincas években a köznemesi ellenzék vezetőivel együttműködve szervezte meg a Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesületet. Lelkesen hirdette a nőnevelés fontosságát, támogatta és segítette unokahúgát, Teleki Blankát abban, hogy megnyissa az első leánynevelő intézetet. A Brunszvik család martonvásári kastélyában élénk kulturális élet folyt, Beethoven is megfordult itt. A negyvenes években nemzeti nőnevelőképző intézet létrehozását szorgalmazta.

Cillei Borbála (1392-1451) magyar, német, cseh királyné, Luxemburgi Zsigmond király második felesége

Cillei Hermann horvát bán leánya. 1419-ben állítólagos házasságtörése miatt Zsigmond megfosztotta birtokaitól, és néhány évre Bihar vármegyébe száműzte. 1427-ben kárpótolta, és kibékült vele. Zsigmond örökösödésre vonatkozó elképzeléseit meg akarta hiúsítani, Albert helyett Ulászlónak akarta a magyar és cseh koronát. Testvérei összeesküvését azonban leleplezték, és Borbálát is elfogták. Albert 1438-ban szabadon engedte, Csehországban telepedett le, de megint Albert ellen ténykedett. a börtön elől Lengyelországba menekült, s a cseh - lengyel háború egyik előidézője lett.

Cillei Ulrik (1404-1456) német birodalmi herceg

Szlavón bán, a Cillei család egyik legjelentősebb tagja volt. Kiterjedt magyarországi, stájerországi, karintiai és krajnai birtokain tartományúrként uralkodott. 1437-38-ban Albert csehországi helytartója volt. Halála után I. Ulászló ellen támogatta Erzsébet királynét, de végül meghódolt. A bosnyák trón megszerzése miatt ellentétbe került Hunyadi Jánossal, de kormányzóvá választását nem tudta megakadályozni. V. László gyámjaként a Hunyadi családdal folytatott hatalmi ellentéte állandósult. Amikor V. Lászlóval Nándorfehérvárra ment, Hunyadi László és szilágyi Mihály hívei felkoncolták.

Corvin János (1473-1504) magyar herceg

Hunyadi Mátyás házasságon kívül, Edelpeck Borbálától született fia. Apja, mivel nem volt törvényes örököse, utódjául szánta, gondos nevelésben részesítette. Herceggé tette, ráhagyta a szilágyi birtokot, melyet további adományokkal gyarapított. 1485-ben Mátyással együtt vonult be Bécsbe, így neki is hűségesküt tettek. Mátyás halála után a délvidéki urak segítsége ellenére vereséget szenvedett 1490-ben, és elismerte II. Ulászlót királynak. Megelégedett a bosnyák királyi címmel és a szlavón hercegséggel. Részt vett a déli határ védelmében, uradalmai jelentős részét perekben elveszítette.

Csák Máté (~1260-1321) nádor

Tárnokmester, tartományúr, a Trencsén vármegyei Csák nemzetség tagja volt. III. András utasítására 1292-ben visszafoglalta a kőszegiekről Pozsony várát. 1296 után hatalmas birtokaiból az ország északnyugati részén Trencsén központtal független tartományuraságot alakított ki. 1301-ben Vencel királlyá választását támogatta, de később a tőle kapott jelentős földadományok ellenére szembefordult vele. 1308-ban elismerte Károly Róbert uralmát, nádor, majd tárnokmester lett. A kezén lévő királyi birtokokat nem adta vissza, az 1310 évi koronázáson nem jelent meg. 1311-ben fegyveresen vonult e király ellen, majd az Abákkal egyesülve a rozgonyi csatában vereséget szenvedtek. Fokozatosan elszigetelődött, 1321-ben meghalt.

Csapó József (1734-1799) orvos

Debrecen főorvosa, az első magyar nyelvű gyermekorvostani kötet szerzője (1771). Korának népszerű munkája volt az Új füves és virágos magyar kert (1775), amely több kiadást is megért.

Csermák Antal György (1774-1822) hegedűművész, zeneszerző

Bécsben volt hegedűtanár, majd Magyarországra költözött. 1795-től a pest-budai m. színtársulat prímhegedűse volt; működésének első évében hangversenyt rendezett a színházban. Gödöllőn Grassalkovich hercegnél hallotta játszani Bihari Jánost. Feltehetően megfordult Oroszországban is. Vándormuzsikusi évei során az ország különböző pontjain bukkant fel. 1818-ban eljutott Veszprémbe is, ahol Ruzitska Ignác táncokat jegyzett le tőle, amelyeket később kiadott a Magyar nóták Veszprém megyéből című sorozatban. Elsőként tett kísérletet a nemzeti kamaramuzsika, sőt a programzene megteremtésére; elsőként próbálta átültetni a verbunkos stílust a nyugati műzenétől átvett formákba.

Csiky Gergely (1842-1891) író

1859-től papnövendék volt, pappá szentelése után (1865) a bécsi Augustineumban tanult. Nyolc idegen nyelvet sajátított el, jogtudományi és világirodalmi műveltséget szerzett. 1870-től a temesvári papneveldében szentszéki ügyészként dolgozott, ekkor írta - álnéven - első elbeszéléskötetét. 1875-ben mutatta be a Nemzeti Színház Jóslat című vígjátékát. 1878-ban Budapestre költözött, s miután az egyházi hatóságokkal nézeteltérése támadt, Párizsba utazott. Hazatérte után kilépett a rendből, a következő évben megházasodott. A Nemzeti Színház dramaturgja, a Kisfaludy Társaság másodtitkára lett. Realista társadalmi drámáiban és vígjátékaiban kigúnyolta a kispolgár cím-és rangkórságát, a dzsentri nagyzolást. Közel negyven drámája mellett regényt, novellát, verset is írt. (Cifra nyomorúság; 1881, Spartacus; 1886, A vadrózsa; Buborékok; 1887. A nagymama; 1891.)

Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) költő

1795. évi kizárásáig a debreceni református kollégiumban tanult. Kazinczy Ferenc és Földi János révén már diákkorában kapcsolatba került az irodalmi élettel. Vándorlása során Komáromban szerelemre gyúlt Vajda Júlia iránt, akit verseiben Lillának nevezett. A Lilla-ciklus verseire a szerelmi csalódásból táplálkozó mély líraiság mellett a könnyed zeneiség jellemző. Más műveire a felvilágosodás eszméi, illetve a nemesi élet egyes vonásainak kigúnyolása jellemző. (Zsugori uram, Méla Tempefői, 1793) Bravúrosan ötvözte a hangsúlyos és időmértékes verselés elemeit, a népdalokhoz hasonló helyzetdalokat alkotott. A kollégiumi hagyományoknak megfelelően színműveket is írt. (Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak) Komikus eposza a Dorottya vagyis a dámák diadala a Fársángon (1799) A magyar líra egyik legjelentősebb életművét megalkotó költő 32 évesen tüdőbajban hunyt el.

Csonka János (1852-1939) mérnök

Szegeden született, egy tekintélyes polgári család hetedik gyermekeként. Édesapja Tsonka Vince jó hírű kovácsmester, aki már ifjúként is a szegedi kovácscéh vezetője volt. János korán édesapja műhelyébe került, ahol egyaránt megtapasztalta a munka nehézségeit és az alkotás örömét. A Tsonka műhelyben szélmalmok, vízimalmok, tűzoltószivattyúk, olajprések, zárak, esztergapadok, valamint orvosi műszerek is készültek. Bécsben, Párizsban, Londonban tájékozódott a műszaki berendezések, különösen a varrógépek iránt. 1877-ben elkészítette az első gázmotort, 1884-ben a róla elnevezett vegyes üzemű gáz- és petróleummotort. Bánki Donáttal közös benzinmotor találmánya 1890-től viseli a nevüket. A világon elsőként szabadalmaztatták (1893) a porlasztót, vagy más néven karburátort. Együttműködésük eredménye az első magyar motorkerékpár és motorcsónak is. A posta számára 1905-ben (más források szerint már 1904-ben) készített benzinmotoros autója negyedszázadon keresztül üzemelt. Javítóműhelyéből fejlődött ki a Csonka-gépgyár, melyet később Kismotor és Gépgyárnak neveztek.

Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) festő

Kereskedősegéd volt, majd gyógyszerészdiplomát szerzett. Az iglói gyógyszertár provizoraként határozta el 1880-ban, hogy festő lesz. 14 év alatt megteremtette magának az anyagi függetlenséget, és csak 41 éves korában kezdett festeni. Először 6 hónapig Münchenben Hollóssynál, majd rövid ideig Karlsruhéban F. Kallmorgernél tanult. 1895-től Dalmáciában és Itáliában tájstúdiumokat készített. Első képei itt keletkeztek. (Madonna-festő, 1898; Önarckép, 1896/1900) 1900-1903 között alakult ki sajátos művészi formanyelve. (Selmecbánya látképe, 1902; Castemare di Stabia, 1902). 1903-ban Jajcában festett. (Villanyvilágított fák, Vihar a Hortobágyon) 1903 őszén nyugat-európai tanulmányútra indult, majd Kairóba és Jeruzsálembe utazott. (Hajótörés, Fohászkodó Üdvözítő, Panaszfal, 1904) Folytatta útját, új képeket készített. (Sétakocsikázás Athénban újholdnál, Görög színház romjai, Taorminánál, Baalbek) 1906 Az 1907-es világkiállításra festette a Magányos cédrust, több képe született ennek hatása alatt (Marokkói tanító, Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban, Mária kútja Nazaretben, 1908). 1909-ben Nápolyba ment, és megfestette utolsó művét, a Tengerparti sétalovaglást.1910-ben hazai bemutatkozása nem hozott sikert. Utolsó éveiben röpiratokban és előadásokban fejtette ki nézeteit. Kora egyetlen irányzatához sem kötődött, a modern törekvéseket sajátos módon ötvözte. Az emberi lét egyetemes kérdései, egyéni szorongásai, az ember belső világa és a külvilág közötti ellentét határozta meg művészetét.

Czeizel Endre (1935, Budapest) orvos, genetikus

A tudatos családtervezési program atyja, genetikus orvos, a veleszületett rendellenességek kutatója. Népszerűségét elsősorban televíziós felvilágosító és ismeretterjesztő műsorainak köszönheti. Czeizel kutató orvosként pályája kezdete óta a veleszületett rendellenességekkel, kisebb részben pedig a járványüggyel foglalkozik. Fő műve azonban a családtervezési és genetikai tanácsadási program beindítása, az ezzel kapcsolatos, úgynevezett "magyar modell" kidolgozása. Szexuális és családtervezési felvilágosító televízió-műsorai (Ki viszi át a szerelmet, Szexfilm, Születésünk titkai, AIDS stb.) a nyolcvanas évektől kezdve nagy hatással voltak az ifjúságra. Rendkívül keresett és kiváló előadó. Ismeretterjesztő munkásságát mintegy húsz könyvvel teljesítette ki. Ezekben számos kérdéssel foglalkozik a pubertáskori szexualitástól a fogamzásgátlásig. 1996 óta a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet főigazgatója. Létrehozta a Veleszületett Rendellenességek Felügyeletét és a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartását. A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Genetikai Bizottságának tagja. 1997-ben büntetőeljárást indítottak ellene családi állás megváltoztatásának vádjával, miszerint közvetítésével magyar szülők gyermekeket adtak örökbe az Egyesült Államokba.

Dávid Ferenc (1510?-1579) erdélyi reformátor

Az unitárius vallás megalapítója, a magyar reformáció legeredetibb gondolkodója volt. Apai ágon szász családból származott. Kolozsvári, gyulafehérvári tanulmányait Wittenbergben folytatta. Hazatérése után Besztercén lett tanító, majd a kolozsvári iskola igazgatója. 1556-ban választották meg Kolozsvárott a magyar lutheránusok, majd 1564-ben a nagyenyedi zsinaton a helvét hitvallásúak (a reformátusok) püspökükké. Ugyancsak 1564-ben János Zsigmond udvari papja lett, 1567-ben vette meg az unitárius (antitrinitárius) irányzat alapjait, amelynek hitvitákon, zsinatokon eredményes terjesztője lett. Számos teológiai munkát és vitairatot írt magyar és latin nyelven. Maga János Zsigmond fejedelem is elfogadta tanait, a kolozsvári templomot átadta, és az új egyház püspökévé választotta. János Zsigmond halála után (1571), a katolikus Báthori István fejedelemmé választása után Dávid Ferenc tevékenysége fokozatosan háttérbe szorult. 1579-ben perbe fogták, fogságra ítélték. Még elitélése évében meghalt a dévai várbörtönben.

Deák-Ébner Lajos (1850-1934) festő

Festő. Münchenben és Párizsban tanult. Első képét (Gyermekek szülővel) 1873-ban állította ki Bécsben. Itt ismerkedett meg a francia festészettel, s ennek hatására Párizsba költözött. Barbizonban Paál Lászlóval és Munkácsy Mihállyal szoros barátságot kötött. Munkácsy, a francia J. Bastien-Lepage és J. F. Millet nagy hatással volt fejlődésére. 1874-től több mint egy évtizedig a nyarat Szolnokon, a telet Párizsban töltötte. A szolnoki művésztelep kiemelkedő képviselője. Ez időszakban jelent meg művészetében az alföldi paraszttípusok friss, valószerű ábrázolása. 1887-1922 között Budapesten a Női Festőiskola vezetője volt. 1889-90-ben Lotz Károllyal és Székely Bertalannal együtt a tihanyi apátság freskóit, 1895-99-ben a Műcsarnok előcsarnokának falképeit festette. 1918-ban gyűjteményes kiállítása volt az Ernst Múzeumban. - Fő munkái: Kofák; Hazatérés a tanyáról; Nászmenet; Húsvéti körmenet; Szolnoki vásár; Fifine; Paál László képmása; Gólya a háztetőn a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában és magángyűjteményekben vannak.

Deák Ferenc (1803-1876) politikus

“A haza bölcse,” “a legigazabb magyar” Nagykanizsán, majd a bencések pápai gimnáziumában kezdte tanulmányait. Jogot tanult Győrött, ezt követően Zalában vármegyei szolgálatba lépett. Bátyja egészségi állapota miatt az országgyűlési követségről lemondott, helyébe az (1832-36-os országgyűlésre) az ifjú Deákot küldték. (Wesselényi Ferencet védte a felségsértési perben.) Az 1839-40-es országgyűlésen először tanúsított passzív ellenállást Metternich politikájával szemben. 1845-ben, a védegyleti mozgalomban Kossuthhoz csatlakozott. Mikor a Batthyány-kormány megalakult, Deák elfogadta az igazságügyi tárcát, reformok megvalósítására törekedett. A szabadságharc leverése után Deák kehidai birtokára költözött. 1854-től Pesten, az Angol királynő szállodában találkozott a szellemi élet fontosabb szereplőivel. Célja az 1848-as törvények elismertetése volt, követendő módszernek pedig a passzív rezisztenciát (ellenállást) hirdette. 1865-ben megírta híres húsvéti cikkét. A porosz-osztrák háborút, az osztrák vereséget követően a húsvéti cikk elvei alapján jött létre 1867-ben a magyar-osztrák kiegyezés. A tárgyalásokat magyar részről végig Deák irányította, de miniszterelnökséget, miniszteri tárcát nem vállalt. Utolsó parlamenti beszédében az állam és az egyház szétválasztásáért, a lelkiismereti szabadságért emelt szót.

Déri Miksa (1854-1938) mérnök

A budapesti József-műegyetem mérnöki szakán kezdte meg tanulmányait, majd a bécsi műegyetemen fejezte be 1877-ben. Vízépítő mérnökként közreműködött a Duna és a Tisza szabályozási munkáinak megtervezésében. Már ekkor elektrotechnikai tanulmányokat folytatott. 1880-ban, a Párizsban rendezett elektrotechnikai kiállításon ismerkedett meg Zipernowsky Károllyal, a Ganz-gyár akkori igazgatójával. Ezután a Ganz villamossági gyár mérnöke lett. Együtt alkották meg az 1883-ban szabadalmaztatott öngerjesztésű, váltakozó áramú generátort. Zipernowsky, Déri Miksa és Bláthy Ottó együtt dolgozta ki a zárt vasmagú transzformátorok párhuzamos kapcsolásán alapuló villamos-erőátviteli és -elosztó rendszert (1884-1885). Zipernowskyval együtt hozták létre a mindkét végén széthajtott indukciós készüléket, amelyet tüskés vasmagja miatt sündisznó-transzformátornak is neveztek. Fontos szerepet játszott a váltakozó áramú motorok és az egyenáramú gépek fejlesztésében is. 1900-ban a párizsi világkiállításon Grand Prix díjat kapott találmánya, a terhelés alatt induló, egyfázisú, váltakozó áramú motor. 1903-1904-ben Déri kifejlesztette a kétkeferendszerű, egyfázisú, váltakozó áramú motorját, amelyet Déri-motor néven ismerünk. Kedvelt volt ez a motor felvonók és daruk hajtásánál, sőt gyorsvonati mozdonyokban is alkalmazták.

Déry Tibor (1894 - 1977) író

Gazdag nagypolgári család fia, otthon műveltség és gondtalan tanulási lehetőség vette körül. Apja, amikor 1919-ben a tanácsköztársaság elvette házaikat, öngyilkos lett. Az akkor már 25 éves fiú viszont lelkes kommunistának vallotta magát: a munkásmozgalom modern hangú költője. A bukás után külföldre emigrált, előbb Bécsbe, onnét tovább. Átkószálta Németországot, Franciaországot, Spanyolországot. Bécsben egy ideig az akkor hasonlóképpen emigráns Kassákékhoz csatlakozott. Valójában közelebb állt az anarchistákhoz, mint a kommunistákhoz. Hazajövetele után írt egy erotikus tárgyú kisregényt, a Liát, amelyet az újdonságok iránt jó érzékű Osvát Ernő leközölt a Nyugatban. Emiatt közszeméremsértésért perbe fogták. A kirótt büntetés elől újra külföldre távozott, Monte-Carlóban egyetlen éjszakán elrulettezte minden pénzét. Amikor itthon anyja befolyására a kirótt fogházbüntetését súlyos pénzbüntetésre változtatták, kifizette, és írásaiból akart megélni. Kisregényével a húszas években tűnt fel (Kéthangú kiáltás). Miután magyarra fordította André Gide Visszatérés a Szovjetunióból című híresen antikommunista könyvét, Déryt a fordítás megjelenése után kommunista propaganda címén vád alá helyezték és börtönbüntetésre ítélték.Közben már készült a főmű: A befejezetlen mondat. Lukács György kedvező kritikája segítette az elfogadást.(Egy akkori - irodalmi körökben - mondogatott szellemeskedés szerint: "Szép az, ami Lukács Györgynek érdek nélkül tetszik".) Déry néhány novellája, elsősorban a Budapest ostromának napjait idéző Alvilági játékok című kötet darabjai, és két hamarosan elkészült színdarabja (A tanúk, Tükör). A Felelet politikai vihart kavart. A párt- és nevében maga Révai József, a testet öltött kultúrpolitikai diktatúra - nem volt megelégedve a regény személyeinek politikai fejlődésével. Déry 1956-ban kommunista hittel állt Nagy Imre oldalán. Amikor Nagy Imre ellenforradalmárság vádjával lett a nemzet vértanúja, akkor a nála nem kevésbé kommunista Déry Tibort - és vele még jó néhány írót - súlyos börtönbüntetésre ítélték. Négy év múlva szabadult kegyelemmel.

Déryné Széppataki Róza (1793-1872) színésznő

Széppataki Schenbach Rozália néven született. Szülei Pestre adták németül tanulni a belvárosi plébánia kántorához, aki énekelni is tanította. Itt ismerkedett meg színészekkel, akik akkor a Hacker-szállóban nyomorogtak. Széppataki Róza néven - előbb kisebb szerepekben - lépett föl Láng Ádám színtársulatával. Igazi sikert 1810-ben a Hamlet bemutatása hozott számára. 1813-ban férjhez ment Déry István színészhez, társulatával 1815-ben Miskolcra került. Kolozsvárott, Pesten, Miskolcon, Kassán játszott, majd 1835-ben Szentpéteri meghívására a budai társasághoz szerződött. A Nemzeti Színház megnyitásakor 1837-ben Fáy András ide szerződtette. 1839-ben újra vidéki színtársulatoknál vendégszerepelt, majd 1852-ben végleg abbahagyta a színészetet. Ettől kezdve férjével Diósgyőrben lakott. Férje halála után nővéréhez, Kilényinéhez költözött Miskolcra, ahol szegényesen, pályatársaitól és a Radnótfáy-alapból támogatva éldegélt haláláig. Írói és fordítói munkái: A negyven esztendős férfi, (vígjáték Kotzebue után) Kis cigányleány, (Kotzebue után). Májusi nap; Jelna, az orosz árva, vagy a szmolenszki nagy égés, (Scribe után); Éjfél, (dráma Lemberttől németből) Önálló munkája: Déryné Naplója, a Kisfaludy-társaság megbízásából sajtó alá rendezte Törs Kálmán (Budapest 1879-1880).

Devecseri Gábor (1917-1971) költő

Mint költő a Nyugat "harmadik nemzedékének" egyik kitűnősége volt; mint tudós a magyar klasszika-filológia nemzetközi tekintélyű kiválósága; mint műfordító, mint az antik kultúra tolmácsa versenytárs nélkül első az évszázadok magyar irodalmában.Afféle csodagyermeknek indult. Tizenöt éves korában már tökéletes formabiztonságú versei jelentek meg, húszéves kora előtt már rendszeresen közölte költeményeit a Nyugat. A szülők legjobb barátai közé tartozott Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes és Somlyó Zoltán. Kerényi Károly ösztönzésére fordította le Devecseri még a háború előtt a nálunk addig ismeretlen Homéroszi himnuszokat. A felszabadulást követő első években tanársegéd volt az egyetem Görög Intézetében. Egy délelőtt a belvárosi Aero eszpresszóban baráti ösztönzésre bravúros kis verset írt Terv címen a tervgazdálkodás lelki élményéről. 1948-ban a Katonai Akadémia meghívta irodalomtanárának: ez előbb őrnagyi, majd alezredesi rangot jelentett. A személyi kultusz tette őt alezredessé, főtitkárrá, adott Kossuth-díjat neki. 1956 után hátat fordított minden közéleti szerepnek. Költészete is inkább a magánélet élményeit, hangulatképeit tükrözte. Homérosz után számos görög és latin klasszikust fordított. Halálos betegen költészete az életet, az élet szépségét ünnepelte; ontotta a vallomásos prózát, terveket fogalmazott, folytatásos cikksorozatokat írt.

Diószegi Sámuel (1760-1813) botanikus

Göttingenben tanult botanikus, református esperes volt. A híres debreceni füvészkönyv 1807-ben, az Orvosi Füvészkönyv 1813-ban jelent meg. Az első művet Fazekas Mihállyal együtt állította össze, s az nagyban segítette a természettudományi szaknyelv magyarosítását is, ez tehát a nyelvújítási mozgalom jelentős alkotása is.

Dohnányi Ernő (1877-1960) zeneszerző

Pozsonyban kora gyermekkorától zenélt, 1894-től a budapesti Zeneakadémián tanult. Ismert zeneszerző és zongoraművész lett, Bécsben, Berlinben, valamint Skandináviában, Oroszországban, Olaszországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban lépett fel. Zenéje a klasszikus német, főként a brahmsi örökségből táplálkozott. 1916-ban, hazaérkezése után budapesti Zeneakadémia tanára, igazgatója lett. A Tanácsköztársaság idején munkát vállalt a zenei direktóriumban, 1920-ban megvált a Zeneakadémiától, karmesterként a budapesti Filharmóniai Társasággal Európa különböző országaiban dolgozott. 1925-27-ben többször turnézott az Egyesült Államokban. 1928-ban újra Budapesten a Zeneművészeti Főiskola tanára, majd főzeneigazgatója lett. A II. világháború végén Ausztriába emigrált, majd Argentínába, ahol tucumani zeneakadémia elnöke lett. 1949-től az Egyesült Államokban élt. A 20. század első felének kiváló zeneszerzője volt. (e-moll zongoraverseny, Passacaglia, Tante Simone, Ruralia Hungarica)

Dózsa (Székely) György (~1470-1514) az 1514. évi parasztháború vezére

Nándorfehérvárott mint lovas hadnagy szolgált, és itt 1514. febr. 28-án párviadalban megölt egy török főtisztet, amiért a király jutalmul címert adományozott neki. 1514. ápr. 24-én iktatták be a Bakócz Tamás által meghirdetett törökellenes hadjárat egyik vezéri tisztségébe. A toborzást megtiltó határozat ellenére seregét dél felé vezette, megütközött az ellene vonuló Csáky Miklós és Báthori István nemesi hadaival. Az apátfalvai vereség után a nagylaki rajtaütés sikerét néhány nemes kivégeztetésével ünnepelték meg. A keresztes hadjárat leállításáról nem vett tudomást, Lippa bevétele után megkezdte Temesvár ostromát. Szapolyai János erdélyi vajda megérkező hadai és Báthori István hadai közé szorul, 1514. július 20-án csatát vesztett, sebesülten fogságba esett, majd szörnyű kínzások között kivégezték.

Dsida Jenő (1907 -1938) költő

A Szatmárnémetiben született, élete nagy részében Kolozsvárott élő költő ifjúkorától kezdve szívbeteg volt, maga is tudta, hogy nem adatik neki hosszú élet, de leszámítva néhány végső költeményét, nyoma sincs benne a halálvárás komorságának. Tizenkilenc éves korában -1926-ban már versei jelentek meg kolozsvári lapokban. Ez időben még jól érezhető az akkor világdivatként ösztönző expresszionizmus hatása. Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, nyilván Babits Mihály is úgy volt példaképe, hogy egyiket sem másolta. Gyermekkora az első világháború éveiben telt, és ha a második világháború kezdetét már nem is érte meg, érezte a harmincas években egyre ijesztőbben fenyegető fasizmus veszélyét. (Hulló hajszálak elégiája) Az Angyalok citeráján című kötete már csak halála után jelent meg.

Dugonics András (1740-1818) író, költő, matematikus

1750-56-ban a szegedi piarista gimnáziumban tanult, 1856-tól piarista szerzetes. 1774-ben nevezték ki a nagyszombati egyetem mennyiségtan tanárává. Az egyetemmel Budára, majd Pestre költözött. Magyar nyelvű matematika könyvet adott ki. 1760-63-ban jegyezte le saját és összegyűjtött verseit, 1780-ban jelentette meg az Odüsszeia első magyar fordítását. Legsikeresebb műve az Etelka 1786-ban készült el, a cenzúra miatt csak két év múlva jelent meg.

Dugovics Titusz (?-1456) katona

Hunyadi János katonája volt, részt vett a várnai csatában (1444). 1456-ban elősegítette a nándorfehérvári diadal kivívását, a várfalra följutott török zászlótartót hősiesen magával rántotta a mélybe.

Egerszegi Krisztina (1974, Budapest) úszónő

Minden idők legeredményesebb magyar úszónője, elsősorban hátúszásban ért el nagy sikereket. Ötszörös olimpiai bajnok: háromszor 200 méteres hátúszásban(1988, 1992, 1996), egyszer 100 méteres hátúszásban (1992), egyszer pedig 400 méteres vegyes úszásban (1992). Emellett kétszeres világbajnok és kilencszeres Európa-bajnok. Egy-egy olimpiai ezüst- és bronzérmet szerzett. A Spartacus sportolójaként 97-szer volt magyar bajnok, hétszer az év női sportolója. Többszörös világcsúcstartó. Edzője Kiss László volt. Az "Egér"-nek becézett világklasszis úszónő éveken át a legkedveltebb és legismertebb magyar sportoló volt. Kislányként, 14 évesen került az érdeklődés középpontjába, és onnantól - egészen meglepően korai visszavonulásáig, 1996-ig (ekkor 22 éves volt) - nyolc éven át a média kedvence volt. Miután visszavonult, egy gyógykészítményeket gyártó cég reklámarca, hivatalos kifejezéssel "háziasszonya" lett. Noha visszavonulása óta már jóval kevesebbet hallani róla, még mindig kedvelt alakja a televíziós show-műsoroknak és a képes magazinoknak. Olimpiai győzelmei Vitray Tamás közvetítésével együtt váltak halhatatlanokká.

Egyed László (1914-1970) geofizikus

Nemzetközi hírűvé vált a Föld tágulására vonatkozó elmélete. Létrehozta a modern hazai szeizmológiai obszervatóriumok hálózatát, s irányításával indultak meg a paleomágneses kutatások. Több fontos tankönyv szerzője.

Ekhardt Sándor (1890-1969) irodalomtörténész

Nyelvész, a magyar - francia kapcsolatok és Balassi Bálint életművének neves kutatója volt.

Endresz György (1893-1932) pilóta

Az 1931-es óceánrepülési világrekord felállítója. Navigátora Magyar Sándor volt.

Erdei Ferenc (1910-1971) író, közgazdász

A Nemzeti Parasztpárt egyik alapítója (1939), alelnöke, majd főtitkára (1945-49), belügy- (1944-45), állam- (1948-49), földművelésügyi (1949-53; 1954-55) és igazságügy-miniszter (1953-54), miniszterelnök - helyettes(1955-56). A Hazafias Népfront Főtitkára (1964-70). A falukutató mozgalom egyik vezetője, a népi írók mozgalmának baloldalához tartozott. Jelentősek a magyar parasztság életét bemutató szociográfiái.

Erdős Pál (1913-1996) matematikus

A számelmélet és halmazelmélet egyik leghíresebb kutatója, iskolaalapító tudós, a Wolf - díj tulajdonosa volt. Számos akadémiai egyetem választotta tiszteletbeli tagjává, illetve díszdoktorává. A magyar matematika “utazó nagykövete”, különlegesen nagy tudású “nemzetközi diplomatája” volt. A világ nagy egyetemein számos követője folytatja az általa megkezdett kutatásokat.

Eötvös József (1813-1871) író, politikus

Jogi tanulmányokat folytatott. Korán a reformeszmék hatása alá került; családjával is szakítva a liberális átalakulás hívévé vált. Gondolkodására nagy hatással nagy volt egykori jakobinus nevelője: Pruzsinszky János, az első reformországgyűlés, majd 1836-37-es nyugat-európai utazása. A harmincas években verseket írt, drámákat fordított. A negyvenes években a főrendi ellenzék tagja, a megyei rendszert bíráló centralista csoport vezéreként a polgári átalakulás érdekében emelte fel szavát. Elgondolásait a Pesti Hírlapba írt cikkeiben, regényeiben (A falu jegyzője; Magyarország 1514-ben) fejtette ki. 1848-ban a Batthyány-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere lett, de a Lambergen végrehajtott népítélet után emigrált. Megriadt a forradalmi fejleményektől, s nem helyeselte Magyarország kiszakadását a Habsburg Birodalomból. Ezután politikai és állambölcseleti kérdésekkel foglalkozott. 1853-ban hazatért, részt vett az Akadémia munkájában (előbb másodelnöke, majd 1866-tól elnöke lett). 1861-ben országgyűlési képviselő; 1867-ben Deákhoz csatlakozott; a kiegyezés után újból vallás- és közoktatásügyi miniszter lett. Nevéhez fűződik az általános és kötelező népoktatásról, valamint a zsidók egyenjogúsításáról szóló törvények megalkotása.

Eötvös Loránd (1848-1919) fizikus

Egyetemi tanulmányait a pesti egyetemen, Heidelbergben és Königsbergben végezte. 1870-ben doktorált Heidelbergben. A pesti egyetem fizika professzora (1871) és rektora (1891-1892) lett. 1894-1895-ben vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. 1895-ben létrehozta az édesapjáról, Eötvös Józsefről elnevezett Eötvös-kollégiumot. 1889-1905 között az MTA elnöki tisztét töltötte be. Az 1870-es években a kapillaritás jelenségét kezdte kutatni. A hajszálcsövesség és a folyadékhártyák vizsgálata során 1885-ben fogalmazta meg a folyadékok feszültsége és a hőmérséklet változása között fönnálló, róla elnevezett törvényt. Az 1880-as évek végétől főként a gravitáció kérdésével foglalkozott. Vizsgálataihoz tökéletesítette a torziós ingát (ezt később róla nevezték el), amellyel a gravitációs tér változásait tudta mérni. E műszer érzékenysége miatt alkalmas arra, hogy segítségével a földfelszín alatti viszonyokra következtetni lehessen. Méréseivel Eötvös Loránd kísérleti bizonyítékot szolgáltatott Einstein általános relativitáselméletéhez. A geofizikai mérésekben használt egységet “Eötvösnek” nevezték el.

Erkel Ferenc (1810-1893) zeneszerző

Pozsonyban Klein Henriknél tanult, majd Csáky Kálmán hívására Erdélybe ment s több évig Kolozsvárt tanított; az itt alakult zenekar őt választotta karnagyának. A 30-as évek vége felé Schmidt Sándor igazgató felkérésére a Német Színház másodkarnagya Pesten. Az 1837-ben megnyílt Nemzeti Színházban első karnagynak szerződtették. Erkel 1840-ben mutatta be első magyar dalművét, a Báthory Máriát (Szöveg: Egressy Béni), mely nagy sikert aratott. 1844-ben mutatták be Hunyadi László című operáját. Szövegét szintén Egressy Béni írta, akárcsak a Bánk bánét. A Hunyadi László sikerét jelzi, hogy szerzőjét 100 db cs. kir. arannyal megtöltött karnagyi pálcával tüntették ki. 1844-ben megzenésítette Kölcsey Ferenc Himnuszát, s utólag megírta a Hunyadi László nyitányát is. Hosszú hallgatás után 1857-ben az Erzsébet opera második felvonását írta meg. 1861-ben került színre a Bánk bán, 1862-ben a Sarolta (egyetlen vígoperája), 1867-ben a Dózsa György, 1874-ben a Brankovics, 1880-ban a Névtelen hősök, 1885-ben - az új operaházban - az István király. Előbb karnagy volt, majd a Nemzeti Színház operájának főzeneigazgatója, az Országos Dalárdaegyesületnek 15 éven át országos vezető karnagya, 1875-1889-ig a Zeneakadémia igazgatója. (Az 1864-ben alakult Pesti Sakkör elnöke volt.)

Esterházy Miklós (1625-1645)

Egyszerű, köznemesi családban jött a világra. Felemelkedésére és családi vagyonának megalapozására a végvári katonai érdemek és házasságai révén volt lehetősége. Eszterházy a vagyonos Mágochy Ferenc felső-magyarországi főkapitány szolgálatába állt. Ura halála után 1612-ben elvette özvegyét, a Mágochy és Dersffy javak örökösét Dersffy Zsófiát. Első felesége halála után, 1624-ben pedig Thurzó Imre egykori hitvesét, Nyáry Krisztinát vezette oltár elé. 1618-ban királyi főudvarmester, 1622-ben országbíró és egyúttal az egyre jelentősebb bányavidéki végek főkapitánya (1622-1625) lett. Eszterházy Miklós az önállósodásra törekvő nádori politika megteremtőjeként megteremtette családja számára a további felemelkedés feltételeit.

Esterházy Miklós József (1714-1790) tábornagy.

Részt vett az osztrák örökösödési és a hétéves háborúban. 1762-ben Sopron vármegye főispánja lett. Pompás udvartartása miatt kortársai “Fényes”-nek vagy “Pompakedvelőnek nevezték. Az 1721-re elkészült süttöri (eszterházai, ma: fertődi) vadászkastélyt saját tervei alapján és közreműködésével 1764-1766 között versailles-i mintára átépíttette. A kastély parkjának kialakítását már 1760-ban megkezdte. Eszterháza 1768-1790 között a főúri társadalmi élet egyik leghíresebb központja volt. Eszterházy Miklós német színtársulatot, operatársulatot és bábszínházat tartott fönn. Udvari karmestere és komponistája 1762-1790 között Joseph Haydn volt, aki több száz darabot írt számára.

Esterházy Pál (1635-1713)

1687-ben a magyar egyházi és világi méltóságok között volt, akik megegyeztek I. Lipót császárral: közreműködnek a rendek megnyerésében az udvar által óhajtott törvények meghozatalakor. Ennek elismeréseként az uralkodó 1687-ben elsőként a magyar nemesek közül Eszterházy Pált saját személyére szólóan német-római birodalmi rangra emelte. Az uralkodóhoz legközelebb került így elsőként a magyar nemesek közül.

Fadrusz János (1858-1903) szobrász

Eredetileg lakatosnak tanult, de szabad idejében rajzolt és faragással foglalkozott. Csekély ösztöndíjjal a zayugróczi műfaragó-intézetbe ment, ahol négy évig dolgozott, majd háromévi katonáskodás után a pozsonyi első takarékpénztártól és a kormánytól kapott ösztöndíjjal Bécsbe utazott, ahol 1884-től Tilgner Viktor műtermében, majd később az Akadémián Hellmer tanár mellett dolgozott. Neve Budapesten a Krisztus a keresztfán című munkája által vált ismertté 1892-ben. Ezután Pozsony városa bízta meg Mária Terézia lovas szobrának elkészítésével, melyet kararai márványból készített az 1896-os a millenniumi ünnepségre. Hamarosan nagyszabású szobrok egész sorára kapott megrendelést, Budapesten telepedett le. Ott mintázta meg a kisbéri Wenckheim Béla-szobrot (1901), a zilahi Wesselényi-szobrot (1902) és főművét, a kolozsvári Mátyás király-szobrot (1902). Ezért az alkotásáért a kolozsvári egyetem díszdoktorává választotta, a párizsi világkiállításon pedig grand prix díjat kapott. Halála után leplezték le a szegedi Tisza-szobrot. Toldi Miklósról készített alkotása a Nemzeti Galériában található. Itt őrzik a Pozsonyban elpusztított Mária Terézia-szobor épségben maradt mellékalakját is.

