BEVEZETÉS

 

A kockázat jelentése a Magyar Értelmező Szótár[1] szerint: ?Egy cselekvés lehetséges negatív következményeit jelenti, azzal együtt, hogy megmutatja a következmények súlyát és bekövetkezésük valószínűségét is.? Irodalmi adatok[2] szerint a legtöbb kockázatot a 15-24 éves korosztály vállalja, mellyel gyakran veszélybe sodorja magát vagy másokat.

Szakdolgozatomban azokat a tudományos kutatásokat mutatom be, amelyek arra keresnek választ, hogy mi motiválja ezt a korosztályt a túlzott kockázatvállalásra. A rizikóvállaló magatartás gyakran vezet balesethez. Az egészségügyi adatok szerint az Uniós átlaghoz képest a magyar fiatalok többször szenvednek balesetet.

A balesetek csökkentése érdekében a kockázatvállalás befolyásolása fontos nevelési feladat az iskolákban. Erre számos módszer létezik Magyarországon is. Egyéb szakirodalmak mellett felhasználtam egy 2005-ben készült kutatási jelentést: A GyISM-OM által finanszírozott drogprevenciós-egészségfejlesztési programok hatása a célcsoport droghasználatára[3], valamint Fábián Róbert – Dr. Simich Rita írását: Meglévő és működő modellprogramok, valamint az iskolai szexedukációs események értékelése[4].

Kisgyermekkorban a szülő feladata, hogy megtegyen mindent azért, hogy gyermekét megóvja a balesetektől, sérülésektől. Ám 15 éves kortól már a kortárs csoportok szerepe nagyobb, mint a szülőké, így olyan nevelési eszközt kell találni, ami eljut a fiatalokhoz, és meg is fogja őket. Felmérések szerint (HBSC[5] kutatás) a kockázatvállaló magatartás szempontjából a középiskolások közül a legveszélyeztetettebbek a szakmunkástanulók. Mint leendő szakoktató fontosnak tartom, hogy hatékony eszközzel próbáljuk megoldani ezt a problémát. A nevelési eszköz Bábosik István szerint[6]: ?olyan tényező, eljárás vagy tárgyi technikai kellék, amelynek felhasználásával nevelő hatást fejtünk ki?.

Szakdolgozatom aktualitását az az Uniós elvárás adja, hogy a nemzeti népegészségügyi programban is jelenjen meg a baleset-megelőzés konkrét stratégiával, országra jellemzően. Az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ (OSZMK) olyan programjába kapcsolódtam be, ami siker esetén érdemes lesz arra, hogy minden iskolában bevezessék.

Szakdolgozatom témája: nevelési módszerek a 15-24 éves korosztály túlzott kockázatvállalási magatartásának csökkentésére, erre bemutatok egy új, holland kísérleti módszert, amelyben olyan válogatott, témához kapcsolódó filmeket látnak a fiatalok, amelyek az Internet vidofeltöltő oldaláról (www.youtube.com) származnak. A jelenetek nem megrendezettek, a való életből származnak, akár a nézők is föltölthették volna ezeket. A vetítés után fiatal civil segítők irányításával, tanári ellenőrzés nélkül megbeszélik a látottakat. A vita fényt derít a fiatalok kockázatvállaló attitűdjére.

Dolgozatom hipotézise: ha a fiatalok maguk érvelhetnek a látottak mellett, vagy ellen, vitatkozhatnak erről, példákat hozhatnak saját életükből, sokkal inkább magukénak érzik a problémát, és a megoldást sem kívülről, felnőtt segítségétől várják, ezért megtörténik az internalizálódás, ami hosszabb távon a balesetek csökkenését vonja maga után. Rövid távon célom bebizonyítani, hogy ez a módszer jól alkalmazható a magyar fiatalok körében, segítségével megnyílnak, befogadóak lesznek.

A kutatás elvégzéséhez a kérdőíves módszert választottam. Egy szakképzett szociális munkás mentálhigiénés alapvégzettséggel négy különböző középiskolai osztályban levetített négy filmet. A filmek témája a holland mintát átdolgozva Magyarországon is releváns problémákat dolgoz fel: drogfogyasztás, alkoholfogyasztás, webcam szex, csoportos erőszak, illetve az extrémsport balesetek. A filmvetítés után beszélgetéseket folytattak a szociális munkás irányításával, majd a tanulók kitöltötték a kérdőíveket. A kérdőívvel azt kívánom vizsgálni, mennyiben tartják a látottakat jellemzőnek Magyarországon, és a környezetükben, esetleg van e személyes tapasztalatuk; mi a véleményük a látottak hitelességével kapcsolatban, illetve, mennyire hatásosan mutatta be a film a problémát saját korosztályuk számára. További kérdés, amely előre mutat: van e valami, amiről még ilyen keretek közt szívesen beszélnének.
A vizsgált négy középiskola: PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola, Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium, Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola, 500. sz. Angster József Szakképző Iskola. Összesen 99, 16 és 20 év közötti tanuló vett részt a programban.

 

 

 

1.    A kockázatvállalás

 

Kockázat a Magyar Értelmező Szótár[7] szerint: ?Egy cselekvés lehetséges negatív következményeit jelenti, azzal együtt, hogy megmutatja a következmények súlyát és bekövetkezésük valószínűségét is.? Kockázatkeresés pedig az, amikor valaki tudatosan keresi az olyan helyzeteket, melynek negatív következményei is lehetnek. A kockázat két fajtáját különböztetjük meg, a mindennapos kockázatot, és a nagyobb felelősséggel járó, tényleges kockázatot, ami nem csak a következő pillanat kényelme érdekében meghozott döntés kockázata. A mindennapi kockázat például a piros lámpán való átkelés, ami, hogy ne kelljen várni, az adott pillanat kényelmét szolgálja, ám ezzel az átkelő élete veszélybe kerülhet. Ez általában nem előre megtervezett, elhatározott cselekvés. A tényleges kockázat pedig többek közt a drogozás, az ittas vezetés, a felelőtlen szexuális magatartás. Amikor autóval indul kocsmába az ember, valószínűleg már tudja, hogy inni fog, tehát még józanul átgondolhatja induláskor az ezzel járó veszélyeket. Mindkét esetben más a motiváció, a mérlegelés.[8]

A kockázatkeresés mértéke több tényezőtől függ. Ahhoz, hogy a fiatalok testi és lelki sérüléseit csökkenteni tudjuk, tudnunk kell, mi motiválja őket a túlzott kockázatvállalásra.

 

 

1.1.       A kockázatkeresés pszichológiája

 

Az ember kockázatkereső viselkedését a kíváncsisága okozza, amely az alapvető motívumok közé tarozik. Az a késztetés, hogy az ember felfedezze környezetét, vagy új, izgalmas helyzeteket találjon. Ez a motívum már az állatvilágban is megjelenik, de az embernél ez szélesebb spektrumú, mint a még nem ismert terület puszta megismerése. Ez a motiváció rendelkezik a többi motivációra is jellemző ambivalenciával, mely összefüggésbe hoztató az arousal szint változásával. Arousal szintnek a központi idegrendszer aktivitási szintjét, általános éberségi, izgalmi szintjét nevezzük. Az ambivalencia ellentétes motivációk keveréke, például a kíváncsiság motivációban egyidejűleg jelenlevő új terület elkerülése és megközelítése.

Patkánykísérletnél a patkány ketrecét új helyre tették, és kinyitották az ajtót. A patkány addig a bizonyos pontig haladt előre, addig, ahol egyensúly állt be a kíváncsisága és az ismeretlentől való félelme között. Ezt az idegi állapotot Hebb az arousal optimális szintjének nevezte el.

Az optimális arousal szint személyenként eltérő, vannak ingerkereső és ingerkerülő emberek. Eysenck extraverzió-introverzió elmélete is az optimális arousal szint fenntartásán alapul. Az extraveráltak ingerkereséssel próbálják ellensúlyozni alacsony arousal szintjüket, az introvertáltak pedig magas arousal szinttel születtek, ettől ők ingerkerülők, visszahúzódók, így lesz optimális a központi idegrendszerük aktivitási szintje.

Zuckerman az extra és introverzió vizsgálatakor egy új dimenziót fedezett fel, a szenzoros élménykeresést. Zuckerman az optimális arousal szinteket vizsgálva megállapította, hogy hogy az alacsony arousallal született élménykeresők között is azok vágynak igazán újszerű, változatos élményekre, akiknek az optimális arousal szintje magasabb, mint egy átlgos optimális arousal szint. Neurokémiai jellemzőket vizsgálva megállapította, hogy a szenzációkereső emberek agyi idegsejtjeiben a mono-amino-oxidáz alacsonyabb, mit az ingerkerülők agyi idegsejtjeiben. A mono-amino-oxidáz pedig csökkenti az idegrendszer aktivitását.

Az ingerkeresés terén az egyéni különbségek mérésére készítette Zuckermann 1961-ben az első szenzoros élménykeresési skálát (Sensation Seeking Scale SSS). A teszt 40, a kockázatvállalással, izgalomkereséssel kapcsolatos kérdést tartalmaz, 4 alskálája van: Izgalom és kalandkeresés TAS, azaz a fizikai kockázatvállalás; Élménykeresés ES, azaz a szokatlan élmények iránti vonzódás; Gátlástalanság vagy Gátolatlanság DIS, azaz hedonikus életfilozófiai kérdések; Unalomtűrési faktorok.

Az így mért eredményeknél a magas pontszám összefüggésbe hozható például a szerencsejátékokkal, az extrém sportokkal, drogfogyasztással, változatosabb szexualitással, és szabályszegéssel, például gyorshajtással.

Zuckerman szenzoros élménykeresési skáláján mért adatok szerint a megnövekedett kockázatvállalás leginkább a 15 és 35 év közötti férfiakra jellemző, a nők kockázatkerülőbbek. Evolúciós szempontból ez fontos tényező, hiszen a törzsi életben a kockázatvállalás annak jele, hogy a férfi képes volt legyőzni a veszélyt, túlélni a kockázatos helyzeteket, ezt majd az utódaira is átörökíteni, így vonzó volt a nők számára. A nők azért voltak kevésbé kockázatvállalók, mert saját túlélésükön kívül az utódok életét is veszélyeztették, és a férfiak sem a domináns típusú nőket választották.[9].

Az ember élete során az adott arousal szint mellett is változik a kockázatkereső magatartása. A gyerek már kiskorától igényli az újdonságokat. Kb. 60.000 serdülő korú fiatal tanulmányozása után D.W.Winnicott angol orvos és analitikus leírta a serdülőkor lélektanának fontos mozzanatait. Szerinte ebben a korban jellemző a belső valóság megkérdőjelezése, a lelki egyensúly labilitása. A serdülő keresi az identitását, hogy ki is ő valójában, milyennek látják társai, mit jelentenek a nemi szerepek. Tartozni szeretne valakihez, valamilyen csoporthoz, a családon kívül is. Ezekre a kérdésekre pedig nincs gyors, egyszerű válasz. Ebből fakad a valóságérzés bizonyos fokú elvesztése. Hogy a valóságérzés megerősödjön, valami rendkívülinek kell történnie, ami általában kockázattal jár (részegség, veszélyes viselkedés, erőszak, feltűnőség) Ekkor próbálják ki legtöbben a kábítószereket is. Ezeket legtöbbször csoportosan, bandákban élik át, így az egész csoport valóságérzete javul. Tehát a serdülőknek szükségük van az élményekre. Ezeket megszerezhetik társadalmilag elfogadott, veszélytelen módon is, sportokkal, karitatív tevékenységgel, az önmegvalósítás más alkotó módjaival. A serdülők környezetének, az iskolának, szülőknek kell odafigyelni arra, hogy legyenek a serdülő előtt ilyen lehetőségek. A kamaszok ebben az időszakban különösen sokat törődnek saját külsejükkel is. Fontos számukra, hogy milyen ruhát viselnek, és egyéb külső jelekkel is ki akarnak tűnni (tetoválás, extrém frizura, peercingek).

