Szociális otthonok felmérése az EUNESE program keretében

Készítette: Dr. Bényi Mária
Munkahely: Fodor József Országos Közegészségügyi Központ, 1096 Budapest, Nagyvárad tér 2.
Időpont: 2006. január - március

Bevezetés

Azt hihetnénk, hogy az idős emberek a bentlakásos intézetekben védett körülmények között vannak, ezért közülük kevesebben esnek el. A kutatások ennek az ellenkezőjét mutatják: ezeken a helyeken mintegy háromszor nagyobb az esés valószínűsége, mint az átlag idős populációban¹. Ennek okát a kutatók abban látják, hogy ezek az idős emberek többnyire törékenyebbek, a szó valódi értelmében, tehát a csontjuk szilárdságát tekintve is. Általában több betegségük fordul elő egyidőben, amely növeli az esés valószínűségét ? ahogy a halmozottan fogyasztott gyógyszerek mellékhatásai is. Általában kevésbé aktívak, mint az átlagos körülmények között élő kortársaik, többször vannak érzékelési, kognitív problémáik is. Mindezek eredőjeként a külföldi felmérések 30-50%-os gyakoriságúnak találták az esést körükben², melyből 10% tekinthető súlyosabb kimenetelűnek, és mintegy 5% végződik töréssel. Más viszonyszámmal kifejezve, akár 1,5 esés is jut egy ágyra³. Az EUNESE program keretében folyó hároméves munkába Magyarország az Országos Közegészségügyi Központon keresztül két pilot projekttel vesz részt, melyek közül egyik a szociális otthonok balesetveszélyességére, és az ott lakók sérüléseinek epidemiológiai feltérképezésére irányul. A pilot projektet eredendően a Dél-dunántúli régióra terveztük. 2005-ben megtörtént a Baranya megyei adatfelvétel, melyről 2005. őszén beszámoltunk ?4?. 2006-ban kiterjesztettük a felmérést: a Dél-dunántúli régió teljes lefedése megtörtént két megyével, Tolnával és Somoggyal, ezen kívül bevontunk a felmérésbe 4 Észak-kelet magyarországi megyét is: Hajdú-Bihart, Szabolcs-Szatmár-Bereget, Borsod-Abaúj-Zemplént, Hevest. Az alábbiakban ezek eredményét adjuk közre.

Adatok, módszer

A módszer az előző évivel megegyező volt: kérdőívet küldtünk a szociális otthonok vezetőinek, azzal a kéréssel, hogy töltsék ki az előző évi egészségügyi ellátást igénylő balesetekre, illetve az intézeti körülményekre (baleset-veszélyesség) vonatkozóan.
A szociális intézetek címlistáját az ÁNTSZ bocsátotta rendelkezésre a nyilvántartása alapján. Összesen 193 intézetet kerestünk meg levélben január hónapban, melyek közül 4 jelezte, hogy nem vonatkoznak rá a kérdések, mert más profillal működik. Összesen 119 intézet vezetője töltötte ki a kérdőíveket, és jutatta vissza címünkre határidőig (2006. március 20.). A válaszadás mértéke átlagosan 63%-os volt – legmagasabb Borsod-Abaúj-Zemplén megyében:70%, a legalacsonyabb Heves megyében: 38%. (1. táblázat)

1. táblázat A válaszadási mértéke az egyes megyékben

Megye	Kiküldött kérdőív	Válasz	Arány
Tolna	17	11	65%
Somogy	30	20	67%
Hajdú-Bihar	34	18	53%
Szabolcs-Szatmár-Bereg	48	33	69%
Borsod-Abaúj-Zemplén	44	31	70%
Heves	16	6	38%
Összes	189	119	63%

Eredmények

A továbbiakban a válaszadó intézetek adatait elemezzük.

Az intézetekben 8 319 férőhely van, amelyből 8 036 betöltött, a kihasználtság 97%-os.
A lakók kisebb része férfi: 2 925 fő (36%), és mintegy kétharmada nő: 5111 fő (64%). A 65 évesek aránya férfiak körében 22 %(1 746 fő), nőknél 52% (4 143 fő) – az összes lakó 74%-a a balesetek miatt már veszélyeztetettebb korba esik.

A 120 intézetből 102-ben jelezték, hogy 2005-ben előfordult egészségügyi ellátást igénylő baleset. Az összes baleset száma: 1 522, ez az általunk vizsgált összes lakó 19%-át teszi ki.

