F.C.I.-Standard No 228 / 13.10.2010 / GB
Származás: Afganisztán
Honosítás: Nagy-Britannia
Az eredeti szabvány közzétételének időpontja : 13.10.2010
Hasznosítás: Agár
Besorolás F.C.I.: 10 csoport Agarak, 1 szekció hosszú szőrű Agarak.

Munkavizsgára nem köteles.

Általános megjelenés
Az erő és a méltóság benyomását kelti, ami egyesül a sebességgel és a teljesítménnyel, büszkén hordott fejjel.

Jellemzők
A fajta jellemzője a keleti vagy keleties kifejezés. Egy személyre ránéz, ugyanakkor át is néz rajta.

Vérmérséklet
Méltóságteljes és zárkózott, hevességgel és vadsággal.

Fej és koponya rész
Hosszú nem túl keskeny, kidomborodó nyakszirttel, jó arányokkal, arcorri rész hosszú.

Stop nem kifejezett. Az orr leginkább fekete, a világos színű kutyáknál a világosabb is megengedett.

Szemek
Előnyben részesül a sötét szem, de a világosabb sem kizáró ok.

Viszonylag háromszögletű megjelenés, kissé ferdén illesztett, ovális alakú.

Fülek
Jól hátra tűzött, szorosan a fejhez simulva helyezkednek el. Hosszú, selymes szőr borítja.

Állkapocs, fogazat
Az állkapocs erős, tökéletesen szabályos ollós harapással. A felső fogak szorosan fedik az alsó fogakat, a fogak merőlegesen illeszkednek az állkapocsba. Harapófogó harapás megengedett.

Nyak
Hosszú és erős, mely büszkén tarja a fejet.

Mellső végtagok
Lapocka hosszú, csapott, jól hátra simul, jól izmolt, de nem túlzott. A mellső végtagok egyenesek, erőteljes csontozattal, frontálisan a lapockákkal egy vonalban áll. A könyök nem fordul sem befelé sem kifelé, szorosan a mellkashoz simul.

Test
A hát egyenes, közepesen hosszú, jól izmolt. Az ágyék egyenes, igen rövid.A far enyhén csapott, csípőcsontok jól kivehetőek, egymástól távol elhelyezkedve. A mellkas igen mély, a bordák íveltek.

Hátsó végtagok
Erőteljes, nagy a távolság a csípő és a csánk között, viszonylag rövid a távolság a csánk és a mancs között.

Mancs
Mellső mancsok erősek, nagyok széltében és hosszában, hosszú szőrrel borítva.A lábujjak íveltek, a talppárnák jól illeszkednek a talajra. A hátulsó mancsok szintén hosszúak, hosszú szőrrel fedettek.

Farok
Nem túl rövid, gyűrűs végződéssel,gyér szőrzettel, melyet nyugalmi állapotban alacsonyan, mozgás közben felemelve tart.

Testtartás, mozgás
Rugalmas, elegáns, kecses a kiváló stílusából adódóan.

Szőr
Hosszú, nagyon finomszerkezetű a bordákon, mellső és hátsó lábakon, lágyéknál. Felnőtt kutyákon a lapockától visszafelé a gerinc mentén rövid és sűrű a szőr illetve az arcorri részen. Füleken és a végtagokon erőteljes, a fejen szinte hajszerű. A lábközép lehet rövid szőrrel fedett. A szőrzet természetes hatású kell, legyen. A szőrzet kozmetikázása megengedett ezen evidenciák betartásával.

Szín
Minden szín elfogadott.

Méret
Ideális magasság: Kanok: 68-74 cm (27-29 ins); Szukák: 63-69 cm (25-27 ins).

Hibák
Minden, ami a fentiektől eltér, hibának számít. A hiba súlyossága függ a kutya egészségétől és jólététől. Nem megfelelő fizikumú és viselkedésbeli rendellenességet mutató kutyákat ki kell zárni.

Figyelem
Kan kutyának rendelkezni két herével mely teljes mértékben szemmel láthatóan a herezacskóban helyezkedik el.