Minél több sikerélményt, elismerést szerez a serdülő a környezete, főképp a kortárs csoportok szemében, annál kevesebb esély van a veszélyes élménykeresésre. Természetesen ebben a korban elkerülhetetlenek az iskolai, családi konfliktusok, de ezek ennek a kornak természetes velejárói.[10]

Az egyéni értelmi képesség is lényeges a kockázatvállalási magatartás szempontjából. Javítóintézeti statisztikák mutatják, hogy azok, akik bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítélet alapján kerültek intézetbe, többségükben 17 évesek, ám több, mint felük még az általános iskolát sem végezte el.[11]

 

 

1.2.       A kockázatkeresés biológiai okai

 

A tizenévesek agyműködését vizsgáló agykutatók azt találták, hogy ezidőtájt olyan mértékű átrendeződés megy végbe az agyban, ami felelős lehet a túlzott kockázatvállalásért, újfajta élmények kereséséért, vagy éppen az alkalmatlan válaszreakciókért. Egyre több bizonyíték mutat arra, hogy a kockázatkereső magatartás bele van programozva a serdülők agyába. Kísérletekkel igazolták, hogy ha például a perifériás látásinformáció figyelmen kívül hagyása a feladat, azaz valamit figyelni, úgy, hogy a szem sarkába érkező fénypont ne vonja el a figyelmet, a tinédzseragyról készített felvételek jelzik, hogy agyuknak jóval több munkára van ehhez szüksége, mint egy felnőtt embernek. Agykérgük homloklebenyének, ami a mozgásokért felelős, nagy területeit használják ilyenkor. A felnőttek agya ezt jóval egyszerűbben oldja meg. Ebben az időszakban az agysejtek kapcsolatai folyamatosan átépülnek, átalakulnak. Néhány képesség, például az offenzív viselkedés elfojtása vagy az empátia csak felnőtt korukra, húsz év után alakulnak ki. Néhány kutató úgy tekint a serdülőkor szakaszára, amiben az agy képes újraértelmezni a gyerekkorból származó tapasztalatokat. Jay Giedd agykutató csoportjával biológiai kísérletekkel igazolta ezeket. Gyermekkor során a szürkeállomány megvastagodik, majd a fiatal felnőttkor elejéig az agy hátsó felétől kiinduló hullámban vékonyodik. Valójában egy adott agyterület méretének vagy alakjának mérése felnőttkorban félrevezető lehet. Lényeg a fejlődési útvonal. Kimutatták, hogy a szürkeállomány átlagosnál nagyobb mértékű elvékonyodása az átlagnál magasabb intelligenciával párosul.

Idegtudósok szerint a szürkeállomány serdülőkorban megfigyelhető elvékonyodása a felesleges, használaton kívüli idegi kapcsolatok megszűnése miatt történik. Serdülőkorban leggyorsabb ez a folyamat, azaz ebben az időszakban a használatban lévő részek maradnak meg. Tehát, minél több környezeti hatás éri a fiatalt életének ezen szakaszán, annál jobb. Azonban, ha a kapcsolatok megszüntetése szabályozás nélkül zajlik, az agy nehezebben fog a későbbiekben megbirkózni a bonyolult feladatokkal. A tinédzsereknek agyuk fejlődése érdekében is sok élményre van szükségük, ezért is keresik az új, néha veszélyes dolgokat.

Ez is jelentős változásra kényszeríti a pszichológusok hozzáállását a problémás fiatalokkal való foglalkozásban. Giedd szavaival: "Nem hinném, hogy harcolhatnánk a biológiai törvényszerűségekkel, és megváltoztathatnánk valakinek az egyéniségét, hogy az kevesebb kockázatot vállaljon fel. Mégis hogyan óvjuk meg akkor a fiatalokat a nemi úton terjedő betegségektől, az autóbalesetektől, a drogoktól vagy a börtöntől? A társadalom feladata, hogy a fiataloknak kreatív, pozitív utakat mutasson, melyben kiélhetik magukat, és nem követnek el jóvátehetetlen hibákat. Nem várhatjuk, hogy egyszerűen racionális eszközökkel, a következmények felvázolásával rá lehet venni a fiatalokat például a biztonságos szexre vagy a drogoktól való tartózkodásra."[12]

James Bjork és Daniel Hommer kutatásai szerint a kamaszok lustaságáért és veszélykereső viselkedéséért is ugyanaz az agyi terület felelős, amelyben a motiváció alakul ki. Ez a terület a kamaszoknál kisebb mértékben aktiválható, mint felnőtteknél. Kísérletükben a résztvevő felnőttek és kamaszok egy számítógépes játékot játszottak, melyben a feladat különböző pénzösszegek elnyerése volt. A feladat végrehajtása közben minden kísérletben résztvevő agyáról funkcionális mágnesrezonanciás felvétel készült. A felvételek tanúsága szerint mindkét korcsoportban aktivitásfokozódás mutatkozott azon agyi régiók területén, melyek a motivációért felelősek. Az aktivitás egyenes arányban állt a pénznyeremény nagyságával. Ez a változás ugyan mindenkinél bekövetkezett a kísérlet közben, a kamaszoknál azonban ez az agyi aktivitás mindössze feleakkora volt, mint a felnőtteknél. Ebből a kutatók arra következtettek, hogy a kamaszok a veszélykeresés, felelőtlen magatartásformák segítségével érik el az érintett agyi területek felnőtt-mértékű aktivitását, illetve mindez magyarázat lehet a tizenévesek motiválatlanságára, lustaságára[13].

 

 

1.3.       A kockázatkeresés társadalmi okai

 

A fiatalkorúak veszélykereső viselkedését jelentősen befolyásolják az őket érő társadalmi hatások. A felelőtlen szexuális viselkedést egy adott társadalom jutalmazhatja és büntetheti is. Például egy házasságon, vagy tartós kapcsolaton kívül született gyermek megbélyegezhet egy nőt, míg a másik oldalról jelentheti a szülői házból való szabadulást is.[14] A serdülő fiatal igazi nőnek vagy igazi férfinak akar látszani, ami könnyen kockázatkereső magatartást eredményezhet, akár a lányok kihívó, erotikus megjelenésére, akár a fiúk alkoholizálására gondolunk, mindkét viselkedéssel hamar konfliktusba kerülhetnek másokkal. Ha ezt nem vállalva kerülik a konfrontációt és kockázatot, az gyors leértékelődéshez vezethet a társaságban. Ebben leginkább a férfias és nőies szerepeket túlhangsúlyozó kultúrának és médiának van nagy szerepe. A szülők már kisgyermekkorban a nemi sztereotípiákat hangsúlyozva nevelnek, például a kisfiúkat esetleg meg is dicsérik agresszív viselkedésükért, ami serdülőkorban problémákat okozhat. A tinédzsereket a kortársak, a filmek által közvetített elvárások szinte rákényszerítik bizonyos kockázatos magatartásformákra. A médiából ismert igazi férfihős minden kockázatot vállal, és természetesen sohasem esik baja, sőt, pozitívabb hős lesz, mint előtte volt. Ezt a nagyon erős és folyamatos médiahatást mindenképpen figyelembe kell venni a fiatalkori kockázatkereső viselkedés megértéséhez és megváltoztatási kísérleteihez.[15]

2.    Balesetek

 

2.1.       A baleset fogalma, meghatározásai

 

A balesetnek nincs általánosan elfogadott definíciója. Minden szakterület különbözőképp értelmezi, így a statisztikai adatok feldolgozásakor és összehasonlításakor figyelembe kell venni, hogy az adatokban a balesetek mely kategóriái szerepelnek.

A WHO meghatározása szerint:

? A baleset a test organikus sérülése, melyet heveny külső energiahatás okoz (mechanikai, hő, elektromos, kémiai, sugárzás), amennyiben az olyan nagyságban éri a szervezetet, amely meghaladja a fiziológiai tolerancia szintjét. Bizonyos esetekben a baleset az élethez szükséges tényező (pl. oxigén) hiányában következik be.?[16]

A Munkavédelmi törvény kétféle balesetet különböztet meg:

Baleset: ?az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen, vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.?[17]

Munkabaleset: ?az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a (sérült) munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi vagy a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.?[18]

A biztosító társaságok szintén másképp definiálják a balesetet:

?Balesetnek a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő, olyan külső behatás tekintendő, amelynek következtében a biztosított a kockázatviselési időszakban olyan balesetet szenved, amelynek következtében a baleset megtörténtétől számított egy éven belül meghal, vagy két éven belül maradandó egészségkárosodás alakul ki.

Nem minősül balesetnek az öngyilkosság, öncsonkítás vagy ezek kísérlete; a megemelés; rándulás; fagyás; napszúrás és hőguta, a porckorongsérülés, a sérv, továbbá a nem baleseti eredetű vérzés és az agyvérzés.?[19]

Közlekedési baleset:

A közlekedési tevékenységgel kapcsolatos váratlan, nem szándékosan előidézett olyan forgalmi esemény, amelynek következtében haláleset, illetve személyi sérülés történik, vagy anyagi kár keletkezik.?[20]

A baleseteket azonban, a szándékot figyelembe véve így is feloszthatjuk:

Véletlen (nem szándékos) baleset: olyan fizikai sérülés, melyet külső faktorok okoztak. Okuk szerint elkülönítve a mérgezést, fulladást, esést, közlekedési balesetet, stb. Szándékos baleset: az önmagunknak okozott sérülés (öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet), az interperszonális (másik személy által okozott) és a kollektív erőszak (akár háború, polgári zavargás, terrorizmus, stb.).[21] Ez a balesetek legtágabb értelmezése, az ezt figyelembe vevő statisztikák adnak legtöbb információt a balesetet szenvedettekről.

 

 

2.2.       Baleseti statisztikák

 

Magyarországon több intézményben történik balesetekkel kapcsolatos adatgyűjtés, ám igazán átfogónak az egészségügyi adatokat tekinthetjük. 2002-es adatokat tekintve a baleseti halálozási arány (mortalitás) hazánkban a harmadik a rangsorban a keringési megbetegedések és a rosszindulatú daganatos megbetegedések után (1. ábra).[22] Az azt követő években is a harmadik vagy negyedik helyen áll a statisztikai évkönyvek tanúsága szerint.

1. ábra. Halálozások alakulása főbb halálokok szerint Magyarországon, 2002-ben

(forrás: Bényi Mária: Baleset-megelőzés mint környezet egészségügyi tevékenység. Egészségtudomány, XLIX. évfolyam, 2005. 80. p.)