Farkas Bertalan (1949, Gyulaháza) űrhajós

1980-ban a Szojuz-36 fedélzetén, egy közös szovjet-magyar űrrepülőprogram keretében nyolc napot töltött a világűrben. (Az egyik napon ő mondta a kozmoszból a televízió Esti meséjét.) Farkas Bertalan műszaki repülő főiskolát végzett itthon és a Szovjetunióban. 1972-től vadászrepülőgép pilótájaként dolgozott, majd 1978-ban önként jelentkezett űrhajósnak. A kiképzést Magyari Bélával együtt végezte a Szovjetunióban, és csak órákkal a kilövés előtt dőlt el, hogy melyikük utazik. Farkas párja Valerij Kubaszov, az expedíció célja a Szaljut-6 űrállomással való összekapcsolódás volt. Az úton a KFKI által kifejlesztett Pille nevű sugárzásmérővel dolgoztak (ez Apáthy István találmánya, jelenleg is működik a Mir űrállomáson), a Balaton nevű - szintén magyar fejlesztésű - műszerrel pedig az űrhajósok szellemi munkavégző képességének változását vizsgálták. 1986-tól a Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsának vezetőségi tagja lett. 1996-97-ben katonai attasé volt Washingtonban, de egy kisebb diplomáciai bonyodalommal járó közlekedési kihágás után leváltották. Tagja a Nemzetközi Űrhajós Szövetség intézőbizottságának. 50 évesen nyugdíjas, és egy orosz-magyar bartel - kereskedelemmel foglalkozó cég elnöke.

Fáy András (1786-1864) író, politikus

Sárospatakon, majd Pozsonyban tanult, 1805-08 között Pesten volt jurátus, 1808-tól jobbágyiban gazdálkodott. 1810-18-ig szolgabíró volt Pest vármegyében. 1818-ban adta ki friss bokréta című művét, melyen A különös testamentom című novella nagy tetszést keltett. Legnagyobb írói sikereit meséivel aratta (F. A. eredeti meséi és aforizmái, Pest, 1818; F. A. újabb eredeti meséi és aforizmái, Pest, 1824). 1822-től Pesten élt, sok íróbarátja volt (Fóti szőlőjében írta Vörösmarty a Fóti dalt). 1825-től tevékenyen részt vett a politikában, Széchenyi eszméit támogatta. 1832-ben jelent meg A Béltelkey-ház című műve, az eredeti magyar társadalmi regény. 1835-ben országgyűlési követ, 1837-40-ben a Kisfaludy Társaság első igazgatója volt. A 40-es évek elején az ellenzéki kör egyik vezéralakja lett. 1840-ben kezdeményezésére alakult a Hazai első Takarékpénztár Egyesület. A Nemzeti Színház építésének szervezésében is kivette a részét, sürgette egy nevelőnőképző intézet felállítását, elkészítette a Pesten felállítandó protestáns főiskola tervét. Segítette az Iparegylet, a Védegylet, a kisdednevelés ügyét. 1845-ben az MTA helyettes elnöke volt. a szabadságharc után visszavonult a közélettől.

Fazekas Mihály (1766-1828) költő, botanikus.

A debreceni kollégiumban tanult, majd 1782-ben beállt önként katonának. 1796-ban hazatért, és Debrecenben telepedett le. Szoros barátság fűzte Csokonai Vitéz Mihályhoz, levelezett Kazinczy Ferenccel. 1804-ben írta a Lúdas Matyi című, népmesei tárgyú elbeszélő költeményét. 1807-ben jelent meg a sógorával, Diószegi Sámuellel írt első magyar nyelvű, Linné botanikai rendszerét követő növényhatározója, a Magyar Füvészkönyv. 1819-től haláláig közreadta a Debreceni Magyar Kalendáriumot. Ebben elbeszélések, a fölvilágosodás szellemében írt cikkek mellett saját verseit is közölte.

Fedák Sári (1879-1955) színésznő

Beregszászon született. Rákosi Szidi vezetése mellett készült a színi pályára és 1898-ban lépett föl először a Magyar Színházban (Gésák c. operett). Rövid ideig Pozsonyban is játszott, de újra a fővárosba jött szerződött tagként illetve vendégként. Szerepelt a Magyar, a Víg- és a Népszínházban, majd 1903-tól a Király-színházban. (Bob herceg, János vitéz, Szibill, Antónia, Mágnás Miska, Pompadour, Vihar az egyenlítőn). Négy évig Bécsben, Berlinben, Londonban, Párizsban lépett fel. 1922-ben, 1925-ben, 1934-ben maga szervezte társulattal bejárta az Egyesült Államok magyarok lakta városait. Az 1940-es években az Új Magyar Színház vezetője volt. (Mivel a II. világháború végén a háború folytatása mellett állt ki, ezért 1945 után teljes visszavonultságban élt.)

Féja Géza (1900-1978) író

Szociográfus, a falukutató mozgalom, a népi írók mozgalmának egyik teoretikusa, harcos publicistája volt. A Márciusi Front programjának egyik kidolgozója, az ún. harmadik ideológia képviselője volt. Kiemelkedő műve a Viharsarok című szociográfia (1937).

Feketeházy János (1842-1927) mérnök

Tanulmányait a bécsi, majd a zürichi műegyetemen végezte. 1866-ban részt vett a wien-stadlaui Duna-híd tervezésében. A kiegyezés után, s 1873-tól a MÁV igazgatóságának munkatársaként működött. 1892-ben MÁV főmérnökeként vonult nyugállományba. 1922-ben szülőfalujába költözött és ott élt haláláig. A vasszerkezetek tervezése terén nemzetközi viszonylatban is számottevő munkát végzett. 1912-ig valamennyi MÁV-híd az ő tervei szerint épült. Kiemelkedő alkotásai: a szegedi Tisza-híd, a budapesti Ferenc József-híd (ma Szabadság híd), a fiumei forgóhíd, a Keleti pályaudvar és az Operaház és a Fővámház (ma Közgazdaságtudományi Egyetem) tetőszerkezetének tervezője. Vágsellyén született, ott is halt meg.

Ferenczy Károly (1862 - 1917) festő

Az impresszionizmus legnagyobb magyar mestere Bécsben született, 1886-ban Nápolyban, később Párizsban tanult. Első művével 1889-ben szerepelt Budapesten (Kallós Ede arcképe). 1893-95-ig Münchenben dolgozott (Madárdal, Ádám, A kertben). A Hollós-iskolával Münchenből Nagybányára költözött, 1896-tól a művésziskola egyik vezetője lett (Nagybánya környékének megörökítése, valamint a Hegyibeszéd). 1897-ben a többi nagybányai művésszel együtt illusztrációkat rajzolt Kiss József költeményeinek díszkiadása számára. 1898-ban több képét kiállítják (A három királyok, Tavaszi táj). Ő az első magyar művészplakát alkotója. 1899-ben Ráth-díjat kap (Esthangulat lovakkal). 1901-ben festette meg Ábrahám áldozatát (Ipolyi-díj) s a Cigányok c. képet. 1902-ben készült a Márciusi est (Lipótvárosi Casino-díj) és a Fürdő fiúk. 1903-ban a Nemzeti Szalonban állította ki valamennyi addig festett képét, igen nagy sikert aratott (Levétel a keresztről, Önarckép). 1906-ban Velencében aranyéremmel jutalmazták, ugyanebben az esztendőben tanári kinevezést kapott a Képzőművészeti Főiskolára.

Festetics György (1755-1819) nagybirtokos

Tizennyolc évig a hadseregben szolgált. 1790-ben a Graeven-huszárezred alezredeseként tiszttársaival - köztük Laczkovics Jánossal - az országgyűléstől a magyar ezredek itthon tartását kérte. Ezért büntetésül Belgiumba helyezték. 1791-ben leköszönt rangjáról és családi birtokára, Keszthelyre vonult vissza. A magyarországi mezőgazdaság elmaradottságát tapasztalva birtokai korszerűsítéséhez fogott. Nagyváthy Jánost meghívta jószágkormányzónak, s 1797-ben megalapította a Georgikont, a kontinens első mezőgazdasági főiskoláját, amelyhez 800 holdas tangazdaságot is kapcsolt. Bőkezűen pártfogolta a nemzeti tudományos és kulturális törekvéseket. Csurgón református gimnáziumot alapított 1792-ben, a keszthelyi gimnáziumot kibővítette 1801-ben. Az 1817-től évente rendezett Helikon-ünnepségekre a legismertebb költőket, tudósokat hívta meg. A göttingeni tudóstársaság levelező tagja volt. Nevéhez fűződik Hévíz gyógyfürdővé tétele is.

Feszl Frigyes (1821-1884) építész

Tanulmányait Hild Józsefnél kezdte, 1839-41-ben a müncheni akadémián tanult. Többször járt Olaszországban, Németországban, 1845-ben telepedett le végleg Pesten. 1845-ben az Országháza pályázatra benyújtott terveivel hívta föl magára a figyelmet, a terv azonban nem valósult meg. 1851-ben Kauser Lipóttal és Gerstler Károllyal társulva építette a vízivárosi kapucinus templomot és kolostort, az alagút krisztinavárosi bejáratát, valamint a Nádor utcai Oszwald-házat. A magyar romantikus építészet kiváló képviselője. A szabadságharc leverése után több kisebb megbízást kapott. 1858-tól a pesti Vígadó terveit készítette, ennek kivitelezését 1864-re fejezték be.

Feszty Árpád (1856-1914) festő

Ógyallán született, tizenhat éves korában vándorszínésznek állt. 1874 tavaszán a müncheni akadémiára ment. Néhány jól sikerült vázlata alapján a magyar kormánytól két évre szóló ösztöndíjat kapott. 1878-ban, a párizsi világkiállításon tűnt fel (Delelő). Számos vallási tárgyú képet festett (Golgota, Keresztről levétel, Szent Gellért). A Kesergő asszonyok Krisztus sírjánál című műve 1889-ben arany minősítést kapott. 1885-ben a Nemzeti Színház előcsarnokának, az Operaház előterének és a budai Vöröskereszt kórház falfestményének elkészítésére kapott megbízást. A millenniumra - több festővel együtt - festette a Magyarok bejövetele című körképet, melyet a Városligetben állítottak fel (1892-94). Cikkeket, verseket is írt (Az én parasztjaim, Árva Bandi).

Fischer Annie (1914-?) zongoraművésznő

A bécsi klasszika és romantika zeneszerzőinek világszerte koncertezett előadója volt.

Fodor József (1898-1973) költő

Erdélyi fiú volt. Tordán járta ki a gimnáziumot, hogy az érettségi után azonnal fegyverrel küldjék a harctérre. Kora ifjúságától fogva verselt, de szokatlanul erős önkritikával addig nem is jelentkezett a nyilvánosság előtt, amíg szigorú öncenzúrája nem ítélte úgy, hogy most már megtalálta mindenki mástól különböző költői hangját. Igen jól megtanult angolul, Shakespeare és Milton állt hozzá közel. 1923-ban - tehát már huszonöt éves korában - vitte el verseit az Est-lapok irodalmi vezetőjéhez, a kitűnő ízlésű Mikes Lajoshoz, aki a Nyugat stílusdiktátorával, Osvát Ernővel versenyezve kutatta az igazi új tehetségeket. Berlini tudósító, majd egy ideig állástalan is volt, szellemi szükségmunkákból élt, regényeket fordított, de versei megjelentek, többek közt a Népszavában is. Az Est-lapoktól elkerült, de hamarosan lektor lett az Athenaeum Kiadónál, amely azonos nagyvállalat volt az Est-lapokkal. Baloldali érzelemvilága egyre nyilvánvalóbb volt. Híres költeményét, A paradicsomok és a kert címűt minden értő olvasó a kor legharciasabb antikapitalista politikai versének tekintette. A felszabadulással új fejezet kezdődött költészetében is. (Piros fejfák) 1949-ig Fodor a magyar kommunista költészet főalakja volt, a személyi kultusz idején azonban kegyvesztett lett. 1955-től már az Írószövetség vezetőségében volt. 1957-ben, idős korára elérte a dicsőséget és az emberi boldogságot: megkapta a Kossuth-díjat.

Fráter György Martimuzzi, Utyesenics (1482?-1551) bíboros, államférfi.

Régi horvát kisnemesi családból származott, apródként Corvin János udvarában nevelkedett, majd Szapolyai János szolgálatába állt. A király legbizalmasabb tanácsadója, kincstartó, majd 1534-től váradi püspök lett. A két részre szakadt ország egyesítésére törekedett., nagy szerepe volt a váradi béke megkötésében.(1538) 1540-ban mint János Zsigmond gyámja a királyfit az országgyűléssel királlyá választatta, egyike lett annak a három tanácsadónak, akik Izabella királynéval az országot kormányozták. Buda elvesztése után Erdély helytartója lett. Kettős kapcsolatot keresett: a töröknek adózva hűségesküt fogadott a Habsburgoknak is. 1551-ben feláldozta a Szapolyai család trónigényét és átadta Erdélyt I. Ferdinánd megbízottainak, ő pedig erdélyi vajda, kincstartó és helytartó lett. A Temes-vidéken pusztító török ellen megszervezte Erdély ellenállását, de az adót megküldte a Portának 1551-ben a pápa kinevezte esztergomi érseknek és bíborosnak, de Ferdinánd hívei nem bíztak benne és meggyilkolták.

Füst Milán (1888 - 1967)

Polgári családból származott, de kisgyermekkorában árva lett. Nagy hatással volt rá az antik görög kultúra és a Biblia. Ifjúkorától jó barátja volt Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes. Ifjúkorától verselt, de nem ontotta könnyedén a verseket, Füst Milán a magyar szabad vers megteremtője. Humanizmusa baloldalról állt szemben a polgársággal, a humanizmus és szembenállás erkölcsi értelmében. A tanácsköztársaság idején politikai és jogászi szerepet vállalt, egyik vezetője volt akkor az "Alkotó Művészek és Tudományos Kutatók Szövetségé"-nek, a forradalmi írókat összefogó "Vörösmarty Akadémiá"-nak pedig az ügyésze. A Tanácsköztársaság bukása után fegyelmi úton fosztották meg tanári állásától, ettől kezdve kizárólag irodalomból élt. Csak a felszabadulás után tért vissza a pedagógiához, de akkor már az egyetemen. Versekből azonban nem lehetett megélni, regényeinek és elbeszéléseinek legnagyobb része a Horthy-korszak negyedszázadában keletkezett. (Nevetők, Advent) Prózai főművét azonban később, a harmincas-negyvenes évek fordulóján írta; 1942-ben jelent meg a Feleségem története. Mindezek mellett kitűnő drámaíró volt. (Boldogtalanok, IV. Henrik) A háborúban átélte a fasizmus üldözését, a felszabadulás után minden hivatalos elismerést megkapott: Kossuth-díjat, egyetemi tanárságot, az élő klasszikusnak kijáró nagyrabecsülést.

Gábor Dénes (1900-1979) fizikus

1932-től a plazmalámpa kutatásával foglalkozott Budapesten az Egyesült Izzóban. 1937-től Angliában az elektronoptika kutatója lett. Az optikai holográfia elméletét 1946-1951 között dolgozta ki, de a holográfia csak 1962 után, a lézer felfedezésével válhatott valóban hasznosítható tudománnyá, amelyet az 1971-ben elnyert fizikai Nobel - díja is igazol. Legfontosabb tanulmányai 1976-ban magyar fordításban is megjelentek. Nevét 1992 óta Budapesten műszaki főiskola őrzi.

Galeotto Marzio (1427-1497) itáliai humanista író.

A ferrarai egyetemen ismerkedett meg Janus Pannonius-szal, 1460 után az ő hívására jött Magyarországra, ahol később még háromszor járt. Leghosszabb tartózkodása 1465 és 1473 közé esett. Mátyás udvarában jelentős szerepet játszott. Egy ideig a könyvtár őrzője is volt. Mátyásról szóló könyvét, a De egregie, sapienter, iocose dictis ac factis regis Mathiae liber-t (Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló könyv) 1482-ben, Itáliában írta. Munkája anekdotagyűjtemény, kis történetek egymásutánja.

Ganz Ábrahám (1814-1867) gyáros

Svájcban született, 1842-ben került Magyarországra, a József Műmalom öntőként alkalmazta. 1844-ben önálló műhelyt nyitott Budán, ahol kezdetben a lakosság szükségleteit szolgáló öntöttvas tárgyak készültek. 1848/49-ben a hadsereget ágyúkkal és ágyúgolyókkal is ellátta, ezért a szabadságharc leverése után elítélték, de börtönbüntetését felfüggesztették. Saját szabadalma alapján kéregöntésű vasúti- és malom-hengerkereket, valamint öntöttvas hídszerkezeteket gyártott. Termékeivel több világkiállításon is díjat nyert. Elgondolásait Mechwart András fejlesztette tovább, aki számos tudóst hívott meg a gyár kutatólaboratóriumába. Ganz üzeme a mezőgazdasági gépek gyártásában és az elektromos berendezések, valamint villanymozdonyok gyártásában is nemzetközi hírűvé vált. Az 1855., 1862. és 1867. évi világkiállításokon termékei több díjat is nyertek. 1863-ban Pest díszpolgárává választotta.

Gárdonyi Géza (1863-1922) író

Agárdon született, apja akkoriban éppen ott javította a mezőgazdasági eszközöket, és a közeli Gárdonyban anyakönyvezték. A nyolcvanas években otthagyta a falusi tanítóskodást, és elment Budapestre írónak és újságírónak. Az első budapesti években nehezen boldogult. Ponyvaregények írására kényszerült, majd megírta a magyar paraszti élet paródiáját, a Göre Gábor-könyveket. Szemére hányták, és maga is úgy érezte, hogy megrágalmazta, ostobának mutatta be a népet. A lámpás már Móricz Zsigmondhoz közelíti, és szemléletében a két évtizeddel később fellépő Adyval rokon. Gárdonyi Egerben járt tanítóképzőbe, ott barátkozott össze az egri Bródy Sándorral. Egerben találta meg otthonát. Ott élt mindhalálig magányos, különc életet, bajlódott lelke gondjaival, kitalált egy titkosírást, amellyel naplóját írta. Ott írta regényeit és novelláit, olykor színjátékait. (Az a hatalmas harmadik, Az öreg tekintetes, A hosszúhajú veszedelem, Szunyoghy miatyánkja). Idilli hangulatot árasztanak az Ida regénye, Ábel és Eszter. Szerelem ábrázolása egyesült a felidézett múlt képeivel történelmi regényeiben (Egri csillagok, A láthatatlan ember, Isten rabjai). A húszas évek kezdetén ünnepelték, de ő elhúzódott.

Géza ((~940-997) ~970-997-ig magyar fejedelem

Taksony vezér fia. Uralma idején gondoskodott az ország jövőjéről elsősorban fia, István örökségének szánva azt. A nyugati kalandozások lezárulása után 972-ben a nyugati kereszténység fölvétele és magyarországi elterjesztése mellett döntött. Megkeresztelkedett, hittérítőket kért, és gyermekeit keresztény hitben nevelte. Uralkodása végén kezdték építeni a pannonhalmi apátságot. A szomszédos országokkal békére törekedett, ezt szolgálta gyermekei házasításával is. 995-ben a bajor Gizella hercegnőt kérte meg fia, István számára. A belső rend érdekében az ellenálló törzsi vezetőket erős kézzel verte le. Új székhelyét Esztergomba helyezte.

Goldberger Ferenc gyáros

1750-ben született egy Padovából Magyarországra telepedett zsidócsalád gyermekeként. Óbuda, amely a Zichy-család, majd a Magyar Kamara igazgatása alatt álló mezőváros volt, széles körű jogokat biztosított az ott megtelepülő zsidóknak, így a meginduló iparosodás egyik központja lett II. József idején. Goldberger kékfestő üzemet nyitott, kereskedőhálózatot épített ki a kékfestő anyag vásárokban történő értékesítésére. 1828-ban adta át az üzemet fiának, Goldberger Sámuelnak; üzemük a XIX. században Magyarország egyik legmodernebb üzemévé fejlődött.

Göncz Árpád (1922, Budapest) író, politikus

A rendszerváltás utáni Magyarország első államfője, köztársasági elnöke 2000-ig. A szinte folyton indulatos politikai viszonyok közepette képes volt megőrizni a csaknem egységes bizalmat, szeretetet és rendkívüli népszerűséget, amely körülveszi. Tízéves köztársasági elnöki periódusa alatt megteremtette a demokratikus államfői viselkedés mintáját. 1944-ben szerzett jogi diplomát, munka mellett. Ugyanabban az évben behívták katonának, de 1945-ben megszökött Németországba vezényelt egységétől. A Magyar Diákok Szabadságfrontja tagjaként részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945-től a Kisgazdapárt ifjúsági szervezetének elnöke, illetve a Nemzedék című lap felelős szerkesztője volt, később a Kisgazdapárt főtitkárának, Kovács Bélának a titkára. A párt feloszlatása után fizikai munkásként - hegesztő, csőlakatos - dolgozott. 1952-től a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen négy évet végzett el. Az 56-os forradalom alatt a Magyar Parasztszövetségben dolgozott. A szovjet csapatok támadása, november 4-e után részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által benyújtott memorandumok elkészítésében és az indiai követségre továbbításában. 1957 februárjában segített külföldre juttatni Nagy Imre A magyar nép védelmében című kéziratát. Májusban letartóztatták, 1958. augusztus 2-án a Bibó-per másodrendű vádlottjaként életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1960 márciusában részt vett a váci éhségsztrájkban, 1963-ban amnesztiával szabadult. Ezután szakfordító, majd 1964-től a Talajjavító Vállalat dolgozója lett. Megkísérelte befejezni az utolsó évet az egyetemen, de kizárták. 1965-től szabadfoglalkozású író, műfordító. Többek között Hemingway, Faulkner és Doctorow fordítójaként lett ismert, de regényei, drámái (Sarusok, Magyar Médeia, Mérleg) csak a hetvenes évek második felétől kezdve jelenhettek meg. 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja, később alelnöke. 1989-től 1990-ig az Írószövetség elnöke, majd tiszteletbeli elnöke. A Szabad Demokraták Szövetségének alapító tagja, majd ügyvivője. 1990. május és augusztus között az Országgyűlés elnöke és ideiglenes köztársasági elnök, 1990 augusztusától - 1995-ös újraválasztása folytán a Magyar Köztársaság elnöke.

Hadik András (1710-1790) hadvezér

Apja a Rákóczi-szabadságharcban császári tisztként szolgált. Először jezsuita szerzetesnek akart állni, majd felcsapott huszárnak. Az 1738. évi török elleni hadjáratban nagy bátorsággal harcolt. Fokozatosan haladt előre a ranglétrán, huszárkapitányból tábornagy lett. Kiemelkedő haditette a hétéves háborúban, 1757-ben Berlin hirtelen elfoglalása volt. E háború végén már a szászországi haderők főparancsnoka. 1758-ban a Mária Terézia-rend nagykeresztjével tüntették ki, jelentős uradalmakat adományoztak neki. 1764-68-ban Erdély sikeres kormányzója volt, majd Lengyelország első felosztása után Galíciát irányította. 1774-től tábornagyi rangban a Haditanács elnöke volt, 1789-ben majdnem nyolcvan évesen részt vett a török elleni hadjáratban, és meg is sebesült.

Hajnal István (1892-1956) történész

A budapesti tudományegyetem tanára volt. Jelentősek összehasonlító írástörténettel, technikatörténettel, újkori magyar és egyetemes történettel foglalkozó munkái.

Hajnóczy József (1750-1795) jogtudós

Evangélikus lelkészi családból származott, jogi tanulmányai után, 1773-ban ügyvédi diplomát szerzett, majd a kormányszerveknél kapott állást. Forgách Miklós, majd Széchényi Ferenc alkalmazásában ügyvéd és titkár volt. A Széchényi család könyvtárának rendezése közben gyarapította tudását, levéltári kutatásokat végzett, oklevélmásolatokat készített. 1795-ben a pécsi kerület titkára, majd 1786-ban Szerém vármegye alispánja lett. 1788-ban csatlakozott a szabadkőműves mozgalomhoz. II. József halála után csatlakozott a az 1790-től kibontakozó rendi mozgalomhoz, több röpiratot írt németül és latinul. Munkáiban felveti a rendek közötti megegyezés, a polgári átalakulás, és jobbágyfelszabadítás gondolatát. A francia forradalom hatására kapcsolatba lépett Martinovics Ignáccal, 1793-ban részt vett a jakobinus alkotmány szerkesztésében és terjesztésében. 1794-ben a Szabadság és Egyenlőség Társasága egyik igazgatósági tagja lett. Még ez év augusztusában elfogták, 1795. május 20-án a Generális Kaszálón, a mai Vérmezőn kivégezték.

Hajós Alfréd (1878-1955) építész

Oklevelét a Műegyetemen szerezte. Alpár Ignác, majd Lechner Ödön irodájában dolgozott, majd 1907-ben önálló irodát nyitott. Elsősorban vidéki megbízásokat nyert el (Debrecen - Bika Szálló; Pozsony - Leányiskola; Lőcse - Gimnázium; több gyógypedagógiai intézetet is tervezett). 1896-ban olimpiai bajnokságot nyert Athénban a 100 méteres és az 1200 méteres úszásban. Az első magyar labdarúgócsapat, az első magyar bajnokcsapat és az első magyar labdarúgó-válogatott tagja is volt. 1904-ben visszavonult az aktív sportélettől. A budapesti Stadion tervével 1924-ben a szellemi olimpián ezüstérmet nyert. Alkotásai az eklektikától illetve a szecessziótól a modern formák alkalmazásáig változatos felfogásban készültek. A margitszigeti fedett sportuszodát (ma Hajós Alfréd Sportuszoda) 1930-ban tervezte, legnagyobb sportépítkezése az újpesti Megyeri úti sporttelep.

Hatvany Deutsch Sándor (1852-1913) gyáros

Tanulmányainak befejezése után 1873-ban belépett a nagyapja által alapított Deutsch I. és Fia cégbe. 1881-ben más cégekkel szövetkezve megvásárolta a nagysurányi cukorgyárat, majd korszerűen felszerelt cukorgyárakat létesített Hatvanban, Sárvárott, Oroszkán, és Sarkadon. Jelentős szerepe volt a tengerentúli cukorkiviteli piacok megszerzésében, fontos szerepet játszott a malomipar fejlesztésében és korszerűsítésében. 1894-ben az általa alapított Magyar Cukorgyárosok Országos Egyesületének elnöke lett. A GYOSZ (Gyáriparosok Országos Szövetsége) egyik megalakítója, első alelnöke. 1903-tól a főrendi ház tagja, 1908-ban bárói rangot kapott.

Hatvany Lajos (1880-1961) gyáros

A híres Hatvany - dinasztia tagja. A gimnázium befejezésekor annyira otthonosan mozgott a német, francia és angol nyelvekben, hogy ott folytathatta tanulmányait, ahol a legalkalmasabbnak tartotta. Freiburgban járt egyetemre, közben át-átrándult Angliába és Franciaországba, hogy közel maradjon a modern irodalom tűzhelyeihez. Hazajött doktorálni magyar irodalomból, s összetalálkozott Gyulai Pállal. Hatvany megtalálta az összhangot Petőfi emléke, Gyulai hagyományőrzése és Ady között. Az őszirózsás forradalom egyik vezéralakja lett Károlyi mellett, a Nemzeti Tanács vezérkarához tartozott. Károlyi köztársaságában ismeri fel politikai céljainak megvalósulását. Külföldön élte át Trianon gyászát, és indulatos könyvben tiltakozott ellene. Megírta a század szépirodalmának egyik legérdekesebb, dokumentumerejű nagyregényét, az ,,Urak és emberek"-et ( 1927). Közben kezdettől végig újságíró is volt, hol magyarul, hol németül, s ha kellett, angolul. Hazajött, önként bíróság elé állt, el is ítélték, de a következő évben már szabadult. Barátságot kötött József Attilával, majd a fasizmus terjedése miatt Angliában élt hosszú évekig. Csak a háború után jött haza. Ünnepelve fogadták, egyetemi tanár lett, a Tudományos Akadémia is meghívta. Öt kötetben írta meg ,,Petőfi napjai" címen Petőfi életrajzát. Világraszóló társasági életet élt otthonában, a budai vár Bécsi kapu terén lévő Hatvany-palotájában 81 éves koráig.

Hauszmann Alajos (1847-1926) építész

Budán született, 1863-ban a Magyar Tudományos Akadémia építésénél a kőműves céh “legénnyé” avatta. Tanulmányainak (Műegyetem, Berlin) elvégzése után, 1872-ben a József-műegyetem tanára lett. Egyes tanítványai neves építőművészek lettek: Alpár Ignác, Giergl Kálmán, Korb Flóris, Nagy Virgil, Pecz Samu, Palóczy Antal, dr. Hültl Dezső, Tőry Emil. Neoreneszánsz és neobarokk stílusban tervezett nevezetesebb épületei: A Tüköri-palota, a New York-palota, Nádasdy gróf ladányi, Széll Kálmán rátóti, Vécsey báró szöcsényi, Pejacsevich gróf podgoráczi kastélya. Ő építette a fővárosi és vidéki főgimnáziumot, a budapesti Tudományegyetem Törvényszéki-orvostani Intézetét, az új József-műegyetem központi épületét, Szent István Kórházat, Erzsébet Kórházat, a szombathelyi városházát és színházat, a székesfővárosi Erzsébet-téri kioszkot, a fiumei kormányzósági palotát, a budapesti igazságügyi palotát (Kúria). Nevéhez fűződik a budapesti királyi várpalota-építkezés befejező része, sok templomot is épített. Építészeti pályázatokon számos első díjat nyert. Irodalmi tevékenysége nevezetesebb épületeinek szakszerű ismertetése.

Haydn, Franz Joseph (1732-1809) osztrák zeneszerző.

A bécsi Stephansdom fiúkórusában énekelt, majd zeneszerzést tanult. 1761-ben Eszterházy Pál Antal Kismartonba szerződtette, majd Eszterházy Miklós József alkalmazásában állt. A zenekarral 1769-ben az eszterházai (ma fertődi) kastélyba költözött, ahol több olasz és marionett-operát is komponált a herceg társulata számára. 1790-től Bécsben élt. Két alkalommal londoni meghívásnak tett eleget. (1790; 1794.) Ekkor komponálta 12 londoni szimfóniáját, 1798-ban mutatták be A teremtés, 1801-ben Az évszakok című oratóriumait. 1796-1802 között hat ünnepi misét komponált. a franciák bécsi bevonulása után néhány nappal halt meg. 104 szimfóniát, vonósnégyest, versenyművet írt. 1797-ben zenésítette meg a Gott erhalte kezdetű császárhimnuszt.

Hell Miksa (1720-1792) csillagász

Selmecbányai gépmesteri családból származott, a bécsi csillagvizsgáló igazgatója, nemzetközi hírű tudós lett. Ephemerides címen adott ki 1757 és 1793 között csillagászati folyóiratot. 1768-ban Sajnovics Jánossal együtt a dán király megbízásából Norvégia Északi részéről figyelte meg a Vénusz átvonulását a Nap előtt, ő számolta ki először a Nap-Föld távolságát. Jezsuita egyetemi tanár.

Heltai Gáspár (~1510-1574) író, nyomdász

Erdélyi szász családból származott, és csak 1536-tól tanult meg magyarul. A wittenbergi egyetemen tanult, majd hazatérve a kolozsvári szászok lelkésze lett. Először a lutheri szellemben működött, az 1550-es években református lett, végül pedig Dávid Ferencet követve az unitárius felfogáshoz csatlakozott. 1550-ben Hoffgeff Györggyel nyomdát alapított, amelynek később tulajdonosa lett. Az 1560-as évektől saját papírmalma is volt. Munkatársaival néhány könyvet kivéve lefordította és kiadta az egész Bibliát Kolozsvárott. Lefordította az inkvizíciót kipellengérező Hálót. Kiadta Bonfini munkáit, Fráter György költségén a váradi regesztrum szövegét. Átdolgozta Aiszóposz állatmeséit (Száz fabula). Kiadói, nyomdászi tevékenységével hozzájárult az egységes helyesírás kialakulásához

Heltai Jenő (1871-1957) író

Első verse 14 éves korában jelent meg. Jogi tanulmányait 1890-ben félbeszakítva újságírói pályára lépett. A Magyar Hírlap, A Hét, a Pesti Hírlap, majd a Pesti Napló munkatársa volt. Sokáig élt Párizsban, Londonban, Bécsben, Berlinben, Konstantinápolyban. 1900-ban egy ideig a Vígszínház titkára, 1914-től 1918-ig dramaturg igazgatója volt. 1918-tól az Athenaeum könyvkiadó irodalmi igazgatója, 1929-től a Belvárosi színház, 1932-34-ben a Magyar Színház igazgatója volt. A modern, nagyvárosi élet franciásan könnyed verselőjeként tűnt fel (Modern dalok, 1892; Kató, 1894; Fűzfasíp, 1913; Elfelejtett versek, 1947). Novellák: A Tündérlaki lányok, 1914; Lim-lom, 1915; A gyilkos is ember, 1939; Ötven elbeszélés, 1946; stb. Regények: Hét sovány esztendő, 1897; Álmokháza, 1929; A néma levente, 1936; stb.

Herczeg Ferenc (1863-1954) író

Dél-Magyarország területén fekvő, de német - lakta Versec városának polgármestere, Franz Joseph Herzog volt az apja. Az addig csak németül beszélő fiú Szegeden, az iskolában találkozott a magyar nyelvvel. Jogász lett, majd az egyetem után néhány évig joggyakornok volt. Regényei szereplőinek egy részével itt találkozott. Franz Herzog Herczeg Ferenc néven lépett be az irodalomba, szinte azonnal népszerűvé vált. Sikerét előkészítette, hogy botránnyal kezdődött. Párbajban megölt egy embert, ezért néhány hónapra államfogházba zárták (az államfogház amolyan tiszteletre méltó szabadságvesztés volt, amely nem járt becsületvesztéssel; a párbajvétséget büntették, de úriembertől elvárták, hogy olykor elkövesse). Itt, a zárkában írta első regényét, beküldte egy pályázatra, és első díjat nyert. Mikszáth Kálmán, a legtekintélyesebb bíráló is neki ítélte a díjat. (Fenn és lenn) Hamarosan mint színpadi szerző is méltán népszerű lett. (A dolovai nábob leánya, Kéz kezet mos, A kék róka, Bizánc, Ocskay brigadéros, Huszti Huszt) Önéletrajzi regényei: Emberek, urak és nagyurak, A várhegy, A gótikus ház. A felszabaduláskor már nyolcvankét éves volt. Saját bevallása szerint most már semmit sem ért a világból. De még kilenc évet élt teljes visszavonultságban.

Herman Ottó (1835-1914) ornitológus, természettudós

Breznóbányán született. Tanulmányait Miskolcon, majd a bécsi politechnikumban végezte 1853-ban. A bécsi Naturalienkabinethez és Brunner v. Wattenwyll gyűjteményéhez került önkéntes segítőnek. 1864-ben Brassai Sámuel meghívására Kolozsvárra ment. Az Erdélyi Múzeum Egylet múzeumánál állattani gyűjteményt teremtett. 1872-1875-ig a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum állattáránál megindította a Természetrajzi Füzetek c. folyóiratot, amellyel a magyar tudományos állattan és a külföld irodalma között kívánt kapcsolatot teremteni. 1875-ben országgyűlési képviselővé választották. (1879-1891 között a Függetlenségi Párt képviselője volt a törvényhozásban.) 1891-ben megrendezte a II. Nemzetközi Madártani Kongresszust, majd 1893-ban megalkotta a Magyar Ornitológiai Központot, melynek tiszteletbeli igazgatója lett. 1894-ben a magyar kormány anyagi támogatásával madártani közlemények közreadására Aquila címen folyóiratot alapított. A magyar halászatról, s a magyar ősfoglalkozásokról írt művei egyaránt tudományosak és olvasmányosak. A millenniumi kiállításon ő rendezte az ősfoglalkozásokat bemutató kiállítást, ezért a párizsi világkiállításon elnyerte a francia becsületrendet. Fő szakmáján, a zoológián kívül, a néprajz, az antropológia és a publicisztika terén is jelentőset alkotott.

Hess András nyomdász

1473-ban hozta létre Magyarországon az első nyomdát Budán. Valószínűleg német származású, feltehetően Vitéz János hívta Magyarországra. Két kiadványa ismeretes a Chronica Hungarorum (1473. június 5. Buda) valamint Basilius Magnus és Xenophón egy - egy munkájának keltezetlen kiadása. A Chronicából tíz, a Basiliusból két példány ismeretes.

Hevesy György (1885-1966) vegyész

Budapesten és Németországban tanult, 1913-ban fedezte fel az izotópos nyomjelzés (radioaktív indikáció) módszerét. 1918-19-ben a Tudományegyetem tanára volt, 1920-tól Koppenhágában élt, s itt fedezte fel 1922-ben, Costerrel együtt a hafnium nevű kémiai elemet. 1926-tól Freiburgban élt, ahol feltalálta az izotóphígításos és a röntgen - fluoreszcenciás analitikai módszert. 1935-től ismét Koppenhágában kutatott, itt találta fel a neutronaktivációs módszert. 1943-tól Stockholmban dolgozott. A radioaktív indikáció kutatásában elért eredményeiért kapta az 1943-as év megosztott kémiai Nobel - díját.

Hild József (1789-1867) építész

Bécsi és itáliai tanulmányok után az 1820-as évektől kezdte rendkívül termékeny és változatos munkásságát. Pesten több mint 900 építkezése volt, ezek közül több száz ma is áll. Jelentős mértékben hozzájárult a reformkori Pest kiegyensúlyozott művészi városképének kialakításához. Városi paloták, lakó- és bérházak mellett középületeket és templomokat tervezett. Zárt egységet képeztek épületei a Kirakodó (ma Roosevelt) téren. Alkotásai Pollack Mihály mellett a hazai klasszicizmus legjelentősebb építészévé tették. Tervei szerint épült fel a Károlyi-Trattner-ház (a Magyar Tudományos Akadémia egykori épülete), a Valero-gyár, a Császár fürdő, és számos szállodaépület Pesten. Az ő munkáját dicséri az esztergomi székesegyház építésének befejezése, az egri székesegyház tervezése, a pesti Szent István Bazilika építkezéseinek megkezdése, valamint a Tänzer-ház is.