2. táblázat A balesetek aránya az egyes megyékben

Megye	Tolna	Somogy	Borsod-Abaúj-Zemplén	Hajdú-Bihar	Heves	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Arány	16%	18%	23%	18%	22%	16%

A balesetek jellemzői

Az 1522 balesetből alapellátást igényelt 537 eset, szakellátást 605. Kórházi ellátás volt szükséges 360 esetben (1. ábra).

A sérült testrészek közül az alsó végtagok, fej, felső végtag szerepel első három helyen (3. táblázat, 2. ábra).

3. táblázat Az egyes testrészek sérülésének száma megyénként

Megye	Fej, nyak	Törzs	Alsó végtag	Felső végtag	Belső szervek
Tolna	48	4	31	28	0
Somogy	69	32	114	62	0
Borsod-Abaúj-Zemplén	175	31	160	113	0
Hajdú-Bihar	64	36	82	36	0
Heves	12	14	43	27	0
Szabolcs -Szatmár-Bereg	71	29	135	73	2
Összes	439	146	565	339	2

A sérülés típusát 3. ábrán mutatjuk be, míg a 4. táblázatban ugyanez megyei bontásban is megtekinthető.

(Megjegyzés: Égés, fulladás 2-2 esetben fordult elő, véletlen mérgezés és öngyilkosság száma 3-3, ezek azonban 0%-ot tesznek ki egyenként ebben a nagy mintában. Az egyéb esetek között 2 kutyaharapás is előfordult.)

4. táblázat A sérülések típusai megyék szerint

Megye	Törés	Zúzódás	Vágás	Szúrás	Horzsolás	Repedt seb	Egyéb
Tolna	25	71	4	1	22		3
Somogy	122	136	20		13		3
Borsod-Abaúj-Zemplén	120	261	1		31	30	2
Hajdú-Bihar	59	120	16		15
Heves	40	36	5	2	15		1
Szabolcs-Szatmár-Bereg	126	160	16	5	21	9	2
Összes	492	784	62	8	117	39	11

Az intézmények jellemzői

Az intézmények tulajdonviszonyukat tekintve zömmel állami (önkormányzati) kézben vannak (5. táblázat). A KSH évkönyve⁵ intézmények működtetőre vonatkozó adatot nem tartalmaz, azonban ellátottakra vonatkozót igen. Ebből megállapítható, hogy igen közel állnak az országos értékekhez az általunk felmértek. Országosan állami ellátást kap a szociális otthonok lakói közül 69%, 13% egyházi gondozásban részesül, az egyéb kategóriába soroltuk a többit (alapítvány, KHT, egyesület, stb.), amely együtt 18%-os részarányt képvisel.

5. táblázat Az intézmények tulajdonosai, működtetői

Megye	Állam	Egyház	Egyéb
Tolna	8	1	2
Somogy	13	2	3
Hajdú-Bihar	9	5	4
Szabolcs-Szatmár-Bereg	20	9	4
Borsod-Abaúj-Zemplén	18	4	9
Heves	6	0	0
Összes	74 (62%)	21 (18%)	24 (20%)

Az épületek fontos jellemzője, hogy egy-vagy többszintes, hiszen a lépcső az egyik legveszélyesebb hely idős korban, baleset szempontjából. Egyik legnagyobb hiányosság, hogy a két- vagy többszintes épületek egyharmadában nincs lift. Ez az általunk felmért intézetek lakói közül 1432-őt érint, illetve az ott dolgozó személyzetet is.

6. táblázat A többszintes lifttel nem rendelkező intézmények és lakóik száma

Megye	Többszintes épület	Lift nincs	Lakók száma
Tolna	5	1	20
Somogy	10	4	355
Hajdú-Bihar	11	3	305
Szabolcs-Szatmár-Bereg	10	7	472
Borsod-Abaúj-Zemplén	24	7	280
Heves	4	0	0
Összes	64	22	1432

A pavilonok esetén azok távolsága, az oda vezető utak egyenetlensége, síkossága lehet baleset forrása.
Megyénként egy-két pavilonos jellegű épületkomplexum van, az általunk összesített adatok alapján összesen 8 a hat megyében. Ezek külső területei igényelnek nagyobb beruházást, és folyamatos gondozást.