 

A baleset miatti halálozás arányát korcsoportonként vizsgálva látszik, hogy a 15-24 éves korosztály a legveszélyeztetettebb. Az összes halálok közül a baleset 62,2%-ban jelenik meg. A 15-24 éves korosztályból 2006-ban összesen 591-en haltak meg, ebből 368-an balesetben (2. ábra).[23]  Ez az a korosztály, amelyet, mint leendő szakoktató, szakdolgozatom célcsoportjának választottam, hiszen általában ebben a korban tanulnak szakmát a fiatalok, így leginkább ezzel a korosztállyal lesz kapcsolatom.

2. ábra. A balesetek miatti halálozás aránya egyes korcsoportokon belül Magyarországon 2006-ban

 

Nem halálos kimenetelű balesetekről, sérülésekről (morbiditás) sajnos nincsenek pontos adatok Magyarországon, erről a járó és fekvőbeteg ellátás adatai adhatnak részben felvilágosítást, hiszen nem minden balesetet szenvedett megy orvoshoz. A kórházi ápolásra szoruló betegek 8%-a a baleseti sérült. Közülük sokan olyan súlyos sérülést szenvedtek, hogy hosszú ápolásra, vagy élethosszig tartó gondozásra, rehabilitációra szorulnak. A WHO becslése alapján, melyben több ország adatai kerültek felhasználásra, egy baleseti halálesetre felnőttek esetében 30, 25 év alattiak esetében 100 súlyos, kórházi ápolást igénylő sérülés jut. Ez utóbbi Magyarországon 200 fő, tehát az átlag kétszerese.[24] A 15-24 éves korosztályból a kórházi ápolásra szoruló balesetet szenvedettek 11%-a öngyilkosság, 11%-a erőszak miatt, 78%-a pedig véletlen baleset miatt kerül kórházba (3. ábra).

3. ábra. 15-24 éves korosztály baleseteinek száma a kórházi elbocsátások alapján

(forrás: dr. Bényi Mária: A gyermekgyógyászati alapellátás lehetséges szerepe a gyermekkori balesetek megelőzésében. Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle. 12. évfolyam, 3-4.szám. 104-109. p.)

 

Az Európai Unió hivatalos lapja szerint: ?A betegségek, vagy a korai elhalálozás számos más okával szemben a sérülések megelőzhetők a mindennapi környezetünk, és az általunk használt termékek és szolgáltatások biztonságosabbá tételével.?[25] Ez utóbbiakra már léteznek kipróbált módszerek, melyek még nem terjedtek el széles körben. Ezeket a módszereket költséghatékonynak mondhatjuk, hiszen a megelőzésből származó haszon gyakran többszöröse az orvosi beavatkozás költségeinek, becslés szerint ez az arány 1:10. Jól működő gyakorlat létezik a közlekedési- és munkahelyi balesetek vonatkozásában, ám az Európai Unió felhívja a figyelmet, hogy az eddig kevés figyelmet kapott területek, azaz az otthoni, szabadidős és sportbalesetek, gyermekek és idősek baleseteinek megelőzésével is foglalkozni kell.[26]

A HBSC (Health Behaviour of School Children) ?Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása? című nemzetközi kutatásának magyarországi eredményei szerint a balesetek gyakorisága eltérő különböző iskolatípusokban, a leggyakoribb a szakmunkásképzőben, tehát a szakmát tanuló fiatalok a legveszélyeztetebbek (4. ábra).[27]

4. ábra. Egy évben kettőnél többször balesetet szenvedett tanulók iskolatípusonkénti bontásban

 

 

2.2.1.     Baleseti halálozások Magyarországon és az EU-ban

 

A WHO a baleseteket okok szerint külön kezeli: külső okok és mérgezések, közlekedési balesetek, öngyilkosság és önsértések. Mindhárom tekintetben csökkenő a tendencia, de Magyarország még mindig távol áll az Európai Uniós szinttől. Mérgezések tekintetében hazánk eredményei jobbak, mint az európai régió országaié (5. ábra), közlekedési baleseteknél nagyon hasonlóak az eredményeink (6. ábra), öngyilkosságokból viszont sajnos élen járunk (7. ábra). Az Európai Unió országaiban csak kis mértékű a balesetek csökkenése, de fontos figyelembe venni, hogy melyik évben hány tagja volt az Uniónak. Az új tagoknak általában rosszabbak a statisztikái, mint az uniós átlag, tehát az uniós bővítéssel a baleseti statisztikák romlását várnánk. Az, hogy ennek ellenére is javulás tapasztalható, pozitívumnak tekinthető.

5. ábra. A külső okok miatti sérülések, mérgezések tekintetében a 0-64 éves korosztályra, 100000 főre számítva

 

6. ábra. Közlekedési balesetek a 0-64 éves korosztályra, 100000 főre viszonyítva

 

7. ábra. Öngyilkosság, önsértés a 0-64 éves korosztályra 100000 főre számítva

 

 

2.2.2.     Baleseti halálozás 15-24 éves korban Magyarországon és az EU-ban

 

Az Európai Unióban az 15-24 évesek baleseteit tekintve megállapíthatjuk, hogy 1999 és 2005 között a fiatalok balesetei minden balesettípus tekintetében csökkentek. A számadatokat vizsgálva viszont megállapíthatjuk, hogy a baleseti halálozások száma ebben a korosztályban a csökkenő tendencia ellenére is magas (8. ábra). Az Európai Unió ezért is fordít külön figyelmet ennek a korosztálynak a biztonságára.

 

8. ábra. Baleseti halálozások (1/100000) halálokok szerint az EU 27 államában a 15-24 éves korosztálynál 1999-ben és 2005-ben

(forrás: Injuries and risk-taking among young people in Europe – The European Situation Analysis. OSZMK belső anyag, magyar AdRisk munkacsoport, h. n. é. n. 49. p.)

 

A 15-24 éves korosztály baleseti halálozása tekintetében Magyarország átlagosnak mondható, a csökkenő tendencia nálunk is látszik, a legrosszabb a helyzet a nem uniós országokban, a volt Szovjetunió országaiban, bár arányaiban náluk a legnagyobb a csökkenés is (9. ábra). Az Európai Unió ezért is fontosnak tartja, hogy az országok alakítsanak ki baleset-megelőzési programokat, melyek az országuk helyi adottságaihoz igazodnak.

 

9.ábra. Összes külső okok miatti halálozás a 15-24 éves korosztálynál az EU 27 országában, és néhány nem uniós európai országban

(forrás: Injuries and risk-taking among young people in Europe – The European Situation Analysis. OSZMK belső anyag, magyar AdRisk munkacsoport, h. n. é. n. 49. p.)

 

 

 

2.3.       A baleset-megelőzés Uniós elvárásai

 

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. szeptember 23-i 1786/2002/EK határozatára való tekintettel az Európai Unió Tanácsa ajánlásokat tett közzé a sérülések megelőzéséről. Nagy szükség van egy olyan rendszerre, amely monitorozza a sérüléseket. Így az Európai Uniós tagállamok összehangoltan léphetnek fel a sérülések megelőzésére.[28]

A tagállamoknak meg kell vizsgálniuk országukban az alkohol és kábítószer-fogyasztást és a sérülések és balesetek száma közötti összefüggést, és a szándékos erőszakot. Elsőbbségi területként említi az anyag többek közt a gyermekek és serdülők biztonságát, a sportsérüléseket, erőszakot és önsértést is.[29]

Az Európai Unió Tanácsa ajánlja a tagállamoknak, hogy a közegészségügy magas színvonala érdekében a tagállamok:

?Használják fel jobban a meglévő adatokat és adott esetben fejlesszenek ki olyan sérülések figyelésére és jelentésére irányuló reprezentatív eszközöket, amelyek összehasonlítható információkat nyújtanak, figyeljék a sérülésveszély kialakulását és a megelőző intézkedések idővel bekövetkező hatásait, és mérjék fel a kiegészítő kezdeményezések szükségességét a termék és szolgáltatásbiztonság és egyéb területeken.

A balesetek és sérülések megelőzése céljából alakítsanak ki nemzeti terveket vagy egyéb egyenértékű intézkedéseket, ideértve a biztonsági kérdésekkel kapcsolatos általános tudatosság előmozdítását is. Ezen terveknek és intézkedéseknek meg kell indítaniuk és elő kell mozdítaniuk az intézményközi és nemzetközi együttműködést, a finanszírozási lehetőségeket pedig ténylegesen a megelőzési intézkedésekre és a biztonság előmozdítására kell használniuk. Végrehajtásuk során különleges figyelmet kell fordítani a nemek kérdésére, valamint a veszélyeztetett csoportokra, így a gyermekekre, az idősekre, a fogyatékkal élőkre,a veszélyeztetett úthasználókra, továbbá a sportsérülésekre és a szabadidős tevékenységek során szerzett sérülésekre, a termékek és szolgáltatások által okozott sérülésekre, az erőszakra és az önkárosításra.

Bátorítsák a sérülés-megelőzésének és a biztonság előmozdításának iskolai oktatásba és az egészségügyi és egyéb szakemberek képzésébe való beillesztését, hogy ezek a csoportok a sérülés-megelőzés területén kompetens szereplőként és tanácsadóként működhessenek.?[30]

 

 

2.4.       Baleseti tényezők

 

A balesetek okai számtalan összetevőre vezethetők vissza. Fontos figyelembe venni a balesetet szenvedő vagy okozó társadalmi környezetét, honnan jött, a családját, az átvett magatartási mintáit, mint az óvatosság, félénkség, vagy agresszivitás, merészség, pozitív értelemben bátorság. Mind a vakmerőség, mind a túlzott félénkség vezethet balesethez. Különösen érvényes ez a fizikai munkára, közlekedésre, ahol a saját veszélyeztetésen kívül a másik sérülése is bekövetkezhet. Fontos tehát, hogy egy személy mennyire tud együtt működni másokkal. Társadalmi környezetnek tekintjük még a munkahelyi, iskolai környezetet, a lakókörnyezetet (nagyváros, vagy kis község). Az anyagi helyzetük miatt a skála pozitív vagy negatív végére soroltak balesetei is különböznek. Például az extrém sport balesetek inkább a tehetősebbeket érik, viszont a szegényebb családok otthonai is balesetveszélyesek lehetnek (pl. egyedi, házi készítésű fűtőeszköz miatt). Ők azok, akik nem engedhetnek meg maguknak drága biztonsági felszereléseket sem. Lényeges a politikai környezet is, hiszen a tüntetések, utcai harcok szintén balesetnövelő tényezők.

Gyakoribbak a belesetek olyan tárgyi környezetben, ahol az emberek veszélyes anyagokkal találkozhatnak, a lakókörnyezetük nem biztonságos. Lényeges továbbá, hogy minden életkorban más környezetet kell biztonságosnak tekintenünk. Más a biztonságos környezet egy kisgyereknek, más egy idős embernek, egy mozgáskorlátozottnak, és más egy fizikai munkát végző embernek.