Az afgán agár története

Az afgán agár eredete úgy 6-8 ezer évvel ezelőttre tehető. Létezik olyan elmélet, miszerint az afgán agár volt az egész kutyafaj megmentésére kiválasztott fajta: a nagy özönvíz idején ez a kutyafajta nyert bebocsátást Noé bárkájába. Ez az elmélet többé-kevésbé logikus is lehet, mivel Noé bárkája azokon a területeken hajózott, ahol az afgán agár eredetileg élt. Így természetesnek tűnik, hogy Noé ezt a fajtát választotta. 

sőt, egy egyiptomi szálat is meg kell említeni: egy legenda szerint ez a kutya vezette Íziszt, amikor férje, Ozirisz keresésére indult, akit féltékeny bátyja, Szeth meggyilkolt és feldarabolt, majd a tetemet a Nílusba szórta. Ízisz azonban megtalálta férje maradványait, óvatosan összeillesztette a darabokat, majd Anubisztól kért segítséget, aki életet lehelt Oziriszba. A bölcs egyiptomi király emberként azonban már nem térhetett vissza, így átköltözött a túlvilágra és õ lett a halottak és az újjászületés istene. 

Afganisztán észak-keleti részét ritkás növényzetű, barátságtalan hegyek uralják; kanyargós, durva köves, meredek ösvényekkel, szakadékokkal. A hegyekben , különösen télen , meglehetősen hideg van. 
A tengerszint felé közeledve azonban szelíd dombok védik a hatalmas, termékeny síkságokat, a terméketlen sivatagokat és félsivatagokat, amelyek meghatározzák Afganisztán déli részét. 
Az északi hegyes vidékeken is éppúgy éltek afgán agarak, mint a sztyeppés, sivatagos területeken, de a régiók különbözõsége miatt ezek az afgán agarak is különböztek egymástól. 
Az északi hegyekben a kisebb méretű, erőteljesebb felépítésű, az éjszakai hidegek 
miatt bőséges szőrzettel ellátott, zömök típus élt; míg a sivatagos vidékeken élő afgánok sokkal magasabbak, könnyebb csontozatúak, gyengébben szőrözöttek és hosszabb testűek voltak; hiszen itt a sebesség volt a lényeg a mászás helyett. 

Az északi hegyekben élő kutyákat nevezték el ún. hegyi típusú afgán agárnak (későbbi nevük: Ghazni-típusúak), míg a délieket az ún. sivatagi típusúaknak(későbbi nevük: „Bell-Murray”afgánok) 

Az afgán agár elsődleges feladata a vadászat volt. Az afgán agárnak kiváló a látása, hiszen elsõsorban szemével követi a zsákmányt, nem szag alapján. (innen az angol „sighthound”, azaz „látóagár” kifejezés) Gyakorlatilag mindenre vadásztak vele, ami csak elõfordult a környéken: szárnyasvadra, mormotára, antilopra, szarvasra, nyúlra, de farkasra, vadkutyára és sakálra is. 

A vadászok felfegyverezve, lóháton kísérték a kutyákat, de az afgán agarak rendszerint lehagyták a lovakat, és az ember irányítása nélkül, a saját elképzelésük szerint vadásztak. Ez a független gondolkodás a mai napig meghatározója a fajtának. Ezek a kutyák megtanulták, hogy sem megenni, sem megölni nem szabad. Csak megfogják a zsákmányt, majd azt átengedik az embernek, hogy az ölje le a vadat, mivel az iszlám vallás csak a mészárolt hús fogyasztását engedélyezi. 

A kutyák a 19. század. végén kerültek brit tisztekkel Nagy-Britanniába, a tenyésztésük azonban csak az 1. világháború után indult virágzásnak. 