Hofi Géza (Hoffmann)(1936) humorista

A magyar kabaré külön úton járó, kiemelkedő népszerűségű mestere, aki önálló produkcióiban teljesen egyéni stílust teremtett. Hofi amatőr színészként indult egy kőbányai színjátszó csoportban, majd 1960-tól hivatásos színészi pályára lépett a debreceni Csokonai Színház tagjaként. 1963-tól már szinte kizárólag humoristaként és parodistaként dolgozott. 1969-től több mint tíz éven át a Mikroszkóp Színpadon, majd a Madách Színházban adta elő önálló estjeit (Hofélia, Az élelem bére), amelyek megteremtették hírnevét. Elsősorban politikai-közéleti témájú műsorai voltak rendkívül népszerűek, de meg is osztották a közvélményt: máig vitatott, hogy a Kádár-rendszer támogatott, hivatalos bírálója volt-e, vagy a legalitás határán egyensúlyozó, mindig az akkor szűk szólásszabadság végső határáig elmerészkedő bátor kritikus. Műsorait nagy sikerrel lemezen is megjelentették, összesen hat aranylemeze van. Koós Jánossal készített animációs zenés filmje, a "Megalkuvó macskák" is óriási siker volt. Egyik legmaradandóbb sikerét azonban mégis egy táncdal, az általa énekelt "Lazítani" hozta. Hofi a rendszerváltozás után is töretlen sikerrel lépett fel, műsorainak hangvétele, stílusa, egyéni humora alapvetően nem változott. Számos állami elismerésben részesült: Jászai Mari-díjas (1970 és 73), érdemes művész (1977), kiváló művész (1988), Déryné-díjas (1995) és köztársasági elnöki kitüntetést is kapott (1998).

Hóman Bálint (1885-1951) történész, politikus

Az Egyetemi Könyvtár, később a Nemzeti Könyvtár, majd a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, egyben a Tudományegyetem professzora. 1932 őszétől 1942 nyaráig vallás- és közoktatási miniszter. Németbarát, de náciellenes politikus volt. 1946-ban a népbíróság súlyos börtönbüntetést szabott ki rá, a váci börtönben halt meg. Pénztörténete, s alapos forráskutatásra épülő történeti munkái értékes alkotások, s ezek közül többet az utóbbi években reprint kiadásban is megjelentettek

Hubay Ernő (1858-1937) hegedűművész, zeneszerző

A Zeneakadémia igazgatója volt 1919-34-ig. Kora egyik legnagyobb előadóművésze s számtalan neves művész tanára volt. Zenekari és versenyműveket, hegedűdarabokat, operákat írt.

Hunyadi János (~1407/1409-1456) Magyarország kormányzója, törökverő hadvezér

Családja Havasalföldről származott, apja Luxemburgi Zsigmondtól az erdélyi (Vajdahunyad) uradalmat kapta (1409) adományul Hunyadi János részt vett a törökellenes harcokban, 1431-től a király kíséretébe lépett. Elkísérte itáliai, csehországi hadjárataira. Sikereiért a nagy birtokok mellett megkapta a szörényi bán címet. Albert halála után Ulászlót támogatta, 1441-ben legyőzte az özvegy királyné híveit. I. Ulászló tanácsadójaként a déli határok védelmét szorgalmazta. Az 1443-1444-es hosszú hadjáratra a király is elkísérte. A törökkel kötött békét I. Ulászló megszegte, és előkészületlenül indított támadása az életébe került. A várnai vereség után Hunyadi a havasalföldi fogja lett. Szabadon bocsátása után 1445-ben az országgyűlés kormányzóvá választotta (1446-1452). V. László uralkodása idején is főkapitány maradt, fő tevékenysége a törökellenes harc megszervezése volt. 1456-ban Nándorfehérvárnál aratott győzelme rövid időre visszafogta a török támadásokat, de a táborban kitört pestisjárvány Hunyadi Jánost is elragadta.

Hunyadi László (1433-1457) pozsonyi ispán

Horvát - dalmát bán, temesi ispán, Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet elsőszülött fia volt. 1448-ban apja helyett túszként Brankovics György, szerb despota foglya volt. Apja halála után a Hunyadi - párt feje lett. Hiába esküdött hűséget V. Lászlónak a futaki országgyűlésen (1456), apja tisztségét, a főkapitányságot a király Cillei Ulriknak adományozta. Az emiatt fellángoló ellentétek 1456. nov. 9-én V. László és Cillei Ulrik nándorfehérvári látogatásakor Cillei felkoncolásához vezettek. A király szorult helyzetében Hunyadi Lászlónak adományozta a főkapitányi tisztet, és bántatlanságot ígért. 1457. márc. 14-én mégis elfogatta Hunyadi Lászlót, és összeesküvés vádjával Budán kivégeztette. 1458-ban Gyulafehérvárott temették el.

Huszka Jenő (1875-1960) zeneszerző

A magyaros jellegű bécsi operett - stílus képviselője (Bob herceg, Gül Baba, Lili bárónő)

Illés Béla (1895-1975) író

Kassán született, de Beregszászon és az Északkeleti-Kárpátok falvaiban volt kisgyermek. Abból a kuruc és negyvennyolcas emlékeket őrző, magyar nacionalista érzelmekkel teljes zsidó polgári rétegből származott, amely 1867 után egyszerre és azonos mértékben lelkesedett Kossuth Lajosért, Deák Ferencért, és valójában tökéletes politikai tájékozatlanságban élt. A módos polgárfiú azonban a Kárpátalján találkozott az erdei emberek nyomorával is, majd átélte, hogy a jómódú apa tönkremegy, és családjával együtt a fővárosba kényszerül, ahol már sokkal szerényebb körülmények közt élnek, sőt az olcsóbb lakású Újpestre költöznek. Ilyen gyermekélmények után került Budapesten gimnáziumba, ahol igazán jó tanuló volt. Évekig élt később Ausztriában, csaknem egy negyedszázadon át a Szovjetunióban, de németül is, oroszul is csak a legszükségesebbeket tudta úgy-ahogy megtanulni. A fiatal jogászdoktort azonnal besorozták, és kivitték a tűzvonalba. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg politikai tisztje volt, majd külföldre menekült. Az aranyliba és a Sámson és Delila c. novelláit ekkor írta. Ahhoz, hogy hazajöhessen, világégésnek kellett bekövetkeznie. Illés Béla szovjet őrnagyként mentette meg a halálos veszélytől a már reményvesztett édesanyját és nővérét, majd az Új Szónak a főszerkesztője lett, majd megírta főművét a Kárpáti rapszódiát.

Illésházy István báró (1540-1609) nádor

Kisnemesi származású, de házasságával és királyi adományokkal az ország egyik leggazdagabb birtokosa lett. Részt vett a tizenötéves háborúban, és a hadieseményekről feljegyzéseket készített. 1582-től Liptó, 1594-ben Trencsén vármegye főispánja volt. 1603-ban a Habsburgok koholt felségárulási pert indítottak ellene, hogy hatalmas vagyonát elkobozhassák. Az elfogatás elől Lengyelországba menekült, majd 1605 elején csatlakozott Bocskai István szabadságharcához. A korponai országgyűlésről kiküldött békebiztosok egyikeként előkészítette a bécsi béketárgyalásokat, amelyen a magyar rendek és Bocskai István fejedelem küldöttségének vezetője volt.

Illyés Gyula (1902-1983) író

A Dunántúl egy uradalmi pusztáján született, 11 éves koráig még kisebb városban sem volt, ifjúságától mindhaláláig úgy tartotta nyilván magát, hogy a puszták paraszti népének fia. 1918 és 1919 forradalmaiban tevékeny részt vállalt, majd nekivágott Nyugat-Európának, Párizsban élt és tanult. Hazatérése után hamar felfedezte a Babits Mihály irányította Nyugat. Hamarosan a főszerkesztő lett itt, de közben volt biztosítási intézetnél tisztviselő, majd húsz éven át sajtóelőadó a Magyar Nemzeti Banknál. (Kora tavasz, Hunok Párizsban, Ebéd a kastélyban, Beatrice apródai) Egy ideig a háború utáni években aktív résztvevője volt a közéletnek, de a negyvenes évek végétől visszavonult a gyakorlati politikától. (Egy mondat a zsarnokságról) csak 1956 lázas heteiben adta közre, hogy utána évekig szó se essék róla. A történelmi múlt adta ezután sokáig a témát (Dózsa beszéde, Az ozorai példa) Színpadi művei, szatirikus vígjátékai, drámái maradandóak. (A tű foka, Tűvétevők, Fáklyaláng, A kegyenc)

Irinyi János (1817-1895) vegyész

A bécsi műegyetemen kémiai tanulmányokat folytatott, majd a hohenheimi gazdasági főiskolát végezte el. Része volt a reformkor iparfejlesztési mozgalmában. A zajtalanul gyúló (biztonsági) foszforos gyufa feltalálója. (1836-ban tanára sikertelen kísérletét követően ismerte fel, hogy a káliumklorátot ólomperoxiddal kicserélve érhet el eredményt.) 1848-ban a márciusi ifjak egyike volt. A szabadságharc idején, Nagyváradon lőporgyárvezető volt. Az 1860-as és 1870-es években, Hajdú-Bihar megyében dolgozott, ahol rövid ideig az István Gőzmalom igazgatója. Alapvető találmánya jelentősebb anyagi hasznot nem hozott számára. Jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításában. A mezőgazdasági gép- és vegytan területein is jelentős tevékenységet fejtett ki. Először alkalmazott szántást, vetést és boronálást együttesen végző gépszelvényt, eredményesen kísérletezett talajjavítási módszerekkel is.

Izsó Miklós (1831-1875) szobrász

1840-től a sárospataki kollégium növendéke volt, majd a szabadságharcban való részvétele miatt bujdosnia kellett. 1851-56 között Rimaszombaton Ferenczy István kőfaragó legényeként, majd tanítványaként dolgozott. 1856-ban Pestre került, ahol fiatal írók, művészek támogatásával Bécsbe ment. Münchenben alkotta meg a Búsuló juhász című szobrát 1862-ben. Hazaérkezése után kortárs közéleti személyiségekről (Arany János, Egressy Béni, Fáy András) készített mellszobrokat, s a népéletből vett jeleneteket mintázott meg (Cigány Laokoon, Részeg ember, Ételhordó parasztasszony). Kiemelendőek kisplasztikái, zsánerszobrai, a táncoló parasztok sorozata. A magyar nemzeti-romantikus szobrászat kiemelkedő alkotója, az első európai rangú magyar szobrász (ld. Csokonai-emlékmű, 1867-1871).

Janus Pannonius (Csezmicei János) (1434-1472) humanista költő, prózaíró, pécsi püspök

Szlavóniai köznemesi családból származott. Neveltetéséről anyai nagybátyja, Vitéz János gondoskodott. 1447-től kezdve 11 éven keresztül Itáliában tanult. 1458-ban avatták doktorrá. Hazatérve Hunyadi Mátyás udvarába került. Váradi kanonok, majd pécsi püspök lett, a király személynökké, majd 1460-ban a királyné kancellárjává tette. 1460-ban követséget vezetett a pápához, ahonnan fölhatalmazást hozott Mátyásnak a magyarországi egyetem magalapítására (1465). Elkísérte Mátyást csehországi hadjáratára, 1469-1490 között szlavón báni méltóságot is viselt. Bár latinul is írt, mégis a magyar világi líra első kiemelkedő jelentőségű képviselője. (Búcsú Váradtól; Midőn beteg volt a táborban; Pannónia dicsérete; Egy dunántúli mandulafáról) Mátyás központosító törekvései miatt szembefordult a királlyal, 1471-ben részt vett az ellene irányuló összeesküvésben. Menekülés közben tüdőbetegségben meghalt.

Jászai Mari (1850-1926) színésznő

Tízéves korában Győrött pesztonkának állt, Bécsben és Pesten szolgáló volt, s markotányosnő a königgrätzi csatatéren. Első színpadi fellépéseként statiszta Székesfehérvárott, Hubai Gusztáv társulatánál. 1867-ben Budán játszott, majd 1872-ben a Nemzeti Színház tagja lett. Sikeres antik és klasszikus tragédiák hősnőiként, Shakespeare-drámák nőalakjaiként. Elsőként játszotta Antigonét, Jokasztét, Elektrát. Ezeket a szerepeket a kolozsvári szabadtéri színpadon is alakította. Játszotta Gertrudis, Lady Macbeth, Stuart Maria, Pármai Margit szerepét. Nagyszerűen szavalt, leggyakrabban Petőfi műveit adta elő. Cikkeket, novellákat és visszaemlékezéseket is írt. (Korai némafilmekben is játszott.)

Jászi Oszkár (1875-1957) szociológus, publicista

A Társadalomtudományi Társaság főtitkára, a Huszadik Század című folyóirat főszerkesztője. 1919 tavaszától külföldön élt, 1925-től az USA-ban volt professzor. A magyarországi polgári radikalizmus vezető személyisége volt. Az e témakörben írt műveinek egy része az elmúlt években Magyarországon ismét megjelent.

Jávor Pál (1902-1959) színész

Az 1930-40-es évek népszerű színpadi és filmszínésze. 1944-ben a nyilasok elhurcolták, 1946-57-ben az USA-ban élt.

Jedlik Ányos István (1800-1895) fizikus

Gimnáziumi tanulmányai végeztével, 1817-ben Pannonhalmán Szent Benedek rendjébe lépett. Győrben gimnáziumi tanár; ebben az időben kezdett érdeklődni az elektromosság iránt. Német folyóiratokat tanulmányozott, majd elkészítette a világ első kizárólag elektromágneses forgókészülékét, valamint megalkotta a szódavízkészítő gépet. 1831-től Pozsonyban tanított, az akadémián. 1839-ben pályázat útján a pesti egyetem a fizikai tanszékére került, 38 évig tanított itt. 1840-ben kísérletei, találmányai érdekében fejleszteni kezdte az egyetem szertárát. Az 1848-as szabadságharc során e szertár védelméért még puskát is ragadott; Buda ostroma alatt a műszereket az egyetem pincéjében élete kockáztatásával rejtette el. 1850-ben fizikai tankönyvet adott ki A súlyos testek természettana címen, a munkának azonban csak első része készült el. 1858-ban felfedezte a dinamó elvét, majd 1861-ben “egysarki villanyindítót”, azaz működő dinamót szerkesztett. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta, 1863-ban az egyetem rektora lett. Galvántelepeivel, korának legfinomabb optikai rácsaival és az ezek készítésére szolgáló rácsosztó géppel, a nagy kapacitású elektromos sűrítővel, s fényinterferencia kísérleteivel nevét külföldön is ismertté tette. Érdemeket szerzett a magyar műszaki nyelv fejlesztésében, elsőként írt magyar nyelvű egyetemei fizikatankönyveket.)

Jendrassik György (1898-1954) mérnök

Ganzról és róla nevezték el az általa megalkotott dízelmotort. 1942-től a Ganz-gyár vezérigazgatója volt. Nevéhez az egyik gázturbina megalkotása és még közel 80 szabadalom kapcsolódik. A gázturbina egyik magyar úttörőjének tartják, 1947-től Londonban élt.

Jókai Mór (1825-1904) író

Pozsonyban, Pápán és Kecskeméten tanult. Ügyvédi diplomája megszerzése után lapszerkesztőként dolgozott Pesten. Petőfi Sándorral - akihez szoros barátság fűzte - vezető szerepet játszott 1848 márciusában a pesti forradalom előkészítésében. Részt vett a 12 pont megfogalmazásában, majd a szabadságharcban. Debrecenben a Békepárt lapját szerkesztette. Világos után rövid ideig bujdosnia kellett. Később a fővárosban folytatta irodalmi tevékenységét. Elbeszéléseivel a szabadságharcra emlékezett (Forradalmi és csataképek, 1850.). Az ötvenes években írt történelmi regényei a legnépszerűbb íróvá tették. (Erdély aranykora, 1851., Török világ Magyarországon, 1852). Egyes művei a reformkor társadalmi küzdelmeit ábrázolják. (Egy magyar nábob, 1853. Kárpáthy Zoltán, 1854.). Az 1860-as évektől ismét bekapcsolódott a közéletbe. A Kisfaludy Társaság tagja, 1861-ben az Akadémia rendes tagja. 1861-től a politikai életben is részt vett. 1896-ban a főrendi ház tagja lett. 1876-ban a Petőfi Társaság elnökévé választották. Legismertebb alkotásai a kiegyezést követően keletkeztek. (A kőszívű ember fiai, 1870. Az aranyember, 1872. Rab Ráby, Fekete gyémántok, 1870.). Írásaiban mintegy 20 ezer szót használt.

József Attila (1905-1937) költő

A huszadik század egyik legnagyobb, legérzékenyebb és legszerencsétlenebb sorsú magyar költője. Életét végigkísérte a nélkülözés, a sehová sem tartozás és a depresszió, ám eközben igen termékeny és páratlanul magas színvonalú művészi pályát járt be. Legismertebb versei a Tiszta szívvel, a Tudod, hogy nincs bocsánat, a Dunánál, a Levegőt! ; az Altató, A hetedik, a Nagyon fáj, a Mama, a Születésnapomra. Anyjával és nővéreivel a Ferencvárosban, elképesztő nyomorban nőtt fel, sokszor tömegszállásokon laktak. 1910-12-ben nevelőszülőkhöz került vidékre. Iskolái alatt alkalmi munkákból próbálta fenntartani magát. Az I. világháború évei alatt születtek első versei. 1919-ben árva lett, nővére férje, aki a gyámja volt, kispapnak küldte tanulni. Hamarosan inkább hajósinasnak állt, majd Makóra került gimnáziumba. 1922-ben öngyilkossági kísérlete miatt eltanácsolták. Első verseskötete ugyanebben az évben jelent meg, a kor híres szegedi költője, Juhász Gyula támogatásával. 1924-ben a szegedi egyetemen francia-magyar szakon kezdte meg tanulmányait, de Tiszta szívvel című verséért hamarosan kicsapták. 1925-26-ban Bécsben tanult tovább, ahol megismerkedett az ottani magyar emigráns művészekkel. A következő évben Párizsban, a Sorbonne-on tanult. Hazatérése után országosan ismert költővé vált, de Babits Mihállyal való rossz viszonya miatt komoly elismerésre nem számíthatott. 1930-ban belépett az illegális kommunista pártba, de négy év múlva ideológiai okok miatt szakított a mozgalommal. 1930-35 között Szántó Judittal élt együtt, sokszor a nő tartotta el az állandó jövedelemmel sohasem rendelkező költőt. Rendszeresen idegbetegséggel, depresszióval küzdött, egy időben a freudi pszichoanalízistől várta gyógyulását. Rendszeresen járt szanatóriumokba is, de nem talált megnyugvást. Egy nővérénél tett balatoni látogatás során a vonat elé ugrott

Juhász Gyula (1883 - 1937) költő

Vallásos katolikus szegedi kispolgári családból származott, elődei kisiparosok voltak, apja postai távírótiszt. Ő maga gyenge testű, vézna, nagyon félénk fiúként nőtt fel, ifjúsága olvasással, ábrándozással telt el. Papokhoz járt iskolába, és pap szeretett volna lenni. Még gimnazista volt, amikor apja meghalt. Tizenkilenc éves korában rokoni támogatással beiratkozott a budapesti egyetemre magyar-latin szakos tanárjelöltnek. Az egyetemen nagyon jó társaságba került, hamarosan összebarátkozott Babits Mihállyal és Kosztolányi Dezsővel, 1905-ben megismerkedett Adyval. Diplomaszerzés után azonban eldugott, kis vidéki gimnáziumokban kellett tanítania. Ekkor kezdődött idegbaja, örökké kínzó fejfájása, már foglalkoztatta az öngyilkosság. 1907-ben Szegeden jelent meg első verseskötete. Időközben Nagyváradra került helyettes tanárnak, részt vett A Holnap szerkesztésében, és mint a nagy hatású A Holnap antológia egyik költője, Adyval és Babitscsal együtt országos hírű lett. Nemsokára megindult a Nyugat is, amelynek kezdetétől fogva munkatársa volt. 1919-ben újra otthon volt Szegeden, és fontos társadalmi feladatokat vállalt, s emiatt elvesztette később tanári állását. A húszas években elhalkult költészete, pedig kapott elismerést: helyzete a Nyugatnál stabil volt anyagi gondjai nem voltak, hiszen háromszor is részesült Baumgarten-díjban, amely tisztességes életszínvonalat biztosított. Pesszimizmusa egyre növekedett. A magánélet boldogságában sohasem volt része, és ifjúkora óta újra meg újra el akart futni az élettől. A bánat költője volt, és végül sikerült megölnie magát.

Julianus barát (?-~1237) domonkos rendi szerzetes

IV. Béla megbízásából 1235 tavaszán négy társával elindult megkeresni a hajdani őshazában maradt magyarok leszármazottait. 1236 decemberében egyedül ért célba. Az általa Ethylnek (Volga) nevezett folyó mentén élő népekkel megértették egymás beszédét. 1237-ben másodszor is útnak indult, de a tatárok előrenyomulása miatt vissza kellett fordulnia. Mindkét útról írásos beszámolót készült a pápa számára. Az úti jelentések 1745 és 1842 óta ismertek, fontos adatokat tartalmaznak a magyar népre, a korabeli Kelet-Európára és a mongolokra vonatkozóan. Julianus szobra a budai Várban található.

Kádár János (1912-1989) politikus

Kommunista politikus, több mint harminc éven át az ország első számú vezetője, a magyar történelem egyik legvitatottabb alakja volt. 1956 és 1988 között gyakorlatilag ő határozta meg a magyar politika alakulását. Csermanek János néven született, 1918-ig nevelőszülőknél élt, majd iparostanoncnak állt. Irodagép-műszerészként dolgozott, mikor 1930-ban belépett az illegális kommunista pártba, ahol különböző tisztségeket vállalt. Emiatt rendszeresen rendőri zaklatásnak volt kitéve, 1933-ban két év börtönre ítélték. A börtönben részt vett egy éhségsztrájkban, ezért a szigorúbb szegedi Csillagbörtönbe szállították, ahol megismerkedett Rákosi Mátyással. A II. világháború alatt a kommunista párt egyik vezető alakja volt, a szervezet 1943-as feloszlásáig. 1944-ben Tito partizánjaihoz utaztában tartóztatták le a határon, de hamarosan megszökött. Budapest szovjet megszállása után a főváros rendőrfőkapitánya lett. 1945 és 51 között parlamenti képviselő volt, és komoly szerepet vállalt a szociáldemokrata és kommunista pártok egyesülésének megszervezésében. 1948-ban belügyminiszterré nevezték ki, részt vett a Rajk-per megszervezésében. 1951-ben azonban őt is letartóztatták, vallomásra bírták (a vád szerint '43-as pártfeloszlatást, mint imperialista kém hajtotta végre), és életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték. 1954-ben szabadult, és ekkortól ismét viselhetett tisztségeket a pártban. Az 1956-os forradalom idején előbb a párt vezetőjévé választották, majd október 30-án részt vett az MSZMP megalakításában. Államminiszteri címet kapott a Nagy Imre-kormányban, de november 1-jén eltűnt Budapestről. Nov. 4-én Ungváron találkozott Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkárral, aki őt bízta meg az ország vezetésével. Még ezen a napon megalakította ellenkormányát, majd szovjet katonai kísérettel visszatért a fővárosba. Ekkortól irányította az országot és a forradalom utáni megtorlást, amelynek során több száz embert végeztek ki. 1958-ban hozzájárult Nagy Imre volt miniszterelnök és társai halálos ítéletéhez. 1963 után látványos engedményeket tett - ez volt az úgynevezett kádári konszolidáció. 1968-ban - szovjet nyomásra - parancsot adott a magyar csapatok csehszlovákiai bevonulására. Hatalmas hitelek felvételével sikerült a 60-as évek végén látványosan emelni az életszínvonalat, és engedékenyebb, némileg külön utat járó politikája révén Magyarország lett a "legvidámabb barakk" a szovjet blokkban. 1985-től a párton belül megindultak az első kísérletek eltávolítására, de utolsó tisztségéről csak 1989-ben váltották le. Néhány héttel Nagy Imre újratemetése után halt meg.

Kálmán Imre (1882-1953) zeneszerző

A bécsi operett magyaros elemekkel ötvözött ágának képviselője (Csárdás királynő, Marica grófnő).

Kálti Márk (XIV. századi krónikaíró)

Neve összekapcsolódott a Bécsi Képes Krónika néven ismert magyar krónikával. Ezt az írói nevet nem használta sem ő maga, sem a művet felhasználók. Egy XVI. századi kutatás azonosította személyét egy Károly Róbert idején élt pappal, Kálti Mihály fiával, Márkkal, aki vízivárosi plébános, szerémi prépost, majd székesfehérvári kanonok volt. A XIV. század közepéig megírt történeti feljegyzésekből állított össze egy egységes, bő terjedelmű krónikát Chronica de gestis Hungarorum (Krónika a magyarok tetteiről. A krónika ránk maradt kódexe kiállításában a kor magyar művészetének kimagasló alkotása, amit I. Lajos királyunk a francia uralkodó számára készíttetett. Elnevezését (Bécsi Képes Krónika) onnan kapta, hogy 1933-ig Bécsben őrizték, és összesen 99 művészien festett iniciáléval, és 39 miniatúrával ékesítették.

Kandó Kálmán (1869-1931) mérnök

A műegyetemi évek után 1892-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet. Párizsban dolgozott, majd 1894-ben Mechwart András hívására hazajött, és a Ganz Danubius Rt-hez került, melynek később vezérigazgatója lett. Kandó nevéhez fűződik az indukciós motorok gyártásának meghonosítása. 1896-ban a villamos vontatással kezdett kísérletezni. 1898-ban a Ganz-gyár megbízásából Olaszországban egy 100 km-es szakaszon megvalósította háromfázisú nagyfeszültségű vasút-villamosítási rendszerét. (Val Tellina, 1902.). Ez volt Európa első villamosított vasúti fővonala és a világ első nagyfeszültségű (3000 voltos) váltakozó árammal villamosított vasútvonala. Megvették a Ganz-Kandó szabadalmait, és mind az új gyár vezetését, mind a további mozdonyok tervezését Kandóra bízták. A genovai öböl melletti Vado Ligure-i gyárban összesen több mint 700 Kandó rendszerű mozdony készült, az utolsó háromfázisú vonal 1976-ig volt üzemben. 1915-ben, Olaszország hadba lépésekor Kandó hazatért. Itthon is a vasutak villamosításával foglalkozott, valamint kidolgozta a fázisváltós rendszert is.

Kapisztrán János (1386-1456) itáliai ferences szerzetes

1416-ban lépett be a szerzetesrendbe, melynek megreformálásában is részt vett. Működött mint vándor prédikátor, mint pápai követ és inkvizítor. Főleg a huszitizmus elleni harc és a keresztes hadjárat propagálása volt a célja. 1455-ben a magyar főpapok és az országnagyok hívására Magyarországra jött. 1456 áprilisától a magyar ferencesekkel együtt főleg a déli megyékben lelkesített a keresztes hadjáratban való részvételre. Kereszteseivel csatlakozott Hunyadi Jánoshoz, és részt vett a Nándorfehérvári csatában (1456). A győzelem után két hónappal halt meg.

Karácsony Sándor (1891-1952) pedagógiai szakíró

1942-től a debreceni tudományegyetem professzora. Pedagógiai-filozófiai rendszere s az ezt kifejtő művei nagy hatással voltak a magyarországi tanárságra és kulturális életre. Híres művei: A magyar észjárás (1939), A könyvek lelke (1941), Ocsúdó magyarság (1942). A szocialista pedagógiai szemlélet hívei erősen bírálták tanait, amelyeket objektív idealistának és vallásosnak titulálták, a csak a rendszerváltás után kerültek ismét előtérbe értékes gondolatai.

Karinthy Frigyes (1887 - 1938) író

Budapesti kispolgári család fia volt; érettségi után humán műveltsége ellenére a természettudomány izgatta, ezért előbb fizika-matematika szakos bölcsész - majd orvostanhallgató lett. Egyiket sem fejezte be, de szerzett annyi ismeretet, hogy idővel írótársai között ő tudott legtöbbet a modern természettudományokról. Egyetemista korától már részt vett az irodalmi életben, Kosztolányi Dezső és Füst Milán mindvégig a legjobb barátja volt. Újságíró lett, és az is maradt haláláig. Elkészült diákkori emlékeinek kitűnő novella- és karcolatgyűjteménye, a Tanár úr kérem. Egy sajátos műfajjal jelentkezett: az irodalmi paródiával. Az Így írtok ti egy csapásra híressé tette. Ezekben a parodizált versekben és prózákban találó kritikát mond az egyes költők és írók stílusáról, módszereiről. Később már irodalmi kitüntetésnek számított, ha Karinthy valakit kiparodizált. Ilyen módon eleve elkönyvelték humoristának, és ő vállalta is, mert összehasonlíthatatlan humora volt, de azért is, mert ebből meg lehetett élni, és világéletében anyagi gondokkal küzdött. Humora vitte a kabaréhoz is. Az első világháború éveiben figyelme erősebben fordult a politika felé. Rendíthetetlen pacifista volt, várta a polgári forradalmat. 1918-ban ott is áll a forradalom mellett. De 1919-ben nem értette a proletariátus küzdelmének lényegét. Haladó, baloldali polgár volt és maradt: a tanácsköztársaságtól visszahúzódott. A húszas és még inkább a harmincas években egyre erőteljesebben ábrázolta szépirodalmi műveiben az emberben rejtező eredendő gonoszságot, már-már a fasizmus embertelenségeit vetítette előre, amelyeket már nem ért meg. Később meghirdette az Új Enciklopédia szükségességét, amely ugyanúgy tisztázná a század fogalmait, mint a hajdani franciáké a XVIII. századét. Regényei és novellái egyik fő témája a férfi és nő kibékíthetetlen harca. A lírai költő újra csak a végső években jelentkezett, holott az volt kezdettől fogva. A Nem mondhatom el senkinek című kötet 1930-ban jelent meg, az Üzenet a palackban pedig halála évében (1938). Negyvenkilenc éves volt, amikor agydaganat támadta meg. (Utazás a koponyám körül) A műtét után két évvel, nyaralás közben Siófokon váratlanul meghalt.

Kármán Tódor (1881-1963) mérnök

A Műegyetemen tanult, majd Göttingenben, és Aachenben dolgozott, 1930-tól pedig az USA-ban élt. Az aerodinamika egyik legkiválóbb művelője volt, az áramlástanban nevét viseli a Kármán-féle örvénysor. A hangsebességen túli repülés műszaki problémáinak első megoldója, a rakétatechnika kiemelkedő úttörője. A Nemzetközi Asztronautikai Akadémia igazgatója volt. Nagyszámú nemzetközi kitüntetés és az USA legmagasabb tudományos kitüntetésének tulajdonosa, 29 egyetem és főiskola díszdoktora volt. Nevét ma a Holdon és a Marson is kráter őrzi. Szobra a Városligetben áll.

Károli Gáspár (1529-1591) bilbliafordító, református prédikátor

Wittenbergben és Svájcban tanult. 1556-ben hazatért, és 1559-től haláláig lelkipásztor volt Göncön. 1564-től esperesként vezette a később püspökséggé szervezett északkeleti vidéket. 1586-ban fogott hozzá - segítőtársakkal - a Biblia fordításához, a teljes szöveg 1590-ben jelent meg 700-800 példányban. Művét - a nyomtatás helyéről - vizsolyi bibliaként is nevezik. Azóta több mint 100 kiadást ért meg, s évszázadokon át nagy hatást gyakorolt a magyar nyelvű egyházi irodalomra, a világi költészetre és szépprózára is. Irodalmi nyelvünk fejlődésében a Károli - Biblia segítette elő az e-ző nyelvjárás elterjedését a korábbi i-zéssel szemben..

Károlyi Sándor (1668-1743) Szatmár vármegye főispánja, kuruc generális

1703-ban Dolhánál szétverte az első kuruc parasztcsapatokat, de sikertelen bécsi útját követően Csatlakozott II. Rákóczi Ferenchez, aki bizalmába fogadta, generális főstrázsamesterré, altábornaggyá (1704), tábornaggyá (1705), majd a Tiszántúl vezérlő generálisává nevezte ki, birtokadományokban részesítette. 1710-ben a kuruc hadak főparancsnoka lett. A Dunántúlon, Erdélyben és a Tiszántúlon harcolt. 1705-ben szenátor lett, az ónodi országgyűlésen támogatta a trónfosztást. A romhányi csatavesztés után hajlott a Habsburgokkal való megegyezésre, 1711. ápr. 30-án a fejedelem felhatalmazása nélkül, annak távollétében letette a fegyvert, és aláírta a szatmári békét. III. Károly a békekötés létrehozásáért grófi címmel jutalmazta. 1723-ban titkos tanácsos és lovassági tábornok, 1734-ben a tiszántúli részek fő hadi parancsnoka lett. 1741-ben tábornaggyá nevezték ki. Szatmár megyei birtokairól református magyar jobbágyait elűzte, 1712-től sváb parasztokat telepített helyükre.

Kassák Lajos (1882-1953) költő

Író, festő, a magyar avantgárd egyik vezető képviselője volt. A Tett, majd a Ma című aktivista folyóiratok alapítója, az 1918-19-es forradalmak résztvevője. A két háború között síkkonstruktivista műveket festett, szerkesztette a Munka című lapot.

Katona József (1791-1830) író

Kecskeméten, Szegeden és Pesten járt iskolába. Ügyvédként dolgozott 1820-ig, ezután ügyész, majd 1826-tól főügyész lett Kecskeméten. 1811-től színdarabokat fordított, átdolgozásokat készített (német lovagdrámák); 1812-ben színésznek állt, önálló - történelmi témájú - színpadi műveket is írt. Fő művét, a II. András korában játszódó Bánk Bánt az Erdélyi Múzeum drámapályázatára írta. Nemzeti drámánk diadalútja csak a szerző halála után kezdődött. Először 1833-ban Kassán került színre, irodalmi értékeire Arany János (1858) és Gyulai Pál hívta föl a figyelmet. Katona József 1821-ben adta közre tanulmányát a magyar drámairodalom kibontakozásának akadályairól. Befejezetlenül maradt utolsó munkája Kecskemét történetével foglalkozik.

Kazinczy Ferenc (1759-1831) író

Birtokos nemesi családban született, Sárospatakon tanult, majd törvénygyakorlatot folytatott. Kapcsolatba került a szabadkőműves mozgalommal, a szervezet tagja lett. 1784-ben Abaúj vármegye aljegyzője, majd a jozefinizmus híveként 1786-tól a kassai tankerületben iskola-felügyelő volt. 1788-ban Batsányi János és Baróti Szabó Dávid közreműködésével megindította a magyar felvilágosodás első folyóiratát, a Magyar Museumot, 1790-ben már egyedül jegyzi az Orpheus c. lapot. 1794-ben csatlakozott a magyar jakobinus mozgalomhoz, ezért letartóztatták, először halálra, majd várfogságra ítélték. Hat és fél évi rabságát Fogságom naplója címmel örökítette meg. Kiszabadulása után birtokain gazdálkodott. Széphalmon épített otthonából szervezte az irodalmi életet és a nyelvújítási mozgalmat. Írótársaival folytatott levelezését később huszonhárom kötetben adták ki. 1830-ban az MTA tagja lett. Epigrammái (Tövisek és virágok, 1811), valamint a kortörténeti dokumentumként is fontos önéletrajza (Pályám emlékezete, 1828) mellett kiemelendőek - Helvetius, Holbach, Rousseau, Voltaire, Gessner, Goethe, Klopstock, Lessing, Wieland műveinek - fordításai.

Keleti Márton (1905-1973) filmrendező

Népszerű, nagy közönségsikert arató filmek készítője volt.(Erkel, Hattyúdal, A tizedes meg a többiek stb.)

Kempelen Farkas (1734-1804) műszaki alkotó

Mária Terézia fontos megbízatásokkal látta el: kormánybiztosként a Bánság betelepítésének megszervezését irányította. Vízkiemelő szivattyút szerkesztett a pozsonyi várba és a budai egyetemre, ő tervezte a pozsonyi hajóhidat, a budai Várszínházat, irányította a budai vár építkezéseit. Beszédutánzó gépet, és írógépet is szerkesztett vakok számára. Mária Terézia kérésére alkotott egy sakkozógépet, amely egy szerkezetbe bújtatott kiváló sakkozó irányításával játszott. Állítólag még Napóleonnal szemben is sakkozott a “török”.

Keresztury Dezső (1904-) költő

Irodalomtörténész, műfordító, parasztpárti politikus, az Eötvös - kollégium tanára (1936-tól), majd igazgatója (1945-48), vallás- és közoktatásügyi miniszter (1945-47) volt. Jelentősek Arany Jánossal kapcsolatos kutatásai.

Kéri Borgia Ferenc (1702-1768) fizikus, csillagász, egyetemi tanár

A nagyszombati egyetem rektora volt, tanított teológiát, történelmet és csillagászatot is magába foglaló “phisycá”-t. Csillagászati műszereit maga készítette, 1736-ban latin nyelvű munkát adott ki az üstökösökről. 1751-ben megkezdték a nagyszombati egyetem csillagvizsgálójának berendezését

Kernstock Károly (1873-1940) festő

Az Iparművészeti Iskolában, 1892-től Münchenben Hollósy Simonnál, 1893-95-ben a párizsi Julian Akadémián tanult. 1896-ban hazatért és három évig a Benczúr-mesteriskola növendéke volt. Korai életképei (Agitátor, 1897; Hajóvontatók, 1897) a magyar kritikai realizmus jellemző termékei. A nagybányai festők hatása alá kerülve a realista ábrázolás plein air lehetőségét kereste (Szilvaszedők, 1901). 1906-os párizsi tanulmányútja után megváltozott stílusa, nagyméretű, dekoratív kompozíciókat, stilizált, formát és vonalat hangsúlyozó posztimpresszionista képeket festett (Lovasok a vízparton, 1910), 1907-től a Nyolcak egyik vezetőjeként az új festői törekvések egyik élharcosa. Ady barátja, a radikális értelmiség jellegzetes képviselője. 1911-ben a Schiffer-villa, 1912-ben pedig a debreceni vármegyeháza számára festett dekoratív üvegablakokat, s ugyanebben az évben készült el Ősvadászok c. falfestménye is. 1919-ben emigrált, 1926-ig Berlinben tartózkodott. Ekkor visszatért Magyarországra. Budapesten s főként Nyergesújfalun élt. Ez időben festette Utolsó vacsora c. expresszionista művét és naturalisztikus tájképeit. Élete utolsó szakaszának munkássága az etruszk festészet hatását tükrözi (Szép Heléna elrablása, 1933; Sírbatétel, 1934). Jelentős rajzművészete is, rézkarcokat is készített. Előadásai és cikkei gyakran jelentek meg a művészeti és napilapokban. Művei túlnyomó részben a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában vannak

Kézai Simon (XIII. sz.) krónikaíró, az első név szerint ismert magyar történetíró

Feltehetőleg köznemesi származású volt, és itáliai egyetemen tanult. IV. László udvari papjaként és jegyzőjeként működött. Művét, a Gesta Hungarorumot (A magyarok viselt dolgait) 1282-1285 között írta. Az Árpádok udvarában A XI. századtól folyamatosan följegyzett gesták egyesítésével és továbbírásával egységes történeti munkát alkotott. A magyar nép történetét a hunok történetével kezdte, a két nép nála közös őstől származik.