 

 

2.4.1.     Tárgyi környezeti tényezők a 15-24 éves korosztály baleseteinél

 

A kamaszok baleseteit befolyásoló tárgyi környezet elsősorban az életterük: lakóhelyük, otthonuk, iskolájuk, munkahelyük és a hely, ahol szabadidejüket töltik. A biztonságos közlekedés feltétele a megfelelő úthálózat, közlekedési eszközök a közlekedésben részt vevők közlekedési morálja.
A balesetek gyakran a járművezető túlzott kockázatvállalásából adódnak. A járművezetés közbeni túlzott ingerkeresés okait Leon James és Diane Nahl amerikai pszichológusok abban látták, hogy a gépkocsi-gyártók egyre biztonságosabb autókat gyártanak, melyre a vezetők egy része veszélyesebb vezetési stílussal reagál, azért, hogy megmaradjon szubjektív kockázatérzete. Ennek oka, hogy az embernek szüksége van a külső ingerekre a normális észlelési és érzelmi működéshez. Kísérletek szerint, ha a külső ingereket túlságosan csökkentjük, az először ellazuláshoz, majd egy idő után nyugtalansághoz, szorongáshoz, végső esetben akár hallucinációhoz is vezethet. Ez az oka annak, hogy gyakran lépik túl a megengedett sebességet azok az autósok, akiknek a kocsijába automata fékrendszer van beépítve.[31]

Minél több időt tölt egy fiatal társaságban, semmittevéssel nyilvános helyen, annál valószínűbb, hogy megnő a hajlandósága a kockázatvállaló magatartásra. Ha a kamasz sok időt fordít tanulásra, alkotó tevékenységre, kevésbé lesz kockázatvállaló. Lényeges tehát, hogy a fiatal környezetében legyenek olyan lehetőségek, amelyek befogadják, és esélyt adnak neki az önmegvalósításra. Az iskola is lehet ilyen hely. Nem az a lényeg, hogy felnőtt felügyelete alatt legyen a kamasz, hanem az, hogy olyan dolgot tudjon csinálni, amit értelmesnek tart, elégedettséggel tölti el. Akik nagy kockázatot vállalnak, akár bűncselekmény részesei lesznek, azok nagy valószínűséggel elégedetlenek az életükkel, gondot okoz nekik a mindennapi élet problémáival való szembesülés. Akik társadalmi normák szerint élnek, kevésbé kockázatvállalóak, mint akiknek nincs társadalmilag elfogadott, értékes elfoglaltságuk.[32]

 

 

2.4.2.     Emberi tényezők a 15-24 éves korosztály baleseteinél

 

A balesetek emberi tényezői a 15-24 éves korosztálynál összetettek. Fontos szerepet játszik az ismeret hiánya, azaz a fiatal nem tud arról, hogy amit tesz, az veszélyes saját magára, vagy másokra nézve. Az egészségtudatos életmódról a fiatalok információforrásai a szülők, a családjuk. Ha a családban rossz példát lát a kamasz, például az édesapa gyakran vezet ittasan, és ezt, mint pozitív példát állítják a fiatal elé, akár nemzedékeken keresztül öröklődhet ez a káros gyakorlat. A szülők tudatlansága, felkészületlensége oka lehet a kamaszok óvatlan viselkedésének, baleseteinek. A család egy zárt rendszer, kívülről ebbe nagyon nehéz beavatkozni. Feladat tehát az oktatás rendszerébe beépíteni a felvilágosítást.[33]

A kamaszok életében azonban csak nem a család a referenciacsoport, hanem a kortárs csoportok, melyek hatása gyakran meghatározó a kamaszok identitásának kialakulásában. Ezekben a csoportokban kialakulnak a saját szokások, értékek, melyek gyakran ellentétesek a felnőtt társadalom értékeivel. Jellemző, hogy a veszélyes, kockázatos viselkedések többsége a barátokkal együtt történik, nem egyedül. A fiatalok a kockázat-vállaláson keresztül bizonyítanak, megerősítik magukat egy csoportban, megmutatják, hogy sikeresek. A kamaszok kockázatvállalási szokását tekinthetjük egyfajta kötődési rituálénak: aki részt vesz a csoport egy veszélyes tevékenységében, az a csoporthoz tartozó lesz. Minél több ilyen eseményben vesz részt, annál biztosabb helye van a csoportban. Mások, akik ebben nem vesznek részt, csoporton kívüliek, nem kapnak kellő megerősítést az identitásukhoz. A kamaszok nem mindig ahhoz a kortárs csoporthoz tartoznak, amelyikbe személyiségük szerint illenek, vagy amelyikbe vágyakoznak. Saját belső és külső tulajdonságaik is meghatározzák, hogy melyik csoportnak lehetnek tagjai. Például hiába szeretne egy agresszív és antiszociális kamasz egy népszerű csoportba tartozni, tulajdonságai alapján egy olyan csoport fogadja be, ahol a tagok agresszívek. Kortárs csoportra neki is szüksége van, tehát ebbe illeszkedik be, itt próbálja megerősíteni a helyét a csoporthierarchiában, ahol a tagok egyre inkább hasonlítanak majd egymásra. Azzal, hogy egy ilyen szubcsoporthoz tartozik, megnő a valószínűsége annak, hogy bűncselekményekben vegyen részt, veszélyes dolgokat kövessen el, kockáztassa saját vagy mások életét.[34]

3.    A kockázatvállalás befolyásolásának módszerei Magyarországon

 

A balesetek kialakulásában a környezeti mellett fontosak az emberi tényezők is. Ezek megváltoztatása elsősorban a nevelés feladata.

Magyarországon a fiatalok kockázatvállaló magatartásának befolyásolásával az iskola mellett az ifjúságsegítő civil szervezetek foglalkoznak. Eddig elsősorban a drogprobléma került előtérbe, az ezzel kapcsolatos tevékenységek eredményeiről léteznek felmérések. A kutatások azt vizsgálták, hogy a civil szervezetek milyen módszerekkel dolgoztak, és ezek milyen változást hoztak létre a célcsoportokban, illetve mennyire sikerült beilleszteni az iskola életébe[35].

A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program (NKFP) támogatásával 2003 és 2005 között került sor annak felmérésére, hogy az iskolákban milyen drogprevenciós és egészségnevelési programok működnek. Ezek a programok az iskolában tanórák keretében, vagy az iskola által szervezett iskolai vagy külső rendezvényeken zajlottak. Magyarországon összesen 136 olyan szervezetet találtak, amelyek drogprevencióval fogalakoznak. Ezek közt vannak közvetlenül a diákokra irányuló direkt vagy indirekt programok, illetve iskolai kortárs segítőknek vagy pedagógusoknak szóló képzések. A kutatás ideje alatt a 136 szolgáltató összesen 280 programot kínált. Legtöbb program a fővárosban volt, de a megyeszékhelyek is külön programot kínáltak minden korosztály számára. A diákok felvilágosítását célzó megelőző programok egyharmada 3-5 órás időtartamú, egynegyede 1-2 órás volt. A programok több mint egyharmada legalább 6 órát, minden negyedik program pedig 10 óránál is hosszabb időt szánt a diákok tájékoztatására.[36]

A közoktatásban jelen lévő egészségfejlesztési programok többsége csak ismeretátadásra koncentrált. A személyiségfejlesztés és attitűdformálás is nagy százalékban volt jellemző kizárólagosan. A készségek fejlesztésével viszonylag kevés helyen foglalkoztak. Ezek kombinációi természetesen szintén előfordultak, ám arányuk 5%-nál is kevesebb.[37]

 

 

3.1.       A módszerek ismertetése

 

Az iskolákban hagyományosan osztályfőnöki óra keretében van lehetőség az egészségre nevelésre. Az erre fordított óraszámot nem lehet pontosan megmérni, mivel más órákon is megjelenhet a téma, így átfedések módosíthatják a méréseket. Szexuális felvilágosítás, családi életre nevelés történhet osztályfőnöki óra keretében, de a biológia óra is szólhat erről, vagy - ahol az órarendbe van építve -, a hittan és a kommunikáció órák keretében is előkerülhet a téma. Drogprevencióra osztályfőnöki óra keretében évente átlagosan 2,34 órát fordítanak, de legtöbb helyen az osztályfőnökök semmiféle továbbképzésben nem vesznek részt, nem kapnak segítséget ebben. Többek között ezért is vesznek igénybe külső segítséget erre az iskolák. A felmérésben részt vevő iskolák 85,9%-a együtt működik a családsegítő szolgálatokkal, 84,8%-a a gyermekjóléti intézménnyel. Nevelési tanácsadókkal 80,8%, a rendőrséggel 77,8%, az ÁNTSZ-szel 72,7%-ban működtek együtt a felmérésben részt vevő iskolák. Lényegesen kisebb (20% alatti) arányban vonnak be civil szervezetet az iskolák a prevenciós programjaikba. A felmérés alapján a civil szervezetek a szakközépiskolák és a gimnáziumok életében játszanak szerepet, a felsorolt állami intézmények az egyházi iskolákban és a gimnáziumokban vannak jelen. A szakiskolákban van a legkevesebb program, holott az ott tanulók a legveszélyeztetebbek, az ő egészségmagatartásuk hagy a legtöbb kívánni valót maga után, így erre kellene a legtöbb figyelmet fordítani.[38]

A fiatalok túlzott kockázatvállalási magatartásának csökkentésére számos módszert alkalmaznak. Az összes alkalmazott módszert a drogprevenciós programok mutatom be:

1.     Tudásátadás: a programok információkat nyújtanak a drogokról, hatásaikról, a hozzájuk  kapcsolódó veszélyekről. Gyakran elrettentő információkat közölnek. A legális és illegális szerekkel egyaránt foglalkoznak. A tudásátadás módszerét alkalmazó programok egy része volt szenvedélybetegek élménybeszámolóira támaszkodik, akár az ő személyes jelenlétükkel, más részük előadások, filmvetítések alkalmazásával működik. Iskolai osztályokban, általában egy vagy két alkalommal 45 perces óra keretében valósulnak meg a programok.

2.     Érzelmi nevelés: a programok az önértékelésre, önbizalom növelésére helyezik a hangsúlyt. Ez a tényező a programok többségében mellékes szempontként jelenik meg. Azok a programok, amelyek az érzelmi nevelés módszerét, mint fő módszert alkalmazzák, vagy a deviáns fiatalok szocializációjára, vagy a vallásos értékek átadására koncentrálnak. Az életvezetési készségek fejlesztése csoportos tréning formájában, legalább négy alkalommal, átlag 10 órában történik.

3.     Kortárs szempontok: a programok a szociális készségek fejlesztésére, kommunikációs készségekre, visszautasítás képességre helyezik a hangsúlyt. Bemutatják a pozitív és negatív kortárshatást, megtanítják a kortárskonfliktusok kezelését, felhívják a figyelmet a társas befolyásolásra, a kortársnyomásra, a tömegkommunikáció és a reklám hatásainak veszélyeire, bemutatnak módszereket az ezekkel szembeni ellenállás fejlesztésére. Néhány programnál ez tudásátadással párosul, mivel hangsúlyba helyezi a kortárs hatások ismertetését. A többségükben frontális előadások vagy beszélgetések mellett a szituációs játékok, dramatikus elemek alkalmazása is megjelenik. Időtartam és alkalomszám szempontjából ezek a programok nagyon eltérőek.