Az afgán agár két típusa miatti heves vita dúlt az 1920-as évek végéig, két kennel között (Ghazni-típusú és „Bell-Murray” típusú afgánok tenyésztői között); mindkét fél azt hajtogatta, hogy a másik típus nem is igazi afgán agár. A hatóságok semleges magatartást tanúsítva megállapították, hogy mind a kéttípusú agarak Afganisztánból származtak. Hamarosan elkezdték a két típust egymással keverve tenyészteni, mondván, hogy mindkét típus jó tulajdonságait kell egyesíteni. Természetesen akadtak tenyésztők, akik munkájukat a típusokon belül folytatták. A mai modern afgán agártenyésztés kiinduló egyedeinek, Sirdar of Ghaznit valamint a Bell-Murray afgánokat tekinthetjük. 

Legendás ősök: 

Zardin 1906-ban, útban Anglia felé, Indiában is kiállításra került, és egy itt készült, róla szóló beszámoló egyike a legelső részletes afgán agár leírásoknak. Ez a leírás az alapja a mai afgán agár standardjének! Zardin hegyi típusú afgán volt. 

Sirdar of Ghazni volt az őse majd valamennyi ma élő európai afgán agárnak is. Ez az anatómiailag teljesen tökéletes, vörös színű, fekete maszkos kan kétségtelenül az európai afgánok leghíresebb őse. 

Dynast el Kaira és Fatima el Kaira 1968-ban érkeztek Magyarországra, az akkori NSZK-ból. Ők voltak az elsők, de később több afgán követte még őket az NSZK-ból és Finnországból is. 

Jelleme: 

Nem az a kutya, amelyiktől feltétlen fegyelmet és szófogadást várhatunk. Ha egy afgán agár úgy érzi igazságtalanul bántak vele, mindennek ellenszegül, és egyszerűen megszakítja a kapcsolatot a külvilággal. Szíve mélyén ugyanakkor bohóc. Családon belül is tartózkodó, ez persze nem jelent közömbösséget, szinte minden helyzetben megtartja azt a bizonyos 3 lépés távolságot. Az afgán agár nem szereti, ha agyon babusgatják. Nagyon szereti, ha szeretik és igényli is, de csak akkor, ha Õ akarja. Egy afgánnal meg kell tanulni, együtt élni. Igazából mindig Ők diktálják a feltételeket, mi alkalmazkodunk hozzájuk. Nem kedveli az idegen más fajta kutyákat, ha mód van rá, a verekedést elkerüli, de ha harcra kerül, a sor nagyon kellemetlen ellenfél lehet. Minden szépsége ellenére sem szobadísz, hanem kőkemény, céltudatos vadászkutya. Veleszületett hajtóösztöne miatt szabadon futtatása alig lehetséges. Komoly kombinációs készséggel rendelkeznek. Előre tervez és gondolatait mesteri módon kivitelezi. A kutyának azonban rendkívül sok mozgásra van szüksége, a coursing(= régen: élő nyulak hajszolása két agárral, ma: cikk-cakk vonalban húzott mû nyulat üldöznek és e közben gyorsaságukat és ügyességüket értékelik) kitűnően pótolja számára a vadászatot. 

Gyakoribb betegségek a fajtánál: csípõizületi diszplázia és a szürke hályog. 

AFGÁN AGÁR SZÕRZETÉNEK ÁPOLÁSA

Csodás szőre sok gondozást és ápolást igényel. Szőre semmivel nem hullik jobban, mint egy átlag hosszúszőrű kutyának, de mivel elég sok ápolást igényel, tehát legalább hetente egyszer alaposan át kell fésülni, és havonta egyszer illik megfürdetni, ezért a lakásban egyáltalán nem lehet szőrt találni, mert az elhalt szőröket hetente kikeféljük a bundájából. 

Eszközök: 
• Hosszú egyenes fogú kefe 
• Fém fésű (egyik felén ritka, másik felén sűrűbb) 
• Hidratáló permet vagy csomó bontó készítmény 

Fésüléskor figyeljünk arra, hogy a szőr tövétől végezzük a bontást, és ne csak a felszínét fésülgessük. Legyünk kíméletesek a kutyával. Amikor éppen egy részt fésülünk, a másik kezünkkel kissé szorítsuk le a kibontandó rész felett a kutya bőrét, hogy minél kevésbé húzzuk a bőrét. A bontás megkezdése előtt permetezzük le a szőrt, de ne csöpögjön belőle a hidratáló folyadék, hiszen ha „vizes” szőrt fésülünk, roncsoljuk a szőrzetet és töredezett lesz. 