Kinizsi Pál (~1446-1494) temesi ispán, alsó-magyarországi főkapitány, hadvezér

A hagyomány szerint molnárlegényből emelkedett vitézsége által magasra. Magyar Balázs egyik alvezéreként tűnt fel az 1468-as morva hadjáratban. Ezután Hunyadi Mátyás több hadjáratában részt vett. 1483 után Nagyvázsonyban gótikus stílusú pálos kolostort alapított, palotája reneszánsz stílusban épült. Mátyás halála után II. Ulászló pártjának egyik vezére lett, s 1490-ben legyőzte Corvin Jánost. 1491-ben visszafoglalta Miksa római királytól Veszprémet és Szombathelyt. 1492-ben újabb sikereket ért el a török ellen, majd a fosztogató "fekete sereg" maradványai verte szét. Kiváló hadvezéri képességei mellett kegyetlenségéről is híres.

Kisfaludy Károly (1788-1830) író

Kisfaludy Sándor öccse. Tanulmányait megszakítva katonának állt; a napóleoni háborúkban harcolt, kinevezték hadnaggyá. A megkövetelt szigorú fegyelem miatt 1811-ben lemondott rangjáról, és hazatért. Bécsbe ment, hogy festészetet tanuljon a művészeti akadémián. Főleg színházba járt, ezért az akadémiáról kimaradozott; 1813-ban kitanulta a rézmetszést. 1817-ben Pestre költözött, ahol a festészet mellett drámaírással is foglalkozott. Első színházi sikerét 1819-ben A tatárok Magyarországon című drámájával aratta. Több szomorújáték mellett vígjátékot is írt (A kérők, 1820). Auróra címen szépirodalmi zsebkönyvet indított 1822-ben. Munkatársai a fiatal romantikus írónemzedék tagjai közül kerültek ki, ők Kisfaludyt tekintették vezérüknek. Az Aurórában jelentek meg balladái, novellái és kisebb elbeszélő költeményei. A zsebkönyv körül új szélesebb olvasóközönség szerveződött; az Auróra-kör tette Pestet irodalmi központtá (Tatárok Magyarországban, Ilka, Stibor vajda, Széchy Mária, A pártütők, Kemény Simon, Mohács).

Kisfaludy Sándor (1772-1844) költő

Kisfaludy Károly bátyja. Győrött és Pozsonyban az akadémián filozófiát és jogot tanult. 1783-1796 között Bécsben testőr lett. Az 1795-ben ismerte meg Szegedy Rózát, hozzá írta Himfy szerelmei című versciklusát. 1799-ben otthagyta a katonaságot, és feleségül vette Szegedy Rózát. A Balaton környéki várakról írt verses regéiben a romantika jegyei jelennek meg. Részt vett az 1809. évi utolsó nemesi fölkelésben, s megírta annak történetét. Drámaíróként a magyar nemességet dicsőítette. Azzal is pártfogolta a magyar színjátszást, hogy jelentékenyen támogatta a balatonfüredi színház fölépítését. Kazinczy Ferenc nyelvújító mozgalmával szembefordult, 1820-tól - Sümegen élve - a pesti polgárosodó irodalmi mozgalomtól fokozatosan elszigetelődött (Napló és francia fogságom, Csobánc, Tátika, Somló, Regék a magyar előidőkből).

Klebersberg Kunó (1875-1932) politikus

Az ún. Horthy - rendszer kiemelkedő kulturpolitikusa, belügy- és közoktatásügyi miniszter (1922-31); minisztersége alatt tanügyi reformot vezettek be, létrehozták a bécsi, berlini, római magyar intézeteket. Bethlen Istvánnal együtt a Nemzeti Egyesülés Pártjának megszervezője (1919).

Kodály Zoltán (1882-1967) zeneszerző

Magyarországon életében egy zeneszerző sem kapott akkora elismerést, mint ő. Neve azonban valószínűleg tovább fog fennmaradni a zenepedagógia megújítójaként, mint zeneszerzőként: a Kodály-módszerrel a világ számos pontján tanítják zenére a gyermekeket. 1906-ban egyszerre szerzett diplomát Budapesten magyar-német szakon és a Zeneakadémián. 1905 és 1925 között rendszeresen járta az országot, népdalokat gyűjtött. Bartókkal ellentétben csak a magyar nyelvterület dalai iránt érdeklődött. 1907-től tanított a Zeneakadémián. Zeneszerzőként 1910-ben futott be I. vonósnégyes című művével. Világhírűvé az 1923-ban készült Psalmus Hungaricus tette. Szintén nagy figyelmet keltett 1926-ban a Háry János színpadra vitelével. Zenepedagógusként múlhatatlan érdemei vannak. Kodály révén vezették be a magyar felsőoktatásban a népzenekutatás oktatását. 1925-től kezdett gyerekek oktatásával foglalkozni, munkásságának második felében kórusművek mellett elsősorban zenepedagógiai értekezéseket írt. 1942-ben, 1952-ben és 1957-ben kerek születésnapjai alkalmából három különböző rezsim ünnepelte és szervezett tiszteletére országos rendezvénysorozatot. 1946-49-ben a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, később pedig a Nemzetközi Népzenei Tanács és a Nemzetközi Zenepedagógiai Társulat elnöke volt. Az elmúlt évtizedekben az iskolások a világ számos országában az ő módszerével sajátították el az énekórák tananyagát. Kodály pedagógiai módszere a magyar népdalok pentaton hangrendszerére épült, úgy vélte, erről a kiindulási pontról a legkönnyebb elsajátítani a zenélés művészetét. Küldetésének tekintette, hogy minél több ember tudjon legalább alapszinten zenélni. Neki köszönhető a huszadik század második felének nagy magyar kórusmozgalma.

Kodolányi János (1899-1969) író

Ifjúkorát családi tragédiák mérgezték, rossz életérzését fokozta, hogy enyhén nyomorék volt: nem nagyon púpos, de mégis púpos; nem nagyon sánta, de mégis sánta, tehát felettébb előnytelen megjelenésű. Életkörülményei úgy hozták, hogy egy olyan vidéken - az Ormánságban - ismerte meg tüzetesen a falusi élet gondjait, ahol egyrészt még megmaradtak a feudális gazdasági-társadalmi viszonyok, ahol nagyon sok ősi hagyomány még elevenen élt a nép körében, ahol talán a legjobban ritkította a lakosságot az egykézés, másrészt ahol szemlélhető veszedelem volt a német előretörés. Nem volt párttag, de ebben az időben marxistának vallotta magát. Korai és azonnal feltűnést keltő regényei (Szép Zsuzska, Börtön, Kántor József megdicsőülése) baloldali érzelmű, forradalmi indulatú, keményen naturalista írónak mutatják. A húszas évek második felében írt műveiben saját emlékek alapján ábrázolja a magyar középosztályt (Szakadékok, Akik nem tudnak szeretni, Futótűz, és korai éveinek talán legkitűnőbb regénye, a Feketevíz). A húszas években írt regények és drámák témavilága újra meg újra visszatér, egyre tragikusabban, s végül is - már a felszabadulás után - áll össze nagy társadalmi regénnyé, a Boldog békeidőkben. Nagy történelmi regényeiben felidézte a magyar nép egyik legnagyobb múltbeli veszedelmét, a tatárjárást. (Vas fiai, Boldog Margit, Julianus barát) Még mélyebben szállt le a nemzeti múltba az Emese álma című, a honfoglaló magyarság korában játszódó trilógia megjelent két kötetében (a harmadik részt is megírta, de az elkallódott a háború veszedelmei közt). Ezt az ősi magyarságot idéző korszakát zárja Pogány tűz című érdekes drámája (1944). Ebben az időben Kodolányi már a pillanatnyilag diadalmas fasizmus ünnepelt írója volt. A felszabadulás után megírta a Jehuda bar Simon című, megragadó szépségű kisregényt, majd élete egyik főművét. (Az égő csipkebokor).

Kolozsvári Márton és György (XVI. század második fele) szobrász testvérpár

Valószínűleg 1360-1365 között készítették Futaki Demeter nagyváradi püspök megrendelésére Szt. István és Szt. László király, valamint Imre herceg bronzszobrait. 1390-ben állították fel ugyancsak Váradon, a székesegyház előtt Szt. László lovas szobrát. Ezeket az alkotásokat ma csak leírásokból ismerjük. 1660-ban, Nagyvárad török kézre kerülésekor megsemmisült valamennyi. Egyetlen fennmaradt remekművük az ismeretlen módon Prágába került Szt. György lovas szobor, mely 197 cm magas, és a háromdimenziós kompozíció egyik első példája.

Kolozsvári Tamás (XV. század első fele) festő

Leghíresebb táblaképei a garamszentbenedeki szárnyas oltár 8 táblája, melyet 1427-ben fejezett be. A művész valószínűleg kolozsvári származású, a táblaképeket Budán rendelték meg tőle. A Zsigmond - kori Budán olyan műhely létezhetett, amely európai színvonalon álló külföldi, és hazai mesterekkel dicsekedhetett. A bécsi egyetem anyakönyvében 1413-ban szerepel egy Kolozsvári Tamás nevű diák. A kettő azonosítását még nem sikerült bebizonyítani, de Bécsben számos fafaragók, táblafestő tanult.

Konkoly - Thege Miklós (1842-1916) csillagász

1861-ben, Berlinben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1869-ben Ógyallai birtokán csillagvizsgálót épített, amelyet három évtizeddel később a magyar államnak adományozott. 1890-ben az országos Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet igazgatója lett. Vezetése idején szervezték meg a prognózisszolgálatot, és ekkor adták ki az első térképes időjárás-jelentést. Jeles műszerszerkesztő volt, és értékes eredményeket ért el az asztrofizikában és a csillagászati fényképezésben. Sokat tett a magyar meteorológiai hálózat megszervezéséért. Többek között ő kezdte meg az időjárás-előrejelzés távirati terjesztését az országban. Műszerei egy részéből alakult meg a mai Széchenyi-hegyi akadémiai csillagvizsgáló (Az ó-gyallai csillagda leírása, Bevezetés a fotografozásba). Főként asztrofizikával, üstökösök, meteoritok és állócsillagok színképelemzésével foglalatoskodott.

Koós Károly id.(1883-1977) erdélyi magyar építész

Festő, grafikus, író, politikus volt. Az erdélyi magyar politikai és művészeti élet egyik vezető személyisége az 1920-as évektől. Az Erdélyi Szépmíves Céh megalapítója, az Erdélyi Helikon című lap szerkesztője. Építészeti (zebegényi katolikus templom, sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum) és grafikai (népballada - illusztrációk) munkásságában a népművészet és a történeti építészet elemeinek felhasználásával szecessziós jellegű nemzeti stílust alakított ki. Jelentős szak- és szépíró (Az országépítő, Varjúnemzetség, Kalotaszeg).

Korabinszky János Mátyás (1740-1811) szerkesztő

1773-tól a Pressburger Zeitung szerkesztője volt. Széchényi Ferenc támogatásával adta közre 1786-ban az ország földrajzi, történeti és közgazdasági lexikonát. Több már értékes kézikönyv összeállítása is a nevéhez fűződik.

Korányi Frigyes (1827-1913) orvos

A márciusi ifjak egyike, 1848. március 15-én beszédet mondott az egyetem orvosi karán. A szabadságharcban honvédorvosként szolgált. A szabadságharc leverése után hosszabb időre internálták. A bécsi sebészeti klinikán 1851-ben avatták orvos-sebészdoktorrá. 1852-től Nagykállón orvos, majd 1861-ben Szabolcs vármegye főorvosa lett. 1864-ben Pesten a tífusz fiókkórház, majd a Rókus Kórház idegbeteg osztályának vezetője volt. 1866-ban kinevezték a belgyógyászat tanárává, és megszervezte az I. belklinikát. Ő teremtette meg Magyarországon a modern belgyógyászati klinikai oktatást. Megalapozta a tuberkulózis elleni hazai küzdelmet. Részt vett az egészségügyi reformintézkedések kidolgozásában, bevezette a vegyi, laboratóriumi és röntgenvizsgálatokat. Hosszú időn át elnöke volt az Országos Közegészségügyi Tanácsnak, tagja volt az Igazságügyi Orvosi Tanácsnak. Szorgalmazta a gyógyfürdők fejlesztését.

Korányi Sándor (1866-1944) orvos

Korányi Frigyes fia, oklevelét Budapesten szerezte 1888-ban. 1889-től gyakornok, majd adjunktus volt apja klinikáján. Ideggyógyász, belgyógyász professzor. 1907-től a Tudományegyetem professzora. Több egyetem is díszdoktorrá választotta. A vesebetegségek kiváló szakértője volt, aki a gyógyászatban elsők között hangoztatta a fizikai-kémiai módszerek fontosságát. Apjához hasonlóan a tbc elleni küzdelem egyik vezéralakja volt. A tuberkulózis nagy megbetegedési arányszámát a lakosság rossz életviszonyaival magyarázta. Iskolaalapító tudós volt, akinek modern szemléletmódja évtizedekre meghatározta a magyar belgyógyászat fejlődését. Az elsők között alkalmazta a fizikai-kémiai módszereket az orvostanban.

Kornfeld Móric báró (1882-1967) nagybirtokos

Kornfeld Zsigmond fia, 1905-től a Ganz-gyár egyik vezetője, később a Weiss Manfréd Művek egyik igazgatója volt. 1927-ben hozta létre a Magyar Szemle Társaságot. 1944-ig felsőiregi birtokán, utána külföldön élt.

Korponai Jánosné (Géczy Julianna) (1690 k.-1714) A “lőcsei fehér asszony”

A Rákóczi-szabadságharc idején állítólag elvette Andrástól, a vele bizalmas kapcsolatban lévő kuruc tábornoktól Lőcse városkapujának kulcsait, és 1710. febr. 13-án az éj leple alatt beengedte a labancokat a városba, azzal a reménnyel, hogy férje birtokait, melyeket a kurucok konfiskáltak, jutalomként visszakapja. 1712-ben kuruc-pártisággal vádolták meg. Állítólag a Rákóczitól és Bercsényitől származó leveleket nem juttatta a kuruc táborba, hanem jutalom reményében értesítette gróf Pálffy Jánost, de közben rábukkant néhány sorra, mely apjára nézve kompromittáló adatokat tartalmazott, és megsemmisítette azokat. Ezért börtönbe vetették. Háromévi raboskodás után a kurucokkal való feltételezett kapcsolatai tisztázása miatt kínvallatásnak vetették alá, majd 1714. szept. 22-én halálra ítélték. Az ítéletet Győr város főterén három nap múlva végrehajtották.

Kossuth Lajos (1802-1894) politikus

Ügyvédi diplomát szerzett. Az 1832-36-os országgyűlésen, a távollévő főrendek követeként vett részt. Az Országgyűlési Tudósítások szerkesztője, az országgyűlés berekesztését követően munkáját Törvényhatósági Tudósítások címmel folytatta. Lázító írásai miatt 1837-ben letartóztatták, négyévi börtönre ítélték. A börtönben angol közgazdaságtant, latin, német, francia és angol nyelvet tanult. 1841-ben a Pesti Hírlap szerkesztője lett. 1844-ben megalapította a Védegyletet, melynek igazgatója lett. 1846 tavaszán a galíciai események hatására drámai hangú - betiltott - cikkekben (Késő!; Úrbéri viszonyok) állami kárpótlással történő örökváltságot, és közteherviselést követelt. 1848-ban döntő szerepe volt a polgári átalakulást rögzítő “áprilisi törvények” megfogalmazásában és megszavaztatásában. A Batthyány-kormány pénzügyminisztere, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke volt. 1849. április 14-én az országgyűlés a Függetlenségi Nyilatkozatot megszavazásakor Kossuthot kormányzó-elnökké választotta, és kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. A világosi fegyverletétel után Kossuth és kísérete emigrált. Törökország után Angliában, majd Egyesült Államokban népszerűsítette a független polgári Magyarország ügyét. Az egyenrangú dunai népek demokratikus államszövetségét tervezte, ellenezte a kiegyezést. Haláláig Torinóban élt.

Koszta József (1861-1949) festő

A Munkácsy-tradíciót folytató ún. alföldi irányzat egyik legjelentősebb képviselője. 1882-83-ban a bécsi akadémián, majd a következő években a budapesti Mintarajz tanodában Lotz Károly és Székely Bertalan növendéke volt. 1891-ben ösztöndíjjal Münchenbe ment. Itt kezdte festeni Mátyás és Beatrix c. képét, amelyet később a Benczúr-mesteriskolában is folytatott. 1897-ben Hazatérő aratók c. paraszti témájú életképével a Műbarátok ösztöndíját nyerte el. 1899-1902-ig Rómában, Párizsban és Nagybányán dolgozott, 1900-ban Párizsban kiállított művével Mention honorable-t nyert. 1906-ban Fraknói-ösztöndíjat kapott. 1907-ben festette Három királyok c. kompozícióját. Több ízben járt ösztöndíjjal külföldön. 1917-ben Wolfner-díjjal jutalmazták, 1935-ben állami festészeti kis aranyérmet kapott. Plebejus demokratikus szemléletű művészetét a paraszti témák, az alföldi táj drámai ábrázolása, az erős fény-árnyékokra épített fokozott színvilág, az expresszív realista formálás jellemezte. Sajátos formanyelve a húszas évektől kezdve alakult ki. Ekkor már nagyobbrészt Szentes melletti tanyáján élt és ott festette életképeit (Hazatérő aratók, Muskátlis kislány, Kukoricatörők, Tányértörölgető nő), önarcképeit. Ez időtől kezdve minden külföldön rendezett jelentősebb kiállításon szerepeltek munkái, és nagy sikert arattak. 1937-ben a Szinyei Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. Szentesen emlékét a nevét viselő múzeum őrzi. Legjelentősebb művei a Magyar Nemzeti Galériában vannak.

Kosztolányi Dezső (1885 - 1936) költő

Nagy kultúrájú, vidéki értelmiségi családból származott. Budapesten járt egyetemre, apja a szabadkai gimnázium igazgatója volt. Az egyetemen összebarátkozott Babits Mihállyal és Juhász Gyulával, majd életre szóló barátságot kötött Karinthyval és Füst Milánnal. 1907-ben, amikor első verseskötete megjelent, felfigyelt rá Ady és Ignotus is, aki nemsokára már szervezte a Nyugatot. Senkire költészetünkben nem illik annyira az impresszionista jelző, mint őrá. Első korszakának jellemzője A szegény kisgyermek panaszai (1910). Kitűnő novelláskötetei (Tengerszem, Esti Kornél), majd (Édes Anna, Pacsirta, Aranysárkány). Kosztolányi későbbi éveiben a fiatal költők bizalmas barátja és tanácsadója volt. Ő, aki oly indulatosan elkülönítette magát Adytól, nemcsak megértéssel fogadta József Attilát, de korán felfedezte benne a kivételes költői tehetséget. Ötvenegy éves korában rák ölte meg.

Kovács István (1970, Budapest) Olimpiai bajnok, világ- és Európa-bajnok amatőr bokszoló. Profiként 19 mérkőzés után még veretlen. Nyíltságával és megnyerően őszinte stílusával a televízióműsorok és képes magazinok kedvelt vendége, az egyik legközkedveltebb magyar sportoló lett. 1982-ben kezdett bokszolni, élsportolói pályafutása a Vasashoz kötődik, hétszeres magyar bajnok. 1988-ban junior Európa-bajnokságot nyert, 1991-ben pedig már felnőtt versenyzőként világ- és Európa-bajnok 51 kg-ban. 1992-ben, a barcelonai olimpián bronzérmes, 1996-ban Atlantában olimpiai bajnok. Ugyanabban az évben Európa-bajnokságot is nyert. 1997-ben profi bokszolóként egy német klub, az Universum Box Promotion versenyzője. 15 nyertes profi mérkőzéséből hatszor kiütéssel győzött

Kölcsey Ferenc (1790-1838) költő

Középbirtokos nemesi családból származott. Jogi tanulmányokat folytatott, de ügyvédi vizsgát nem tett. Csekei birtokán gazdálkodott 1815-től haláláig. Az 1817-ben megindult Tudományos Gyűjtemény című folyóiratban Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel költészetét bírálva a klasszikus görög filozófiára támaszkodó magas mércét állított. Hazafias költészetével a reformok ügyét képviselte, a nemzeti létkérdésekért aggódva a korabeli viszonyokat a dicső múlttal szembesítette (Rákos nimfájához, 1814; Rákóczi, hajh, 1817; A szabadsághoz, 1825; Zrínyi dala, 1823). 1823-ban írta a Himnuszt, amely Erkel Ferenc megzenésítésében később nemzeti himnuszunkká vált. A reformmozgalom előrehaladása után Kölcsey politikai szerepet vállalt. 1829-ben Szatmár megye aljegyzője, 1832-ben főjegyzője és az 1832-1836-os országgyűlésen követe lett. Politikai beszédeiben az úriszék eltörléséért, a jobbágyság helyzetének megváltoztatásáért, a szabad vallásgyakorlásért küzdött. Szót emelt a magyar nyelv hivatalos használatáért. 1835-ben, mivel a megyétől kapott antiliberális utasítással nem értett egyet, a követi megbízásáról lemondott és hazatérve főjegyzőként dolgozott tovább. Élete végén a perbe fogott Wesselényi Miklós védelmére írt periratán dolgozott.

Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) nyelvész

A szegény sorsú székely családból származó Kőrösi Csoma szolgadiákként tanult a nagyenyedi kollégiumban. 1815-ben angol ösztöndíjjal a göttingeni egyetemen keleti nyelvészeti tanulmányokat folytatott. 1818-ban visszatért Erdélybe, majd gyalogszerrel Ázsiába indult, hogy fölkutassa a magyarok őshazáját. Iránon, Afganisztánon, Indián keresztül eljutott Nyugat-Tibetig. Moorcroft angol utazó és tudós ösztönzésére figyelme a tibeti nyelvkutatás felé fordult. Bejárta Tibetben a Himalája völgyeit, megkezdte a tibeti nyelv és kultúra tanulmányozását. Ennek eredményeként 1834-ben Kalkuttában kiadta az első tibeti-angol szótárt és nyelvtant. Művei úttörő jelentőségűek a keleti nyelvészet történetében. 1837-ben, Kalkuttában a Bengáli Ázsiai Társaság könyvtárosa lett. 1842-ben újra elindult Tibet felé, hogy a magyarok ősei után kutasson. Útközben maláriában megbetegedett és a tibeti határ közelében, Dardzsillingben (Darjeeling) meghalt.

Kresz Géza (1846-1901) orvos

Pesten szerzett orvosi diplomát, majd kerületi orvosként dolgozott. A főváros Önkéntes Mentő Egyesületét 1887-ben alapította meg, mely a budapesti mentőszolgálat megszervezését jelentette, valamint az egészségügyi felvilágosító munka megkezdését a lakosság körében. Fő művei: A mentés és elsősegély szervezése a fővárosban, (1885) A tuberculosis és annak pusztítása elleni védekezés (1884) A cholera és az ellene való védekezés (1892)

Krúdy Gyula (1878-1933) író

Iskoláit Nyíregyházán, Szatmárnémetiben és Podolinban végezte. Vidéki lapokban már gimnazista korában jelentek meg írásai. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon volt újságíró. 1896-tól Budapesten élt. Számos folyóiratnak, köztük a Nyugatnak volt munkatársa. Sajátos légkört teremtett, bohém életformát alakított ki, Budapest művészvilágának legnépszerűbb alakja volt. Nagy terjedelmű életművének legmaradandóbb darabjai - amelyek a megélt élmények és az újraalkotó képzelet sajátos ötvözetei - a XX. századi próza legnagyobb modern mesterei közé emelik. (Üres fészek és egyéb történetek, 1897; A podolini kísértet 1906; Szinbád utazásai, 1912; A vörös postakocsi, 1914; Hét bagoly, 1922; Boldogult úrfi koromban, 1930; Az élet álom, 1931; Rezeda Kázmér szép élete, 1933.)

Laborfalvi Róza, laborfalvi Benke Judit, Jókainé (1817-1886) színésznő

Apja, Benke József is színész volt. 1833-ban a budai Várszínházban lépett először színpadra. tehetsége a Nemzeti színházban bontakozott ki, melynek kezdettől fogva (1837) tagja volt. 1848-ban Jókai Mór felesége lett. Visszavonulásáig (1859) tragikus szerepkörökben egyedül őt foglalkoztatták. (Bulyovszkiné Szilágyi Lilla miatta távozott külföldre). Legjobb szerepei a parancsoló királynői alakok voltak; emlékezetes szerepei még a számára írt Jókai-drámák hősnő-alakításai. (Szerepei: Cleopatra, Volumnia, Margit királynő, Lady Macbeth, Goneril, Lady Milford, Stuart mária, Gertrudis, stb.)

Laczkovics János (1750-1795) huszárkapitány

A magyar jakobinus mozgalom egyik vezetője volt. Pest vármegyei középbirtokos családból származott. 1772-től a bécsi magyar nemesi testőrségben szolgált. Huszár kapitányként részt vett az 1787-1790. évi török elleni háborúban. 1790-ben tiszttársaival együtt az országgyűléshez fordult, magyar vezényleti nyelvet és a magyar csapatokhoz magyar tisztelet kérve. A haditörvényszék ezért Mantovába akarta áthelyezni, de Laczkovics inkább lemondott rangjáról. Mivel az országgyűléstől hiába várt támogatást, a rendek és a nemesi reformmozgalom ellen fordult. Martinovics Ignác segítségével II. Lipót titkos megbízottai közé került. Martinovicsnak az országgyűléshez írt levelét lefordította és átdolgozta. II. Lipót halála után a reformok ügye, a demokrata értelmiség felé fordult, lelkesedett a francia forradalom eszméiért, s terjesztette is azokat. 1793-ban Martinovics Ignáccal megszövegezte a magyar alkotmányt, majd bekapcsolódva a magyar jakobinusok mozgalmába, a Szabadság és Egyenlőség Társasága egyik igazgatója lett. 1794. aug. 16-án Sándor Lipót nádor elfogatta és Bécsbe vitette. A jakobinusok elleni perben halálra ítélték, és 1795. május 20-án a budai Generális Kaszálón (ma: Vérmező) lefejezték.

Láng László (1837-1914) gépgyáros

Bécsben végzett felsőipari iskolát, majd Pesten 1866-ban alapította meg azt az üzemét, amely az évtizedek során a nevét viselő nagy gépgyárrá fejlődött. 1873-ban műhelyét a külső Váci útra telepítette, ekkor már nem volt jellemző a kezdeti tevékenység: a javítás. 1874-től fokozatosan áttértek a gőzgépek gyártására. 1903-tól itt gyártották az első magyarországi gőzturbinákat, 1908-tól az első dízelmotorokat. A múlt századi világkiállításokon gyártmányaival több díjat nyert. Vállalatát negyedszázadon át maga, 1892-től Gusztáv fia közreműködésével vezette; 1911-ben az addigi családi vállalatot részvénytársasággá szervezte át, majd visszavonult.

Lavotta János (1764-1820) zeneszerző

Nagyszombatban, majd Pozsonyban tanult; Pesten fejezte be jogi tanulmányait. A kancelláriánál hivatalnokoskodott, majd Zichy Károlynál volt nevelő. Zenei tanulmányokat folytatott, de csak 1791 után lépett zenei pályára. 1792-93-ban a pest-budai magyar színjátszó társaság zeneigazgatója volt. 1802-1804-ben a kolozsvári színház karnagyaként működött, később, vándormuzsikusként különböző nemesi kúriákon fordult meg. 1816-ban, Debrecenben (Bihari Jánossal és Csermák Antallal) kottás boltot nyitott, majd ismét vándoréletet kezdett. 1820-ban Tállyára ment, ott halt meg. Bihari János és Csermák Antal mellett Lavotta volt a “virtuóz-triász” harmadik tagja, a verbunkos zene jelentős feldolgozója. Jól ismerte a nyugati zene műfajait is (német táncok).

Lázár deák

Az első (1528) Magyarországról készített részletes térkép készítője. Feltehetőleg Bakócz Tamás érsek titkára volt, valószínűleg azonos azzal a székesfehérvári Lázárral, aki 1512-ben a bécsi egyetemen tanult, és csillagászattal foglalkozott.

Lechner Ödön (1845-1914) építész

A berlini építész akadémián végzett, majd itáliai tanulmányútra indult Pártos Gyulával. Hazatérve együtt nyitottak tervezőirodát. Bérházaik a német akadémizmus stílusában készültek. 1874-78 között Franciaországban számos műemlék restaurálásában vett részt. Tervei alapján készült a szegedi városháza, a szegedi Mikó-ház. Ezek még a historizáló stílust képviselik, de már megjelent későbbi művészetének több jellemvonása, így a népi ornamentika használata is. A szecesszió magyarországi változatának legeredetibb mestere. A keleti (perzsa és indiai) építészeti elemekből és a magyar ornamentikából sajátos magyar stílust akart teremteni. Előszeretettel alkalmazta épületein a majolikadíszítést (Kecskemét, Városháza). Budapesten látható kiemelkedő alkotásai az Iparművészeti Múzeum, a Földtani Intézet és a Posta-takarékpénztár palotája.

Lehár Ferenc (1870-1948) zeneszerző

A prágai konzervatóriumban hegedű szakon végzett. Pályáját zenekari hegedűsként kezdte, majd 1890-től 12 éven át katonakarmesterként működött Losoncon, Polában, Triesztben, Budapesten, Esztergomban és Bécsben. Zeneszerzői pályafutása operakompozíciókkal kezdődött (Kukuska, 1896.). Bécsben, 1902-ben mutatták be első operettjét, a Bécsi asszonyok-at, amely nagy sikert hozott számára. Életének nagyobb részét Bécsben töltötte, itt mutatták be nagy sikerű operettjeit (A víg özvegy, Luxemburg grófja, Cigányszerelem, A mosoly országa). 1926-38 között Berlinben élt, a II. világháború után Zürichbe költözött. Csak röviddel halála előtt tért vissza Ausztriába.

Lippai György (1600-1666)

Külföldön tanult Bécsben, Grazban és Rómában, majd hazatérve gyorsan emelkedett a hazai egyházi hierarchiában. 1637-ben egri püspök, majd 1642-66 között egri érsek lett. Magyar nyelvű papnevelde létrehozása, szegény lelkészek támogatása fűződik nevéhez. Felfedezője, Pázmány Péter szellemi utódjának tekintették. Részt vett az 1664. évi vasvári békével elégedetlen magyar rendek szervezkedésében.

Lippai János (1606-1666)

Lippai György öccse, szintén külföldön tanult és jezsuita lett. Egyházi karrierre nem vágyott, bátyja szolgálatában a prímási kertet gondozta. A ”Posoni kert” (Bécs, 1664-1667) című művében külön tanácsokat ad a kerti virágok, vetemények és a gyümölcsfák gondozásával kapcsolatban.

Liszt Ferenc (1811-1886) zeneszerző

Első zongoraleckéjét apjától, Liszt Ádámtól kapta. Csodagyerekként hangversenyezett Sopronban és Bécsben, majd Párizsban folytatta zongoratanulmányait. 1835-ben Bázelbe, majd Genfbe költözött, ahol tanítást is vállalt. Európai hangversenykörútját 1838-ban a pesti árvíz hírére megszakította, és egy jótékony célú koncertre Bécsbe utazott. 1839-1840-ben többször föllépett Magyarországon is. Az 1840-es években, Liszt virtuóz korszakában Európa-szerte számtalan sikert aratott. Ebben az időben került kapcsolatba Wagnerrel, Schumannal, Erkel Ferenccel. Az 1840-es évek végétől Weimarban élt, a várost a zenei élet egyik központjává tette. Jelentős zeneelméleti munkásságot folytatott, 1859-ben Lipcsében előkészítette a Musik-Verein megalapítását, elősegítette Chopin, Wagner és Berlioz munkáinak elismertetését. 1861-ben Rómába költözött. 1864-től erősödtek kapcsolatai Magyarországgal (Szent Erzsébet-legenda pesti bemutatója), fölkérést kapott az 1867. évi koronázási mise megírására is. 1875-ben - szorgalmazására - Zeneakadémiát alapítottak Budapesten, ennek első elnöke lett.

Lorántffy Zsuzsanna (1600k.-1660) I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége

Zemplén vármegyei nagybirtokos családból származott. Sárospatak az ő hozományaként került a Rákóczi család tulajdonába. Tevékenyen részt vett a családi birtokok kormányzásában, pártfogolta a református egyházi és iskolai intézményeket. Jelentős kulturális alapítványokat tett. Különösen a sárospataki kollégiumot támogatta, de Fogarason román tannyelvű felsőbb iskolát alapított 1657-ben. Férje halála után 1648-ban Erdélyből Sárospatakra költözött, erre az időszakra tehető a kollégium virágkora. Hazai és külföldi neves professzorokat (köztük Comeniust) hívott meg a kollégium tanári karába.

Lotz Károly (1833-1904) festő

Szobrásznak készült, majd festeni tanult. Bécsben mestere, K. Rahl irányítása mellett számos falképet festett főúri és nagypolgári palotákban. 1864-ben a bécsi fegyvermúzeum lépcsőházának festésében is részt vett. Itthoni korai képeit az Alföld romantikája ihlette. Kiemelkedőek történelmi freskói: a Vigadó lépcsőháza, (1864), a Nemzeti Múzeum lépcsőháza (1874), az Operaház nézőtéri mennyezete (1884), a Magyar Tudományos Akadémia nagyterme (1887-91), a Mátyás-templom freskói (1892-93), a Bazilika kupolája (1994-99), a Kúria (1894), a Várpalota Habsburg-termének mennyezete (1901-04). Népszerűek voltak mitológiai és aktképei, portréi is.

Lukács György (1885-1971) politikus, filozófus, esztéta

A tanácsköztársaság idején az írói direktórium elnöke, közoktatási népbiztos volt. 1919-44-ig emigrációban élt. (1930-tól a Szovjetunióban). 1956 októberében a Nagy Imre - kormány népművelési minisztere volt. A marxista filozófiai gondolkodás és esztétika Nyugat-Európában is elismert alakja volt.

Madách Imre (1823-1864) író

Pesten bölcsészetet és jogot tanult. Első írásait az Athenaeum című folyóiratban adta közre. 1840-től részt vett a Nógrád megyei reformmozgalmakban. Lírai költemények mellett ekkor próbálkozott először történelmi tárgyú drámák írásával (Csák végnapjai, 1843; Mária királynő, 1843). Betegsége miatt az 1848-1849-es forradalomban nem vett részt, de Kossuth Lajos titkárának rejtegetése miatt egyévi börtönbüntetésre ítélték. Kiszabadulása után a családi élete válságba került. Visszavonultan, egyre elszigeteltebben élt (A civilizátor). 1859-1860-ban készült fő műve, Az ember tragédiája, amelyet 1861-ben Arany János adott közre (a Kisfaludy Társaság saját kiadványsorozatában). A 15 színre tagolt mű végigkíséri az emberiség egész történetét; a nemzeti és egyéni gondokra egyetemes távlatból tekint. A táblabíróként és országgyűlési képviselőként működő Madáchnak Az ember tragédiája országos sikert hozott: A Kisfaludy Társaság (1862) és az MTA (1863) is tagjává választotta, bár a mű első bemutatására csak 1883-ban került sor a Nemzeti Színházban. Utolsó befejezett drámai műve a Mózes (1860-1861). Esztétikai tanulmányokat is írt.

Madarász Viktor (1830-1917) festő

Részt vett a szabadságharcban, annak leverése után egy ideig bujdosott. Jogot tanult, de hamarosan festő lett. 1853-55 között Bécsben tanult az akadémián. 1856-ban Párizsba utazott, ez festészetére jelentős hatást gyakorolt. Művészetét mindvégig a nemzeti függetlenség eszméjének szentelte (A bujdosó álma, Thököly Imre, Zách Felicián és Zrínyi Ilona Munkács várában, Dózsa népe, Zrínyi Ilona vizsgálóbírói előtt, Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben). A Hunyadi László siratása című képe a párizsi Salon nagy aranyérmét nyerte. 1870-ben Budapestre költözött, ám a francia művészethez kapcsolódó, erőteljes művei nem nyerték el a kritika tetszését. Egyes képei e korszakából is ismertté váltak (Petőfi halála, 1875). 1873-ban visszavonult, apjától örökölt üzletével foglalkozott. Miután üzlete tönkrement, 1903-tól portrékat festett.

Major Tamás (1910-1986) színész, rendező

A Nemzeti Színház tagja, 1945 után igazgatója és főrendezője volt.

Makovecz Imre (1935, Budapest) építész

A nyolcvanas évek eleje óta széles körben ismert, az ország számos területén épített, teljesen egyéni kompozíciójú épületeivel vált híressé. 1959-től különböző állami tervezővállalatoknál dolgozott. Karrierjében az áttörés akkor következett be, amikor 1981-ben - kihasználva a rendszer által megnyitott szűk vállalkozási lehetőségeket - önálló építészirodát alapított kisszövetkezeti formában. Számos középületet tervezett, elsősorban vidéki városokban, templomot ugyanúgy, mint művelődési házat, de magánházak tervezését is gyakran vállalta. Építészként fő műve az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja. Közéleti tevékenysége a rendszerváltás után lett intenzívebb. Gyakori nyilatkozataiban erőteljesen támogatta a mindenkori konzervatív pártokat és kormányokat, különböző konzervatív közéleti civil egyesületeket alapított. A konzervatív politikusok körében ő maga is nagy tekintélynek örvend, tanácsadóként véleményét gyakran kikérték, meghallgatták. 1996 óta tagja a Magyar Nemzet című napilap szerkesztőbizottságának, az Országépítő Alapítvány alelnöke. A konzervatív, jobboldali közéleti személyiségeket, tudósokat, művészeket tömörítő Nemzeti Egység Mozgalom vezetője. Építészként is számos testület tagja: soraiban tudhatja a Nemzetközi Építészeti Akadémia, elnöke a Magyar Művészeti Akadémiának. A rendszerváltozás előtt és után is számos állami elismerésben részesült: Ybl-díj (1969), Ifjúsági Díj (1987), SZOT-díj (1989), Kossuth-díj (1990), Magyar Örökség-díj (1996). Megkapta a Francia Építészeti Akadémia aranyérmét.