4.     Készségfejlesztés: a programok nagy figyelmet fordítanak a stressz-kezelésére, döntéshozás fejlesztésére, kommunikációs, és általános szociális készségekre. Legtöbbször valamilyen alternatíva bemutatásával, és konkrét módszerek tanításával (autogén tréning, relaxációs technikák), vagy az érvényesüléshez szükséges célok felismerésnek megtanításával és az ezek eléréséhez szükséges készségek fejlesztésével működnek. A stressz kezelésének képessége, illetve a kommunikációs és konfliktusmegoldó készségek fejlesztése többszöri találkozást, magasabb óraszámot vesz igénybe.

5.     Tudásátadás és érzelmi nevelés: e programok esetében a tudásátadás nem frontális előadással történik. Koncentrálva a személyiségre, érzelmi fejlődésére, a fiatalok bevonásával, az érzelmeikre hatva, értékrendszerüket figyelembe véve. Ezek a programok interaktívak és több, hosszabb idejű találkozást foglalnak magukba.

6.     Alternatívák: a programok a drogfogyasztás helyett mutatnak olyan alternatívákat, amelyekkel a fiatalok megvalósíthatják kockázatkereső és/vagy tudatállapot változást elősegítő vágyaikat. Az extrém sportok, jóga, meditáció ismertetésével nem közvetlenül a drogfogyasztás ellen, hanem az életmód, életcélok megváltoztatásával mutat új utat a program. A programokon meditáció, autogén tréning és küzdősportok bemutatói, illetve az alternatív aktivitások és az alternatív életmódok jelennek meg, filmvetítést, és interaktív technikákat alkalmazva. A programok hossza változó.

7.     Önismeret fejlesztése: a programok célja az életminőség javítása a fiatalok egészségmagatartásának befolyásolásán keresztül. Csoportfoglalkozásokon beszélgetnek a fiatalok viselkedéséről, életstílusáról és a környezetükről, kötetlenül vagy strukturált tematikus formában, helyzetgyakorlatokkal és dramatikus játékok segítségével. Ez többszöri találkozással, általában öt-tíz órában, limitált (15-20 fő) történik.

8.     Személyiségfejlesztés: a programok elsősorban szituációs játékokkal valósítják meg a feladatokat, minden esetben kombinálva az önismeret fejlesztésével. Fő céljuk a személyiségfejlesztés, illetve az egészséges személyiségfejlődés elősegítése. A programok 4 hónaptól akár egy évig tartó intervallumban zajlanak, 5-8 találkozási alkalomra épülnek időtartamuk öt órától 24 óráig terjednek.[39]

 

 

3.2.       A módszerek hatékonysága

 

A prevenciós módszerek hatékonyságát mérni nagyon nehéz. Magyarországon a kábítószerrel való visszaélés bűncselekmény-kategória összbűnözésen belüli aránya folyamatosan emelkedik, évről évre nő a kábítószerrel kereskedők és fogyasztók száma, sőt a fiatalkorúak által elkövetett kábítószeres visszaélés is egyre több.[40]

2005-ben vizsgálták a prevenciós programok hatékonyságát. 15 olyan iskola tanulóinál végeztek kérdőíves felmérést kockázatvállalási és egészségmagatartásuk szempontjából, ahol az előző évben volt prevenciós tevékenység. Kontrollcsoportként ugyanennyi ugyanolyan típusú iskola azonos számú diákjánál megismételték ezt a felmérést.[41]

A prevenciós programokban részt vevők közül azok, akik nem próbáltak ki drogot, inkább tartják hitelesnek és hasznosnak a prevenciós programokat, mint akik már kipróbálták. A szert már kipróbálók nagyobb része nem véli hitelesnek és hasznosnak a prevenciós foglalkozáson eltöltött időt, inkább a tanórák elmaradásaként értékeli.

A kábítószert fogyasztó diákok kisebb része már a prevenció előtt is fogyasztó volt, nagyobb részük (több mint 50%) a prevenció után lesz drogfogyasztó. A két csoport közti különbség annyi, hogy akik a prevenció után kezdik el a kábítószer fogyasztását kevesebb féle szert használnak egyszerre, mint akik már a prevenciós program előtt is fogyasztók voltak. A szerhasználat gyakoriságára semmilyen hatással nem volt az, hogy részt vettek e korábban prevenciós programban. A módszerek közül a kiscsoportos program bizonyul a leghatékonyabbnak, mivel a prevencióban részt vevők között a kiscsoportos, önálló programok résztvevői közt vannak a legkevesebben azok, akik a program után kezdik el használni valamelyik kábítószert. Azok számára, akik a prevenció előtt is használtak drogokat, az önismeret-fejlesztés tűnik a leghatástalanabb módszernek.

A vizsgálat szerint a hatékony prevenció feltétele, hogy ne izoláltan jelenjen meg, hanem a fiatalok természetes életterében. Erre legalkalmasabb az iskola, mivel a tankötelezettség miatt bizonyos ideig mindenki iskolás. Természetesen az iskolán kívül, szórakozóhelyeken, rendezvényeken, és a médiában is jelen kell lennie a prevenciónak. A fiatalok hatékony egészségre neveléséhez célszerű bevonni a szülőket és a pedagógusokat is. Fontos, hogy a felnőttek tisztában legyenek a veszélyekkel, és fel tudják világosítani a gyerekeket, észre tudják venni, ha a gyerekük, diákjuk kábítószert fogyaszt. Probléma esetén szakemberhez tudjanak fordulni, ne fenyegessék tiltásokkal, iskolából való eltanácsolással a gyereket, hiszen azzal csak titkolózást érhetnek el nála.

A prevenciós módszerekkel kapcsolatban a tapasztalatok szerint nem jó módszer sem a tényszerű közlés, sem pedig az elrettentés. A tényszerű információk esetleg még kedvet is kelthetnek a kábítószerek kipróbálására, az elrettentés pedig azért nem a legjobb módszer, mert csak a konform viselkedésűekre hat leginkább, ők pedig amúgy sem próbálnának ki veszélyes és tilos dolgokat. Ha a fiataloknak elmondjuk, hogy kábítószer használatával függővé válhatnak, romlani fog a teljesítményük, a szennyezett anyagoktól meghalhatnak, börtönbe kerülhetnek, és ezen rémisztések ellenére beleszívnak egy füves cigarettába, az egész elrettentő stratégia összeomlik. Tapasztalják, hogy nem lettek függők, nem kaptak másnap rosszabb jegyet, nem haltak meg, és nem vitte el őket a rendőrség, sőt, oldódtak a gátlásaik, és jól érezték magukat barátaik körében. A tudásátadás kevésbé hatékony, ha egy hatalmi személy (rendőr, pedagógus) ex catedra kijelenti, hogy a drog árt és tilos. Információkat hitelesen volt drogfüggő tud adni, aki elmondja azt is, hogy ő is, ahogy az őt hallgató fiatalok, először azt gondolta, hogy vele a függőség soha nem fordulhat elő. A beszélgetés kötetlen és interaktív formában valósul meg. Emellett hatékony módszer a dramatikus elemekkel való csoportfoglalkozás, melyek során a fiatalok megfogalmazzák a drogokhoz fűződő viszonyukat, megvizsgálják a droghasználattal kapcsolatos döntési helyzeteket, a döntést segítő és akadályozó tényezőket szituációs játékok segítségével. Meg kell ismertetni a fiatalokkal a szenvedélyek és szenvedélybetegségek különbségével, ezek működési mechanizmusaival. A helyes önismeret, személyiségfejlesztés segít abban, hogy a fiatalok belássák, kábítószerrel élni egy döntés, a droghasználat elkerülhető.

4.    AdRisk[42] program

 

Az Európai Unió Népegészségügyi Programjának céljai között fontos szerepet kap fiatalok (15-24 éves korúak) kockázatkereső-magatartásának csökkentése a balesetek megelőzése céljából, ezért 2005-ben pályázatot írt ki a fiatalok baleset-megelőzését segítő programokra, melyre AdRisk címmel öt ország győztes pályázatot nyújtott be. A programokat a KfV (az osztrák baleset-megelőzési intézet) koordinálja négy másik európai ország (köztünk Magyarország) és az EuroSafe platform támogatásával.

Magyarországon az OSzMK AdRisk csoportja az értékelésben vesz részt. A nemzeti helyzetelemzési jelentések várhatóan 2008. nyarára készülnek el.

Az AdRisk program a fiatalok baleseteket okozó kockázatvállalási magatartásával foglakozik, a 15-24 éves korosztályt öleli át. A 18 éves, esetleg érettségivel rendelkező fiatalok többségét ma nem tekinthetjük olyan értelemben felnőttnek, mint a 70-es 80-as években. Abban az időben, a munkahely, a szülőktől való függetlenedés, saját családalapítás társadalmi értelemben a felnőttség jellemzői voltak. Manapság a kamaszkor kitolódik, hiszen a középiskolát végzettek többsége tovább tanul, a szülők pénzéből él, a szülők lakásában lakik, tehát nem él önálló életet.

Az AdRisk azért került elfogadásra, mert napjainkig nem volt a fiatalkori balesetekhez egy rizikómagatartáson alapuló elemzés. Ez szükséges ahhoz, hogy a tények ismeretében baleset-megelőzési módszerek, programok kerülhessenek bevezetésre az egész Európai Unióban, az egyes országok igényeinek megfelelően.

 

 

4.1.        Az AdRisk program célja, küldetése

 

Az AdRisk program fő célja, hogy a fiatalok baleseteit csökkentse, úgy, hogy bevonja őket a baleset-megelőzésbe. Olyan programokat nyújt számukra, amelyek segítségével információkhoz és eszközökhöz juthatnak, melyek segítik őket a kockázatok felismerésében és kezelésében, csökkentve ezzel a sérüléseik lehetőségét. A projektbe lehetőség van bekapcsolódni civil szervezeteknek és fiatalokkal foglalkozó intézeteknek is.

Az AdRisk program célja az is, hogy a 15-24 éves korosztály életminőségét inger gazdag környezet és tanulási lehetőségek megtervezésével fejlessze úgy, hogy a fiatalok felesleges baleseti kockázatok vállalása nélkül fejleszthessék fizikai, pszichológiai és társadalmi képességüket és alkalmasságukat.

Az AdRisk program célja, hogy felhívja a figyelmet Európában a 15-24 éves korosztálybiztonságának fontosságára, támogassa a baleset-megelőzési politikát és az olyan nevelési programokat, melyek a kamaszok biztonságos életét segítik. Az AdRisk összekapcsolja azokat a balesetmegelőző tevékenységeket, amelyeket a kormány, az önkormányzatok, egészség és más szociális szektorok, civil szervezetek, az üzleti élet és a média kezdeményeznek, szerveznek.

Az AdRisk program partnerhálózatokat alakít ki, melynek segítségével a partnerek közt információcsere jöhet létre a jó gyakorlatokról. A partnerek részére az AdRisk ismereteket, eszköztárat, és pénzt biztosít, hogy az adott országban nemzeti szinten tudják kialakítani a programjukat a fiatalkori baleset-megelőzés témában. A program fő célja, hogy a partnerek közreműködésével minden országban megvalósuljon egy olyan központi nevelési stratégia, melyet az iskolákban alkalmaznak, amely segíti a fiatalokat, hogy képesek legyenek arra, hogy a kockázatokat felmérve, helyes döntéseket hozva fejthessék ki képességeiket, úgy, hogy ne vállaljanak felesleges, balesetekhez vezető kockázatot.

