Az elsõ amerikai városokat az olmékok, a "jaguárok népe" hozta létre ezen a földrészen.
Életük, szokásaik, építkezésük a mai napíg számos titkot rejt magában. (Pl. nem tudjuk, hogy ezek a 30 tonnás, kb. 3 méter magas bazaltkõbõl faragott kõfejek - 20 hasonlót ástak ki eddig - hogyan kerültek oda. 100 km-es körzetben nem található ezen a környéken bazalt.)
Valószínû, hogy Közép-Amerika elsõ államalkotói voltak, mintegy 2500 évvel ezelõtt. Az olmékok államának hanyatlása, szétesése nem jelentette azt, hogy ez a kultúra végérvényesen eltûnt volna. Számos követõre talált a vándorló népeknél. Ilyenek voltak a zapotékok és a mayák, akik hatalmas birodalmat hoztak létre a IV-IX. század környékén. Ebbõl az idõszakból 20 csodálatra méltó maya várost tártak fel.
A földmûvelés terén az égetéses-irtásos módszert alkalmazták, fõ ételük a kukorica volt.
Tikal
Nem tudtak azonban egységes államot létrehozni, de az egyes városállamokban hasonló kultúra terjedt el. A "rejtélyek népe" a IX. században hirtelen elhagyta földjét, városait, máig vitatott okok miatt, és a maya kultúra központja Yucatánba tevõdött át, majd Chichen Itzába került a fõvárosuk. Innen is továbbálltak kb. 1200-ban és Mayapánban új várost építettek, melyet 8 kilométer fallal vettek körül.
A tolték népek feltehetõen okai lehetnek a mayák védekezésének. A toltékok letelepedése is számos jelentõs kultúrális és építészeti nyomot hagyott ezen a földön, de a legnagyobb, legjelentõsebb birodalmat az utolsó hullámban érkezõ aztékok építették ki. A XIV. század elején kezdtek hozzá a birodalmi központ, Tenochtitlan felépítéséhez. (A mai Mexikó területén.)
A kb. 500 kis államot leigázó aztékok 6 millió ember fölött uralkodtak. A belsõ ellentétek azonban mindvégig gyengítették az államot.
Tenochtitlan - Naptemplom
Az aztékok piramistemplomai mellett az írásuk, számolásuk, szobrászatuk is említésre méltó. A leghíresebb viszont a mindezeket egyesítõ 24 tonnás naptárkõ, amely a csillagászat magas szintû mûvelését bizonyítja.
800 írásjelet ismertek, s a 20-as számrendszerben számoltak. Az évet 365 napra osztották. Kultúrájuk véres velejárója volt, hogy évente 10 000-50 000 embert áldoztak fel az isteneiknek.
A naptárkõ Azték szobor
Az Inka Birodalom (Inka: "Nap fia".)
Az Andok hegység kis népe 1200-1533 között kovácsolta össze hatalmas birodalmát. Méretei még az aztékokét is meghaladták.
A kecsua nyelvet beszélõ nép az Andok mentén 5 000 km hosszan igázta le a többi hegyi népet. 1 millió négyzetkilométeres fejlett úthálózatot, városokat alakított ki 10 millió alattvalóval. Az Inka Birodalom erõsen központosított szervezettel mûködött. Hatalmas építmények, öntözõrendszerek, teraszos földmûvelés jellemezte a gazdálkodást. Kukoricát, burgonyát, babot, gyapotot, kokát termesztettek.
Machu Picchu - a titkokzatos erõdváros
Nem ismerték az írást. A birodalom irányítása viszont elképzelhetetlen lett volna valamilyen információkat rögzítõ rendszer nélkül. Erre találták ki a csak rájuk jellemzõ, általuk használt kiput.
A kipu (zsinegek és csomók más-más színû rendszere) a csomózások, színek variálásával rengeteg információt tudott tárolni. A kiput vivõ futároknak viszont ismerniük kellett a csomózások titkait.