Mányoki Ádám (1673-1757) festő

Észak-Németországban tanult, majd II. Rákóczi Ferenc udvari festője lett. Többször dolgozott a szász választófejedelem megbízásából. A magyar arisztokraták mellett megfestette a berlini, danzigi, varsói, drezdai fejedelmi családok tagjait, és elkészítette VI. károly császár, valamint Mária Terézia és Mária Anna portréját is. A barokk udvari arcképfestészet kiemelkedő tehetségű, tárgyilagos mestere volt.

Márai Sándor (1900 - 1989) író

A Grosschmied család leszármazottja, Kassán született. Az ifjúkori emlékek, a nagy múltú, régóta polgáriasodott város, benne a nagyon kulturált szülői otthon képe, hangulata, polgáralakjai mindvégig alaphangját adták bontakozó, majd terebélyesedő életművének. Mire Márai Sándor - aki, amint költőként irodalmi útra indult, a családi predikátum alapján Márainak nevezte és írta magát - túllépett középiskoláin, olyan művelt diákember volt, aki egyaránt ír, olvas, beszél magyarul, németül és franciául. Költői stílusában, ízlésében a Nyugat költőihez, leginkább Kosztolányihoz állt közel, majd erre rétegződtek a Berlinben és Párizsban belélegzett nyugat-európai hatások. Mire elvégezte a gimnáziumot, befejeződött az első világháború is, és Kassa egyszerre nem volt Magyarországon. Márai hol Berlinben, hol Frankfurtban folytatta tanulmányait: irodalmi, esztétikai, filozófiai műveltségét tudományos szintre emelte. Hazatérte után adta ki a Bébi vagy az első szerelem című művét (1928), és az Újság munkatársa lett. 1930-tól kezdve jelentek meg regényei (Zendülők, Idegen emberek, Egy polgár vallomásai, Féltékenyek, Sértődöttek, Válás Budán), és a talán legnépszerűbb műve, a XVIII. század kalandorvilágában játszódó, stílusbravúrokkal teljes szerelem-mozzanat, a Vendégjárás Bolzanóban. - Stíluseszményei közt Kosztolányi mellett a legfontosabb Krúdy Gyula volt. Róla írta egyik legszebb regényét, a Szindbád hazamegy címűt.

Martinovics Ignác János (1755-1795) szászvári apát, a magyar jakobinus mozgalom vezetője.

Pesti kispolgári családból származott, ferencrendi szerzetes lett, bölcsész és hittudományi doktor. 1781-82-ben Párizsban ismerte meg a szabadkőműves mozgalmat. 1783-tól a lembergi főiskola természettan professzora volt. Több matematikai, kémiai értekezést írt, gépek szerkesztésével is foglalkozott. Megismerkedett a francia felvilágosodás tanaival, 1788-ban filozófiai értekezést is írt erről. Az 1780-as uralkodói reformok nem hozták meg számára a várt megoldást, az 1790-ben írt arisztokrata-és klérusellenes röpirata a nemesi reformerekbe vetett bizalmát tükrözi. 1791-92-ben II. Lipót titkos besúgói közé lépett, ezen szolgálatai elismeréseképp udvari kémikus lett, és elnyerte a szászvári apát címet. I. Ferenc azonban elbocsátotta, ettől kezdve közeledett a Hajnóczy József körül tömörülő demokrata értelmiséghez. 1793-ban Laczkovics Jánossal alkotmánytervet szövegezett,1794-ben kidolgozta a jakobinus eszmék és titkos társaságok szisztémáját. A rendőrség 1794. júl. 24-én Bécsben elfogta (ekkor 200-300 tagot számlált a két társaság). 1795. május 20-án, Budán a Generális Kaszálón lefejezték.

Mechwart András (1834-1907) mérnök

Svájcban született, magyar feltalálóként lett világhírű. Műegyetemi tanulmányait Augsburgban végezte. 1859-ben lépett Ganz Ábrahám kis vasöntő műhelyébe, melyet nagy hírű vállalattá fejlesztett. Az 1869-ben létrejött részvénytársaság igazgatója, majd vezérigazgatója volt. Találmánya a róla elnevezett acélhengerszék, mely a magyar malomipar fellendülését eredményezte. 1878-ban megalapította a Ganz-gyár elektromos osztályát. (gőz-, illetve petróleumüzemű szántógép, 1896) 1899-ben nemességet kapott.

Medgyessy Ferenc (1881-1958) szobrász

A modern magyar szobrászat stílusteremtő mestere volt. Klasszikus hagyományokat követő, zárt kompozíciójú, rusztikus figuráiban főként az alföldi paraszttípusokat formálta meg.

Mihailich Győző (1877-1966) mérnök

A Műegyetem professzora, 1940-ben a Mérnök Továbbképző Intézet alapítója volt. A vasbetonépítés kiemelkedő tudású szakértője volt, nevéhez több magyarországi híd megtervezése is kötődik (pl. Árpád-híd). Technikatörténettel is foglalkozott.

Mihály Dénes (1894-1953) gépészmérnök

A televíziózás egyik úttörője. 1919-ben több kilométerre közvetített állóképeket képtávírójával, 1922-ben jelent meg könyve a távolbalátásról, 1928-ban a berlini rádió - kiállításon tv - vevőt mutatott be. Később jó minőségű fekete-fehér televíziót hozott létre, melyet az 1938-as BNV-n mutatott be.

Mikes Kelemen (1690-1761) memoáríró, műfordító

Székely nemesi családból származott, 1707-ben II. Rákóczi Ferenc udvarába került, és a szabadságharc eseményeinek részese lett. Ura hűséges kísérője volt a száműzetés idején is, akit 1711-ben Lengyelországba, 1713-ban Franciaországba követett. Párizsban francia nyelvi és irodalmi ismetereket szerzett. 1717-ben Törökországba kísérte urát, 1720-tól haláláig Rodostóban élt. 1717-1758 között az elküldés szándéka nélkül, francia hatásra írt, s csak 1794-ben kiadott Törökországi levelek című művében képzeletbeli “nénjének” beszámolt a bujdosók törökországi életéről. Történelmi forrásértékű munkája a rokokó stílust az erdélyi népnyelvvel ötvözte. 1741-ben megpróbált hazatérni, kérelmét azonban Mária Terézia elutasította.

Mikszáth Kálmán (1847-1910) író

Pesten jogot hallgatott, de diplomát nem szerzett. 1871-ben Nógrád megyében a főszolgabíró mellett esküdt lett. 1872-től a fővárosi lapokban jelentek meg írásai, fordított, politikai karcolatokat adott közre. Szegeden újságíró volt (1878-1880), majd Budapestre költözött, ahol 1881-től a Pesti Hírlap munkatársa lett. Első, sikeres novelláskötetei a Tót atyafiak (1881) és A jó palócok (1882). A Kisfaludy Társaság tagja lett. 1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt. Első sikeres regénye a Szent Péter esernyője (1895), népszerű a Beszterce ostroma (1895) és az Új Zrínyiász (1898) is. Mikszáth rendkívüli érzékenységgel rajzolta meg kora elszegényedő dzsentrijét (pl. A Noszty fiú esete Tóth Marival, 1908; Két választás Magyarországon, 1896/1910). A kuruc korban játszódó regénye, A fekete város 1908-tól folytatásokban jelent meg, csupán Mikszáth halála után adták ki könyv alakban. Rokonszenvvel figyelte kortársát, Jókai Mórt, akiről korrajzot is írt (Jókai Mór élete és kora). Realista hangvételű munkái mellett szinte népmesei hangon szólal meg a Két koldusdiák (1886) és A beszélő köntös (1889) című regényeiben.

Misztótfalusi Kis Miklós (1650-1702) nyomdász

Iskoláit Nagybányán és Nagyenyeden végezte, majd Fogarason lett tanító. Pápai Páriz Ferenc segítette, Amikor megbízták, hogy ügyeljen Amszterdamban az Apafi Mihály fejedelem számára készülő Biblia nyomtatására, kedvet kapott ehhez a mesterséghez. Hollandia számos városában tanult, 3 év alatt megtanulta a metszést, öntést, nyomást egyaránt. Az első művét, a Bibliát Amszterdamban készítette, mely először ellenkezést váltott ki, hiszen javított a magyar nyelvű szövegen, de a legszebb könyv lett, s akkor már haza akarták hívni, de Misztótfalusi műhelye ekkor már messze földön híres volt. 1694-ben Kolozsvárott látott újra munkához, nemcsak nyomdász volt, hanem kitűnő író, tudós és nyelvész is, aki a magyar helyesírás kialakításában sokat tett. Az emberek irigysége és intrikái nagyon sokat bántották, s ez ellen írásokkal próbált védekezni, eredménytelenül. (Apologia Bibliorum; Maga személyének, életének és különös cselekedeteinek Mentsége) Műveit visszavonatták vele halála előtt.

Mocsáry Lajos (1826-1916) politikus

Egyetemi tanulmányait Pesten folytatta. A forradalom idején betegsége miatt külföldön tartózkodott. 1851-ben feleségül vette Wesselényi Miklós özvegyét. 1861-től 1892-ig országgyűlési képviselő volt. 1861-ben Deák Ferenc híve, a kiegyezési tárgyalások idején Tisza Kálmánhoz csatlakozott, majd a balközép megalkuvását látva, 1874-ben alapító elnöke lett a Függetlenségi Pártnak. Kortársai közül Mocsári kiemelkedett a nemzetiségi kérdésben képviselt megértő álláspontjával. A történeti Magyarország állami egységének megőrzése mellett kulturális és nyelvi jogokat követelt a nemzetiségek számára; a magyarosítás ellen föllépve legalább az 1868-as nemzetiségi törvény betartásáért harcolt. Álláspontjával saját pártján belül is egyedül maradt, 1887-ben kizárták a pártból. 1888-ban a karánsebesi román választók juttatták vissza a parlamentbe. A türelmetlen közhangulat nemzetárulónak nevezte, és 1892-ben az aktív politikai életből való visszavonulásra kényszerítette. Öregkori írásai az 1900-as évek elején a polgári radikális sajtóban jelentek meg.

Moholy-Nagy László (1895-1946) festő

Fényképész, művészeti és építészetelméleti szakíró volt. Kassák Lajos köréhez tartozott. A Ma és a Korunk című folyóiratok munkatársa volt. Később a Bauhaus egyik kiemelkedő tudású művelője, egyben az általuk létrehozott iskola oktatója lett. Az 1930-as évek közepétől Angliában élt, majd a Chicagóban megalakult New Bauhaus igazgatójaként működött. A fényplasztika és az ipari formatervezés egyik első nemzetközi hírű szaktekintélye volt.

Molnár Ferenc (1878-1952) író

1896-ban jogot tanult Budapesten és Genfben. 1897-től hírlapíró lett Budapesten, műveit a Budapesti Napló, A Hét, az Est-lapok, a Pesti Hírlap közölte. 1902-ben mutatták be első színdarabját. (A doktor úr) Ettől kezdve évről évre jelentkezett új darabokkal, melyeket nemcsak a hazai, hanem a külföldi színházak is állandóan műsoron tartottak (Liliom, 1910; Az üvegcipő, 1924; Játék a kastélyban, 1926; Olympia, 1928). A magyar ifjúsági irodalom kiemelkedő alkotása A Pál utcai fiúk (1907). Számos regényt (Egy haditudósító emlékei, 1916; Az aruviumi erdő titka, 1916; Andor, 1918) és elbeszélést írt (Magdolna és egyéb elbeszélések, 1897; A csókok éjszakája és egyéb elbeszélések, 1898). Az I. világháborúban haditudósító volt. 1939-ben Svájcba, majd az Egyesült Államokba költözött, haláláig ott élt.

Molnár C. Pál (1894-1981) festő

A római iskola képviselője, főként monumentális egyházi tárgyú képei és illusztrációi ismertek.

Móra Ferenc (1879-1934) író

Nagy szegénységben élő, kiskunfélegyházai szűcs fia volt. Költőnek indult, gimnazista korában nemcsak az önképzőkörben tűnt ki, hanem egy félegyházi újság közölte is a diák írásait. Csak húszéves korában volt anyagi lehetősége, hogy beiratkozzék a budapesti egyetem földrajz-természetrajz szakára. Szegeden korszerű természettudományt tanított, főigazgatója azonban Darwint bűnözőnek és a darwinizmust bűnnek tekintette. Az iskolától megvált, majd újságíró lett. Hamarosan a Somogyi Könyvtár és a Városi Múzeum szolgálatába állt. Igazgatója Tömörkény István volt, aki barátja is lett. Megismerkedett Pósa Lajossal, akit ez időben a magyar gyermekirodalom klasszikusának tartottak. Móra közvetlenül az első világháború előtt a Szegedi Napló főszerkesztője is lett. Sorra jelentek meg ifjúsági regényei (Rab ember fiai, 1908; Csilicsali Csalavári Csalavér, 1913; Kincskereső kisködmön, 1917;) 1924-ben a Hannibál föltámasztása, 1927-ben az Ének a búzamezőkről, a magyar falu örömeinek és bánatainak lírai finomságú, kitűnő lélekrajzzal formált, hősök nélküli hőskölteménye, a legszebb magyar regények egyike. 1932-ben jelent meg az Aranykoporsó.

Móricz Zsigmond (1879-1942) író

Gimnáziumba Debrecenbe és Sárospatakra, majd Kisújszállásra járt. A debreceni református teológiáról átiratkozott a jogra, majd újságírásba fogott. Pesten rövid ideig bölcsészetet tanult, 1909-ben a Hét krajcár című novellával aratta első nagy sikerét. Adyhoz szoros barátság fűzte. (Sárarany, Fáklya, Úri muri) 1917-ben megjelent Szegény emberek című elbeszélése a magyar irodalom egyik legszebb háborúellenes alkotása. 1918-19-ben a Vörösmarty Akadémia alelnöke, a Néplap egyik szerkesztője volt, s ezért később kizárták a Petőfi és a Kisfaludy Társaságból, írásait csak a Nyugat közölte. Megjelent az Erdély trilógia, majd 1929-től a Nyugat prózai rovatának főszerkesztője lett. 1939-ben átvette a Kelet Népe szerkesztését, a népi írókat segítette. Légy jó mindhalálig (1921); Rokonok (1932); A boldog ember (1935); Rózsa Sándor a lovát ugratja (1941); Árvácska (1941); Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét (1942).

M. S. mester a XV. században keletkezett táblaképek egy részét az ő műhelyében készítették. Képeihez hasonló stílusú szekrényszobrokat is készített. Kézjele megtalálható a selmecbányai Szent Katalin - templom hajdani főoltárának táblaképein.

Munkácsy Mihály (1844-1900) festő

Asztalossegédként kezdett rajzolni, majd rendszeres tanulmányokat folytatott. Pesten, Bécsben, Münchenben, majd 1868-tól Düsseldorfban képezte magát. Kezdetben gyermek-és ifjúkori emlékeit festette meg, főként a francia realista és a német életkép-festő iskola hatása alatt. Első figyelmet keltő munkája az Ásító inas (1869). A világsikert jelentő Siralomház (1870) után több realista felfogású alkotása született (Tépéscsinálók, 1871; Éjjeli csavargók, 1873; Köpülő asszony, 1873; Zálogház, 1874). 1871-től Párizsban élt, otthona a társasági élet egyik központja lett. 1874 után tájképfestészetét világos, derűs színei, lendületes ecsetkezelése az impresszionizmushoz közelítették. (pl. Normandiai tengerpart, 1880). Az 1870-es évek végétől Munkácsy stílusa egyre teátrálisabb lett, az eklektikus fölfogás felé közelített (Milton, 1878; Krisztus Pilátus előtt, 1881; Golgota, 1883). Számos enteriőr és zsánerkép került ki ecsetje alól. Jelentősek csendéletei és portréi. Utóbbiak a legnagyobb XIX. századi arcképfestők közé emelték (pl. Liszt, 1886; Haynald, 1887). Utolsó két nagyszabású alkotása a Honfoglalás (1893) és az Ecce Homo (1896).

Nagy Lajos (1883-1954) író

A társadalom peremén élők sorsával azonosuló, modern írói technikákat (pl. montázsok, dokumentatív stílus) is alkalmazó regényeket (A lázadó ember). novellákat, karcolatokat (Képtelen természetrajz), szociográfiát (Kiskunhalom) írt.

Nagy László (1925-1978) költő

Faluról jött, a Dunántúlról, középiskoláit is az oktatóintézeteiről híres Pápán járta ki. Olyan paraszti családból származott, amely szorgalmával a módosabbak közé emelkedett és igényt tartott a műveltségre. A Pápán érettségizett fiú húszévesen Budapestre ment hogy festeni, rajzolni tanuljon. A faluról, paraszti sorból városba igyekvő, értelmiségi sorba emelkedni kívánó ifjúság helye akkor a “Népi Kollégiumok” valamelyikében volt. Nagy László a NÉKOSZ megszűnése után egy tanulmányi ösztöndíjat kapott Bulgáriába 1949-1952-ig. Első gyűjteményes kötetei ( A tüzér és a rozs, 1952; A nap jegyese, 1954; A vasárnap gyönyöre, 1956). Zelk Zoltán segítségével került a Kisdobos című gyermeklaphoz 1953 és 1956 között. 1959-től dolgozott az Élet és Irodalomnál, ahol először képszerkesztő volt, majd ezt a tevékenységet is megtartva, főmunkatársként dolgozott haláláig. Irodalmi elismerésben soha nem volt hiánya. Háromszor is kapott József Attila-díjat, 1966-ban Kossuth-díjat. Egészsége azonban nem bírta sokáig. Nem egy nagy költeménye foglalkozik az elmúlással (Jönnek a harangok értem, Menyegző).

Nekcsei Dömötör (?-1338) tárnokmester

Az Aba nemzetségből származott, valószínűleg itáliai egyetemen tanult. I. Károly Róbert trónralépésekor állt a király mellé és élete végéig kitartott mellette. Csák Máté halála után, 1322-től Trencsén vármegye ispánja lett. Tárnokmesteri kinevezése a pénzügyi reform kezdetét is jelentette. Mint tárnokmester irányította a pénzverést, bányaügyeket, foglalkozott a sóvámmal, és közigazgatási, bírói feladatokat is ellátott. Tekintélyben az udvari méltóságok között a nádort követte.

Nemes Nagy Ágnes (1922-1992) költő, műfordító

Intellektuális lírája a humanista eszményeket mutatja föl. A budapesti egyetem magyar - latin - művészettörténet szakát 1944-ben végezte el. A nyilasuralom alatt részt vett az üldözöttek mentésében. 1946-ban férjével, Lengyel Balázzsal megalapították az Újhold című folyóiratot, melyet 1948-ban betiltottak. A hallgatás éveiben tanított, majd a hatvanas évektől jelentek meg versei. 1986-tól részt vett az Újhold - Évkönyv szerkesztésében. (Szárazvillám, 1957; Napforduló, 1967; 64 hattyú, 1975; Bors néni könyve, 1978; stb.)

Nemes Tihamér (1895-1960) mérnök

A Postakísérleti Állomás munkatársa, a televíziózás megteremtésének hazai úttörője volt. Őt tekintik a kibernetika egyik első hazai művelőjének Kibernetikai gépek című munkája posztumusz kiadásban jelentek meg 1962-ben. Elsők között foglalkozott a színes televíziózás rendszerének megteremtésével. Századunk egyik kiemelkedő tudású feltalálója volt, de több találmányának jelentőségét csak a halála utáni években ismerték fel.

Németh László (1901-1975) író

Művelt otthonból indult, apja tanár volt, eleinte bölcsésznek készült, csakhamar azonban úgy gondolta, hogy a humanisztikus ismereteket olvasás útján is elsajátíthatja az ember, de immár nincs korszerű műveltség természettudományos felkészültség nélkül. Ezért átiratkozott az orvosi fakultásra. A doktorátusához még egy fogorvosi szakképesítést is szerzett. Volt is egy ideig fogorvos, azután iskolaorvos. Közben huszonnégy évesen megnyerte a Nyugat novellapályázatát. Írt a Nyugat ellenlábasaként létrehozott Napkeletbe és a Protestáns Szemlébe is. 1932-ben egy tanulmánya kapcsán Babitscsal nézeteltérése támadt, és nem írt többet a Nyugatba. A Tanút, egy ismeretterjesztő lapot írt egyedül. Amikor a növekvő fasizmus élesen választotta el egymástól a baloldaliakat és a jobboldaliakat, Németh László úgyszólván magára maradt középen. A felszabadulás éveiben ugyan megjelent művészileg leghibátlanabb regénye, az Iszony, helyét azonban nem találta. Egy időre kívül rekedt az irodalmon, évekig Hódmezővásárhelyen tanított, ahol iskolaorvos és biológiatanár volt. Itt keletkeztek legjobb pedagógiai esszéi, és drámái, amelyek majd megjelenésük után az irodalom első sorába emelték szerzőjüket(1957). A József Attila-díjat mint műfordító kapta, a Kossuth-díj már a korszak nagy alkotóművészének szólt. (Égető Eszter, Széchenyi, Bolyai, Galilei)

Neumann János (1903-1957) mérnök

A huszadik század egyik legnagyobb matematikusa volt, a számítógép működési elvének kidolgozásával pedig döntően befolyásolta a világ fejlődését. Kutatóként a számítástechnika és az atombomba-program hajnalán is irányadó gondolkodóként volt jelen. Mint számos szintén híressé vált társa, ő is a fasori gimnáziumban érettségizett, és az egyedülállóan erős mezőnyben is ő volt a legjobb matematikus. Ezután párhuzamosan végezte a zürichi és budapesti egyetemet. 23 évesen egyetemi doktor, 1929-ben már Hamburgban és Berlinben is egyetemi magántanár lett. 1930-ban meghívást kapott a princetoni egyetemre, ekkor egy darabig évente fél évet ott, fél évet Európában töltött. 1933-tól kezdve kizárólag az Egyesült Államokban élt. 1945-ben publikálta az úgynevezett Neumann-elveket, amelyek alapján ma is működnek a számítógépek: ő találta ki, hogy a számítógépek a kettes számrendszert használják, kidolgozta a számítógépes memória, a programtárolás és az utasításrendszer elméleti alapjait. Részt vett az atomenergia-felszabadítás elméleti feladatainak megoldásában, így része volt az atombomba és az atomerőmű feltalálásában. 1954-től haláláig vezette az Egyesült Államok Atomenergia Bizottságát. Neumann fektette le az egzakt halmazelmélet és a kvantumelmélet alapjait. Kiterjesztette a Bohr-féle nem periodikus függvények elméletét topologikus csoportokra is. Az atombomba-kísérletek során kapott sugárfertőzés okozta rákbetegségben hunyt el. Személyisége és gondolkodása - társaival: Szilárd Leóval, Kármán Tódorral, Wigner Jenővel, Teller Edével és másokkal együtt - nagyban hozzájárult ahhoz a tudományos életben elterjedt kedves legendához, mely szerint a magyar tudósok földönkívüliek, akik egy magasabb rendű civilizáció küldöttei, és valamilyen okból Budapest belvárosában, egy négyzetkilométeres körzetben értek földet.

Ocskai László (1680 k.-1710) kuruc brigadéros

Nyitrai vármegyei, köznemesi származású katonatiszt volt. 1703-ban csatlakozott II. Rákóczi Ferenchez. Vitézségével, vakmerő portyázásaival hamarosan ismertté vált. Ellenfelei “Rákóczi villámának” nevezték. Bár a fejedelem nagyon megbecsülte -1703-ban ezereskapitánnyá, 1705-ben brigadérossá nevezte ki, és 1707-ben jelentős birtokadományban részesítette - 1708-ban a trencséni csata után mégis átállt a császáriakhoz. 1710-ben kuruc fogságba került, és a haditörvényszék ítélete alapján kivégezték.

Okolicsányi Ferenc (1897-1957) fizikus

Mihály Dénessel és Wikkenhauser Gusztávval együtt a televíziózás egyik magyar kifejlesztője. Berlinben, majd Londonban élt, s publikációi is külföldön jelentek meg. Tanulmányait Magyarországon elsőként Vajda Pál dolgozta fel.

Oláh Miklós (1493-1568) esztergomi érsek, humanista író

Nagyszebenben született, a Hunyadiakkal rokon családban. Nagyváradon tanult, innen a királyi kancelláriába került, majd egyházi méltóságokat viselt. A mohácsi csata után az özvegy Mária királyné kíséretében elhagyta az országot, és vele került 1527-ben Németalföldre. Jeles humanistákkal került kapcsolatba, Erasmushoz barátság fűzte. Magyarország történetét tervezte megírni, ennek részeként készült el a Hungária és az Attila. Előbbi Magyarország földrajzának, gazdaságának és népeinek ismertetése. Fontos része Mátyás visegrádi palotájának ismertetése. 1542. évi hazatérése után I. Ferdinánd kancellárja lett. Nagyszombatba betelepítette a jezsuita szerzetesrendet (1561) és iskolát alapított. Az ellenreformáció első képviselője volt Magyarországon.

Ortutay Gyula (1910-1978) politikus, néprajzkutató

A Kisgazdapárt politikai bizottságának tagja, a kommunista párttal szorosan együttműködő baloldali “O” csoport egyik vezetője, a Magyar Rádió elnöke (1945-46), vallás- és közoktatásügyi miniszter (1947-50), az egyházi iskolák államosítója volt. A Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának elnöke, a Hazafias Népfront Főtitkára (1957-64), alelnöke (1964-78), az elnöki tanács tagja (1958-78), az MTA Néprajzkutató Csoportjának igazgatója, a budapesti egyetem tanára volt. A népmese- és balladakutatásban az egyéniség szerepét hangsúlyozta.

Ottlik Géza (1912 - 1991) író

A felsőozorai és kohanóczi Ottlik nemzetség az ősi magyar nemesi családok nagy tekintélyű sorába tartozott. Katonatisztnek szánták, középiskolai éveit katonai alreál - és főreáliskolákban töltötte. A családi otthon nagypolgári-nyugati szellemben humanista nevelést adott, miközben a hadseregben és a katonai iskolákban tovább élt az Osztrák-Magyar Monarchia vakfegyelem-szelleme. A középiskola után, 19 éves korában jelentek meg különböző folyóiratokban első írásai. A fasizmusnak ellenfele volt, de megtartva saját véleményét, az előkelő szenvtelenség álorcája mögött együtt tudott élni Horthyékkal is, Rákosiékkal is, Kádárékkal is. Ottlik életműve igen kicsi, holott szakadatlanul dolgozott. Műfordításainak száma sokkal nagyobb, mint eredeti műveié. De regénye, kisregényei, novellái, tanulmányai, kisebb esszéi és kritikái együtt beleférnek öt nem túl terjedelmes kötetbe. (Hajnali háztetők, Iskola a határon, 1957)

Örkény István (1912 - 1979) író

Jómódú polgári otthonból indult, apja tekintélyes budapesti gyógyszerész, kormányfőtanácsos címet viselt, ennélfogva "méltóságos úr" volt. A fiú követte a családi hagyományt. A humanista szellemű Piarista Gimnázium érettségijével előbb maga is gyógyszerész szakot választott az egyetemen, de utána megszerezte a vegyészdiplomát is. 25 éves korában megjelent első novelláskötete, a Tengertánc. A háború előtt leszolgálta katonaévét és zászlósként szerelt le. Amikor kitört a háború és őt is behívták, természetesen tiszti egyenruhájában jelentkezett, és azonnal szembetalálkozott a személyes megaláztatással, hiszen az áhítatosan katolikusnak nevelt író-vegyész-zászlós zsidószármazású volt, és munkaszolgálatosnak hívták be. 1942-ben Voronyezs környékén érte az összeomlás, a tömeghalál. 1943. január 12-én éjszaka, amikor addig ismeretlen, rémítő hangjukkal a "Sztálin-orgoná"-nak elnevezett sorozatvetők először megszólaltak, mínusz 47 fokos hideg volt. A Második Hadsereg java része ottveszett, a menekülők túlnyomó többsége a visszavonulás 2700 kilométeres viszontagságai közben pusztult el. Örkény sebesülten fogságba esett. Átélte a hadifogság legkülönbözőbb változatait. Közel három év után, 1946 decemberében érkezett haza. Hamarosan megjelent Voronyezs című színjátéka. Mivel jól értett az írás mesterségéhez, egymás után írt néhány olyan művet, amilyet elvártak tőle. (Házastársak stb.). Örkény egy pillanatig a "szoc.-reál" vezető írói közt szerepelt. Örkény később visszatért ahhoz a formához, amit ifjan a Tengertánc őrült-történetével kezdett. (Tóték, Macskajáték Pisti a vérzivatarban Rózsakiállítás)

Paál László (1846-1879) festő

Aradon, Bécsben, majd Hollandiában tanult. Korai munkái az akadémizmus szellemében készültek. 1869-ben állami ösztöndíjjal Münchenbe ment, innen Munkácsy hívására Düsseldorfba, ezt követően Párizsba költözött. Hamarosan (a Fontaineablau melletti) Barbizonban telepedett le (Erdei út; Erdő belseje; Nyárfák, Puszta táj, Út a fontainebleaui erdőben, Kazlak, A berzovai út, Békák mocsara). Festészetének kizárólagos témája a táj. Kedvelt motívumai az erdei utak, csöndes, kicsit misztikus erdőbelsők. Képeit a szabadban festette. Ez vezette el a színes árnyékok tanulmányozásához. Hosszú, súlyos betegség után a Párizs melletti charentoni elmegyógyintézetben fejezte be életét. Hagyatékát 1880-ban, Párizsban elárverezték.

Páczai Pál (1896-1979) szobrász

Korai, expresszionista jellegű művei után az olasz neoklasszicizmus és a római iskola hatott művészetére (székesfehérvári huszáremlékmű, Sportlovas)

Pais Dezső (1886-1973) nyelvész

A magyar hang-, szó-, helység-, és személynévtörténet, illetve a magyar nyelvemlékek kiemelkedő kutatója volt. Ómagyar olvasókönyvet állított össze.

Pál mester (Lőcsei Pál) festő

1508 és 1518 között készítette segédeivel a lőcsei Szent Jakab - plébániatemplom 18 m magas főoltárát. A három főszobor bizonyítottan az ő keze munkája. Pál mester műhelyéből kerültek ki a felvidéki templomok legszebb fafaragványai. Nevét a lőcsei plébániatemplom egyik XVII. századi sírköve őrizte meg.

Pálffy Miklós (1552-1600) hadvezér

1581-től országbíró, Pozsony vármegye főispánja, 1595-ben esztergomi főkapitány volt. A tizenötéves háború legkiválóbb hadvezére volt. elfoglalta Füleket, Szécsényt, Párkányt, Visegrádot és Vácot. Részt vett Esztergom 1594. évi ostromában, ahol Balassi Bálint életét vesztette és jelen volt a mezőkeresztesi csatában. Legemlékezetesebb haditetteként, Schwarzenberg Adolffal együtt, meglepetésszerűen visszavette a négy évvel korábban feladott Győr várát.

Pápai Páriz Ferenc (1649-1716) orvos, író, szótárszerkesztő.

Tanulmányait Erdély iskoláiban kezdte, majd Heidelbergben bölcsészdoktori és Bázelben orvosdoktori diplomát szerzett. 1675-ben hazatért és Nagyenyed város orvosa, 1677-ben a fejedelem orvosa, majd a nagyenyedi kollégium tanára lett. Pax corporis (A test békéje) című, 1690-ben megjelent művében a korabeli orvosi ismereteket első ízben foglalta össze magyar nyelven. Latin-magyar, magyar-latin szótára, amelyet Szenci Molnár Albert munkája alapján szerkesztett, 1708-ban Lőcsén jelent meg először. Írt egyháztörténeti és címertani munkákat is.

Passuth László (1900-1979) író

Jogi doktorátussal, nemcsak műfordítói, hanem gyakorló tolmácsi szinten otthonosan mozgott a latin, angol, francia, német, olasz, görög, spanyol és portugál nyelvekben is. 1945-től 1958-ig lett a PEN Club főtitkára, majd haláláig alelnöke volt. Cikkeit, tanulmányait a Nyugat, a Szép Szó, a Válasz, majd az Irodalmi Újság, majd az Élet és Irodalom közölte. Regényei, tanulmányai, útirajzai, önéletrajzi kötetei (Eurázia, 1937; Esőisten siratja Mexikót, 1939; Nápolyi Johanna, A bíborban született, Fekete bársonyban, A mantuai herceg muzsikusa, Sasnak körme között)

Papp László (1926, Budapest) bokszoló

Minden idők legnagyobb magyar ökölvívója, nemzedékek bálványa, az akarat és a sportszerűség példaképe. 19 évesen, közvetlenül a háború után már válogatott, és innentől kezdve sikert sikerre halmoz amatőrként és profiként egyaránt. Eredménylistája példátlan: közép - és nagyváltósúlyban háromszoros olimpiai bajnok (1948-ban, 1952-ben és 1956-ban), 1949-ben és 1951-ben Európa-bajnok (világbajnokság akkoriban még nem volt az amatőröknél), hétszeres magyar bajnok, 1949-ben, 1951-ben és 1954-ben pedig főiskolai világbajnokságot nyert. 1957-től lett hivatásos, és mindvégig veretlen maradt. 29 mérkőzéséből mindössze kettő végződött döntetlennel, a többin megverte ellenfeleit. Hatszor nyert profi Európa-bajnoki címet. 1964-ben azért hagyta abba a bokszot, mert közbeszólt a politika: nem engedték, hogy megmérkőzzék a világbajnoki címért. 1964-től edzőként, szövetségi kapitányként (két évtizeden át) a létező legtöbbet tette a magyar ökölvívásért: nagyszerű bajnokok, remek sportemberek kerültek ki a keze alól. Két film készült róla, a Nehéz kesztyűk és a Pofonok völgye (ezekben ő játszotta a főszerepet is). Munkabírása, akaratereje, fanatikus sportszeretete legendássá tette "Papplaci"-t - országhatáron kívül is: 1993-ban megkapta a legnagyobb elismerést, a Nemzetközi Fair Play-díjat -, népszerűsége pedig az idő előrehaladtával sem csökken.

Papp Simon (1886-1970) geológus

1916-tól főgeológus. 1937-ben talált rá az első kőolajtelepre, s annak kitermelésére hozták létre a MAORT-ot, amelynek vezérigazgatója lett. 1940-ben a lovászi olajmezőt is felfedezték. 1948-ban koholt vádak alapján életfogytiglani börtönre ítélték. 1955-ben szabadult. Az MTA 1949-ben kizárta tagjai sorából, a rendszerváltás után rehabilitálták. Ő volt a magyar kőolajbányászat megteremtője, Böckh Hugó kitűnő tanítványa.

Pázmány Péter (1570-1637) a magyarországi ellenreformáció képviselője.

Reformátusnak született, csak kamaszkorában katolizált. Jezsuita tanárai hatására belépett a rendbe, Krakkóban. Bécsben, majd Rómában tanult, később a grazi jezsuita egyetem filozófiaprofesszora lett. Innen is bekapcsolódott a térítésbe: protestánsokkal vitatkozó könyvei nagy hatást gyakoroltak a hívekre. 1616-ban Pázmány esztergomi érsek lett, és ezt a hivatalt 1637-ben bekövetkezett haláláig viselte. Az érsek, aki később bíboros is lett, a jezsuita módszert alkalmazta: fölülről kezdte a térítést, a főurak katolizálását tartotta fontosnak. rendkívül fontosnak tartotta a nevelést, 16119-ban Nagyszombatban nevelőintézetet és papneveldét, 1623-ban Bécsben magasabb szintű papnevelő intézetet (a későbbi Pazmaneumot), majd Nagyszombatban teológiai és bölcsészeti karral egyetemet alapított. (Isteni igazságra vezérlő Kalauz, 1613.)

Perényi Péter (1502-1548): 1519-ben temesi ispán, főkapitány, koronaőr

1526-1529-ig erdélyi vajda volt. Perényi Imre nádor fia és a Mohácsnál elesett Perényi Ferenc váradi püspök testvére volt. Részt vett a mohácsi csatában. 1526-ban I. (Szapolyai) János híveként kapta meg az erdélyi vajdai méltóságot, de a következő évben átpártolt I. Ferdinándhoz, és a koronát is kiszolgáltatta neki. Jutalmul Sárospatakot és az egri püspökség javainak haszonélvezetét kapta, és I. Ferdinánd is kinevezte erdélyi vajdának. 1529-ben ismét Szapolyai híve lett, 1540-ben ismét Ferdinándhoz pártolt, aki kinevezte erdélyi kancellárrá, de két év múlva gyanúba került, hogy török segítséggel a trónra tör. Ezért a király elfogatta, s holtáig őrizet alatt tartotta. Sárospatakon temették el. A reneszánsz pártolója és a reformáció terjesztője volt.

Petőfi Sándor (1823-1849) költő

Petrovics Sándor néven Kiskőrösön született. Az aszódi evangélikus gimnáziumba járt, majd beiratkozott a selmeci evangélikus líceumba. Sokat olvasott, de tanulmányait elhanyagolta. Vándorszínésznek állt, apja ezért kitagadta. 1839-ben katona lett. A pápai református gimnáziumban folytatta tanulmányait, majd ismét színész. 1842-ben jelent meg első verse, a Borozó. Járta az országot, 1843/44 telét Debrecenben, nagy nyomorban töltötte, majd Pestre gyalogolt. A Pesti Divatlap segédszerkesztője, majd az Életképek munkatársa. Vörösmarty ajánlására a Nemzeti Kör kinyomtatta műveit (A helység kalapácsa, János vitéz, Cipruslombok Etelke sírjáról, Szerelem gyötrelme, Ciklus egy szőke hölgyhöz, Szerelem gyöngyei, A hóhér kötele, Felhők). Petőfi 1847 februárjában olvasta a Toldit, ezután Arany János barátja lett. 1848-ban Petőfi Sándor a márciusi napok egyik főszereplőjévé vált. A Nemzeti dal március 15-én (a 12 ponttal együtt) a szabad sajtó első terméke volt (Az apostol, A nemzethez, Hány hét a világ? Respublika, Itt a nyilam, kibe lőjjem?). Már tavasszal belépett a nemzetőrségbe, szeptemberben kapitányi ranggal átlépett a honvédséghez. A decemberi vesztes csaták lehangolták (Vesztett csaták, csúfos futások); áthelyeztette magát Erdélybe, ahol Bem segédtisztjévé nevezte ki (Az erdélyi hadsereg, Négy nap dörgött az ágyú). 1849. július 31-én elesett a segesvári csatában, holttestét nem találták meg.