Az AdRisk nagy hangsúlyt fektet a biztonságos környezet kialakítására is, ennek létrehozásába a fiatalok bevonását is célul tűzte ki. A programban külön figyelmet fordítanak a speciális rizikócsoportokra, és külön kezelik a fiatalokat szociális determinánsok szerint is (iskolázottság, anyagi helyzet, lakóhely).

 

 

4.2.       Az AdRisk módszere

 

Az AdRisk program módszere, hogy a jó gyakorlatokat gyűjti egybe, és ezek cseréjét biztosítja országok között. A jó gyakorlatoknak négyféle kritériuma van:[43]

1.     Megelőző módszer, melyről rendszeres áttekintéssel vagy szigorú kiértékeléssel megállapították, hogy valóban hatásos, bizonyítottan eredményes.

2.     Megelőző módszer, melyet nehéz egyértelműen értékelni, de az eredmények alapján feltehetően hatásos.

3.     Megelőző módszer, melyet nehéz pontosan értékelni, de szakszerű vélemény támasztja alá, egyértelmű kapcsolat van a stratégia és a csökkentett kockázat között, de kevésbé egyértelmű a kapcsolat a stratégia és a sérülések csökkenése között.

4.     Megvalósított módszer, melyet valóságos körülmények között alkalmaztak, így nem csak elméletben, hanem gyakorlatban is bizonyítást nyert.

Az AdRisk egyik már kipróbált gyakorlata Hollandiából származik. A módszer interaktív, a fiatalokat is bevonja a probléma megoldásába. A programot az iskolában osztályszinten valósítják meg, ami azért előny, mert az osztály minden tanulója részt vesz az órán, és ha ez a program elterjed az iskolarendszerben, akkor a tankötelesség miatt 16 éves korig minden fiatalhoz eljut. A program a tanulók számára két órát vesz igénybe. A foglalkozást felkészült pszichológus vezeti, aki a fiatalokkal való kommunikáció terén külön képzésben részesült. A foglalkozáson pedagógus nincs jelen, így biztosítva a diákoknak a szabad társalgást. Az osztályban a pszichológus bemutatkozik, elmondja, hogy mi fog történni. Először rövidfilmeket látnak, majd erről beszélgetnek. Mindezekről filmfelvétel történt a későbbi elemzés céljából. Több témában kerülnek bemutatásra a filmek, amelyek a www.youtube.com videofeltöltő oldalról származtak. A filmek nem rendezettek, akár maguk a nézők is föltölthették volna azokat. Ezek a filmek különböző kockázatos helyzetet mutattak be, melyet a holland szakértők relevánsnak találtak azok számára, akiknek bemutatták. Ezek a filmek képezték az alapját a beszélgetéseknek. Minden bemutatott film után a pszichológus vezetésével megbeszélték a látottakat. Mindenki elmondhatta a véleményét, a beszélgetés irányítója arra figyelt, hogy a témánál maradjanak, illetve, hogy mindenki szót kaphasson. A beszélgetést olyan irányba terelte, hogy a fiatalok témával kapcsolatos saját élményeik, és az ehhez kapcsolódó érzelmeik is szóba kerüljenek. A kamaszok állást foglaltak a filmekkel kapcsolatban. A beszélgetéseket filmre rögzítették, annak érdekében, hogy azok az országok, akik átveszik ezt a módszert, a filmeket megnézve és elemezve saját országuknak megfelelően tudják alakítani a fogalakozás menetét. A foglakozások végén a diákok kitöltöttek egy kérdőívet a módszerről, melynek figyelembe vételével szintén alakítható a technika.

 

 

4.3.       Az AdRisk holland módszerének előnyei és várható eredményei

 

A holland kísérleti módszer előnye, hogy a foglalkozások alatt nem tartózkodik bent pedagógus, vagy más hatalmi szerepben lévő személy, így a fiatalok őszintén mernek beszélni.

A filmek a www.youtube.com oldalról származnak, ami a legnépszerűbb videofeltöltő oldal. Az oldal 2005. óta létezik, bárki tölthet fel rá filmet, egy hónapban kb. 70 millió látogató kb. 2,5 milliárd filmet néz meg az oldalon (látogatónként átlag 35 videót). Az accident (baleset) és injury (sérülés) szavakra rákeresve ötven-ezer, és száznyolcvan-ezer találatot jelez az oldal, van olyan video a találatok között, amit egy nappal a feltöltés után, és máris tízezren töltötték le, az egy évvel ezelőtt föltöltöttek között pedig van olyan is, amire már több, mint egymillióan voltak kíváncsiak. A filmek feltöltőinek nem kötelező magukról életkorra vonatkozó adatot megadni, de az első 20 feljövő találatból átlag 8-an nem adnak meg életkort, akik megadják, azok közül 80% 15 és 24 év közötti, a többi idősebb. [44] Ennek alapján az AdRisk célcsoportja joggal érezheti, hogy a bemutatott filmeket akár ők, vagy barátaik is föltölthették volna. A filmek kiválasztásánál fontos volt az egy filmhez érkező kommentárok témája. A baleseteknél ugyanis a filmet megnézők és véleményezők gyakran vitatkoznak azon, hogy megrendezett, vagy valóságos lehet-e egy film. Voltak, akik jelezték, hogy hasonló dolog velük, vagy barátjukkal is történt.(1. melléklet)

Hollandiában hatféle témát tartottak fontosnak bemutatni a kamaszoknak: alkoholos és drogos befolyásoltság, csoportos erőszak, felelőtlen csoportos szabadidős tevékenység, extrémsport balesetek, webcam szex, és a hegtetoválás.

A beszélgetéseknél a fiatalok saját tapasztalataikat, érzéseiket mondták el, és megismerhették egymás véleményét az adott témáról. Azzal, hogy véleményt nyilvánítottak, egyetértettek valakivel, vagy ellent mondtak egymásnak, már személyes érzelmi hozzáállásuk lett a témához, tudatosítva bennük a filmen látottakhoz való viszonyukat.

 

 

4.4.       Az AdRisk program magyar adaptációja

 

A módszer kipróbálása hazánkban először Pécsett történt. A hat holland témából nem mindegyik releváns Magyarországon, ezért csak négy került a programba. Magyarországon a hegtetoválás még nem terjedt el, a média segítségével a létezése még csak most kezd bekerülni a köztudatba. A felelőtlen szabadidő eltöltése (party time) szintén nem jellemző, hiszen a 15-24 éves korosztály jelentős része anyagi okokból nem engedheti meg magának, hogy felnőtt felügyelete nélkül csoportosan nyaraljon az otthonától távol. Aktuális viszont a fennmaradó négy téma, hiszen a hírek szinte naponta szólnak alkoholos vagy drogos befolyásoltság miatt történő balesetekről, a csoportos erőszak pedig már egyre fiatalabb korban jellemző, sőt már nemcsak társaikat támadják meg a gyerekek, hanem adott eseten felnőttet is. Internetes statisztikai adatok alapján a fiatalok nagy többsége használja chatelésre a világhálót, az internetes ismerkedés tehát szintén jellemző a fiatalokra. Extrém sportok alatt nemcsak a költségigényes hegymászást, ejtőernyőzést kell értenünk, hanem a gördeszkázást, a biciklis mutatványokat, melyet a szerényebb anyagi körülményekkel rendelkező fiatalok is űzhetnek, legtöbbször védő felszerelés nélkül.

A négy kockázatos tevékenységről olyan videókat mutattunk be, amelyhez hozzátettük a Magyarországon akkor épp aktuális motorbalesetet bemutató videót, melyben a balesetet okozó motoros kamerával rögzítette a száguldozását. Egy film 2-3 perces volt. A kérdőívek is módosultak a holland mintához képest: bekerült az a kérdés is, hogy a résztvevők mennyire tartják relevánsnak a filmen látottakat Magyarországon, szűkebb környezetükben és saját maguk számára. A szükségletek felmérése érdekében megkérdeztük, hogy milyen témát tartanak még fontosnak a fiatalok, amiről ilyen keretek közt lenne érdemes beszélni.

 

 

4.4.1.     Csoportok

 

A középiskolákban a csoportfoglalkozást egy mentálhigiénére szakosodott fiatal szociális munkás vezette, egyeztetve az iskolák igazgatóival és szociális munkásaival. A vizsgált négy középiskola Pécsett: PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola, Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium, Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola, 500. sz. Angster József Szakképző Iskola. Két szakközépiskola, egy gimnázium és szakközépiskola, és egy speciálisan hátrányos helyzetű cigány gyerekek számára alapított gimnázium diákjai vettek részt a foglalkozásokon. Három helyen adtak engedélyt a foglalkozás hangfelvételen való rögzítésére. Összesen 99 tanuló vett részt a programban, életkoruk 16 és 20 év között volt. A 99 válaszadóból 66 fiú, és 33 lány. A kérdőíveket minden osztályban kitöltötték. Az én önálló feladatom a kérdőívek kiértékelése volt.

 

 

4.4.2.     Kérdőívek

 

A kérdőíveket csak a filmvetítések és az azt követő beszélgetések után töltötték ki. Egy kérdőív kitöltése pár percet vett igénybe, senki nem zárkózott el a kitöltésétől. A kérdőív (2. függelék) másfél A4-es oldal volt, kilenc kérdést tartalmazott.

A lap tetején kellett bejelölni a nemet és az életkort. Az első kérdés a filmeken szereplő jelenségek magyarországi elterjedtségéről, a második a válaszadó környezetére vonatkoztatva, a harmadik pedig a személyes tapasztalataira vonatkoztak a látottakkal kapcsolatban. Ezeknél csak jelölni kellett, hogy melyik jelenséget tartja jellemzőnek az adott környezetre, nem válasz is szerepelt. A negyedik kérdésnél kifejthették, hogy a látottakon kívül szeretnének e valamilyen témáról ilyen formában beszélgetni. Az ötödik és hatodik kérdésnél tízes skálán értékelhették a filmet hitelesség és hatásosság szerint, minden filmet egyesével pontozhattak. A hetedik kérdés a filmek és a filmeket követő beszélgetések tanulságára kérdezett rá, itt is kifejthették bővebben a válaszukat, hogy mit és miért találtak tanulságosnak. A nyolcadik kérdésben a csoportvezető munkáját kellett tízes skálán értékelniük. A kilencedik kérdésnél kifejthették véleményüket a filmeket követő beszélgetésekről.

 

 

4.4.3.     Filmvetítés és beszélgetés

 

A csoportvezető a beszélgetések elején tájékoztatta a fiatalokat az AdRisk programról, majd engedélyt kért hangfelvétel készítésére, melyet négyből három helyen engedélyeztek.

A foglalkozás egy tanóra keretében zajlott (45 perc), menete mindenhol azonos volt, egy filmet beszélgetés követte, ahol a fiatalok elmondták a véleményüket a látottakról, saját tapasztalataikról és a látottakkal kapcsolatos érzéseikről. Ha az egész csoport nem is volt mindig aktív, egy kisebb rész viszont nagyon aktívan szerepelt. A hangfelvételek az alapzaj miatt nhezen használhatók.