Nagyon sok intézményben történt rekonstrukció az elmúlt néhány évben. Láthatóan nagy gondot fordítottak az akadálymentesítésre: 67 intézményben volt felújítás. Ettől eltekintve van még a javítani, pótolnivaló: 12 helyről jelezték a vezetők, hogy kellett volna, de nem történt meg a felújítás pénz hiányában, illetve 12 helyen folyik most is beruházás (7. táblázat).

7. táblázat Történt-e az elmúlt néhány évben akadálymentesítés?

Megye	Igen	Nem, de kellett volna	Nem, de nem is volt szükséges	Most is folyik
Tolna	5	1	4	1
Somogy	13	1	4	2
Hajdú-Bihar	9	1	6	2
Szabolcs-SZ-B	21	4	7	1
Borsod-A-Z	14	5	7	5
Heves	5			1
Összes	67	12	28	12

A jelenleg is fennálló baleseti forrásokat kértük megjelölni számszerűen. Mint a 8. táblázat is mutatja, ezek száma nem kevés.

8. táblázat A leggyakoribb baleseti források

Baleseti források	Száma
Egyenetlen csúszós felületek a szabadban	53
Egyenetlen belső burkolatok	16
Korlátok hiánya a szabadban	27
Kapaszkodók hiánya belső terekben	18
Egyéb	11

Bár az értékelés szubjektív, és nem mindig van összhangban az intézmény objektív állapotával, mégis érdemes összevetni, mennyire elégedettek az intézményvezetők saját intézményükkel baleset-veszélyesség szempontjából.
„Rossz” besorolást nem kapott egy intézmény sem, annak ellenére, hogy volt olyan intézetvezető, aki azt írta az értékelés végére, hogy egy új épület felépítése talán ésszerűbb lenne, mint a meglévő átalakítása. Mintegy egyharmadnyi az „elégséges” és „közepes” szintűnek ítélt épület, melyek javítása szükséges (9. táblázat, 4. ábra).
Több intézetben is előfordult, hogy hiányosságokat ugyan jeleztek, de ettől még kiválónak ítélték meg az intézményt.

9. táblázat Hogyan értékeli intézetét balesetveszélyesség szempontjából?

Megye	Rossz	Elégséges	Közepes	Jó	Kiváló
Tolna	0	1	0	7	3
Somogy	0	1	6	5	8
Hajdú-Bihar	0	2	4	6	6
Szabolcs-Sz.-B	0	0	10	20	3
Borsod-A-Z	0	2	11	10	8
Heves	0	0	2	4	0
Összes	0	6	33	52	28

A javításra, rekonstrukcióra szánt összegek nem pontosan meghatározhatók a szolgáltatott adatokból. Voltak intézményvezetők, akik részletes kimutatást készítettek, voltak, akik csak becsülték a szükségleteket. Mások csak a hiányosságokra utaltak, de költséget nem adtak meg hozzá. A kapott adatokat összesítettük a 10. táblázatban, melyek a felsoroltak miatt kissé alulbecsült összeget eredményeznek.

10. táblázat A baleset-mentességhez szükséges felújítások becsült összege

(Az adatok nem a megye összes szociális otthonára vonatkoznak, csak kétharmadára. Pontosításuk szükséges, amennyiben a Nemzeti Fejlesztési Tervben vagy vidékfejlesztés címszó alatt pályázatra kerülne sor.)

Megye	Összeg (Millió Ft)
Tolna	30
Somogy	46
Hajdú-Bihar	42
Szabolcs-Szatmár-Bereg	67,2
Borsod-Abaúj-Zemplén	515
Heves	6
Összes	706,2

Megbeszélés

Magyarországon az idős emberek másfélmilliós számához viszonyítva a szociális otthonokban lakók száma nem túl jelentős (11. táblázat),⁵. A szociális ellátást igénybevevők helyzete azonban, mint a bevezetőben is jeleztük, speciális. Egészségi állapotuk többnyire sokkal rosszabb, mint a magukat ellátni képes kortársaiké, ezért fokozott ellátást, törődést igényelnek. A lakóotthoni körülmények azonban sokkal könnyebben szabályozhatók, átalakíthatók, mint az egyéni lakások. Számuk nem túl jelentős, és a nagyobb részük állami tulajdonban van. Biztonságuk fejlesztése a fenntartó felelőssége.

11. táblázat Tartós elhelyezést biztosító szociális intézmények Magyarországon, 2004.