Pilinszky János (1921 - 1981) író

Mint a humán értelmiség igen nagy része, ő is jogászként kezdte, majd átlépett a bölcsészfakultásra, ahol magyar - olasz-művészettörténet szakon végzett. Az Illyés Gyula szerkesztette Magyar Csillagban, majd az 1943-ban induló Ezüstkorban, és a Thurzó Gábor irányításával egyértelműen katolikus antifasiszta Életben jelentek meg első versei. 1944 májusában fejezte be az egyetemet, novemberben behívták katonának. A Trapéz és korlát 1946-ban jelent meg. Következő kötete, a verses meséket tartalmazó Aranymadár csak 1957-ben, több mint tíz év után látott napvilágot. És e hosszú idő alatt írt verseinek gyűjteménye, a Harmadnapon csak 1959-ben. 1956-ban végre lektor lehetett a Magvető Kiadó kitűnő szerkesztőgárdájában, majd 1957-től haláláig az Új Ember című katolikus hetilap belső munkatársa volt, igen jó munkaerő a szerkesztőségi munkában, kritikusként és publicistaként is, az irodalmi rovat nélkülözhetetlen szakembereként is. (Nagyvárosi ikonok, 1970; Szálkák, 1972; A nap születése, Requiem, Végkifejlet, 1974)

Podmaniczky Frigyes (1824-1907) politikus

Iskolai tanulmányainak elvégzése után Ráday Gedeon megyei követ mellett írnok volt. 1847-ig Pest vármegyei aljegyzőként dolgozott, és részt vett a pozsonyi országgyűlésen (1847). 1848-ban a pesti országgyűlés felsőházának tagja és jegyzője volt. A szabadságharcban huszárkapitányként és osztályparancsnokként harcolt, Világos után büntetésből közlegényként katonáskodott 1850-ig. Ekkor visszavonult a közélettől és szépirodalommal foglalkozott. 1868-69-ben a Hazánk című folyóirat szerkesztője volt. 1873-tól 1905-ig mint a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke sokat tett Budapest fejlesztéséért. 1875-85 között a budapesti Operaház és a Nemzeti Színház intendánsa, 1861-1906 között országgyűlési képviselő, 1861-ben az országgyűlés alelnöke volt. 1889-től megszűnéséig a Szabadelvű Párt elnökeként tevékenykedett.

Pollack Mihály (1773-1855) építész

A bécsi akadémián tanult, majd Milánóban a lombard klasszicizmus alkotásait ismerte meg. 1798-ban Pestre költözött. Első jelentős munkája a Deák téri evangélikus templom építése. A klasszicista építészet kimagasló mestere. Az 1808-ban alakult pesti Szépítő Bizottság egyik vezetőjeként meghatározta az 1838. évi árvíz előtti Pest városképét; palotákat (Almásy-palota, Festetics-palota), középületeket és lakóházakat egyaránt épített. Nevéhez fűződik az egykori (1848-ban leégett) pesti Vigadó, a magyar tisztképző, a Ludoviceum. Fő műve az 1836-1848 között épített Nemzeti Múzeum. Több megyeházát (Székesfehérvár, 1807; Szekszárd, 1828/1836), kastélyt (alcsúti nádori kastély, dégi volt Festetics-kastély) és kúriát is tervezett.

Pollák Antal (1865-1943) feltaláló

1897-től az Egyesült Izzó munkatársa, 1898-ban Virág Józseffel együtt gyorstávírót talált fel, amely óránként 40 ezer szó továbbítására lett volna alkalmas, de bevezetésére nem került sor.

Pólya György (1887-1985) matematikus

1914-től külföldön élt, először Svájcban, majd 1940-től az USA-ban. 1924-25-ben jelent meg Szegő Gáborral közösen írt könyve a Feladatok és tételek az analízis köréből címmel. A függvénytan, valószínűség számítás, a számelmélet, a matematikai fizika és a heurisztika elismert kutatója volt. Nemzetközi hírű munkája a Gondolkodás iskolája című munkája, ehhez kötődik a Problémamegoldás iskolája, valamint a Matematikai módszerek a természettudományban című művei.

Pray György (1723-1800) történetíró

1740-ben belépett a jezsuita rendbe. Filozófiát tanult Nagyszombatban, majd gimnáziumi tanár volt több városban, később teológiát tanult, és tanított. 1777-től a budai egyetemi könyvtár vezetője lett. A forráskutatáson és forráskritikán alapuló magyar történetírás egyik első képviselője. Megalkotta a magyar történelem első szintézisét, elsőnek adta ki a Halotti beszédet. Az ezt tartalmazó kódexet Toldy Ferenc róla nevezte el.

Puskás Tivadar (1844-1893) feltaláló

Iskoláit Bécsben végezte, a politechnikumot azonban apja halála miatt nem fejezte be. Amerikai útja után, 1877-1886 között Edison munkatársa és európai képviselője volt. 1878-ban, Bostonban, 1879-ben, Párizsban létesített telefonközpontot, amelynek első igazgatója lett. 1883-ban átvette Ferenc bátyjától az általa 1881-ben megnyitott pesti telefonhálózatot. 1887-ben bevezette a multiplex kapcsolószekrényeket, amelyek lehetővé tették, hogy egy kezelő bármely előfizetőt bármelyik másik előfizetővel összekapcsolhasson. 1893-ban Budapesten beindították a vezetékes hír- és műsorközlő berendezéseket Telefonhírmondó néven, amely sok tekintetben a rádió előfutárának is tekinthető.

Radnóti Miklós (1909 - 1944) költő

Radnóti Miklós a budapesti Új-Lipót - város műveltséget szerető kispolgárságából indult útjára. Korán elárvult fiú volt, rokonok segítségével tanult és verselt gyermekkorától kezdve (tizenöt éves korában már nyomtatásban is láthatta költeményeit). Rokonsága kereskedelmi vagy ipari pályára szánta. Érettségi után el is küldték Csehszlovákiába textilipart tanulni. Irodalmi érdeklődése egyre élénkült, és legszívesebben irodalmat tanított volna. Huszonegy évesen érkezett haza, beiratkozott a szegedi egyetemre magyar-francia szakra. Diplomázás után azonban sehogyan sem tudott tanári állást kapni, hiába volt már neves költő, elismert irodalomtörténeti szakember - zsidó családból származott, és a harmincas évek derekán a rendszer egyre nyíltabban volt fasiszta. Az illegális kommunista mozgalommal régóta rokonszenvezett. Párttag ugyan nem lett belőle, de a harmincas évek végén már szocialista költőnek vallotta magát.Műfordításai kötetnyi terjedelműek; a legtöbb verset a XVII. századbeli Lafontaine-től és a szürrealista Apollinaire-től fordította. Babitscsal idegenkedtek egymástól (Babits félt a politikától, Radnóti félt a politikátlanságtól), de azért a Nyugat is teret adott a Radnóti-verseknek. 1940-ben Válogatott versek című kötete látott napvilágot. 1940-től 1944-ig Radnóti javarészt munkaszolgálatos volt. Néha hetekre, olykor hónapokra hazaengedték, majd újra jött a behívóparancs. Ezekben az években emelkedett a jó költő a nagy költők közé. Közben itthon két műfordításkötete is megjelent, de ekkor írt saját költeményei már csak a felszabadulás után, Tajtékos ég címen kerültek az olvasó elé, mikor évek múltán a közös sírból előkerültek utolsó írásai. Délről, a jugoszláviai Bor felől terelték a menekülő tömeggyilkosok az áldozatokat Németország felé. Közben öldösték őket. Így lőttek agyon a Sopron megyei Abda község határában huszonkét, útszélre állított áldozatot, köztük Radnóti Miklóst is.

Rákosi Mátyás (1892-1971) politikus

A tanácsköztársaság idején a szociális termelés egyik népbiztosa, a Vörös Őrség országos parancsnoka volt. Emigrációjában a Komintern VB titkára (1921-24), hazatérve az illegális kommunista párt szervezője, amiért bebörtönözték. 1940-45-ben a SZU-ban élt, hazatérve a párt főtitkára (MKP: 1945-48; MDP: 1948-53), illetve első titkára (1953-56) volt. Miniszterelnök - helyettes (1945-52), miniszterelnök (1952-53). Döntő felelősség terheli a törvénysértő perekért, a személyi kultusz kialakításáért, a szerves nemzeti fejlődés eltorzításáért, a gazdasági élet szovjet igényeknek való kiszolgáltatásáért. 1956 nyarán leváltották, haláláig a Szovjetunióban élt.

Ransanus Ransano Pietro (1428-1492) domonkos rendi szerzetes

Lucerai püspök, diplomata, történetíró volt. Beatrix királyné megbízására nagy világtörténeti műve (Annales omnium temporum) 61. kötetében megírta a magyar történelem rövid kivonatát, majd Hunyadi János életrajzát.

Ráskai Lea (XV. század vége - XVI. század első fele) kódexmásoló domonkos apáca

A Nyulak szigati kolostorban magyar nyelvű egyházi műveket másolt (Margit - legenda, 1510; a Példák könyve egy része 1510; Cornides - kódex 1514-1519; Domonkos - kódex 1517. Horváth - kódex 1522).

Rát Mátyás (1749-1810) az első magyar nyelvű újság megindítója és szerkesztője

1780-ban Pozsonyban indította meg a Magyar Hírmondót. 1782-ben felhagyott az újságírással, lelkész lett.

Ráth Mór (1829-1903) könyvkiadó

A bécsi politechnikumban tanult, 1846-tól a Geibel-féle pesti könyvkereskedés alkalmazottja lett. 1849-ben részt vett Görgey seregének harcaiban, ezért a szabadságharc leverése után egy ideig külföldi könyvkereskedésekben dolgozott. 1857-ben könyvkereskedést nyitott Pesten, kiadói tevékenységet is folytatott. Könyvkereskedése az 1860-as években a politikai és szellemi élet vezető alakjainak állandó találkozóhelye volt. A cenzúrát kijátszva terjesztette Széchenyi és Horváth Mihály munkáit.

Regiomontanus Johannes Müller (1436-1476) német csillagász

Asztrológus is volt, dolgozott Hunyadi mátyás udvarában, tanított a pozsonyi egyetemen, korszerű csillagászati táblázatokat állított össze.

Reitter Ferenc (1813-1874) mérnök

1833-ban, a Mérnöki Intézetben végezte tanulmányait. 1833-39 között az országos építészeti hatóságnál dolgozott. 1833-44-ig részt vett a Tisza és Maros térképezési és vízműtani munkálataiban. 1850-ben a helyhatósági osztály építészeti igazgatóságához került, ahol középítési feladatokkal bízták meg. London, Párizs, Berlin, München modern városépítészetét is tanulmányozta. 1870-től, a fővárosi Közmunkák Tanácsának egyik vezetőjeként, több fontos városrendezési tervet készített, így a körutak és a sugárutak, valamint a csatornák megépítésének programját (például a Nagykörút és az alatta húzódó gyűjtőcsatorna, valamint a főváros rakpartjainak megtervezése). Munkássága hozzájárult Budapest nagyvárosi jellegének kialakításához.

Rejtő Jenő (1905-1943) író

P. Howard írói álnéven közismert Rejtő Jenő az egyetlen magyar író, könyveinek olvasottsága vetekedik Jókaiéval. A budapesti kispolgári család fia, szülei nem kis ijedelmére, érettségi után színiiskolára ment, állítólag még tehetséges is volt, de mire elvégezte, már elment a kedve a színészségtől, inkább nekiindult a világnak. Becsavarogta - részben gyalog - Nyugat-Európát, főleg Franciaországot, a határokat általában vízum nélkül lépte át, amiért több ízben és több országban töltött hosszabb-rövidebb időt börtönökben, ahol összebarátkozott a vagányokkal. Olykor alkalmi munkákkal keresett annyit, hogy tovább csavarogjon. Állítólag - bár ez nem bizonyos - felcsapott légionistának, de hamarosan megszökött. Huszonnyolc éves volt, amikor hazavetődött. Akkor írt egy igen mulatságos operett-szövegkönyvet Aki mer, az nyer címen. Azonnal elfogadták, megzenésítették - és siker lett belőle, hosszú ideig játszották. Ha kellett, fordított is, főleg franciából, bármit, amit a kezébe adtak. Mikor a Laverg-könyvek jó üzletnek bizonyultak, bevallotta, hogy ő a szerzőjük. Erre a kiadó, a Nova, amelynek főleg a bűnügyi és az akkor divatos légiósregények voltak a fő kiadványai, felszólította, hogy inkább angol nevet válasszon magának, mert az olvasók inkább angol íróktól kívánnak könnyű olvasmányokat olvasni. Erre találta ki magának ezt a P. Howard nevet, amely hamarosan országos népszerűségű lett. Légiósregényei valójában a divatos ponyva paródiái voltak. (A táthatatlan légió) Bűnügyi regényeket is írt (Vesztegzár a Grand Hotelban). A súlyosan idegbeteg írót elvitték munkaszolgálatba, egyenest ki a tűzvonalba, a Voronyezs környéki télbe, ahol ezekben a napokban az ötven fokot is megközelítette a hideg. A visszavonulás poklát - amely január 12-én kezdődött - már nem érte meg. Legyengült szervezetének éppen elegendő volt a hideg, az embertelen bánásmód, a szakadatlan életveszély. 1943 újév napján halt meg.

Révai József (1895-1959) politikus

A két világháború között a kommunista párt egyik szervezője illegalitásban, és a szovjetunióbeli emigrációban egyaránt. 1945 után a Szabad Nép főszerkesztője (1945-50), népművelési miniszter (1949-53), az elnöki tanács helyettes elnöke (1953-58), az MKP, az MDP és az MSZMP vezető testületeinek tagja volt. Az ún. Rákosi - rendszerben a kulturális élet fő ideológusa, súlyos felelősség terheli az ideológiai és gazdasági torzulásokért.

Richter Gedeon (1872-1944) gyógyszerész

Főiskolai tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. Több budapesti gyógyszertárban gyakornokoskodott, majd 1897-1901 között Németországban, Olaszországban, Franciaországban és Angliában tanult. Hazatérve 1901-ben megvásárolta az Üllői úti Sas Gyógyszertárat. Itt berendezett laboratóriumában elsőként kezdte meg az állati szervekből származó készítmények előállítását. A kőbányai gyógyszergyár megalapítója. Nevéhez több nemzetközi hírűvé lett organoterápiás (organoterápia: Állati eredetű szervekkel, szövetekkel vagy kivonatokkal történő gyógykezelés.) készítmény kikísérletezése fűződik. Gyárát munkatársaival világhírűvé fejlesztette. Londonban és Bukarestben leányvállalatot szervezett, 34 államban bizományi raktárt létesített. A zsidótörvények idején kitiltották gyárából; 1944 végén a pesti Duna-parton nyilasterror áldozata lett.

Rideg Sándor (1903-1966) író

Törteli gazdasági cseléd fia, nem sokat hozott magával a monori elemi iskolából, amelynek öt osztályát jól-rosszul elvégezte, s utána igazán nem volt alkalma semmiféle önművelésre. Csikós lett, azután 1919-ben - tizenhat éves fővel - vöröskatona, majd a tanácsköztársaság bukása után a fővárosban hol gyári munkás, hol vasúti altiszt, később még péklegény is volt. A szocializmushoz és a munkásmozgalomhoz rendíthetetlenül hűséges maradt 1919 óta, s egyetlen pillanatra sem volt hajlandó feladni a harcot. 1925 és 1944 között harminckétszer volt börtönben, szakadatlanul rendőri felügyelet alatt állott, 1944-ben német internáló táborba hajtották Rideg Sándor talán még maga sem gondolta, hogy író lesz belőle. Az iskolai műveltséget pótolta nagyon gazdag élettapasztalata, a stílusát pedig kitalálta anélkül, hogy töprengett volna, mi is a stílus. A Duna-Tisza közi különböző falusi tájszólások keverednek itt a munkás külvárosok argójával, a népmesék nyelve a vagánynyelvvel. 1931-ben jelentek meg első írásai a Népszavában. Első regénye, az Indul a bakterház 1943-ban, a háború kellős közepén jelent meg. A felszabadulás után jelentek meg önéletrajzi regényei (Tűzpróba, Sámson), nagyszámú novelláskötete.

Rippl-Rónai József (1861-1927) festő

1882-ben Zichy Ödön házitanítójaként Szurdon és Kalksburgban élt. 1884-ben beiratkozott a müncheni akadémiára, 1887-től Párizsban tanult. Két éven át Munkácsy Mihály mellett dolgozott, bekapcsolódott a francia modern művészeti életbe is. 1889-től alakította ki saját formanyelvét, elszakadt a Munkácsy-hatástól. Közös műterme volt Maillollal, a kiváló szobrásszal, és itt készültek első posztimpresszionista képei (Nő fehérpettyes ruhában, Ágyban fekvő nő, Öreganyám, Kuglizók). Többször hazalátogatott (Anyám, apám, 1895; Szüleim negyvenévi házasság után). A századforduló után hazaköltözött, 1900-ban rendezett kiállításán műveit a közönség értetlenül fogadta. Belgiumba, Oroszországba utazott tanulmányútra (Amikor az ember visszaemlékezéseiből él, 1904). Képek festése mellett üvegfestészettel, dekoratív grafikával, keramikával, gobelinnel és bútortervezéssel is foglalkozott. Kaposvárra költözött; 1906-ban rendezett kiállítása óriási sikert hozott számára (Öreg hölgy ibolyával; Apám és Piacsek vörösbor mellett; stb).

Riszdorfer Ödön (1893-1944) feltaláló

A fototechnika történetének kiemelkedő alakja volt, aki forradalmasította a fényképezőgép-ipart az általa megalkotott félautomatikus gépekkel. Találmányainak többségét a Kodak cég vásárolta meg.

Rogerius (XII. század első évtizede - 1266) krónikaíró

Dél - itáliai származású, egyházi személy, 1232-ben került Magyarországra. Váradi esperes lett, aki átélte a tatárjárást, műve a Carmen miseraible (Siralmas ének) címen ismert, de nem a szerzőtől származik. Átélt élményei és mások elmondása alapján írt.

Rottenbiller Lipót (1806-1870) ügyvéd

Pesten tanult jogot és bölcsészetet. 1826-tól táblai jegyző volt, 1828-tól ügyvéd. 1843-tól Pest város alpolgármestere, 1848-tól főpolgármestere. Elsőnek írta alá 1848 márc. 15-én a 12 pontot. A közrend fenntartásáért felelős Közcsendi Bizottmány elnöke lett. A szabadságharc leverése után elmozdították állásából. 1861-ben néhány hónapig újra főpolgármester lett, de lemondatták, és csak 1865-ben foglalhatta el újra hivatalát. 1864-ben megalapította az Iparbank és Takarékpénztárt. Az ő instrukciójára kezdték meg a főváros területének föltöltését és a pesti vízvezeték építését. 1867-ben betegsége miatt visszalépett a közszolgálatból.

Röck István (1812-1882) gyáros

1840-ben vette át az apja által alapított pesti műhelyt. Cége először kisebb mezőgazdasági gépeket készített. 1853-ban állította elő az első kézi-és lóerejű cséplőgépét, 1854-ben mutatta be az első gőzgéppel hajtott cséplőgépeket; 1859-ben készült el az első gőzcséplő garnitúra, a próbaüzemelésnél jelen volt Shuttleworth angol gépgyáros is. Ő gyártotta Magyarországon az első könyvnyomdai gyorssajtót; a 60-as évek második felében üzeme főleg gőzmalom berendezéseket készített. A hetvenes években berendezkedett hullámlemezes fűtőcsöves gőzgépkazánok, selyemgyári gépek, dohányipari gépek stb. előállítására is.

Rubik Ernő (1944, Budapest) tárgytervező, építész, számos logikai játék feltalálója

Ezek közül a leghíresebb a bűvös kocka, amely világszerte ismertté tette Rubik nevét. Apja id. Rubik Ernő, az egyik legjobb magyar repülőgép-tervező volt, oktatógépeit még ma is használják. Az ifjabb Rubik építészetet és belsőépítészetet tanult. A diploma után mellékállásban egy állami tervezőirodában dolgozott. 1975-ben találta fel a bűvös kockát, az utóbbi évtizedek legnépszerűbb logikai játékát. Ekkortól már csak az Iparművészeti Főiskolán tanít, és találmányainak él. 1977-ben találja fel kígyó nevű játékát. A bűvös kocka 1980-ban futott be világszerte, és ez megteremtette Rubik lehetőségét egy önálló iroda, a Rubik Stúdió megalapítására. Ekkor volt világhíre csúcsán: még popsláger is született "Thank You, Mr. Rubik" címmel. Még 1982-ben - akkor ez nagy ritkaság volt - tett két alapítványt, a Rubik Innovációs Alapítványt és a Rubik Ösztöndíj Alapítványt. 1985-ben találja fel a bűvös négyzetek nevű játékot. A nyolcvanas évek közepe óta már inkább üzletemberként aktív. 1993 óta a Magyar Beruházási Társaság igazgatótanácsának tagja. Tagja a Kossuth- és a Széchenyi-díj Bizottságnak, 1990 és 1996 között elnöke a Magyar Mérnök Akadémiának. Elnöke a Magyar Alapítványok Szövetségének, és 1988 óta működik a Rubik Nemzetközi Alapítvány is. Közéleti szerepet soha sem vállalt, sőt kifejezetten távol tartotta magát a politikától.

Sajnovics János (1733-1785) nyelvész, csillagász

Jezsuita szerzetesként Nagyszombatban, Bécsben és Győrött tanult. A bécsi, majd a nagyszombati csillagvizsgáló intézetben dolgozott. 1768-ban Hell Miksa kíséretében egy jeges-tengeri szigetre, Norvégiába utazott csillagászati megfigyeléseket végezni. Itt kezdett hozzá a magyar-lapp nyelvrokonság kérdésének tisztázásához. Nyelvi tanulmányai alapján 1770-ben írt munkája a finn-ugor nyelvhonosítás első, jelentős alkotása, amelyben elsősorban szóegyeztetésekkel és alaktani elemek egybevetésével bizonyította a magyar és a lapp nyelv rokonságát. Művét a magyar közvélemény fölháborodással fogadta. ezért lemondott további nyelvtudományi terveinek megvalósításáról, és csak csillagászati tanulmányaival foglalkozott.

Sarkadi Imre (1921 - 1961) író

Debreceni fiú volt, érettségi után párhuzamosan volt gyógyszerésztanuló, nyomdászinas és joghallgató. Amikor nem sokkal a háború után, huszonöt évesen Budapestre került, és a Szabad Szó munkatársa lett, azonnal kiderült, hogy kitűnő újságíró, riporternek, publicistának egyformán kiváló. Ebben az időben még parasztpárti, hamarosan a Szabad Szónak a felelős szerkesztője lett. Volt úgy, hogy szerkesztői pozícióból került - mintegy száműzöttként - vidéki általános iskolai tanárnak, onnét vissza egy fővárosi színház dramaturgjának, hogy nemsokára ismét máshol legyen kénytelen megkeresni napi kenyerét. Ez a túlságosan hullámzó élet alaposan megviselte idegeit, és fokozta az alkoholizmus nyomasztó átkát. Kedélyállapota egyre szélsőségesebben csapongott a boldog elragadtatás és a gyötrő búskomorság között, és közben kitűnő műveket írt. Drámái (Út a tanyákról, Szeptember), novellái és elbeszélései egyre művészibben ábrázolták a tragikus emberi egyéniségeket és sorsukat (Tanyasi dúvad). 1954-ben József Attila-díjat, a következő évben Kossuth-díjat kapott. 1956 után ipari munkásnak állt megint, de ekkortól írta legkitűnőbb műveit. (Elveszett paradicsom, Oszlopos Simeon) Egy italos éjszakán egy baráti családnál sok emelet magasságából az utcára zuhant.

Savoyai Jenő (Francois-Eugčne de Savoie-Carignan) (1663-1736) Savoya hercege, francia származású osztrák hadvezér

A francia hadseregbe gyenge testalkata miatt nem vették fel, XIV. Lajos a papi pályát ajánlotta neki. Az osztrák császár szolgálatába lépett, és részt vett Bécs védelmében, majd Buda visszafoglalásában. Nagy győzelmeket aratott a törökök ellen Zentánál 1697-ben, Péterváradnál 1716-ban, Belgrádnál 1717-ben. A spanyol örökösödési háborúban 1704-ben Höchstädt mellett csapást mért a francia-bajor csapatokra, és megfosztotta a Rákóczi-szabadságharcot a franciákkal történő közvetlen kapcsolatfelvétel lehetőségétől. A Habsburg-ház neki köszönheti nagyhatalmi pozíciójának megszilárdulását. Több ízben volt Osztrák-Németalföld helytartója, Magyarországon a Csepel-szigeten kapott birtokot.

Schulek Frigyes (1841-1919) építész

Pesten, majd Bécsben tanult. A magyar eklektikus építészet képviselőjeként romantikus szellemben elevenítette föl a román és a gótikus stílus egyes elemeit. 1870-től Steindl Imre irodájában dolgozott, majd a Mintarajziskola tanára lett, 1872-től a Műemlékek Országos Bizottságának építészeként számos műemléket “restaurált” (budavári Mátyás-templom -1873/1896, jáki templom, csütörtökhelyi kápolna, lőcsei városháza stb.). Tervei alapján épült fel a szegedi református templom, a Halászbástya (1895-1903) és a János-hegyi kilátótorony (1910).

Schwartner Márton (1759-1823) történész

1798-ban publikálta a Magyar Királyság statisztikája című munkáját. Ez az első tudományos igényű, önálló kutatásokon alapuló magyar statisztika. Elsőként ismertette Magyarország népességét elemzően vallásfelekezeti, nemzetiségi, foglalkozás szerinti megoszlását, a lakosság jövedelmi állapotát, lakásviszonyait. Munkájához fölhasználta a jozefinista korszakban készült népesség összeírásokat (1784-87), sőt a bel-és külkereskedelmi forgalomra is kitért. Táblázatokba foglalta a fontosabb mezőgazdasági növények termesztési eredményeit, az állattenyésztési adatokat.

Semmelweis Ignác Fülöp (1818-1865) orvos

“Az anyák megmentője” iskolai tanulmányait Budán végezte, apja kívánságára a bécsi egyetem jogi karára iratkozott be, azonban hamarosan orvostanhallgató lett. 1846-ban sebészdoktori és szülészmesteri képesítést is szerzett. A bécsi kórbonctani intézetben és a szülészeti klinikán asszisztensként dolgozott. Részt vett az orvostanhallgatók gyakorlati képzésében. A baktériumok fölfedezése előtt (1847-ben) megfejtette és leírta, hogy a gyermekágyi lázat fertőzés okozza, s ez a megelőzhető klórvizes kézmosással. 1850-ben szakmai nézeteltérései miatt hazatért, és a Rókus Kórházban vállalt - díjmentesen- szülész főorvosi állást. Az aszepszisre (kórokozók távoltartására) vonatkozó tanítását - sikerei ellenére - sokáig ellenállás fogadta, ennek jelentőségét csupán Semmelweis halála után 20 évvel - a baktériumok ismeretében - fogadták el.

Sidló Ferenc (1882-1954) szobrász

Szobrász. Az Iparművészeti Iskolában, Stróbl Alajos mesteriskolájában, majd Bécsben és Münchenben tanult. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával Rómában járt. Hazatérve Gödöllőn telepedett le, ahol Körösfői Kriesch Aladárral volt kapcsolatban. Együtt készítették a koronázási domborművet a marosvásárhelyi kultúrpalota számára. 1926-tól a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, 1929-ben az Ernst Múzeumban kollektív kiállítást rendezett. 1936-ban állami nagy aranyéremmel tüntették ki. A Horthy-korszak sokat foglalkoztatott emlékmű- és portrészobrásza volt. Legismertebb műve a székesfehérvári István király szobor és a budapesti Danaidák kútja.

Sina Simon (1810-1876) bankár

Apjához, br. Sina Györgyhöz hasonlóan bankár lett, korának egyik leggazdagabb s egyben legnagyobb mecénása. Bőkezűen adakozott gazdasági, kulturális és emberbaráti célokra. (Köztelek, Magyar Nemzeti Múzeum, Vakok Intézete, MTA, a Szent István-bazilika, Nemzeti Színház építése, az árva gyerekek neveltetése.) Több görög tudományos intézetet is patronált, az athéni egyetem és csillagvizsgáló felállítását teljes egészében ő tette lehetővé. (Eredetileg görög származású volt.) Görög követ volt Bécsben, Berlinben és Münchenben. 1832-ben osztrák és magyar báróságot kapott.

Sinka István (1897-1969) költő, író

A magyar népi írók mozgalmának kiemelkedő alakja, a Kelet Népe című folyóirat alapító szerkesztője. Drámaian feszült írásokban mutatta be a szegényparasztság életét (versek: Himnuszok Kelet kapujában, önéletírása: Fekete bojtár vallomásai, elbeszélések: Eltűnik a hári domb stb.)

Sinkovits Imre (1928, Budapest)

Az ötvenes évektől a nyolcvanas évekig az egyik legnépszerűbb filmszínész, rendszerint igen karakteres férfialakokat játszott. A kilencvenes években már inkább színpadi színészként, a Nemzeti Színházban aktív. Nevéhez számos legendás filmszerep fűződik, ezek közül is kiemelkedik A Tizedes meg a többiek főszerepe. Emlékezetes alakítást nyújtott még a Két félidő a pokolban, az Egy szerelem három éjszakája és az Örkény István Tóték című művéből készült Isten hozta, őrnagy úr című filmekben. Az Egri csillagok filmváltozatának egyik főszereplőjeként pedig Dobó István egri várkapitányról elsősorban az általa megformált kép él a mai generációkban. Színpadi szerepei közül jelentős Madách Imre Mózes című drámájának címszerepe, Husz János Németh László drámájában, Kurrah a Csongor és Tündében, Prospero a Viharban, Bódi Vencel Sütő András Advent a Hargitán című darabjában, és színpadon is játszotta Örkény Tóték című darabjának egyik főszerepét. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy ő volt a Hupikék törpikék című népszerű rajzfilmsorozatban Törpapa magyar hangja. A rendszerváltozás idején elkötelezte magát a konzervatív politikai erők mellett, és egy ideig intenzíven segítette az MDF választási kampányát.

Soros György (1930, Budapest)

A Soros Alapítvány alapítója és névadója, nemzetközileg tisztelt és rettegett tőzsdespekuláns, a nyugati társadalmi rend egyik legaktívabb kritikusa. Alapítványának célja a nyitott társadalom létrejötte, az ahhoz szükséges infrastruktúra és intézmények kialakítása volt, a rendszerváltás óta pedig a magyar kultúra, oktatás és tudomány támogatása. 1947-ben emigrált Angliába, ott szerzett közgazdászdiplomát. 1956-ban az Egyesült Államokba települt át. Itt előbb bróker, pénzpiaci elemző volt, közben pedig filozófiával foglalkozott. Hamarosan sikeres pénzemberré vált, ma a Soros Fund Management befektetési alapkezelő magántársaság egyedüli tulajdonosa. Ez a cég a Quantum csoport fő befektetési tanácsadója. A Quantum Fund a világ legnagyobb befektetési alapja, melyet Soros alapított 1969-ben. Soros 1984-ben alapította meg a magyar Soros Alapítvány elődjét Magyar Tudományos Akadémia - Soros Alapítvány Bizottság néven, melyet az alapítványok hosszú sora követett. Ma a világ 25 országában - elsősorban a volt szovjet blokkban - működő alapítványai különböző oktatási, kulturális és gazdasági szerkezetváltással összefüggő tevékenységeket támogatnak, minden más szervezetnél nagyobb mértékben. Az Alapítvány, illetve a Nyílt Társadalom Intézet a térség minden országában sorsdöntően segítette a rendszerváltást, ám eközben - elsősorban a jobboldali pártok körében - számos ellendrukkert is szerzett. Soros György 1990-ben alapította a budapesti és varsói székhelyű Közép-Európai Egyetemet, amely posztgraduális kurzusokat kínál többek között a közgazdaságtan, a politológia, a társadalomtudományok területén. Soros nemcsak milliárdosként és adományozóként, hanem gondolkodóként is jól ismert és megbecsült. Ismertebb művei: A szovjet - rendszer felnyitása, A demokrácia finanszírozása, A kapitalizmus globális válsága. Soros György a New York-i New School for Social Research, az Oxford University, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem és a Yale University díszdoktora.

Stein Aurél (1862-1943) Ázsia-kutató

Nyelvész, az indoiráni földrajz kutatója, akadémikus volt. 1888-tól Lahore-ban a szanszkrit nyelv és irodalom egyetemi tanára volt. 1900-tól több belső-ázsiai expedíciót vezetett, több ősi romhelyre bukkant. Angol szolgálatban állt, de értékes gyűjteményét az MTA-ra hagyta. (Legbelsőbb Ázsia földrajzának hatása a történelemben) Hagyatékát az Akadémiai Könyvtár Keleti Gyűjteményében dolgozták fel.

Steindl Imre (1839-1902) építész

Tanulmányait a budai műegyetemen és a bécsi képzőművészeti akadémián végezte. Munkássága kezdetén a historizáló építészet képviselőjeként neoreneszánsz stílusú középületeket tervezett (pl. új pesti városháza, 1870-72; a Múzeum körúti egyetemi épület, 1880-83). Neogótikus stílusban építette föl a budapesti Szent Erzsébet-templomot (Rózsák tere). Fő műve a Parlament épülete, amelynek építésére nemzetközi pályázatot írtak ki. Ezen Steindl Imre 1883-ban az angol gótika és a barokk elemeit ötvöző tervével első díjat nyert. Az építkezés 1902-re fejeződött be. Több műemlék helyreállítása is nevéhez fűződik (pl. a Vajdahunyad vára, a pesti belvárosi templom és a kassai székesegyház).

Stróbl Alajos (1856-1926) szobrász

Bécsben tanult Zumbuschnál, 26 éves korában mintázta életnagyságnál nagyobb Perseus szobrát. Elkészítette Önarcképét, megmintázta Arany Jánost, Lotz Károlyt, Zichy Mihályt is. 1904-ben készítette a Várban felállított Mátyás-kutat, 1906-ban a budapesti Halászbástyán álló Szent István lovas szobrot. Legnagyobb munkái: a Liszt-, illetve Erkel-szobor az Operaház számára készültek. Sokáig díszítette a várost a Halászlány kútfigurája is. Az emlékműszobrászatban is maradandót alkotott Semmelweis, Szent István és Dobó szobraival. (Anyánk, 1896; Kossuth-mauzóleum, 191-1909; Erzsébet-emlékmű, 1907; szegedi Széchenyi-emlékmű, 1914; Jókai, 1921). A századforduló legtöbbet foglalkoztatott művésze volt.

Supka Géza (1883-1956) régész, művészettörténész, publicista

A Literatura című folyóirat alapító szerkesztője (1926-39), majd a Világ, az általa alapított Polgári Demokrata Párt lapjának szerkesztője (1945-49), a magyarországi szabadkőművesek nagymestere. 1927-ben kezdeményezte az első könyvnap megrendezését.

Sylvester János, Erdősi (1504-1551) humanista, bibliafordító

1526-1527-ben Krakkóban és Wittenbergben tanult. 1534-ben Nádasdy Tamás sárvári udvarába került. 1544-ben a bécsi egyetemen a héber, majd a görög nyelv tanára lett. Ő állította össze azokat a magyar nyelvű nyelvtani példamondatokat, amelyek első magyar nyelvű nyomtatványként 1527-ben latin, német és lengyel szöveg kíséretében Krakkóban jelentek meg. 1539-ben latin nyelvtant szerkesztett, amelyben elsőként mutatta be a magyar nyelv több helyesírási, hangtani, alaktani és stilisztikai szabályát. Legjelentősebb műve az 1541-ben Sárvárott kinyomtatott Újszövetség fordítása. Munkája új fejezetet nyitott a magyar fordításirodalomban. Művéhez az eredeti görög szöveget vette alapul, de Erasmus szövegére is támaszkodott, amelyet filológiai kritikával illetett. Új Testamentuma az első hazai nyomdában nyomtatott magyar nyelvű könyv. Sylvester János nagy fölfedezése volt, hogy magyar nyelven is lehet időmértékes verset írni. Ennek bizonyítékaként az Újszövetség-fordítás ajánlását disztichonokban fogalmazta meg.

Szabó Dezső (1870-1945) író, politikus

A két világháború közötti korszak egyik legnagyobb hatású alakja. Elbeszéléseiben, regényeiben (Elsodort falu, 1919), tanulmányaiban, publicisztikájában (Az egész látóhatár, 1939) nacionalista alapon szenvedélyesen és vakmerően ostorozta a Horthy - korszak politikáját és a fasizmust. Ideológiája nagy hatást gyakorolt a népi írókra.

Szabó Lőrinc (1900 - 1957) költő

Ősei református prédikátorok voltak, az apja mozdonyvezető. Miskolcon született, de iskoláit Debrecenben végezte. A nagy iskolai kultúrájú városban ragadta el a műveltség szeretete. A hosszú termetű, szemüveges, kócos fiatalember onnét érkezett Budapestre, ahol előbb gépészmérnöknek indult, majd átiratkozott a bölcsészkarra, és vegyesen tanult minden megtanulhatót, hogy azután hátat fordítson az egyetemeknek, és elmenjen újságírónak. Már egyetemista korában olyan verseket írt, hogy feltűnt a Nyugatnál, Babits fedezte fel. Huszonkét éves korában első verseskötetének (Föld, erdő, Isten) már irodalmi sikere volt. Műfordítói tevékenysége vetekedett Babitscsal, Tóth Árpáddal, Kosztolányival. A húszas évektől Az Est-lapok munkatársa volt. Legjellemzőbb kötete, a Különbéke (1936). Individualista polgár volt, aki olykor a magánéletben vélte megtalálni a megnyugvást; ez időben keletkeztek kisfiáról, a családi otthonról szóló megragadóan szép Lóci-versek.A felszabadulás után jó időre volt szüksége, hogy magához térjen. Megírta élete egyik főművét: a Tücsökzenét, majd gazdag műfordítói tevékenységet fejtett ki. Élete utolsó évében megkapta a Kossuth-díjat.