Miután végig fésültük afgánunkat a fém fésűvel ellenőrizzük nem maradt e kósza csomó benne, különösen a testhajlatoknál, fülek mögött, ágyéknál. 
Fürdetésnél hidratáló balzsamot használjunk. 
Alaposan szárítsuk ki a szőrzetet. 

Kanoknál a bajusz kötelező! Étkezésnél ügyelni kell rá, hogy a hosszú lelógó fülek ne lógjanak az ételbe, kössük fel.
Természetesen, ha nem kiállítási agarunk kérhetjük a kozmetikust, hogy rövidre vágja a kutya fazonját. 
Verseny afgánoknak is rövidebb szőrzetük van, mint kiállítási társaiknak. 
Bolha nyakörvet ne rakjunk rá, hiszen hosszú szõrzetét összegubancolja, helyette inkább pipettákban kapható készítményeket rakjunk rá. 

A szőrzet ápolásának folyamata kutyakozmetikus szemmel:

A hosszú szőr titka a folyamatos ápolás. Nem kell mindennap fésülni a kutyát, de ha összetapad a szőre valahol a testén, azonnal ki kell bontani. Ahol összetapadt a szőr, ott szennyeződés van, ezért ha nincs időnk fürdetni, a csomós részt kibontás után fújjuk be olajjal, akkor nem tud visszatapadni a szőr. Ha nem fújunk rá olajat, akkor néhány nap múlva újra összetapad. A szőrzet ápolásában nagy szerepe van a körülményeknek. Ha nem szeretnénk sokat fésülni az afgánunkat és nincs lehetőség lakásban tartani, akkor olyan helyet kell biztosítani számára, ami nem sáros, poros, nedves és nem is beton. A kosztól néhány nap múlva összeáll a szőre, sűrűn kell fürdetni, egy fürdés - szárítás 5-6 órát vesz igénybe. A beton elkoptatja a szőrt. Az igazán lelkiismeretes gazdik minden evésnél hajhálót tesznek az afgán fejére, hogy a füle és a haja ne kerüljön a tálba és a kutya szájába. A hajhálót eleinte leveszik a kutyák magukról, később addig ügyeskednek, amíg a nyakukba kerül, és fülük ugyanúgy lóg, mintha semmit nem csináltunk volna. Fiatal korban kell hozzászokatni, hogy hajháló van a fején, akkor napokig is rajta marad, nem zavarja, nem érdekli. Az afgánban az a csodálatos, hogy bármilyen dologtól függetleníteni tudja magát. Ha szereti a gazdit és örömet akar okozni, akkor nem akar megszabadulni a hajhálótól, és jól viseli a naponta fésülést és a heti- kétheti fürdést is. Az tévhit, hogy az afgán agár csak magára gondol, magának él. Ő is szeretne örömet okozni a gazdájának, csak nem úgy, mint egy társasági kutya. Nem hízeleg, csak ritkán, nem szeretnek ölbe lenni, de ha a gazdi szeretne valamit, azt örömmel teljesítik. Ha végképp nem sikerül rászoktatni a hajhálóra, vagy biztonságosabban szeretnénk, hosszan tartani az afgánunk fül szőrét felcsavarhatjuk. Természetesen csak a szőrt, vigyázni kell, hogy a fület ne csavarjuk fel. A felcsavarást 2-3 naponta le kell engedni, át kell fésülni és újra visszacsavarni. Ha nem ellenőrizzük rendszeresen, akkor a csavarás fölött csomós lesz és a bontásnál leszakad a szőr. Gyakran az afgán oldal szőrét is felcsavarjuk. Ha lakásban él a kutya, erre nincs szükség, de lehet csavarni a földig érő szőr mielőbbi elérésének céljából. A felcsavart szőrt, naponta le kell engedni, át kell fésülni és újra felcsavarni, mert csomós lesz a bőrnél a szőr, ha sokáig nem engedjük le a csavarást és nem lesz egyenletes az oldalszőr. Ha 30-40 cm-nél hosszabb az afgán oldal szőre, vagy kiskutyákat nevel, célszerű befonni vagy felcsavarni a szőrét.