Az ellátás típusa	Otthonok száma	Férőhelyek száma	Gondozottak száma
Időskorúak otthona, gondozóháza	874	47167	45656
Pszichiátriai betegek otthona	81	8007	7965
Fogyatékosok otthona	304	16593	16126
Ebből gyermek	34	2404	2226
Szenvedélybetegek otthona	45	1768	1759
Hajléktalanok otthona, szállása	182	7518	6892
Egyéb	2	73	64

A 2006. évi adatfelvételünk szociális ellátást biztosító idősek otthonáról az ország ilyen jellegű intézményeinek 14%-át fedi le, és a benne lakók 18%-ra vonatkozóan ad adatokat.
A minta nagysága a balesetek tekintetében elégséges következtetések levonására.
Tekintettel arra, hogy a lakók mintegy ötödét (19%) érte orvosi ellátást igénylő sérülés (1522 fő), ez a szociális otthonok összes lakójára kivetítve évi 8000 esetet tesz ki.
Egyes becslések szerint a környezeti tényezők általában mintegy 25%-ban járulnak hozzá a balesetekhez. (Ez nem speciálisan a szociális otthonokra vonatkoztatott adat, azonban a felmérés alapján joggal feltételezhetjük, hogy ezekre az intézetekre is megállja helyét. Azokban az intézményekben például, ahol nem volt lift, lépcsőn közlekedtek a bentlakók, több volt a baleset.) Joggal feltételezhető, hogy csak a körülmények javításával, évi 2000 baleset nagy valószínűséggel megelőzhető lenne. A baleseti veszélyek kiküszöbölése a gondozottak fájdalmának csökkentése, és az egészségügyi ellátás költségeinek megtakarítása mellett nagy terhet venne le a gondozószemélyzetről is, hiszen ezek a beruházások az ő kényelmüket is szolgálnák (munkavédelmi érdek is!).

Az egyes intézmények között jelentős eltérések vannak az infrastruktúrát tekintve, így a beruházásokat illetően nem vonhatunk le lineáris következtetést. Az azonban állítható, hogy egészen biztosan többmilliárdos beruházások lennének szükségesek országos szinten, hiszen csak a felmérésbe bevont intézetek, amelyek az ország időskorú ellátást biztosító szociális otthonainak egyhetedét fedik le, azt mutatják, hogy ezekben 700 millió a beruházási igény.

Magyarország az EU 25 országa között a legrosszabb helyen áll az idősek esés miatti halálozását tekintve⁶. Mutatóink tízszer rosszabbak, mint a legjobb Görögországé e tekintetben. Az esések, a balesetek miatti halálozás csökkentése érdekében minden eszközt célszerű igénybe venni, és minden helyszínre érdemes kiterjeszteni: lakásokra és szociális otthonokra is.

Jelen tanulmányban közölt adatokkal arra szerettünk volna rávilágítani, és ráirányítani a döntéshozók figyelmét, hogy érdemes a biztonságosabb körülményekre hangsúlyt fektetni, és a szükséges beruházásokat elvégezni a szociális otthonokban, mert a balesetek aránya nagy.

A baleset-megelőzésre fordított egyszeri beruházási összeg megtérülése hosszútávon várható, hiszen az általunk mért balesetek száma évről-évre ismétlődik.

Köszönetnyilvánítás:

Ez úton szeretném megköszönni a szociális intézmények vezetőinek az adatszolgáltatást, az ÁNTSZ-ek munkatársainak az együttműködést.

Irodalom

1.Prevention of Falls and Injuries Among the Elderly. A special report from the office of the
provincial health officer. British Columbia, 2004.

2.What are the main risk factors for falls amongst older people and what are the most effective interventions to prevent these falls? How should interventions to prevent falls be implemented? HEN (Health Evidence Network) WHO, Koppenhága, 2004.

3.Rubinstein LZ, Josphson KR, Robbins As. Falls in nursing home. Annals if internal medicine, 1994, 121:442-451.

4.www.balesetmegeloz.atw.hu Előadások: Bényi Mária: Szociális otthonok balesetveszélyesség szempontjából

5.Magyar Statisztikai Évkönyv 2004, Központi Statisztikai Hivatal, 2005.

6.Petridou et al.: EUNESE: Patterns and Suggested explanations for the differential injury mortality among elderly in the EU-25. (Working material)