Szalay Sándor id. (1909-1987) fizikus

1936-tól a debreceni egyetem professzora volt. Korábban Szegeden és Angliában is dolgozott. A debreceni magfizikai iskola megalapítója. Hazánkban ő volt az izotópok orvosi alkalmazásának kezdeményezője. Az MTA Atommag Kutató Intézetének alapítója volt.

Szapolyai János (I. János, Zápolya) (1487-1540) király

Az ország egyik leggazdagabb családjából származott. Politikai jártasságra, mint a köznemesi párt patrónusa tett szert, kormányzati gyakorlatát, mint erdélyi vajda (1510-1520) szerezte, ekkor szervezte meg az erdélyi kancelláriát. A parasztháború idején 1514-ben a Temesvárt védő Báthori Istvánt segítve legyőzték Dózse seregét. Nyolc alkalommal vett részt törökellenes hadjáratban. 1526-ban állítólag a királytól kapott egymásnak ellentmondó parancsok miatt nem ért oda a csatába. 1526. nov. 5-i országgyűlés királlyá választotta. A Habsburg - ellenes szövetség Európa uralkodóival nem működött. 1528-ban a főurak által szintén megválasztott I. Ferdinánd zsoldosaitól vereséget szenvedett, de 1538-ban a váradi békében elismerték egymás királyságát, de I. János Ferdinándra hagyta halála után a trónt 1540-ben.

Széchenyi István (1791-1860) politikus

Gyermekkorában sok időt töltött Nagycenken és Sopronban. Harcolt a napóleoni háborúkban, beutazta Nyugat-Európát, megismerte a fejlett nyugati államok viszonyait, s ezt összevetette hazai tapasztalataival. Hazafivá válásához hozzájárult Wesselényi Miklóssal való barátsága. 1825-ben felajánlotta birtokai egyévi jövedelmét (60 000 Ft-ot) a Magyar Tudós Társaság megalapítására, a csatlakozók adományaival együtt rövid időn belül 250 000 Ft gyűlt össze. Pesten megalapította a Nemzeti Kaszinót (1827), Lovakrul szóló (1828) könyvében népszerűsítette a lóversenyeket. Széchenyi használta először a Budapest szóösszetételt is. (Hitel, 1830; Világ, 1831; Stádium, 1833). Javasolta a bankrendszer kiépítését és az ősiség eltörlését, törvény előtti egyenlőséget, jobbágyfelszabadítást, a földbirtok kötöttségének megszüntetését. Szorgalmazta a folyók szabályozását, kezdeményezte a gőzhajózás bevezetését, hajógyár, gőzmalmok építését. Elősegítette az első Duna-híd, a Lánchíd építését. Az 1830-as évektől irányította az Al-Duna szabályozását. Kelet népe című művével (1841) Kossuth Pesti Hírlapban meghirdetett törekvései ellen lépett fel. Fenntartásai ellenére vállalta a Batthyány-kormányban a közlekedés- és közmunkaügyi miniszteri tárcát. 1848 szeptemberében a bécsi udvar és a forradalmi Magyarország szembekerülésének lehetősége miatt idegrendszere összeomlott; öngyilkossági kísérlete után haláláig a döblingi szanatóriumban élt, s a rendőri zaklatások hatására idegei felmondták a szolgálatot és öngyilkos lett. Temetése nemzeti tüntetéssé vált.

Széchényi Ferenc (1754-1820) főúri mecénás

A Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteményének megalapozója, Széchenyi István apja volt. Az 1780-as években, az 1790-es évek elején a fölvilágosult rendiség reformereinek egyike. II. József uralkodása idején a báni tábla elnöke és pécsi kerületi királyi biztos. Titkára Hajnóczy József volt. A német nyelvrendelet miatt hivataláról lemondott. A francia forradalom eseményei és a Martinovics-per hatására a politikai élettől visszavonult, de a magyar kultúrát továbbra is támogatta. 1802-ben könyvtárát és egyéb gyűjteményeit fölajánlotta a nemzetnek. Utolsó éveit Bécsben, mély vallásosságban töltötte.

Szegedi Kis István (1505-1572) hitújító

A magyarországi hitújítás egyik fontos egyénisége, a hódoltsági Ráckevén református lelkészként működött. Legnagyobb feltűnést Theologiae syncerae loci communes című műve keltette. Első kiadását Bázelben jelentették meg 1585-ben, később többször újranyomtatták a Skaricza Máté által írott életrajzzal.

Székely Bertalan (1835-1910) festő

Bécsben és Münchenben folytatta tanulmányait. Itt készültek egyes történelmi festményei (II. Lajos holttestének megtalálása, 1860; Dobozy és hitvese, 1861). 1879-ig több jelentős, nagyszabású történelmi kompozíciót festett (Mohácsi vész, 1866, Egri nők, 1867; Thököly búcsúja, 1875; Zrínyi kirohanása, 1879). Az 1880-as években a monumentális falképfestés kérdései foglalkoztatták. Dolgozott a tihanyi apátság, a Mátyás-templom, a kecskeméti városháza, és az Operaház freskóin. Történelmi festményein sikerrel fogalmazta meg a szabadságharc leverése utáni nemzeti kérdéseket. Portréin, aktjain a kor szépségideálját jelenítette meg. Pedagógusként is nagy hatást fejtett ki. A Mintarajziskola tanára, majd 1902-től igazgatója lett. Korának elméletileg is legműveltebb mestere, irodalmi munkássága is jelentős volt.

Szekfű Gyula (1883-1955) történész

A Magyar Szemle főszerkesztője volt (1927-38). A II. világháború alatt részt vett a függetlenségi mozgalomban, 1946-48-ban moszkvai magyar követ. Nevezetes műve a Hóman Bálinttal közösen írt Magyar Történet (1929-35), valamint Három nemzedék (1920) című tanulmánya.

Széll Kálmán (1843-1915) politikus

1869-től 1911-ig Deák-párti országgyűlési képviselő volt. 1875-78-ban pénzügyminiszter; 1899-1903 között miniszterelnök. A banktőke és a nagybirtok összefonódásának tipikus képviselője. Rátóti mintagazdasága, a szarvasmarha-tenyészete híressé vált. Megalapította a Jelzálog Hitelbankot, amelynek igazgatóelnöke lett. A dualizmus válságát belpolitikai kompromisszumokkal és az osztrák miniszterelnökkel kötött gazdasági egyezménnyel próbálta megoldani. Legnagyobb eredményének az Ausztriával kötött új gazdasági kiegyezést tekinthetjük. Közgazdasági munkássága is jelentős, különösen a magyar jelzáloghitel kiépítése területén. 1903-ban a parlamenti obstrukció megbuktatta; ezután főleg a bankéletben játszott szerepet. (Vörösmarty Mihály lányának, Ilonának férje.)

Szenci Molnár Albert (1574-1639) író, református teológus

Nagyapja és apja molnár volt. Először hazai iskolában Göncön Károli Gáspár mellett tanult, majd 1590-től Wittenbergben, Heidelbergben folytatta tanulmányait. Németországban, Svájcban élt 40 évig, Itáliában utazott.1612-től Batthyány Ferenc dunántúli főkapitánynál volt udvari pap Rohoncon. 1614-ben Komáromban volt lelkész, majd Erdélyben járt. 1624-ben végleg Kassán telepedett le, ahol Bethlen Gábor gondoskodott róla. 1626-tól Kolozsváron élt. 1604-ben, Nürnbergben jelent meg első latin-magyar és magyar-latin szótára, amellyel a “mesterségek, művészetek és filozófia megértését” akarta könnyebbé tenni. 1610-ben jelent meg a latin nyelvű magyar nyelvtan, a református egyház számára 150 zsoltár fordítását készítette el 1607-ben. Károli Gáspár bibliafordításait javított kiadásokban tette közzé 1608-1612. Fordított prédikációgyűjteményt, valamint 1624-ban a Heidelbergi Kátét.

Szent-Györgyi Albert (1893-1986) biokémikus

A C-vitamin kimutatójaként 1937-ben Nobel-díjjal jutalmazták. Több más fontos felfedezés is kapcsolódik a nemzetközileg elismert biokémikus nevéhez. Az egyetlen magyar, aki Magyarországon elért eredményeiért kapta a Nobel-díjat. 1911 és 1917 között orvostanhallgató volt Budapesten, majd diplomaszerzés után nagybátyja kutatóintézetében szövettani vizsgálatokba kezdett. Az első világháborúban besorozták katonaorvosnak, de megsebesült, és hamarosan leszerelték. A húszas években több külföldi egyetemen: Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben, Cambridge-ben tanított és végzett kutatásokat. 1927-ben Cambridge-ben a kémia doktorává avatták. 1931 és 45 között a szegedi egyetem professzoraként kimutatta az aszkorbinsavat, és összetételének megállapításával - szegedi paprikából - előállította mesterségesen a C-vitamint - ezért kapta az orvosi Nobel-díjat. A Kállay-kormány második világháborús kiugrási kísérletét diplomáciai feladatok ellátásával segítette. A háború után, 1945-47-ben Budapesten tanított, és a Magyar Tudományos Akadémia másodelnökévé választották. 1947-ben az Egyesült Államokba költözött, ahol 1962-ig az USA Izomkutató Intézetét igazgatta, irányította a rák keletkezésével kapcsolatos kutatásokat. 1962-71 között egyetemi tanárként folytatta kutatásait. Amerikában az izom-összehúzódás mechanizmusát, a rosszindulatú daganatokat és a sejtszintű szabályozást kutatta. Szent-Györgyi mutatta ki, hogy az anyagcsere hidrogén és oxigén aktivitásán alapul. Ő fedezte fel a P-vitamint is, és foglalkozott a sejtlélegzés kérdésével. 1970-ben megjelent könyve, "Az őrült majom" (The Crazy Ape) az emberiség túlélési esélyeinek borúlátó és kritikus hangvételű elemzése. 1960-tól rendszeresen hazalátogatott, a szegedi egyetem díszdoktorává avatta. A magyar Nobel-díjasok közül az egyetlen, aki élete végéig szoros kapcsolatokat ápolt szülőhazájával.

Szép Ernő (1884-1953) író

Falusi néptanító fia volt. Petőfin nevelkedett, és ifjúkora óta írt verseket. Az Alföldön nőtt fel, és a Tiszántúl hangulatait hozta Budapestre, amikor tizenkilenc éves korában újságíró lett a fővárosban. Sokat utazott Európa nagyvárosaiban, Szent-Pétervárra is. Hangulatos, színes cikkekben számolt be a tájak élményeiről. 1912-ben - huszonnyolc éves korában - megjelent Énekeskönyv című verseskötete, amellyel a Nyugat költői is maguk közé fogadták. Humor és érzelmesség, halk bírálat és öngúny ötvöződik össze ezekben a gyakran dalszerű versekben. Az első világháború idején írt karcolatai a szenvedőkkel együttérzés költeményei, ezekben erőteljesebben szólal meg a háború elleni felháborodás, de szelídsége és pajkosan mosolygó humora is minduntalan felcsillan. (Emberszag) Regényei a lírai hangvételű elbeszélő próza jelentékeny alkotásai. A Hetedikbe jártam diákéveinek felidézése, a Dali dali dal is önéletrajzi fogantatású. Legfontosabb regénye a Lila ákác. Hamar lett otthonos a kabarék színpadán. Már közvetlenül az első világháború előtt igazi színpadi sikert aratott Egyszeri királyfi című mesejátéka. (Azra, Aranyóra)

Szerb Antal (1901 - 1945) író

Nemzedékek óta nagyon művelt értelmiségi család leszármazottja volt, apja nagy hírű orvos-tudós, maga is nagy irodalmi és művészeti kultúrájú ember, rokonságban azzal a Faludi családdal, amely emberöltőkön keresztül fontos szerepet játszott a magyar színházi kultúra fejlesztésében. Mire magyar - német - angol szakos tanárként huszonhat éves korában tanítani kezdett egy kereskedelmi középiskolában, már nemcsak ismert, hanem nagyra tartott író és tudós hírében is állott. Húszéves volt, amikor a Nyugatban versei és novellái jelentek meg. Az akkor divatos ún. ,,szellemtörténeti iskola” hívének és követőjének tudta magát. A későbbi híres Magyar irodalomtörténet és a máig is leghasználhatóbb A világirodalom története c. munkái az érdekesség, olvasmányosság terén érdekes regényekkel érnek fel, és példátlan anyaggazdagságuk a szélesebb körű népművelésnek is fontos kézikönyvei. 32 évesen a Magyar Irodalomtudományi Társaság elnöke, és harminchat éves korában egyetemi magántanár lett. Novelláskötetei (Madelon, az eb és a Szerelem a palackban), regényei közül A királyné nyaklánca, A Pendragon legenda, Utas és holdvilág.

Szigligeti Ede (Szathmáry József) (1814-1878) író

1834-ben a budai Várszínház társulatának tagja lett. 1837-től a Nemzeti Színházban dolgozott. Színész, rendező, dramaturg, titkár, majd 1875-ben igazgató lett. Fő célja eredeti magyar színművek bemutatása volt. Ezt szolgálta saját, több mint száz színművével is. Korai művei aktuális kérdésekről - katonáskodás, az ősiség eltörlése, a börtönviszonyok - szóltak (Szökött katona, 1843; Két pisztoly, 1844; Csikós, 1847). Több történelmi színműveket írt (II. Rákóczi Ferenc fogsága - 1848; Trónkereső - 1868). Pályája második szakaszának számottevő alkotásai vígjátékai voltak (Liliomfi, 1849, Fenn az ernyő, nincsen kas, 1858). Írói munkásságával Szigligeti megteremtette a magyar népszínmű műfaját, maga az elnevezés is tőle származik. Jelentős pedagógiai tevékenységet fejtett ki a Színakadémián. Megírta az első magyar drámaelméleti kézikönyvet, ő állította először össze a magyar színészek életrajzait is.

Szilárd Leó (1898-1964) fizikus

Szabadalmaztatta az atomreaktort, majd részt vett az első atomreaktor megépítésében (Enrico Fermivel Chicagóban 1942-ben).

Szinyei Merse Pál (1845-1920) festő

Nemesi családban született. 1864-től Münchenben tanult. Kezdetben portrékat, mitológiai és történelmi képeket, később tájképeket készít. 1873-ban festette fő művét, a Majálist, amely először kedvezőtlen fogadtatásban részesült. Szinyei Mersét ez elkedvetlenítette, visszavonult a birtokára. Későbbi képei: A lilaruhás nő, Léghajó, Hóolvadás, Pacsirta. Az 1896-os millenniumon bemutatott festményei két évtized múltával óriási sikert arattak. Országgyűlési képviselővé választották, a Képzőművészeti Főiskola igazgatójává nevezték ki, képeivel nemzetközi sikert aratott.

Szőnyi István (1894-1960) festő, grafikus

A posztnagybányai iskola egyik vezető mestere. Műveinek visszatérő témája a Dunakanyar, a falusi élet (zebegényi temetés, behavazott falu).

Sztárai (Starinus) Mihály (?-1574 után) protestáns prédikátor, énekszerző, drámaíró

Padovában tanult, majd Sárospatakon ferencrendi szerzetes volt. A reformációhoz csatlakozva 1544-től Baranya vármegyében, Laskón lett prédikátor, Baranyában és Szlavóniában tíz év alatt 120 falut térített a lutheri hitre. 1553-1558 között Tolnában esperes, 1564-1568 között Sárospatakon, később Pápán prédikátor volt. Az 1560-as évek közepétől szerzett zsoltáparafrázisai közül 16 maradt fenn. Írt elbeszélő, és gyülekezeti énekeket. 1550-ben Kolozsvárott jelent meg Papok házassága című hitvitázó komédiája, az első ismert magyar nyelvű színdarab, de csak töredékei maradtak fenn. Az 1559-benelkészült másik drámája teljes szövege ismer: Az igaz papságnak tiköre.

Táncsics Mihály (1799-1884) író

Jobbágycsaládból származott, takács, majd tanító lett. Fiatalon bejárta Európa nagy részét. Bekapcsolódott a reformkor politikai küzdelmeibe: röpirataiban a polgári átalakulás programját népszerűsítette. Fölvetette a jobbágyság minden váltság nélkül történő megváltásának, a feudális viszonyok forradalom útján történő fölszámolásának lehetőségét. Külföldön megjelentetett röpiratai miatt börtönbe zárták, ahonnan 1848. márc. 15-én a pesti nép szabadította ki. Országgyűlési képviselővé választották; Munkások Újságja címmel hetilapot adott ki. A szabadságharc leverése után nyolc évig rejtekhelyeken élt; távollétében halálra ítélték. 1857-ben kegyelmet kapott, de az 1860. március 15-i tüntetés szervezése, és röpiratai miatt elfogták, és 15 évi börtönre ítélték. 1867-ben csaknem megvakulva szabadult. 1869-ben csatlakozott az Általános Munkásegylethez, amelynek elnökévé választották. Arany Trombita című lapja a munkásegylet közlönyeként jelent meg. 1869-72 között képviselő volt; ezután visszavonult a közélettől. 1879-ig vidéken élt, élete utolsó éveit az írói segélyalap támogatásával, betegségekkel küzdve, nyomorban töltötte.

Tamási Áron (1897 - 1966) író

Székely volt, és ez meghatározta látásmódját is, stílusát is. A székely hagyományok, a székelyföldi hegyek és erdők, a gyermekkorban lélekbe szívódott mesék, balladák és nem utolsósorban tréfák, játékok, szelíd ugratások ugyanúgy mindvégig befolyásolták képzeletvilágát, mint nyitott szemű érdeklődése minden iránt és csukott szemű hajlandósága a misztikumokra. Legszebb és legtragikusabb humorú novellája, a Rendes feltámadás. Székely faluban született, székelyföldi kisvárosban érettségizett. Huszonhat éves korában kivándorolt Amerikába. Székely népballadák, népdalok és népi mókák ihlették azokat a novellákat, amelyekből első kötete, a Lélekindulás összeállt, és 1925-ben megjelent. A következő évben Tamási Áron haza is tért. (Hajnali madár, A szűzmáriás királyfi, Címeresek, Ábel a rengetegben, Ábel az országban és Ábel Amerikában, Jégtörő Mátyás) Regényes önéletrajza, a Bölcső és bagoly egyben a székelység útját és életkörülményeit elemzi, az 1848-ról szóló Hazai tükör történelmi regény, erre a művére kapta meg a Kossuth-díjat.

Tamkó Sirató Károly (1905-1980) költő

A soknyelvű Újvidéken született, ott volt iskolásfiú, egyforma biztonsággal tudott magyar anyanyelvén kívül szerbül, németül, és mire felnőtt, már megtanult franciául is. Huszonöt éves korára Budapesten jogi doktorátust szerzett és ügyvédjelölt lett. A Magyar Írás köré csoportosuló fiatal költők benne ismerték fel az expresszionizmus egyik nagy ígéretét. Mire azonban első verseskötete, a ,,Papírember” (1928) megjelent, az előző évek irodalmi és művészi új formákkal kísérletező láza hullámvölgybe került. 1930-ban hátat fordított ügyvédi irodáknak, könyvtáraknak, az egész országnak és elutazott Párizsba, hogy francia költő és szürrealista vagy azzal rokon elméletek szerzője legyen. 1936-ban egy súlyos betegség tört rá, amely végtagjainak mozgását is akadályozta. Buda nevezetes gyógyfürdőitől remélt gyógyulást. Az ötvenes években - sem Rákosiék süket kultúrpolitikája idején, sem 56 és a rákövetkező rémségek izgalmai közt - nem lehetett itt avantgardizmusból megélni. A sok nyelven tudó, modern tudományokban járatos, és ráadásul jogászmúltú álláskereső találhatott magának megélhetést. Leginkább gyárak vették hasznát, ahol fordíthatott szakszövegeket és fogalmazhatott reklámokat, jó kapcsolatban volt az Orion Rádiógyárral is, ahol közvetlenül a háború után évekig volt a reklám- és propagandairoda vezető tisztviselője. A hatvanas években szedte össze addig keletkezett verseit (A Vízöntő kor hajnalán, A három űrsziget, Cosmogrammok), gyermekverseit (Tengerecki Pál kalandjai).

Tass Antal (1876-1937) csillagász

1916-tól az ógyallai csillagvizsgáló vezetője volt. 1921-től a sváb-hegyi csillagvizsgáló igazgatója. Napfolt- és meteorészleléseket végzett, majd a váltakozó csillagok kutatásával foglalkozott. A Stella Egyesület egyik alapítója.

Teleki Blanka (1806-1862) a nőnevelés támogatója

Münchenben és Párizsban tanult festészetet, Budán Ferenczy Istvánnál szobrászatot. Nagynénje, Brunszvik Teréz hatására a pedagógia felé fordult. 1846-ban magyar tanítási nyelvű leánynevelő intézetet állított fel Pesten. Ez volt az első középfokú leányiskola Magyarországon, amelyben az oktatás szaktanári rendszerrel működött. Lelkes híve volt a szabadságharcnak. Leövey (Lőwey) Klárával Debrecenbe, Nagyváradra, majd Szegedre menekült, pénzzel és élelemmel segítette a sebesült honvédeket. A szabadságharc leverése után menekültet rejtegetett, külföldi forradalmi körökkel folytatott levelezést, emiatt a haditörvényszék 10 évi várfogságra ítélte. Ebből ötöt töltött ki Brünnben, Olmützben és Kufsteinben. Szabadulása után 1857-ben betegen utazott Ausztriába, Németországba, majd Párizsba, ahol a menekülteken segített.

Teleki Sámuel (1739-1822) író, mecénás

Külföldi tanulmányok után itthon hivatalokat vállalt (főispán, főkormányzati tanácsos, kancellár). Legmaradandóbb tette, hogy Marosvásárhelyen a nyilvánosság számára megnyitotta könyvtárát, és kiadta Janus Pannonius műveit.

Teller Ede (1908, Budapest) mérnök

A század egyik legkiválóbb fizikusa, részt vett az atombomba kifejlesztésében, a hidrogénbomba-programot pedig már ő irányította. Egyetemi tanulmányait Németországban végezte, aztán több európai és amerikai egyetemen volt professzor. 1938-ban Gamowval kidolgozta a termonukleáris magfúzió elméletét, elsők között vizsgálta a termonukleáris folyamatokat, 1943 februárjától pedig a Los Alamos-i kutatóközpontban dolgozott az amerikai atombombán. 1947-ben Teller lett az Amerikai Reaktorbiztonsági Bizottság elnöke. Jelen volt az első termonukleáris bomba felrobbantásánál 1951-ben, és még ugyanabban az évben kidolgozta a hordozható hidrogénbomba tervét. Az első kísérleti robbantást 1952. október 31-én hajtották végre, egy évvel megelőzve a szovjeteket. 1962-ben Kennedy elnöktől vehette át az Enrico Fermi-díjat. A negyvenes évek végétől számtalan tudományos és ismeretterjesztő könyve jelent meg, a "Hirosima hagyatéka" magyarul is. A nyolcvanas években ismét kulcspozícióba került: Ronald Reagan tanácsadójaként ő vezette a kutatásai alapján elindított úgynevezett csillagháborús programot. Teller Ede csaknem hatvan év után, 1990-ben látogatott először haza, azóta viszont szinte minden évben. Előadásokat, egyetemi órákat tart, találkozik a tudományos élet, az állam vezető személyiségeivel és iskolás gyerekekkel egyaránt. Minden érdekli, és mindenről véleményt mond, szellemesen és egyénien. Népszerűsége a tévésztárokéval vetekszik. Mint mondja: "Újraszülettem Magyarországon." 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrenddel tüntette ki Göncz Árpád, elsőként kapta meg a Magyarság Hírnevéért kitüntetést.

Temesvári Pelbárt (1435?-1504) ferences egyházi író

A pestisből felgyógyulva hálából Máriát dicsőítő beszédgyűjteményt állított össze.(Stellarium coronae Beatae Marie Virginis 1498) Budán és Esztergomban élt. Beszédit Pomerium (1498) címmel három kötetbe foglalta. Könyveivel szerzetestársai számára nyújtott prédikációs segédanyagot. Az érvek mellé erkölcstanító példákat állított. A XVI. század eleji kódexek magyar nyelvű prédikációs irodalmának ő az első forrása.

Terkán Lajos (1877-1940) csillagász

1900-tól az ógyallai csillagvizsgáló, 1921-től a svábhegyi csillagvizsgáló munkatársa. A változó fényű csillagok és kisbolygók kutatója. Az asztrofotometriát is kutatta.

Tersánszky Józsi Jenő (1888-1968) író

Úri fiúnak indult. Valamikor szeretett volna festő lenni, de közhivatalba kellett lépnie. Iskolái után jegyzőgyakornokként kezdte pályafutását, de sehogyan sem ízlett neki a kötött élet. A vidéki fiatalúr erotikus hangú novellákat kezdett írni, s beküldte a Nyugathoz, ahol meg is jelentek. Majd egyéb budapesti lapok közölték írásait. Igazi tehetség volt, az irodalom azonnal tudomásul vette. Az első világháborút különböző arcvonalakon az első sorokban harcolta végig, és közben megírta az első igazi magyar háborúellenes regényt. A Viszontlátásra drága... 1916-ban jelent meg. A húszas években keletkezett Kakuk Marci-ciklus Tersánszky főműve. Hevesi Sándor, a kor nagy rendezője, rábeszélte, hogy írjon színdarabot. A kísérlet kitűnően sikerült. Tersánszky megírta a Cigányok című zenés komédiát, amelynek zenéjét is ő szerezte. A felszabadulás után sajátos helyzetbe került. Szeretett ellentmondani, nem hallgatta el a jelentéktelenebb kis hibákat, gúnyolódott a félszegségeken. A személyi kultusz ideje alatt ez egyenest anarchizmusnak hatott. Ezekben az években főleg az ifjúsági irodalomba szorult. Csak az ötvenes évek második felében kezdték lassanként újra tudomásul venni, hogy a most már öregedő író a magyar irodalom élő klasszikusa. Ekkor kezdtek megjelenni összegyűjtött műveinek kötetei, egységes kiadásban, és ekkor ismerték el.

Tessedik Sámuel (1742-1820) az alföldi mezőgazdaság gyakorlati fejlesztője

Német egyetemeken tanult. 1767-től haláláig Szarvason volt evangélikus lelkész. 1780-ban új rendszerű iskolát, tangazdaságot létesített, amelyet 1806-ban kénytelen volt megszűntetni. 1791-ben országos tanügyi reformtervezetet terjesztett az országgyűlés elé. Úttörő tevékenységet fejtett ki a korszerű vetésforgó, a szántóföldi takarmánynövények termesztése és az istállózó állattenyésztés elterjesztésében. Meghonosította hazánkban a lucernát, kezdeményező volt a gyümölcstermesztés, a méhészet terén, és figyelme kiterjedt az egészségügyi teendőkre, a parasztok táplálkozására, lakásviszonyaira is. 1817-től a keszthelyi Georgikon elnöke volt ugyan, de az Alföld fejlesztését tekintette továbbra is fő feladatának.

Than Mór (1828-1899) festő

Jogi tanulmányokat folytatott Pesten, s közben Barabás Miklós növendékeként festészetet tanult. 1857-től Rómában töltött három évet, első jelentős munkáját itt készítette. (Nyáry és Pekry elfogatása) Hazatérve főként történelmi tárgyú képeket festett, majd monumentális, dekoratív műveket alkotott. A hatvanas években festette az Ónodi országgyűlés, Imre király elfogja pártütő öccsét, A mohácsi vész c. munkáit. Legnevezetesebb falfestményei: a Vigadót díszítő Attila lakomája, a Nemzeti Múzeum lépcsőházának freskósorozata, az Operaház előcsarnoka és a Keleti pályaudvar indulási csarnoka.

Thuróczy János (~1435-1488) ítélőmester, krónikaíró

Az első világi személy volt a magyar történetírásban. Jómódú köznemesi családból származott, magyar iskolákban szerzett jogászi képzettséget. Hivatali pályán a legmagasabbra vitte: 1486-tól személynöki ítélőmester volt. Latinul írt munkája a Chronica Hungarorum (A magyarok krónikája) megírására a kancelláriából kapott ösztönzést. A krónika a kezdetektől Mátyás haláláig dolgozta fel a történelmet. Munkája a magyar udvari krónikák átdolgozott egységbe foglalása.

Thurzó János (1437-1508) körmöci főkamaragróf

Lőcsei polgár fia, Krakkóban bányatermékek értékesítésére vállalatot alapított. 1475-ben a magyar bányák víztelenítésére alapított társaságot. 1490-ben megvette Corvin János bányabirtokait, 1491-ben bérbe vette a besztercebányai rézbányákat, és engedélyt nyert olvasztók felállítására.

Tinódi Lantos Sebestyén (1511-1556) énekmondó

Tanulmányai során latin műveltséget és zenei képzettséget szerzett. 1542-ig Török Bálint udvarában élt Szigetvárott. Ura fogságba kerülése után Kassán telepedett le, ahonnan vándor énekesként bejárta az ostromok helyszíneit, és megénekelte azokat. I. Ferdinándnak elküldte Eger ostromáról szóló énekét, amiért az nemességet adományozott neki. Összegyűjtött munkái 1554-ben Kolozsvárott jelentek meg. Nádasdy Tamás nádasdi udvarában halt meg 1556-ban. (Judit asszony históriája,1541; Jászonról és Médeáról, 1538; Szitnya, Léva, Csábrág és Murány várának megvevése, 1549; Szigeti veszedelem, 1552; A vég Temesvár várában Losonci Istvánnak haláláról, 1552; Egervár viadaláról való ének, 1553. )

Tisza István (1861-1918) politikus

Tisza Kálmán fia, Berlinben és Heidelbergben, majd Budapesten jogot és közgazdaságtant tanult. 1886-ban szabadelvű párti programmal képviselővé választották. Az Ipar- és Kereskedelmi Bank elnöke, több részvénytársaság igazgatósági tagja. A birodalom válságait, konfliktusait a hazai politikai viszonyok konszolidálásával akarta megoldani. Első miniszterelnöksége idején (1903-1905) letörte az obstrukciót, és keresztülvitte a házszabály-módosítást, de ez saját pártját felbomlasztotta, és az ellenzéki koalíció győzelméhez vezetett. A koalíció bukása után régi szabadelvű híveiből szervezte a Nemzeti Munkapártot, és a választásokon sikert ért el. A háború előtt (1912-ben) a katonai fejlesztés parlamenti elfogadása érdekében a kormánypárti többség a képviselőház elnökévé választotta. A véderő törvényt a közvélemény heves tiltakozása ellenére elfogadták. Az ellenzéki képviselőket karhatalommal távolíttatta el, eközben egyikük rálőtt. Tisza mindent a háborús készülődés szolgálatába állított, 1914 júliusában az erőviszonyok ismeretében azonban ellenezte a háborút. A háború kirobbanása után az erőforrások mozgósítását szorgalmazta. 1917-ben lemondásra kényszerült, 1918. október 31-én ismeretlen fegyveres katonák agyonlőtték.

Tisza Kálmán (1830-1902) politikus

Tisza István apja. 1848-ban minisztériumi segédfogalmazó volt. A szabadságharc leverése után másfél évig emigrációban volt. Az 1861. évi országgyűlésen a Határozati Párt egyik vezetője. A kiegyezést a Deák által megvalósított formában ellenezte: az 1868-ban közzétett “bihari programban” az önálló magyar hadsereg, a saját pénzügyi és kereskedelmi rendszer megteremtését követelte. 1875-ben az ellenzékiség látszatát is feladta; a balközép és a Deák-párt fúziójával megalakította a Szabadelvű Pártot, amely három évtizedig kormányozta az országot. 1875-1890-ig miniszterelnök volt. Tisza idejében a dualista államberendezkedés megerősödött, kialakultak végleges formái. Támogatta Andrássy külpolitikáját: Bosznia okkupálását, a hármas szövetség kialakítását. Belpolitikája a centralizált polgári közigazgatás, korszerű államapparátus, polgári oktatási rendszer kiépítésére irányult. Politikájának támogatására megnyerte a lecsúszott közép-és kisbirtokos nemességet, a dzsentriket is. Kormányzata idejére esik az ipar állami támogatása, a hitelélet szabályozása, a Magyar Államvasutak kiépítése. Az 1889. évi véderő-vita és a Kossuth hontalanságát eredményező állampolgársági törvény miatt támadt fölháborodás megbuktatta, de haláláig a Szabadelvű Párt tényleges vezére és a politikai élet irányítója maradt.

Tolnai Lajos (1837-1902) író

A nagykőrösi gimnáziumban Arany János tanítványa volt, majd a pesti papnevelő intézetben teológiát végzett. Pesten a református gimnáziumban tanított; 1868-ban a Kisfaludy Társaság tagja lett. 1868-ban a marosvásárhelyi gyülekezet hívta meg lelkésznek, itt kezdett írni. 1876-ban Apor Károly segítségével megalapította a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaságot. 1878-ban a Petőfi Társaság tagja lett. 1879-ben a kolozsvári egyetemen doktorált, és a budapesti egyetem magántanára lett. Támadások érték művei társadalombírálata és a város vezetőivel való szembenállása miatt; 1884-ben egy egyházi per következtében kénytelen volt lemondani lelkészi állásáról, és Budapestre költözött. Először irodalomból akart megélni, majd lapszerkesztést, végül tanári állást vállalt. Regényeiben éles kritikai hangja az igazság keresésével párosult. Erős nevelőszándék hatotta át írásait, a társadalmi viszonyok megváltozását az erkölcsök javításával kívánta elérni. Novellái: Beszélyei, (1867) Életképek, (1867) A nyomorék, (1867) Regényei: Az urak, (1872) A báróné ténsasszony (1882) A nemes vér (1882) A falu urai (1886) Eladó birtok (1886) A mai Magyarország (1889) A polgármester úr (1885) Az új főispán (1886) Sötét világ (1898)

Tóth Árpád (1886-1928) költő

Debrecenben nőtt fel, majd a budapesti egyetemre járt. Verseit a Hét, a Vasárnapi Újság, különböző debreceni lapok, és a Nyugat közölte. 1913-ban Budapestre költözött, s házitanítósággal tartotta fenn magát. Tüdőbetegsége miatt 1915-16-ban tátrai szanatóriumokban gyógykezelték. 1917-től az Esztendő segédszerkesztője volt, 1918-ban a Vörösmarty Akadémia titkára lett. 1921-ben az Est munkatársa lett, színes híreket, politikai glosszákat írt. Betegsége egyre súlyosbodott, tüdőbajban halt meg. Néhány ismert verse: Hajnali szerenád, Elégia elesett ifjú emlékére, Katonasír, Csokonai Vitéz Mihályhoz, Körúti hajnal, Elég volt a vágta, Rozskenyér, Bazsalikom, Rádió, Sötét világ.

Trattner János Tamás (1717-1798) nyomdász

Bécsben tanulta mesterségét. 1748-ban nyitott önálló műhelyt, 1752-ben Mária Terézia rábízta a tankönyvek nyomtatását. 1783-ban II. József engedélyével nyomdát alapított, amelyet később unokaöccsének, az ifjabb Trattner Jánosnak ajándékozott. Trattnernek az örökös tartományok szinte mindegyik nagyobb városában volt nyomdája és könyvkereskedése. Unokaöccse lelkesen vett részt a magyarországi nyelvújítási és irodalmi mozgalmakban; baráti viszonyba került a kibontakozó irodalmi és politikai mozgalom vezetőivel, Fáy Andrással, Kölcsey Ferenccel és Kazinczy Ferenccel.

Trefort Ágoston (1817-1888) politikus

Jogi tanulmányokat folytatott. Az 1840-es években gazdasági kérdésekről írt, foglalkoztatta a bank- és vasútügy, valamint a városok reformjának kérdése. 1848 előtt - főként a Pesti Hírlapban - élénk publicisztikai tevékenységet fejtett ki. A centristákhoz tartozott, 1848-ban államtitkár lett. 1848 őszén sógorával, Eötvös Józseffel együtt emigrált, majd 1850-ben hazatért. A kiegyezés idején a Deák-párthoz csatlakozott. 1872-től haláláig vallás-és közoktatásügyi miniszter volt. Jelentős tevékenységet fejtett ki a közép-és felsőoktatás fejlesztésében. Megkezdte az egyetemi épületek építtetését, fölállította a Zeneakadémiát és sokat tett a hazai műemlékvédelem érdekében is. 1885-ben megválasztották az Akadémia elnökének.

Türr István (1825-1908) mérnök

Bajai polgárcsalád gyermeke. Tanulmányait megszakítva 1842-től önkéntes katona lett a császári seregben, de 1849-ben átszökött az osztrákok ellen harcoló piemontiakhoz, magyar légiót szervezett. A forradalmak bukása után európai harctereken harcolt. A milánói fölkelés egyik szervezője volt (1853), annak leverése után tuniszi száműzetésbe került. A krími háborúban előbb török, majd angol szolgálatban állt. Hadianyag-beszerzőként a Balkánon járt, az osztrákok elfogták, és halálra ítélték. Angol közbenjárásra szabadult. Az 1859. évi olasz-osztrák háború során Garibaldi seregében harcolt, az 1860-as szicíliai expedícióban Garibaldi hadsegédje, a hadsereg főfelügyelője, tábornoka volt. Nápoly katonai parancsnoka, majd hamarosan az olasz királyi hadsereg altábornagya lett. A kiegyezés után hazatért, csatornaépítő mérnökként, vállalkozóként dolgozott. Írásaiban a vízi utak, csatornák fejlesztését sürgette. Munkájának eredménye az 1870-es években a Ferenc-csatorna megvalósítása. Részt vett a Panama-csatorna terveinek kidolgozásában; ő kezdeményezte a nyolcvanas években a Korinthoszi-csatorna építését is.

Váci Mihály (1924-1970) költő

,,Proletár értelmiségi”-nek indult: falusi, sőt tanyasi tanító volt a Nyírségben. Tizenkilenc éves korától huszonnégy-huszonöt éves koráig szinte szakadatlanul beteg volt, nem is egyféle kórság pusztította. Végül is olyan megrongált vesével lábalt ki az ifjúkori veszedelmekből, hogy mindhalálig tartó magas vérnyomás tartogatta számára a minden pillanatban bekövetkezhető halált. Ízig-vérig szociális költő volt, a közösség szószólója, lírai publicista, aki közben a szelíd és érzelmesen átélt magánéletnek, szerelemnek, hétköznapi perceknek finom poétája is tudott lenni. 1955-ben (harmincévesen) lépett költőként a világ elé, amikor kezében volt már a kifejezés számára minden szükséges eszköze. Addigra volt már tanító, kollégiumi vezető, minisztériumi tisztviselő, lektor a Tankönyvkiadónál. Otthon volt már az irodalomban, és tisztában volt költői feladatával, amikor első verse, majd hamarosan első lírai kötete megjelent. 1957-ben epikus költeménnyel, a Nincsen számodra hely című, kötetnyi terjedelmű verses regénnyel jelentkezett. (Még nem elég; Gyalog szerettem volna jönni; Tiszta és jó) Kulturális delegációval járt Vietnamban, ott halt meg 1963-ban.

