AZ ANGOL SZÓREND

Az angol - a magyarral ellentétben -  kötött szórendű nyelv. Ez azt jelenti, hogy minden mondatrésznek megvan a helye, amelyet nem, vagy csak korlátozott mértékben változtathatunk meg. Még fontosabbá válik a szórend ismerete annak a fényében, hogy az angol nem ragozó nyelv, vagyis az, hogy egy adott szó milyen mondatrész lesz, a mondatban lévő helyzete határozza meg.

Tom ate the banana. (Tom megette a banánt. A banánt Tom ette meg)

The banana ate Joe. (A banán megette Tomot)

Látszik, hogy míg a magyar mondatban a -t rag mindíg jelöli a tárgyat, így a szórend megváltozásával nem jár együtt a jelentés megváltozása. Az angolban azonban rögtön más jelentést kap a mondat

Alapvetően négyféle szórendet különböztetünk meg:

1. kijelentő

2. tagadó

3. kérdő

4. felszólító

1 A kijelentő szórend:

Azonban ahhoz, hogy a szavak sorrendjét megállapítsuk, tovább kell bontani a mondatrészeket, és a szófajok szintjére kell nézni.

*A főneves szerkezet: a főnév nagyon ritkán áll önmagában, legtöbbször kiegészül további elemekkel, amelyek jellemzik a főnevet, valamint általában szükséges lehet a névelő is. Nézzük meg, hogy néz ki egy főneves szerkezet

A táblázatból is látható, hogy nem szerepelhet együtt:

Néhány példa a kiejentő szórendre

Az összes mondatrész közül csupán az alany és az állítmány kötelező

2. A tagadó szórend

A mondat alapvetően nem változik, csupán a segédige után beszúrjuk a tagadószót (not) Ilyenkor az igei állítmány mindenesetben tartalmaz segédigét, még egyszerű jelenben és egyszerű múltban is.

She did not (didn't) come home early.

I don't (do not) like pasta.

She cannot (can't) see anything.

A beszélt nyelvben a segédigét összevonhatjuk a not szóval.

3. A kérdő szórend

Kétféle kérdéstípust ismerünk: az eldöntendő és a kiegészítendő kérdést. Az eldöntendő kérdés esetén a válasz igen, nem vagy esetleg a nem tudom lesz. Ilyenkor a mondat a segédigével kezdődik,  A kiegészítendő kérdésnél egy mondatrészre kérdezünk rá, ilyenkor kérdőszóval kérdezünk.

A kérdőszórend a következő:

Természetesen a pontos kérdést akkor tudjuk feltenni, ha tisztában vagyunk a kérdőszavakkal. Melyek ezek?

Alany - Who, What, Which

Tárgy - Who, What, Which

Módhatározó: How

Helyhatározó: Where

Időhatározó: When, What time, Since when, How long

Ok, célhatározó: Why

Egyéb határozók: a fentiek kivételével a határozókat mindíg elöljárószó + fn-vel találjuk. Mivel az elöljárószó után álló főnév is tárgynak minősül (az előljáró tárgya), ezért a kérdőszava What/Who/Which lesz, amelyet kiemelünk az elöljáró mögül, miközben az elöljáró a helyén marad.

Nézzük meg ebben a mondatban:

She played with Sue.

.Kérdés esetén:
Who did she play with?

Állítmány: a) igei What si A + do ige megfelelően ragozott alakja

b) főnévi igei: What Who, Which

c) melléknévi igei: What + be + A + like

Minőség jelző: What + fn

Mennyiség jelző: How many/How much + fn

Birtokos jelző Whose + fn

4. A felszólítás

Az angolban kétféle felszólítás létezik:

a) E/2 ill. T/2 személyre vonatkozó

b) T/1 személyre vonatkozó felszólítás

a) Ha a felszólítás egyesszám ill. többesszám 2. személyre irányul, a mondat alany nélkül, az ige szótári alakjával kezdődik.

Come here, please.
Leave your suitcase in front of the room.

tagadott alakja:  Don't + szótári alak

Don't leave me alone.
Don't move.

Időnként - a fokozott hangsúly kedvéért - a do segédige tagadás nélkül is megjelenhet

Do sit down.
Do make me happy.

Ha az állítmányunk igei-névszói, a felszólítás a be segédigével kezdődik:

Be a man.
Be brave.

            tagadott alakja: don't be (Ez az egyetlen eset, amikor a létige a do segédigével kombinálható. Kijelentésben nem szabad együtt használni őket)

Don't be a chicken. (Ne légy gyáva)
Don't be studpid.

b) többesszám első személy esetén a felszólító mondat a Let's (Let us) + szótári alakkal kezdődik

"Let's spend the night together" (Rolling Stones)
Let's go.