Gondolatok:

A kutya kozmetikázása nem szólhat a kutya kínzásáról! Ne felejtsük el, hogyha kutyánk csomós, fájdalmat okozunk neki a bontással! Kutyánk, a mi hanyagságunk miatt szenved!!! Ő nem tehet róla, hogy afgán agárnak született és azt se felejtsük el, hogy nem ő akart hozzánk kerülni, mi szerettük volna őt, ezért felelősséggel tartozunk kutyánkért! Az afgán agárnak nem csak enni kell, fésülni és mozgatni kell őket, hogy boldog, kiegyensúlyozott kutyaként élhessen közöttünk. Ha kutyánk boldog, nekünk is sok szeretet ad, de ha mindig kínozzuk a bontással, nem csak a szépítkezést fogja utálni, hanem minket is. Az afgán nagyon büszke agár, nagyon tud szeretni, akkor is szeret, ha nem mutatja ki, de ha nem szeret, akkor nagyon gonosz, makacs, bosszúálló és akaratos. Ilyenkor mondják azt, hogy buta az agár, pedig ez nem így van. Sok afgán egy gazdás és a gazdi váltásba elpusztul. Minden agár annyira okos, amennyire mi magunk neveljük! Ha szeret minket, a kedvünkért végigcsinálja a fürdést nyugodtan, a szárításnál nem hisztizik, nem kapkodja a lábát, nem ugrik le az asztalról, de ha nem szeretjük eléggé, akkor éppen azt nem akarja megcsinálni, amit mi szeretnénk! Az afgán agár a kérést jobban elfogadja, mint a parancsot. Néhány cikkben azt olvastam, hogy az afgán agár szőrét naponta kell fésülni. Ez nem igaz. Talán elrettentésképpen írták, hogy minél kevesebben tartsuk ezt a fajtát!? Valóban kell fésülni, de el kell dönteni, hogy kiállítási szőrben éljen velünk a kutya, vagy csak hobbyból. Ha kiállítási szőrben szeretnénk látni afgánunkat, akkor sokat kell fésülni és fürdetni, mert akkor lesz igazán szép kiállítási szőrben egy afgán, ha nem csomós és nem koszos soha a szőre, mert igy tud nagyon hosszúra megnőni,de ha elég nekünk az, hogy van valamennyi szőr afgánunkon, akkor érdemes havonta kutyakozmetikushoz járni fésülésre és fürdésre, mert sok időbe telik, amig otthon megcsinálja az ember magának a kutyát. Kiszárítjuk egyenletesen, nem forró és nem túl erős levegővel. A forró levegő megégeti a szőrt, a túl erős levegő összeborzolja a szőrt. Úgy kell megszárítani az afgánt, hogy minden szál szőr külön álljon a másik száltól és teljesen száraz legyen. Ha az afgán le van nyirva, ugyanúgy tud teljes életet élni, mint a földig érő szőrű társai. Tőlünk függ, hogy afgánunk hogy éli le az életét, mint ahogy a többi fajtánál mi emberek határozunk. A bolognesek sem kiállítási fazonban pompáznak gazdijuk oldalán és a sicuk, havanesek,uszkárok sem, stb. Ha kész a kutya és leengedtük az asztalról, dicsérjük meg, tudatosítsuk benne, hogy ő szép és nagyon ügyes volt, hogy engedte magát! Olyat is olvastam, hogy kemény munka az afgán agár fürdetése. Nem tudom, hogy értette az író, de ez sem igaz. 2-3 fürdés után a kutya engedelmesen áll a kádban és az asztalon is. Szeretni soha nem fogja a dolgot, de jól viseli. Ha nem arról szól egy afgán agár élete, hogy ritkán fésülik, csak akkor, ha már nagyon csomós és nehéz bontani a szőrt és a kutyának órákon keresztül fájdalmat okozunk, akkor jól viselik a fürdést és a szárítást is. Talpából a szőrt ollóval eltávolítjuk, ha csomós, mert rossz érzés a kutyának ha bekeményedett csomó nyomja a lábujjait és akadályozza a mozgásban. Ha nem csomós, akkor csak azt a szőrt nyírjuk le ami a talppárnán túlnőtt.