Vajda János (1827-1897) költő

Székesfehérváron és Pesten járt gimnáziumba. Eszményképe Petőfi Sándor. Vándorszínész volt, majd nevelői állást vállalt, ezt követően gazdatiszti gyakornok lett. 1847-től Pesten tisztviselő, a Pilvax-asztaltársaság tagja. A március 15-i események egyik vezéralakja. A szabadságharcban harcolt, annak leverése után bujdosott. Később büntetésül besorozták az osztrák hadseregbe. 1850-ben az osztrák földbecslési hivatalnál talált állást. 1853-54-ben újságíró volt Budán. Itt ismerte meg szállásadójának lányát (Kratochwill Georgina), aki a Gina-versek ihletője lett. 1855-ben a Magyar Sajtó kritikusa, 1857-64-ben a Nővilág, 1861-től a Csatár szerkesztője volt. 1862-ben két röpiratot adott ki Aristides álnéven (Önbírálat, Polgárosodás). Szembefordult az irodalmi Deák-párttal, az Akadémia, a Kisfaludy Társaság, a kiadók vezetőivel. Egészsége megrendült, állás nélkül maradt. Segélykérelmét az Írói Segélyegylet visszautasította. Bécsben keresett munkát, névtelenül írt a Sürgöny, A Hon és a Bécsi Híradó című lapoknak. Ezután a Magyar Újság munkatársa lett, majd a Vasárnapi Újságnak dolgozott. Főbb versei: Húsz év múlva; Harminc év után, A vaáli erdőben; Nádas tavon; Az üstökös; Credo.

Várkonyi Zoltán (1912-1979) színész, színházi és filmrendező

A Művész Színház, majd a Vígszínház igazgatója volt. Jelentősek a magyar romantikus irodalom nagy műveinek általa rendezett fimadaptációi (Egri csillagok, A kőszívű ember fiai, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán stb.).

Vásárhelyi Pál (1795-1846) mérnök

Széchenyi munkatársa és műszaki tanácsadója. Előbb a Körösök, majd a Duna vízrajzi térképezésén dolgozott. 1832-ben megindította az Al-Duna hajózhatóvá tételének munkálatait. Elkészítette a Vaskapu szabályozásának tervét is. (A munka befejezésére csak a század végén került sor.) Fő műve a Tisza szabályozásának és a Tisza-völgy ármentesítésének terve. A költséges terv a Tiszavölgyi Társulat választmányának ülésén heves vitát váltott ki, amely során Vásárhelyi tervét védve szívszélhűdésben meghalt. Tervének megvalósítására csak a század második felében került sor. Vásárhelyi igen jelentős elméleti tevékenységet is kifejtett a hidrológia területén.

Vasvári Pál (1826-1849) író

1843-tól a pesti egyetemen filozófiát tanult, itt kezdett el történelemmel foglalkozni. 1847-ben a Teleki Blanka által alapított nevelőintézet tanára volt. Ismerte a francia felvilágosodás eszméit. A radikális egyetemi ifjúság, az ún. Pilvax-kör egyik vezéralakja, Petőfi mellett Vasvári volt a pesti március 15-i forradalom legtevékenyebb vezetője. Részt vett a 12 pont szerkesztésében, a megmozdulások irányításában. Március 16-tól a Közcsendi Bizottmány tagja: a forradalom továbbfejlesztését szorgalmazta. Szót emelt a céhlegények helyzetének rendezése érdekében. Titkár lett Kossuth pénzügyminisztériumában; a fegyveres harc kitörése után a Somogy megyei népfölkelés egyik vezetője, majd honvéd hadnagy. 1849-ben az általa szervezett Rákóczi-szabadcsapat parancsnoka volt őrnagyi rangban. Júliusban a román fölkelők elleni harcban a Gyalui-havasokban vesztette életét.

Veres Pálné (1815-1895) pedagógus

Beniczky Hermin 1839-ben ment férjhez Nógrád vármegye főjegyzőjéhez. Az ötvenes évekig kizárólag családjának, leánya nevelésének élt. Egyre jobban felfigyelt azonban a nőnevelés elhanyagolt ügyére. 1867-ben Országos Nőképző Egyletet alapított, azzal a feladattal, hogy lehetővé tegye a nők alaposabb képzését, és a vagyontalanok számára kenyérkereső pályák megnyitását. 1869-ben megnyitotta Nőnevelő Intézetét, amely rohamosan fejlődött; 1894-ben nyilvánossági jogot kapott. A magyar nőnevelés egyik kiemelkedő személyisége volt. 1889-ben az iskola patronálásától visszavonult. Legjelentősebb művei: Nézetek a női ügy érdekében, Tapasztalati lélektan felnőttek számára.

Veres Péter (1897-1970) politikus

Élete kalandos és tanulságos regény, az első felét meg is írta még negyvenéves korában Számadás című önéletrajzában. Balmazújvárosból jött, a legeslegszegényebbek világából; kiskondás, juhászbojtár volt gyermekkorában, kamaszfővel pályamunkás, sihederkorától fogva vett részt az agrárszocialista mozgalmakban. A Földművelő Egyletben kezdett el olvasni, ott alapozta későbbi iskolán kívül szerzett, furcsa vegyességében is bámulatos nagy műveltségét. Az első világháborúban már katona, megismerte a tűzvonal kalandjait és megpróbáltatásait. Forradalmárként jön vissza a háborúból. A tanácsköztársaság idején Balmazújvároson földet osztott, majd a direktórium tagja lett. A bukás után előbb Romániában elfogták és internálták, majd itthon fogházra ítélték. Szabadulása után megint hol földmunkás, hol pályamunkás, volt, aztán cikkeket írt a Népszavának, 1934-ben újra börtönbe került. Gyepsor elbeszéléseivel és verseivel egyszeriben fontos alakja lett a népi írók körének. A fasiszta rémuralom idején egy budapesti pincében rejtőzködve várta ki a felszabadulást. Utána a Nemzeti Parasztpárt elnöke, 1947-48-ban honvédelmi miniszter, a Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsának tagja. 1954-57-ben a Magyar Írók Szövetsége elnöke volt. (Rossz asszony, A kelletlen leány, Szárszó) Három részletben jelent meg A Balogh család története című regénye(1961).

Vidats János (1826-1873) gyáros

A pesti egyetemen jogi és bölcsészettudományokat tanult. 1848. március 15-én Jókai, Petőfi és Vasvári környezetében harcolt a sajtószabadságért. Végigküzdötte a szabadságharcot, melynek bukása után elfogták, és kötél általi halálra ítélték, de ítéletét kegyelemből többévi várfogságra változtattak. Kiszabadulása után Abonyban gazdálkodott, de 1855-ben ismét letartóztatták. Apja közbenjárására engedték szabadon. 1861-től Pesten városi képviselő volt, a nevét viselő gépgyár megalapítója. Lakatosműhelyét a Schlick-féle vasöntővel bővítve, s Röck Istvánnal társulva hozta létre mezőgazdasági gépgyárát, amelyet 1861 után fia, János vezetett. A gyár több terméke is díjat kapott a világkiállításokon.

Vikár Béla (1859-1945) néprajztudós

1877-84 között nyelvészeti és irodalmi tanulmányokat folytatott a budapesti tudományegyetemen. 1889-től az országgyűlési gyorsíró iroda alkalmazottja, majd vezetője volt. 1889-es finnországi néprajzi tanulmányútja után magyarra fordította a Kalevalát, amely 1909-ben jelent meg. Fordított németből, angolból, grúzból, észtből, norvégből is. 1895-től kezdődően az első olyan európai tudós volt, aki fonográf segítségével gyűjtött népzenei anyagot. E gyűjtése az 1900-as párizsi világkiállításon nagy sikert aratott. Kalevala fordítása a magyar műfordítás-irodalom kiemelkedő alkotása. 1890-ben gyorsírással jegyezte a Somogy megye népköltése című kötetének anyagát. Lefordította La Fontaine összes meséit is.

Virág Benedek (1754-1830) költő, író.

Jobbágycsaládban született, Nagykanizsán és Pesten tanult. 1775-ben belépett a pálos rendbe. Tanított, majd rendjének feloszlatása után világi papként folytatta tanári munkáját. A Batthyány családnál nevelő volt, majd visszavonult, költői, történetírói munkásságának szentelte életét. 1810-ben háza leégett, kéziratai elpusztultak. Munkáit először Batsányi adta ki. Jó kapcsolata volt Baróti Szabóval, Kazinczyval, Vitkoviccsal, Vörösmartyval, Bajzával, Toldyval, Kisfaludyval. Lefordította Horatius műveit, önálló művei egyenként is maradandó értéket képviselnek. (A székesfehérvári nemességhez; A táborból megtért hazafiakhoz; A bölcsről; Lantomhoz; Elbúsult szívnek vigasztalása. Magyar századok című történeti munkája a honfoglalástól mohácsig dolgozza fel a magyar történelmet.

Vitéz János (~1408-1472) humanista író, mecénás főpap, politikus

Szlavóniai nemesi családból származott, anyai ágon a Hunyadiakkal volt rokon. A Bécsi egyetemen tanult, 1433-ban kancelláriai jegyző lett. Habsburg Albert, majd I. Ulászló híve volt. 1444 után Hunyadi Jánost támogatta, diplomáciai feladatai mellett a Hunyadi-fiúk nevelője volt. A Hunyadiak és V. László közötti megegyezést nem sikerült létrehoznia. Mátyás királlyá koronázása után fő-és titkos tanácsosa lett. Az 1467-ben Pozsonyban megnyitott egyetem létrehozását segítette tevékenységével. Bőkezű mecénásként humanistákat hívott Magyarországra, Esztergomban reneszánsz püspöki palotát építtetett. Unokaöccsét, Janus Pannoniust ő neveltette. Levelezett kora uralkodóival, politikusaival, tudósaival. Váradon gazdag könyvtárat létesített. Élete végén szembefordult a központosító Mátyással, az 1471-es összeesküvés egyik szervezője volt. Mátyás elfogatta, és előbb Visegrádon, majd haláláig az egri püspök őrizete alatt tartotta.

Vitray Tamás (1933, Budapest) Televíziós műsorvezető

Három műfajban - riportműsoraival, talkshow-ival és sportriporterként - is műfajt teremtett, megújítva a magyar televíziózást. Vitray a Magyar Televízió első munkatársai közé tartozott, 1956-tól dolgozott az MTV-nél (előtte a Honvédelmi Minisztériumban angol szakfordító, majd a Rádió munkatársa volt). A hetvenes évek közepéig elsősorban sportriporterként dolgozott, 1975-ben pedig az MTV szórakoztató osztályának vezetője lett. 1980-tól a dokumentumosztály, majd 1988-tól a sportosztály vezetője volt. Televíziós sorozatai a Kádár-korszak legszínvonalasabb tévés produkciói voltak: az Ötszemközt, a Csak ülök és mesélek és a Telefere mind kivételes minőséget képviselt a kor hazai televíziózásában. A kilencvenes évek elején még vezető szerepet játszott az MTV-ben, aztán a különböző elnökváltásokkal fokozatosan kiszorult az intézményből, mígnem 1999-ben nyugdíjazták. Azóta a TV3 Napkelte című műsorában működik közre. Sportriporterként számos magyar sportoló győzelmét közvetítette feledhetetlenül, de még a magyar labdarúgás mélyrepülése idején is színvonalas meccsközvetítéseket tudott produkálni. Dokumentumműsoraiban, interjúiban pedig komoly empátiáról és témaérzékenységről tett tanúbizonyságot. A nyolcvanas években számos problémára hívta fel a figyelmet, és segítette ezzel hozzá interjúalanyait a boldoguláshoz.

Vörösmarty Mihály (1800-1855) költő

Székesfehérváron és Pesten tanult. Nevelő volt, mellette jogot tanult és ügyvédi oklevelet szerzett. Első verseit az 1820-as évek elején írta. 1825-ben Zalán futása című eposza tette ismertté nevét. A Tudományos Gyűjtemény és a Koszorú című folyóiratok szerkesztője volt. Az 1830-as években bekapcsolódott a megélénkült közéletbe, egyúttal fokozott érdeklődéssel fordult a dráma felé. Toldy Ferenccel együtt szerkesztette az első magyar akadémiai helyesírási szabályzatot. A Kisfaludy Társaság tagja volt, s az Auróra-kör egyik vezetője. Toldyval és Bajzával közösen adta ki az Athenaeum és a Figyelmező című folyóiratokat. 1831-ben jelent meg a Csongor és Tünde című színpadi műve, amelyet további romantikus tragédiák követtek. Alkalmi darabjával, az Árpád ébredésével nyitották meg 1837-ben a Nemzeti Színházat. Az 1836-ban írt Szózat - miközben a nemzethalál gondolatát is felveti - rendíthetetlen hazaszeretetre buzdít; e mű Egressy Béni megzenésítésében a Himnusz melletti másik nemzeti énekké vált. Vörösmarty a szabadságharc idején országgyűlési képviselő lett, Kossuth Lajos híveként Debrecenbe is követte a kormányt. Világos után bujdosni kényszerült, majd 1850-ben kegyelmet kapott. A vidékre költöző Vörösmarty a szabadságharc leverését nemzeti tragédiaként, kozmikus katasztrófaként élte meg (Előszó, 1850; A vén cigány, 1854).

Wathay Ferenc (1658-1609 körül) katona, költő.

Katonacsaládból származott, 1602-ben székesfehérvári vicekapitányként került török fogságba. Budán, majd Nándorfehérvárott raboskodott, közben többször megszökött, majd Isztambulba hurcolták. 1605-ben ismét visszaszállították Magyarországra, ahol a szekszárdi béggel akarták kicserélni. 1606-ban szabadult. A “búval virágzó rút, sötét tömlöcben” eltöltött idő tette költővé. Másfélszáz oldalas Énekes könyv-ében 28 terjedelmes költemény maradt fenn. Az Énekes könyvet önéletrajz zárja le, és számos hiteles illusztráció díszíti.

Weiss Manfréd (1857-1922) gyáros

Kereskedelmi iskolát végzett 1876-ban, az egyik hamburgi exportvállalat cégvezetője lett. Húszéves korában bátyjával (Bertolddal) Soroksáron megalapította az első konzervgyárat; 1889-ben a tölténygyártást is bevezette. Csepelen 1892-ben kezdték kiépíteni a gyárat, amelyben - Magyarországon elsőként - megkezdték a lőszergyártást. A gyár az első világháború idején a Monarchia egyik legnagyobb hadianyag-szállítójává fejlődött. Ebben az időben kb. 30.000 munkást foglalkoztattak. A háború után varrógépek, kerékpárok, mezőgazdasági gépek, később repülőgépek gyártására tértek át. Egyik alapítója és alelnöke volt a Gyáriparosok Országos Szövetségének, 1915-től a főrendiház tagja, 1918-ban nyert bárói rangot.

Wekerle Sándor (1848-1921) politikus

Budapesten jogot végzett, 1870-től a pénzügyminisztérium tisztviselője, 1886-tól államtitkárként a pénzügyek tényleges irányítója, 1889-tól pénzügyminiszter. 1892-1895 között Magyarország első polgári származású miniszterelnöke (második miniszterelnöksége: 1906-1910, harmadik miniszterelnöksége: 1917-1918). Újjászervezte a dualista állam adórendszerét, pénzügyigazgatását, az agrárius irányzattal szemben iparpártoló politikát folytatott, nevéhez fűződik az aranyalapra való áttérés bevezetése, valamint a liberális egyházpolitikai törvények (polgári házasság, anyakönyvvezetés) megalkotása. 1896-1906-ig az újonnan szervezett Közigazgatási Bíróság elnöke volt. 1920-tól a Közművelődési Tanács, 1921-től pedig a Pénzügyi Tanács elnöke lett.

Weöres Sándor (1913 - 1989) költő

Már 14 éves korában vidéki lapokban jelentek meg versei. A Vas megyei Csönge nevű faluból - ahol apja jegyző volt - postán beküldött egy bizarr képekkel, kitűnő rímekkel, meglepő gondolattársításokkal fülbecsengő költeményt a fiatal írókat, költőket maga köré csoportosító Névtelen Jegyző nevű budapesti folyóirathoz, amely azonnal közölte. (A macska) Csak 20 éves korában kezdte az egyetemi éveket, ahol egymás után, olykor egymás mellett volt jogász, földrajz-történelem szakos tanárjelölt, filozófia-esztétikahallgató. Civil életében könyvtáros lett, előbb Pécsett, ahol az egyetemi éveket töltötte, és ahol a Sorsunk című folyóiratnak egyik szerkesztője is volt, majd Székesfehérvárott, végül Budapesten az Akadémiai Könyvtárban dolgozott. Az ötvenes évek elején az eszmei dogmatizmust és a művészeti sematizmust elváró kultúrpolitika sehogyan se tudta elviselni alkati politikamentességét. 1951-től állása sem lehetett, verse sem jelenhetett meg. Rákényszerült a műfordítások tömegmunkájára. Itt azonban nélkülözhetetlen lett rendkívüli nyelvtudásával, munkabírásával és azzal a magas igénnyel, hogy a kényszerű teendőket is a legmagasabb színvonalon végezze. 1950 és 1956 között Weöres-vers nem jelenhetett meg. Ezután következett a közben írt költemények nagy gyűjteménye, A hallgatás tornya. Csengő-bongó gyermekversek váltakoznak lírai-egyéni tartalmú életbölcselettel. Elbeszélő költészetében korok és témák szeszélyesen váltakoztak. (Istár pokoljárása, Psyché)

Werbőczy István (~1458/1460-1541) ítélőmester, királyi személynök, nádor, kancellár

Köznemesi családból származott. Hazai és itáliai tanulmányai után 1483-tól a királyi kancellárián teljesített szolgálatot. Politikai pályafutását Ugocsa vármegyében kezdte, majd Szapolyai János köznemesi pártjának vezére lett. Adományok révén és perekből jelentős vagyonra tett szert. Törökellenes szövetség létrehozására tett kísérletei nem jártak eredménnyel. 1525-ben a besztercebányai bányászmozgalom elfojtásában vett részt, majd a felülkerekedett főúri csoport hűtlenség miatt perbe fogta, száműzték és elvették teljes vagyonát. 1526-ban Szapolyai Jánost támogatta, királlyá választása után annak kancellárja lett. A király halála után a törökkel tárgyalt, Buda 1541-es bevétele után a szultán a magyarok főbírájává nevezte ki. Főműve a latin nyelvű Hármaskönyv (Tripartitum), amely jogkönyvként az ítélethozatalt, a nemesség társadalmi helyzetét, politikai gondolkodását 1848-ig meghatározta.

Wesselényi Ferenc (1605-1667) nádor

Protestáns volt, de a jezsuiták visszatérítették. Katonaként előbb a lengyel királyt, majd a Habsburgokat szolgálta. Részt vett a török elleni végvári harcokban is. 1644-től füleki kapitány volt. I. Rákóczi György ellen elfoglalta Murány várát, feleségül vette a vár úrnőjét, Széchy Máriát. 1646-ban kapta grófi címét, 1647-ben felsőmagyarországi főkapitány lett. 1655-ben az országgyűlés nádorrá választotta. Zrínyi Miklós mellett bekapcsolódott a nemzetközi törökellenes szövetség szervezésébe és 1663-1664-ben részt vett a törökellenes hadjáratokban. A vasvári béke után I. Lipót ellen Wesselényi vezetésével I. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Péter horvát bán, Frangepán Ferenc, valamint Nádasdy Ferenc részvételével nemesi szervezkedés bontakozott ki, de a fegyveres fölkelés kirobbanása előtt Wesselényi meghalt.

Wesselényi Miklós (1796-1850) politikus

1820-ban szoros barátságot kötött Széchenyi István gróffal, s az ő társaságában nyugat-európai utakat tett. Wesselényi a Széchenyi-Kossuth vitában Kossuthot támogatta. A harmincas évek első felében a reformellenzék fő szervezője volt, akit a Habsburg-kormányzat politikai perrel akart elnémítani. Szatmár vármegye 1834. évi gyűlésén az örökváltság ügyében tartott beszéde miatt Wesselényi ellen indított hűtlenségi perben 4 éven át védekezett ügyvédei - Deák Ferenc, Kölcsey Ferenc - segítségével. Végül 3 évi fogságra ítélték. 1840-ben kegyelemmel, de szinte vakon szabadul. Még börtönbüntetése megkezdése előtt 1838-ban a pesti árvíz idején százak életét mentette meg, ezért az “árvízi hajós” nevet kapta. 1848-ban szerepe volt abban, hogy a kolozsvári országgyűlés is kimondta Erdély unióját. 1848 szeptemberében - a fegyveres harcok kezdetén - családjával a morvaországi gyógyhelyre, Gräfenbergbe menekült. Kiváló mezőgazdász, valamint híres szónok volt. Politikai írásai közül legjelentősebb a Balítéletekről és a Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében.

Wigner Jenő (1902-1995) fizikus

Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, Németországban szerzett egyetemi diplomát, 1930-tól az USA-ban élt. 1963-ban az atommagok és az elemi részek kutatásáért megosztott fizikai Nobel-díjat kapott.

Xantus János (1825-1894) néprajzkutató

Pécsett jogot tanult. Részt vett a szabadságharcban. 1849 februárjában fogságba került, majd osztrák ezredbe sorozták. 1850-ben Amerikába szökött, ahol topográfiai fölméréseket végzett, és közben állat- és növénytani anyagot gyűjtött. 1864-ben tért haza. Megalapította a Botanikus kertet és az Állatkertet, amelynek 1868-ig első igazgatója is volt. 1868-1871 között a kormány megbízásából délkelet-ázsiai expedícióban vett részt. Az innen származó gyűjteménye vetette meg az alapját a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi osztályának (a későbbi Néprajzi Múzeumnak), amelynek 1873-1893 között igazgatója volt. 1873-ban a bécsi világkiállításra gyűjtött anyaga később az Iparművészeti Múzeum alapgyűjteménye lett.

Ybl Miklós (1814-1891) építész

Bécsben, majd Münchenben és Itáliában tanult. 1841-től vidéki kastélyok építésében vett részt. 1845-1855 között romantikus stílusban építette első jelentős alkotását, a fóti templomot, majd első pesti épületét, a Múzeum körúti Unger-házat. Az 1860-as évektől kezdve, második itáliai tanulmányútja hatására a neoreneszánsz stílus vált munkásságában meghatározóvá. Számtalan jelentős, a budapesti városképet napjainkig meghatározó középülete (Budai Takarékpénztár, a Sándor utcai Képviselőház, a Pesti Hazai Takarék Bank palotája, a Fővámpalota) mellett számos lakóépületet is tervezett. 1867-ben átvette a Hild József által megkezdett Bazilika építését, fontos műve a Várkert-bazár, valamint a budavári Palota krisztinavárosi szárnya. Egyik legszebb alkotása az 1884-ben befejezett Operaház. Ybl kiterjedt fővárosi és vidéki munkásságát a neoreneszánsz építészet európai rangú alkotásai között tartják számon.

Zala György (1858-1937) szobrász, grafikus

Tanulmányait Budapesten a Mintarajziskolában kezdte, majd Bécsben E. Hellmer tanítványa volt. Münchenbe utazott, ahol Wittmanntól és Wagmüllertől tanult. Mozgalmas, neobarokk stílusú szobrai jól illeszkedtek a századforduló gyorsan fejlődő Budapestjének városképébe. Nagyszabású emlékműveket, síremlékeket, portrékat alkotott (Honvédszobor, Andrássy Gyula lovas szobra, 1894/1929; Erzsébet királyné, Tisza István, I. Ferenc József, Deák Ferenc). Fő műve a Millenniumi emlékmű együttese. A kompozícióban a hét vezér és a királyok szobrai mellett jelképes alakok (Háború, Béke, Tudás, Dicsőség, Munka és Jólét) is megjelennek.

Zelk Zoltán (1906-1981) költő

Érmihályfalváról indult Zelk Zoltán - noha apja kántor volt - a héber betűket sem tudta kiolvasni. 13 éves volt, amikor Érmihályfalva is, Szatmár is, ahol a történelmi változás érte, egyszeriben Romániává változott. Persze románul ugyanúgy nem tanult meg, mint egész életében egyetlen idegen nyelven sem. Soha életében nem olvasott egyetlen Marx, Engels vagy éppen Lenin írta könyvet. Később, amikor országos hírű kommunista költőként ünnepelték, a párt büszke volt rá, a legmagasabb díjakat és kitüntetéseket kapta, persze már titkolni igyekezett, hogy valójában fogalma sincs arról az ,,ideológiá"-ról, amelynek jelszavaiból nagyon szépen hangzó és jól szavalható költeményeket adott a mozgalomnak. Húszéves kora előtt már versei jelentek meg erdélyi lapokban, majd eljött Budapestre. Alkalmi munkákat keresve utazgatott is az országban. Kedvelt alakja lett a kávéházak irodalmi asztalainak és a szerkesztőségeknek. Azután jött a háború, a munkaszolgálat, kivitték Ukrajnába, de ezt is élve úszta meg. Nála lelkesebb és zengőbb hangú dicsőítője nem volt Sztálin és Rákosi Mátyás személyének. Egyik Kossuth-díját a Sztálinhoz írt nagyszabású ódáért, második Kossuth-díját a Rákosi Mátyást ünneplő himnikus költeményért kapta. 1956-ban a forradalom legzengőbb lelkesítője lett. Zelket a világhíres Háy Gyulával és a már klasszikusnak mondott Déry Tiborral együtt állították a büntetőbíróság elé. Zelket alig másfél év után szabadon bocsátották. (Halott sirály, Tűzből mentett hegedű, Zúzmara a rózsafán, Mindennapi halálom)

Zenthe Ferenc (1920, Salgótarján) színész

A hatvanas-hetvenes évek egyik legnépszerűbb filmszínésze, kalandfilmek, kosztümös filmek és jelen idejű játékfilmek főszerepeit egyforma tehetséggel alakította. A nyolcvanas években sikerült kilépnie ebből a skatulyából, és még számos emlékezetes alakítást nyújtott. A világháború után vidéki színházakban (Pécsen, Győrött, Debrecenben) játszott, majd 1952-ben Budapestre költözött, és a Madách Színház tagja lett. Ezzel egy időben indult filmes karrierje. Legnagyobb sikereit két kuruc témájú kalandfilmben aratta: az első a Rákóczi hadnagya volt, a második pedig a teljes sikert hozó tévéfilmsorozat, A Tenkes kapitánya, melyben címszereplő volt. Szerepelt az ötvenes évek klasszikus vígjátékaiban, a 2x2 néha 5-ben és a Mese a tizenkét találatról címűben. Színpadi szerepei közül emlékezetes Winnie a Furcsa párból, a Scapin furfangjai címszerepe és a Csalóka szivárvány Virág ura. Legnagyobb szakmai sikerét már hatvanéves korán túl, a Jób lázadása című film főszereplőjeként érte el (a filmet Oscar-díjra jelölték). A kilecvenes években Zenthe neve egybeforrt a Szomszédok című szappanopera egyik szereplőjével (Takács úr vagy Taki bácsi), akit tizenkét éven át alakított nagy sikerrel.

Zichy Mihály (1827-1906) festő

Pesten jogot tanult, s Marastoni Jakab festőiskolájának növendéke volt. Bécsben Waldmüllernél tanult, itt festette első képét, a Mentőcsónakot. Oroszországban udvari rajztanító és krónikás volt, majd Párizsban telepedett le. Ennek hatására készült Szirén című alkotása, majd A Rombolás géniuszának diadala. 1849-ben megfestette Batthyány Lajos arcképét. 1850-től egy fényképésznél dolgozott retusőrként, közben ceruzarajzokat, akvarelleket és olajportrékat készített. 1857-ben a nyomorgó festők támogatására megalapította a Pénteki Társaságot, 1868-ban készítette a spanyol inkvizíció borzalmait megörökítő Autodafé című festményét. További művei: Erzsébet királyné koszorút helyez Deák ravatalára, 1874; III. Henrik tivornyája, 1875. Miután a francia hatóságok a rombolás géniuszának diadala c. festménye miatt kiutasították a világkiállításról, elhagyta Párizst és nizzai, bécsi és zalai tartózkodását követően visszatért Szentpétervárra. Ezt követően főleg illusztrálással foglalkozott. Mesterien illusztrálta Madách, Arany, Petőfi műveit.

Zilahy Lajos (1891-1974) író

Bihari dzsentricsalád fia. És ez nem mellékes kiindulási pont; a bihari dzsentrik ugyanis nagyban különböztek az országos dzsentrimodelltől. Zilahy Lajos, nagyszalontai volt, mint Arany János, művelt jogászcsaládban nőtt fel - az apja közjegyző volt -, és maga is jogi doktorátust szerzett, mint nem egy elődje és mint a magyar irodalom oly sok jelentékeny alakja. És az a kettős tévedés pontosan jellemzi, hogy élete végső két évtizedében Amerikában kommunistának tartották; itthon reakciósnak... itt is, ott is teljesen alaptalanul. De közben - szinte illegálisan - népszerű író volt itthon is, Amerikában is. Az első világháborúból, amelyet pacifista módon gyűlölt, és a forradalmakból, amelyekkel némi fenntartással, de tulajdonképpen rokonszenvezett, az ellenforradalomból, amelynek vérengzéseitől utálkozott, úgy lépett ki, hogy felismerte az örökölt társadalmi rend menthetetlen elmúlását, a dzsentrihagyományok végérvényes időszerűtlenségét. Írói útja az első világháború utáni jelentkezéstől a második világháborúig: sikerek és növekvő népszerűség töretlen diadalmenete. Finoman erotikus, líraian érzelmes szerelmi regényei (Halálos tavasz, Valamit visz a víz), a biedermeier hangulatokat idéző, régi nemesi világról mesélgető történetei (Szépapám szerelme, Az ezüstszárnyú szélmalom) születtek ekkor. Majd A Két fogoly, A fegyverek visszanéznek, A szökevény, A lélek kialszik következtek. A fasizmus megjelenésekor hivatalosan betiltották Zilahy éppen műsoron levő Fatornyok című, antifasiszta drámáját. A felszabaduláskor Zilahy lelkesen állt az újjáépítendő ország és újraszervezendő irodalom élére. A megalakuló Magyar-Szovjet Baráti Társaság szervezője és első elnöke, az első meginduló irodalmi és tudományos folyóirat szerkesztője lett. Pártonkívüli, de a pártok közül a Magyar Kommunista Párttal működött együtt. 1948-ban pedig, nem sokkal a személyi kultusz kibontakozása előtt, hivatalos megbízással Amerikába ment, ott lelkes előadásokat tartott az új Magyarországról - de nem jött vissza. Ott fejezte be a nagy regényciklusát, A Dukay családot.

Zipernowsky Károly (1853-1942) mérnök

Bécsben született. A budapesti Műegyetemen gépészmérnökként végzett. A Ganz-gyár akkori vezetője 1878-ban hívta meg villamos műhelyébe. A fiatal mérnök kísérleteinek eredménye egy kicsi, 56V feszültségű, öngerjesztő dinamó, mely egy ívlámpát tudott árammal ellátni. Zipernowsky lámpái hamarosan sikerrel vették fel a versenyt a gázvilágítással. 1882-ben a Ganz-műhely megbízást kapott a budapesti Nemzeti Színház villamos világításának kivitelezésére. Több mint 1000, egyenként 20 gyertyafényű izzólámpát szereltek fel. A Nemzeti volt a harmadik színház a világon, amelynek villamos világítása volt. 1883-ban Déri Miksával hozta létre öngerjesztésű, váltakozó áramú generátorát. 1885-ben Déri Miksa és Bláthy Ottó Titusz segítségével megalkotta az első transzformátort. A budapesti Magyar Országos Kiállításon a Ganz-gyárnak ez az újfajta rendszere biztosította a kiállítás területén a világítást. Elsőként egy római városnegyedben létesítendő hőerőmű berendezését rendelték meg a gyártól, majd hamarosan több olasz, spanyol, osztrák, francia, holland, orosz, svájci, svéd, dél-amerikai és természetesen magyar város kérte fel a Ganz-gyárat hasonló berendezés létesítésére. 1900-ban a párizsi világkiállítás alkalmából adta ki “Saját és másokkal közös szabadalmaztatott Találmányait” könyv formájában.

Zrínyi Ilona (1643-1703)

Nagy múltú főnemesi család sarja, 166-ban férjhez ment I. Rákóczi Ferenchez. 1676-ban született fiuk, II. Rákóczi Ferenc. Zrínyi Ilona apját, Zrínyi Péter horvát bánt és nagybátyját, Frangepán Ferencet a Wesselényi Ferenc vezette rendi mozgalomban betöltött szerepük miatt a császár 1671-ben lefejeztette. Férje, majd anyósa, Báthori Zsófia halála után a hatalmas Rákóczi birtok úrnője lett. 1682-ben Thököly Imréhez ment feleségül, és segítette a kuruc fölkelés szervezésben. Thököly veresége után három éven át védte Munkács várát a császáriak ellen. 1688-ban kénytelen volt a várat feladni, Bécsben, gyermekeitől elszakítva egy zárdában tartották fogságban. 1691-ben férje kicserélte elfogott császári tisztekért, ettől kezdve együtt voltak az emigrációban, Zrínyi Ilona is Nikodémiában halt meg. Hamvait 1906-ban hozták haza, és Kassán helyezték el.

Zrínyi Miklós (1508-1566) Szigetvár kapitánya

1542-1556 horvát bán, dunántúli főkapitány, I. Ferdinánd híveként részt vett 1529-ben Bécs védelmében. 1546-ban megkapta királyi adományként Muraközt Csáktornyával, s ezzel megalapozta a Zrínyi család hatalmát. Erőszakos birtokfoglalásai, önkényeskedései mellett sikeresen harcolt a törökkel. 1542-ben Somlyónál, 1556-ban Kostajnica váránál győzött. Nádasdy Tamással visszavette a töröktől Babócsát 1556-ban, és elvonta a támadókat Szigetvár alól. Az újjáépített Szigetvár kapitánya lett, és az 1566-ban Bécs ellen vonuló I. Szulejmán százezres seregével szemben aug. 5-től szept. 8-ig védte a várat 2500 magyar és horvát katonájával. Miután a császári sereg nem nyújtott segítséget, a lángokban álló belső várból kitörve maradék védőseregével vitéz módjára esett el.

Zrínyi Miklós (1620-1664) hadvezér, politikus, Zrínyi György horvát bán fia

Szülei halála után Pázmány Péter neveltette. A grazi jezsuita kollégiumban tanult, majd Bécsben és Nagyszombatban. Itáliai útjáról hazatérve birtokai védelmében harcot folytatott a törökkel. 1647-ben horvát bán lett. Mivel a Habsburgok nem támogatták a török elleni háborút, nemzeti pártot igyekezett szervezni. Az uralkodó - protestáns kapcsolatai miatt - nem támogatta nádorrá választását, Zrínyi 1661-ben az udvar tiltakozása ellenére felépítette Új-Zrínyivárat a Muraköz védelmére. 1663-64-ben jelentős sikereket ért el a török ellen, de fővezérré az udvar mégis Monteccucolit nevezete ki, a háború pedig a vasvári békével véget ért 1664-ben. Még ugyanebben az évben Zrínyi Miklós vadászszerencsétlenség áldozata lett. Művei: Szigeti veszedelem, Tábori kis trachta, Vitéz hadnagy, Az török áfium ellen való orvosság; Mátyás király életéről való elmélkedések.

Zukor Adolf (1878-1976) filmgyáros

Mátészalkán elvégezte a polgári iskolát, ugyanott egy vegyeskereskedésben inas lett. 1888-ban kivándorolt az Egyesült Államokba. Chicagoban szódagyári munkás volt, majd szűcsműhelyt nyitott. 1904-ben alapította meg első moziját. 1910-ben megalapította filmvállalatát, mely 1920-tól Paramount Pictures néven vált világszerte ismertté.

Zwack József (1821-1915) gyáros

Miután a szeszipari szakmát kitanulta, Pesten a korábban lebontott ún. Marokkói-udvarban rendezett be szerény üzemet, melyet 1854-ben, mint az első magyarországi szabadalmazott likőrgyárat az Üllői útra helyezett át. A likőr-, rum- és szeszgyár fokozatos fejlesztésével készítményei a külföldi piacokon is versenyképesek lettek. Az 1892-ben átszervezett üzem korszerű technikai berendezéseivel is kitűnt. Zwack tevékenyen részt vett a Kereskedelmi Csarnok munkájában is. Utódai a gyár termékeit világhírűvé tették.

Zsámboki János Sambucus, Johannes (1531-1584) humanista költő, filozófus, történész

1552-ben adta ki első verseskötetét Könnyed csevegések címmel. Latinra fordította Tinódi krónikáját Eger ostromáról. Praeceptor, könyvtáros, tanulmányi felügyelő itthon, de közben bejárja Európa országait. 1564-ben Miksa császár költője, orvosa volt. Útjain 3 327 kötet könyvet gyűjtött össze. Elkészítette Magyarország térképét 1566-ban, önálló munkái között szerepel az első magyar orvostörténeti kiadvány 1574-ből. Ő rendezte sajtó alá az első Bonfini-kiadást, felkutatta Janus Pannonius műveit.

Zsolnay Vilmos (1828-1900) gyáros

Festőnek készült. Szülei kívánságára 1853-ban átvette apja üzletét, 1863-ban pedig bátyja pécsi agyagáru gyárát. Művészi képessége magasan az átlag fölé emelte, újításaival a modern kerámia úttörője lett. Cége nemzetközi hírű kerámia üzemmé vált, itt alkalmazták először a Wartha-féle eozin-mázat. A porcelánfajansz és az épületdíszítésre alkalmazott fagyálló pyrogranit az ezzel ékesített épületeken ma is látható. Tervezőként ő alkalmazott először neves képzőművészeket. Üzemének termékei hamarosan világhírűek lettek; a világkiállításokon elért díjak mellett 1878-ban Zsolnay Vilmos megkapta a francia Becsületrendet is.