I. LÁSZLÓ TÖRVÉNYEI

László trónra lépésének idején a közbiztonság, erkölcs és morál mélyponton volt az országban.

A magántulajdon védelmében:

"Akármely fõember közelvalója találtatnék lopás vétkében egy tyúk áránál feljebb, senki semmiképp el ne rejthesse, vagy meg ne oltalmazhassa azt.
Magát a tolvajt, hacsak templomba nem jutand, akasszák fel, és minden vagyona vesszen utána." (Ha a károsult hibájából menekül meg, azt kártérítés ne illesse meg.)

 

"Ha szolgát érnek lopáson, és nem válthatja meg magát, vágják le az orrát, hacsak templomba, vagy király udvarába, vagy püspök lábaihoz nem menekedik. (Ha  oda menekül, örökre ott lesz szolga.)
Ha pedig másod ízben fogatik meg, azon módon akaszák fel."

 

" Ha szolga, vagy szabad ember ludat, vagy tyúkot lop, tolják ki fél szemét, és mit lopott, adja meg."

 

" Ha valamely bíró le nem vágatja a szolga orrát, vagy a szabad embert fel nem akasztatja, mindene vesszen, kivéve fiait, és leányait; és magát a bírót adják el szolgaságra.
Ha pedig ártatlant akasztat fel, száztíz pénzt fizessen, és az elítélt javait adja vissza övéinek."

Az emberölésrõl:

" Aki kivont karddal embert öl, vessék tömlöcbe, a király ítélete szerint, és osszák három részre vagyonát: ugymint szõlleit, földeit, cselédségét, szolgáit.

Ebbõl két rész illesse a megöltnek rokonságát, a harmadikat adják a gyilkos fiainak, és feleségének.
Ha pedig száztíz pénz érõnél kevesebb vagyona lenne, szabadságát is veszítse el."

 
Az egyház védelmében:

1092-ben a vallással összefüggõ ünnepek száma 36 lett. Szabolcsi zsinat határozatai:
"az Úr születése, Szent István elsõ vértanú ünnepe, Szent János elsõ evangélista ünnepe, Aprószentek ünnepe, az Úr körülmetélése, Gyertyaszentelõ Boldogasszony, Húsvétkor négy nap, Szent György vértanú ünnepe, Fülöp és Jakab ünnepe, és ennek elõestéje, Szentkereszt megtalálása, Az Úr mennybemenetele, Szent István király ünnepe, Bertalan apostol ünnepe, Szûz Mária születése, Szentkereszt felmagasztalása, Szent Máté apostol ünnepe, Szent Gellért ünnepe, Szent Mihály arkangyal ünnepe, Simon és Júdás ünnepe, Mindenszentek ünnepe, Szent Imre hitvalló ünnepe, Szent Márton ünnepe, Szent András ünnepe, Szent Miklós ünnepe,Szent Tamás apostol ünnepe."

 

"Ha valaki vasárnapokon vagy a nagyobb ünnepeken nem megy az õ kerületének egyházába, verésekkel javítsák meg.
Ha pedig a falvak oly távol vannak, hogy a falusiak az õ kerületük egyházába nem tudnak elmenni, közûlük mindnyájuk nevében legalább egy menjen botra támaszkodva az egyházba, és három kenyeret és egy gyertyát vigyen az oltárra.
Ha valaki ezeken a napokon vadászik, kutyáit, és lovát veszítse, de a lovat ökörrel megválthassa.
Ha pedig pap, vagy (más) egyházi személy vadászik, az egyházi rendbõl távozzék mindaddig, amíg elégtételt nem ad.
Ha valaki vasárnapokon, vagy nagyobb ünnepeken az egyházat elhanyagolva vásárra megy, lovát veszítse.
Akik pogány szokás szerint kutak mellett áldoznak, vagy fákhoz, forrásokhoz, vagy kövekhez ajándékokat visznek, bûnükért egy ökörrel fizessenek.
Ha valaki a vasárnapot nem tartja meg, és az ünnepnapokat nem ünnepli meg, vagy a négy böjti idõben és az ünnepek elõestéin nem böjtöl, avagy halottait nem az egyház mellett temeti el, tizenkét napig kenyéren és vízen vezekeljen."

 
 

Tilos volt a nõrablás, a házasságtörõ asszonyt pedig meg is ölhették.