A beszélgetéseken felmerültek olyan dolgok is, amelyek a kérdőívekből nem derültek ki. Egyik osztályban nagy hangsúlyt kapott az a kérdés, hogy valódi balesetet láttak-e, vagy megrendezett filmet. Ez a téma a www.youtube.com film kommentárjaiban is gyakran felmerül. Máshol az kavart vitát, hogy az anfethamin fogyasztás létezik-e Magyarországon, vagy csak Amerikában. Szinte minden csoportban elhangzott olyan személyes történet, amelyet az elbeszélőről az osztálytársak nem ismertek, például, hogy rokonai balesetben haltak meg, vagy szülei szoktak ittas állapotban autót vezetni. A fiatalok egymással beszélgettek, a csoportvezető csak segítő kérdésekkel irányította a beszélgetést, ügyelve, hogy ne térjenek el nagyon a témától.

 

 

4.4.4.     A kérdőívek értékelése

 

A négy középiskolából összesen 99-en, 66 fiú és 33 lány töltötték ki a kérdőívet. A válaszadók átlagéletkora 17 év volt.

Az első kérdésre, hogy a filmen látottak mennyire jellemzők Magyarországon, legalább egy problémát mindenki jellemzőnek tartott. Az összes válaszadóból 91 fő - a fiúk 90,48%-a, a lányok 93,33%-a - szerint jellemző ma Magyarországon a droghasználat. A csoportos erőszakot 78-an, - a fiúk 85,71%-a, a lányok 66,67%-a – tartják hazánkra jellemzőnek. 69-en úgy gondolták, hogy az extrémsport balesetek is jellemzően jelen vannak Magyarországon. A webcam szexet 58 fő, a fiúk 54%-a, a lányok 70%-a tartotta Magyarországon jellemzőnek. Mind a fiúk, mind a lányok a drogfogyasztást tartották leginkább jelen lévő veszélynek, ám a fiúk a csoportos erőszakot, míg a lányok az internetes szexet teszik második helyre. A lányok szerint a legkevésbé jellemzőek az extrémsport balesetek, míg a fiúk majdnem fele szerint a webcam szex nem jellemző Magyarországon (10. ábra).

10. ábra. A jelenségek magyarországi elterjedtsége a válaszadók szerint

 

A második kérdésre, hogy közvetlen környezetükben találkoztak-e már a filmeken látottakhoz hasonlóakkal, voltak olyanok, akik egyik problémát sem gondolták ismerőseikre jellemzőnek: 11-en, a fiúk 9.52%-a, és a lányok 16,67%-a. A fiúk a droghasználatot és a csoportos agressziót is ugyanolyan jellemzőnek tartják a környezetükre. 66,67%-uk ismerősi-baráti körében ezek jelen vannak. A lányok 53,33%-a tapasztalt droghasználatot, 50%-a pedig csoportos agressziót a környezetében. Extrémsoprt balesetekkel 54-en, a fiúk 58,73%-a, a lányok 40%-a találkozott. 40 fő ismeretségi körében jellemző a webcam szex. Érdekes módon, több fiú (42,86%) találta ezt az ismerkedési formát környezetére jellemzőnek, mint lány (33,33%), pedig Magyarországot tekintve a lányok gondolták ezt elterjedtebbnek (11. ábra).

Általában Magyarországon nagyobbnak érzik a rizikót (risk-perceptio), mint a környezetükben, átlag 30%-kal.

11. ábra. A jelenségek elterjedtsége a válaszadók közvetlen környezetében

 

Személyes tapasztalata a témával kapcsolatban a válaszadók több, mint felének volt, csak 40-en, - a fiúk 36,51%-a és a lányok 46,67%-a - írták azt, hogy sohasem használtak még drogot, nem vettek részt csoportos agresszióban, nem volt extrémsport balesetük, és nem ismerkednek webcam szex segítségével. A megkérdezettek közül 30-an drogoztak már, többségében fiúk (44,44%), de a lányok 36,37%-a is kipróbált már valamilyen szert. Csoportos agresszióban 42 fő vett már részt, a fiúk 31,75%-a, a lányoknak pedig 23,33%-a. Extrémsport balesete 29 válaszadónak volt, a fiúk 30,15%-ának, a lányok 23,33%-ának, jellemzően a fiúkat érte több sportbaleset. Internetes szexélménye 12 főnek volt, több fiúnak (14,28%), mint lánynak (10%) (12. ábra).

12. ábra. A jelenségek elterjedtsége a válaszadóknál

 

A kérdőív ilyen formán választ adott arra is, hogy a résztvevők körében konkrétan milyen mértékben vannak jelen a vizsgált jelenségek. Ezek az eredmények az iskolai szociális munkás rendelkezésére állnak, építhet rá prevenciós munkája során.

Megállapítható, hogy a lányok kevésbé vesznek részt veszélyes dolgokban, közvetlen környezetükben is kevesebb a kockázatos viselkedés. Sajnos a lányoknál is a válaszadók több, mint felének ismeretségi köre drogfogyasztó, és harmaduk személyesen ki is próbált valamilyen kábítószert (13. ábra).

13. ábra. Droghasználat elterjedtsége a válaszadók szerint

 

Csoportos agressziót a lányok annyira tartják Magyarországon jellemzőnek, mint ahány százalékban a fiúk ismeretségi körére ez jellemző. Ijesztő adat, hogy a fiúk több, mint harmada személyesen is részese volt annak, hogy többen megtámadják egy társukat (14. ábra).

14. ábra. Csoportos agresszió elterjedtsége a válaszadók szerint

 

Az extrémsoprt balesetek a fiúkat érintik inkább, a válaszadó fiúk több, mint harmada szenvedett maga is balesetet. Közvetlen környezetükben is több baleset történt, mint a lányok ismerősei közt (15. ábra).

15. ábra. Extrémsport balesetek elterjedtsége a válaszadók szerint

 

Érdekes, hogy az internetes szexet a lányoknak csak 10%-a próbálta ki, ám mégis 70%-uk gondolta úgy, hogy ez Magyarországon jellemző probléma. Mindkét nem úgy gondolta, hogy Magyarországon sokkal elterjedtebb ez a jelenség, mint az ő közvetlen környezetükben (16. ábra).

16. ábra. Webcam szex elterjedtsége a válaszadók szerint

 

Több a lány azok között, akik semmilyen veszélyes tevékenységben nem vettek még részt, de a fiúk több, mint 30%-a is úgy nyilatkozott, hogy a filmeken látott jelenségek közül még egyiket sem próbálta ki. Közülük körülbelül harmaduknak a társaságában sem fordultak elő még ezek a jelenségek. Azt azonban senki sem állítja, hogy Magyarországon ne lenne legalább egyik veszélyes magatartás jellemző (17. ábra).

17. ábra. A válaszadók szerint nem jellemzőek az adott rizikómagatartások

 

Hasonló témát, amiről még érdemes lenne ilyen keretek közt beszélni 28-an írtak, 41-en ?nem?-mel válaszoltak, 30-an pedig nem válaszoltak erre a kérdésre. A 28 válaszadó közül többen írtak olyan témát, ami a filmeken szerepelt, néhányan értékelhetetlen választ írtak (pl. ?Igen, de nem mondom el?, vagy ?Rendőrségi korrupció?). Az értékelhető válaszokból kitűnik, hogy a válaszadók értették a beszélgetések célját. Többen kíváncsiak közülük az alkohollal kapcsolatos problémákra, munkahelyi balesetekre, szexuális erőszakra, veszélyekre, egyéb függőségekre, pl. játékszenvedélyre, dohányzásra.

A filmeken látottak hitelességét tízes skálán értékelhették. A leghitelesebb az extrémsport balesetet bemutató film lett a megkérdezettek szerint, átlagosan 7,4 ponttal, a csoporterőszakra 6,9, a droghasználatra 5,75 pontot adtak, a legkevésbé hitelesnek a webcam szexet tartották 4,8 ponttal.

Szintén tízes skálán értékelték a filmeket abból a szempontból, hogy szerintük a korosztályuk számára mennyire hatásosan mutatja be a film az adott problémát. A leghatásosabbnak a csoportos agressziót bemutató filmet tartották, 8,6 ponttal, majd az extrémsport balesetet 7,4 ponttal. A droghasználat bemutatásának hatásosságára 6,4 pontot adtak, a webcam szexre pedig mindössze 5,9 pontot.

Arra a kérdésre, hogy mennyire találták tanulságosnak a filmeket és az utána következő beszélgetéseket 24-en nem válaszoltak, 9-en ?nem?-et írtak, de nem indokolták válaszukat, 8-an úgy gondolták, nem volt tanulságos a filmek megnézése és a róluk való beszélgetés, és ezt indokolták is. Indokaik közt leginkább az szerepelt, hogy , saját megítélésük szerint, mindent tudtak már a témáról, vagy biztosak voltak abban, hogy ők nem kerülhetnek hasonló helyzetbe, néhányan közülük megállapították, hogy számukra ugyan nem volt tanulságos, de elgondolkoztak rajta, vagy mások számára (akik nem ismerik ezt a világot) hasznos lehet. 4 válaszadó adott komolytalan választ, pl. ?jó poén volt, sok szánalmas ember? vagy ?nem kell egyszerre több emberrel kötekedni? ?ha béna vagy maradj otthon? Indoklás nélküli ?igen? válasz 18 érkezett, 36-an indokolták is az igenlő válaszukat. Közülük 18-an minden filmet tanulságosnak találtak, és az összes témára vonatkoztatva írták le a véleményüket. Három típusú válasz születet, volt, aki a filmekről írt véleményt: ?igen, volt tanulsága, mert szerintem jól szemléltettek minden témát? olyan is volt, aki általános érvényű következtetést vont le: ?Igen. Mindenkinek magának kell felmérni az ilyen dolgokkal járó következményeket. Fontos, hogy beszéljünk a dolgokról. Szomorú, hogy ilyenek vannak a világban, és így megváltozott a gondolkodás? vagy pedig saját magára nézve, hozott döntést: ?Igen, ezentúl meggondolom, mibe keveredek, mérlegelek, mit csinálok, mit nem.?. 14-en csak a drogokkal kapcsolatos témára reagáltak, itt két választípus volt, az egyik kifejezi negatív véleményét a drogokról, a másik pedig leírja, hogy sosem fog drogozni: ?Igen, még jobban elrettentem a drogoktól, mint eddig?. Az extrém sportokat és a csoportos erőszakot hárman, az internetes szexet egy fő említette (voltak akik két témát is kiemeltek), ők általánosan fogalmazták meg véleményüket, pl ?Felszerelés nélkül ne sportolj!? (18. ábra).

