Az igék

Az angolban - csakúgy, mint a legtöbb nyelvben - nagyon fontos szerepet töltenek be. A legfontosabb mondatbeli szerepe az állítmány, de különböző formákban lehet alany, tárgy, határozó része vagy jelző is.

1. Az angol igéknek alapvetően öt alakja van:
   1. szótári alak
   2. első alak
   3. második alak
   4. harmadik alak
   5. –ing alak

A szótári alak az infinitív fajtái közé tartozik. Részletesen lásd itt.

Az –ing-es alak hivatalosan két fajta lehet. Beszélünk Gerund-ről (ilyenkor főnévi értelemben áll), illetve Participle-ről, (vagy melléknévi, igei vagy határozói jelentése van)
Mind az öt alak megjelenik a különböző igeidők képzésénél.

2. Amit az igékről még tudni kell:

Az igéket a bővítményeik alapján három csoportba oszthatjuk.
1. tárgyatlan igék (ezek után soha nem állhat tárgy) Ilyen ige pl. a létige.
2. tárgyas v. tárgyatlan igék (ezek után lehet tárgyat tenni, de nem kötelező)

I am reading.
I am reading a fantastic book

3. tárgyas igék. (ezek után mindig kell tárgy) A tárgyas igéknek további két alfajtája van:

egyszerű tárgyas ige (csak egy tárgy kell utána)
I wanted it.
összetett tárgyas ige
He gave me a book.

A példa alapján is látszik, hogy a give igének két „hozzátartozója” van: a me és a book. A magyarban csak a könyv tárgy, a me részeshatározó. Ugyanakkor az angolban mindkettő tárgy. A book (vagyis az a tárgy, amit mi is annak mondunk) a direkt tárgy, a me (vagyis a magyarban a részeshatározó) az indirekt tárgy.

A két tárgy sorrendje felcserélhető:

He gave me a book.
He gave a book to me.

A példából is látszik, hogy ha a direkt tárgy van elől, az indirekt tárgy elé elöljáró kerül. Ezt az elöljárót az ige határozza meg, vagy to, vagy for szükséges.
Tanács: használjuk az indirekt direkt tárgy sorrendet , és így nem kell megtanulni, hogy mely igék után kell to vagy for.

Nagyon fontos, hogy a tárgyas igéknek passzív alakja is van.

© BallAngol 2008