18. ábra. A filmek és a beszélgetések tanulságosnak értékelése

 

A filmet követő beszélgetésekről 8-an nem írtak véleményt, 9-en elutasítóak voltak (?Semmi?-t írtak, vagy ?Nincs véleményem?-et). Hárman komolytalanul álltak a kérdéshez ?Jobb, mintha óra lenne? vagy ?Jót röhögtünk? válaszokat adva. Egy válaszadó írt negatív véleményt: "Nem hallottam olyant, amiről azelőtt nem tudtam volna?. Hatan rövidnek tartották a beszélgetésekre fordított időt, közülük négyen írták is, hogy tetszett nekik, pl. ?Hasznos volt, de rövid?. A többi válaszadó, 76 fő adott pozitív visszajelzést, jónak, hasznosnak, tanulságosnak tartották. Öten közülük azért tartották jónak, mert mindenkinek hallották a véleményét, örültek, hogy nyíltan beszélhettek egymás előtt ezekről a témákról (19. ábra).

19. ábra. Vélemények a filmet követő beszélgetésekről

 

BEFEJEZÉS

 

A vázolt módszer egyszerű, a munka komolya anyagi befektetést nem igényel, költséghatékony. Segítségével nemcsak az általunk vélt problémák kerülnek a fiatalok el, hanem mód nyílik arra is, hogy felszínre kerüljenek egyébmegoldásra váró problémák is. Jól feltárja az egyes rizikófaktorok súlyosságát, kiterjedését, az egyes csoportok véleményalkotását társadalmi és saját környezeti szintjükön is. Közvetve megmutatja, hogy egy egy probléma mennyire érint egy kisebb csoportot, osztályt.

A filmek nem íróasztalon tervezett, minden részletében tökéletességre törekvő alkotások, hanem a legnépszerűbb videofeltöltő oldalról levett, folyamatosan frissülő, mindig éppen aktuális filmek. A fiatalok maguk hozzák létre –sajnos- a saját képzésükhöz az anyagot. Így ezt az anyagot a szűkebb közösség, vagy osztály saját problémájaként értékeli, így biztosan közelebb áll hozzájuk. Ennek közösségformáló szerepe is nagyobb lehet.

A kapott eredmények alapján az iskolák feladata, hogy kialakítsák a saját célzott prevenciós programjaikat. A módszer kipróbálása után alkalmasnak tűnik arra, hogy a fiatalok trénereinek, mint eszköz felkínálható legyen. A tréner feladata a meglévő kompetenciák bekapcsolása a munkájába. A módszer hatékonyságát nyomatékosan meghatározza a jó vezető. A kötetlen beszélgetések alkalmával az ő feladata, hogy spontán terelje a véleményalkotást a helyes irányba. Kioktatás helyett egy oldott légkörű irányított beszélgetés levezénylése hozhat eredményt. A vezetőnek tehát nem csak jól képzett mentálhigiénés szakembernek, hanem jó pedagógusnak is kell lennie.

A módszer nem lebecsülendő primér eredménye, hogy a tanulók megnyílnak, kisebb-nagyobbmértékben, de feltárják az őket foglalkoztató problémákat. Lépésről lépésre pozitív irányban mozdul el interperszonális kapcsolatuk, elfogadóak és befogadóak lesznek. Ezek a mentális változások a témával foglalkozókban más területeken szerzett tapasztalataik alapján azt a hitet és reményt ébresztik, hogy bizonyos idő elteltével a kockázatvállaló fiatalok, a kockázatvállalások és a belőlük származó balesetek száma is kimutathatóan csökken.

A bemutatott holland eljárásról elmondhatjuk, hogy nem országspecifikus. Az itt alkalmazott módszer jól adaptálható az EU más államaiban is. A nemzeti sajátosságok figyelembe vétele mellett is a módszer egységessé tehető. Hatékonyságát növelheti, ha azonos elven működő team-munkák eredményeit, tapasztalatait felhasználva csiszolódna tovább a feladat ellátása.

Magyarországon az AdRisk akciótervet és módszert az OSZMK készíti. A terv bemutatására Bécsben került sor, 13 ország részvételével. A bécsi workshopon a szakemberek nagy érdeklődéssel, pozitívan fogadták a munkát. Ez a konferencia is igazolta a holland módszer használhatóságát. Egyben a szakembereket további együttműködésre is ösztönözte, hisz a túlzott kockázatvállalás nem egy állam speciális problémája, hanem az egész európai régió ügye. Megoldása pedig nem tűr halasztást.

 

Irodalomjegyzék

 

[1] Magyar Értelmező szótár 1.7.2. [Online] Elérhetőség: http://ertelmezoszotar.atw.hu [2008. január 4.]

[1] Bonini S, Cattelino E, Ciairano S: Adolescents and Risk. OSZMK belső anyag, magyar AdRisk munkacsoport, Milan., Iataly: Springer 2005.

[1] Ikvai-Szabó Emese és mások: A GyISM-OM által finanszírozott drogprevenciós-egészségfejlesztési programok hatása a célcsoport droghasználatára Kutatási jelentés, k. n. Budapest, 2005.

[1] Fábián Róbert – Dr. Simich Rita: Meglévő és működő modellprogramok, valamint az iskolai szexedukációs események értékelése. Országos Egészségfejlesztési Intézet, Budapest, 2006.

[1] Health Behaviour in School-aged Children

[1] Online Pedagógiai Lexikon. [Online] Elérhetőség: http://human.kando.hu/pedlex/lexicon/N2.xml/nevelesi_eszkoz.html [2008. január 5.]

[1] Magyar Értelmező szótár 1.7.2. [Online] Elérhetőség: http://ertelmezoszotar.atw.hu [2008. január 4.]

[1] Injuries and risk-taking among young people in Europe – The European Situation Analysis. OSZMK belső anyag, magyar AdRisk munkacsoport, h. n. é. n. 35. p.

[1] Erre kell egy pszichokönyv mert tételeket találtam az inteneten, szerzők nélkül?

[1] Veszélykeresés. OSZMK belső anyag, magyar AdRisk munkacsoport, k. n. é. n. 7.p.

[1] Tájékoztató a család, gyermek és ifjúságvédelemről. Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Budapest, 2005. 73-78. p.

[1]Szerző nélkül, 2006. október 27. Hogyan működik a tinédzser agy? [Online] Elérhetőség: http://www.origo.hu/tudomany/elet/20061027hogyan.html [2008. február 4.]

[1] Veszélykeresés. OSZMK belső anyag, magyar AdRisk munkacsoport, k. n. é. n. 2. p.

[1] Szerző nélkül, 2006. november 20. Felelőtlen tinédzserek, felelőtlen társadalom? [Online] Elérhetőség: http://www.csaladinet.hu/hirek/eletmod/egeszseg_orvos-valaszol/8471/ [2008. február 4.]

[1] Szerző nélkül, 2005. június 2. Csináljunk egy kis őrültséget! [Online] Elérhetőség: http://www.mindentudas.hu/noilapozo/lelekbuvar/20030311csinaljunk.html?pIdx=1 [2008. február 8.]

[1] The Injury Chartbook, WHO, Geneva, 2002.

[1] 1993. évi XCIII. Munkavédelmi törvény 89.§

[1] 1993. évi XCIII. Munkavédelmi törvény 89.§

[1] Allianz Hungária Biztosító Rt. Risk Info [Online] Elérhetőség: http://www.netrisk.hu/biztositasi_informaciok/biztositasi_feltetelek/utasbiztositas/allianz_hungaria_biztosito/allianz_utas3.php#A2 [2008. február 20.]

[1] Magyar Statisztikai Évkönyv, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2003.

[1] Injuries and risk-taking among young people in Europe – The European Situation Analysis. OSZMK belső anyag, magyar AdRisk munkacsoport, h. n. é. n. 4. p.

[1] Bényi Mária: Baleset-megelőzés mint környezet egészségügyi tevékenység. Egészségtudomány, XLIX. évfolyam, 2005. 79. p.

[1] KSH Statisztikai évkönyv. Budapest, 2006.

[1] dr. Bényi Mária: A gyermekgyógyászati alapellátás lehetséges szerepe a gyermekkori balesetek megelőzésében. Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle. 12. évfolyam, 3-4.szám. 104-109. p.

[1] Az Európai Unió Tanácsa 2007. május 31. A tanács ajánlása a sérülések megelőzéséről és a biztonság elősegítéséről. Az Európai Unió Hivatalos Lapja [Online] Elérhetőség: www.google.com [2008. március 1.]

[1] Uo.

[1] dr Bényi Mária 2006. A baleset megelőzés – népegészségügyi stratégia 30. p. [Online] Elérhetőség: www.balesetemgeloz.atw.hu [2008. március 1.]

[1] Az Európai Közösségek Bizottsága 2006. május 23. A Tanács Ajánlása a sérülések megelőzéséről és a biztonság elősegítéséről [Online] Elérhetőség: www.google.com [2008. március 1.]

[1] Az Európai Unió Tanácsa: i.m.

[1] Uo.

[1] Veszélykeresés. OSZMK belső anyag, magyar AdRisk munkacsoport, k. n. é. n. 4. p.

[1] Injuries and risk-taking among young people in Europe – The European Situation Analysis. OSZMK belső anyag, magyar AdRisk munkacsoport, h. n. é. n. 38. p.

[1] Fábián Róbert – Dr. Simich Rita: i.m.. 8. p.

[1] Injuries and risk-taking among young people in Europe – The European Situation Analysis. OSZMK belső anyag, magyar AdRisk munkacsoport, h. n. é. n. 33. p.

[1] Kozma Nikolett-Menczel Zsuzsa-Pados Rita-Tóth Eszter: ?Ifjúságsegítő civilszervezetek iskolai beágyazódásának vizsgálata?. Új Ifjúsági Szemle. V. évfolyam 2. szám 83-94. p.

[1] Paksi Borbála - Demetrovics Zsolt: A magyarországi iskolai drogprevenciós programok jellemzői. Országos Drogprevenciós adattár, 2005.

[1] Paksi Borbála-Felvinczi Katalin-Schmidt Andrea 2004. Prevenciós/Egészségfejesztési tevékenység a közoktatásban, Kutatási jelentés 49. p. [Online] Elérhetőség: http://www.om.hu/doc/upload/200507/prevencios_tevekenyseg_20050710.pdf  [2008. március 6.]

[1] Kozma Nikolett-Menczel Zsuzsa-Pados Rita-Tóth Eszter: i. m. 83-94. p.

[1] Paksi Borbála – Demetrovics Zsolt: Budapest Drogprevenciós Adattár [Online] Elérhetőség: http://gyism.gov.hu/bda/ [2008. március 2.]

[1] Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium 2003 Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről 96. p. [Online] Elérhetőség: http://gyism.gov.hu/fileadmin/download/khat/040129_jelentes2004.pdf [2008. március 4.]

[1] Ikvai-Szabó Emese és mások: A GyISM-OM által finanszírozott drogprevenciós-egészségfejlesztési programok hatása a célcsoport droghasználatára Kutatási jelentés, k. n. Budapest, 2005.

[1] The Community Action on Adolescens and Injury Risk

[1] Injuries and risk-taking among young people in Europe – The European Situation Analysis. OSZMK belső anyag, magyar AdRisk munkacsoport, h. n. é. n. 160. p.

[1] www.youtube.com [2008. április 2.]

 

 

 

Rezümé

 

Gyurin Zsuzsanna

 

Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar műszaki szakoktató szak kozmetikus szakirány

 

téma

 

Konzulens: dr. Bényi Mária

 

?

 

 

 

 

                                                                                    Gyurin Zsuzanna

 

Kelt: Budapest, 2008-04-01.

Függelék