A mancsot sosem nyírjuk körbe!

Karom: A kutyák karma állandóan nő, éppúgy, mint az ember körme. A rendszeres mozgatással azonban le is kopik. Ha normális lábállásnál a karom a földig ér, akkor vágni kell, mert hosszú. Lágyéknál ha szükséges, ha csomós, le lehet nyírni a szőrt, de nem szükséges. Lányoknál és fiúknál is célszerű a szőrt meghagyni, mert vizeletürítéskor elvezeti a vizeletet a földre, így a comb szőrzet nem lesz nedves, nem tapad rá a por. Ezzel is megelőzzük a csomósodást. Természetesen, ha becsomósodik a szőr ezeken az érzékeny területeken, nem szabad kínozni a kutyát a bontással, inkább kinyírjuk, de csak a csomót, a többi szőr megmarad.

Fej: a mai afgánok a céltudatos tenyésztés során annyira szőrösek, hogy a fej egész felületét szőr borítja. Ki kell alakítanunk a szép fejformát. Az orron a szőrt nyírni kell, a szemek fölött kb. 1 cm-ig, de nem szabad nagyon rövidre nyírni, mert a kutyát ez zavarja és szúrja, vakarja a hátsó lábával a pofáját. A sok vakarás eredménye a seb, amit tovább vakar és a por miatt teljesen elfertőzi. Célszerű olyan gépfejet választani, amelyik legalább 3 mm szőrt hagy és azzal átnyírni az orrot és a nyak alsó részét minden irányban. Sokszor előfordul, hogy a szőr nem azonos irányban nő, ezért minden irányból nyírnunk kell, hogy egyenletes legyen. A nyakat nem kell nagyon lenyírni, csak az álltól 4-5 cm-t. Természetesen ezt nem lehet általánosságban lenyírni, mert minden kutyának más a testfelépítése, a nyak hosszúsága. Vannak rövidebb nyakú kutyák, ami természetesen nem kizárási ok a tenyésztésből, de ezeknél a kutyáknál jobban kell hangsúlyozni a nyakat, mélyebbre kell nyírni. A nyak alsó részén kb. 20 cm-es nagyságban nem nő meg teljesen hosszúra a szőr, ezért kiáll a kutya testétől és vastagítja, rövidíti a nyakat. Ritkítani kell belőle és lerövidíteni a szőrt ollóval, hogy a nyak valódi hosszát ne takarja el. A nyak oldalsó élén is megnő a szőr, erre sincs szükség, le kell ritkítani. Ez a rész trimmelős lenne, de a legtöbb esetben ez lehetetlen. Az afgán agár jellegzetessége, hogy hosszú a nyaka, ennek látszani kell. Bármennyire is sajnáljuk a szép szőrt lenyírni a vállig, meg kell tennünk, hogy kutyánk szép hosszú nyakú lehessen. A hát a martól a farokig trimmelendő. A hátvonalnak látszani kell! A far lejtős, ennek is látszani kell! A csípőcsont alatt kb. 1-2 cm-ig kell trimmelni a fart.

Farok : Minden esetben a felső élét nyírni vagy ritkítani kell! Az alsó részén megmarad a szőr, de ollóval ki kell igazítani, hogy ne legyen bozontos. A farnál hosszabb a szőr, majd egyre rövidül. A farok gyűrűben végződik, a gyűrűn nem kell szőr. Általában a farok magasan tűzött. Ha alacsonyan tűzött, akkor célszerű a farok közepétől a gyűrű irányában kopaszra nyírni és csak kevés és nem túl hosszú szőrt hagyni. Ritkán, de előfordul, hogy az afgán farkán nincs rendezett szőr, ilyenkor célszerű kopaszra nyírni. A kiállítás szempontjából mindegy, hogy melyik formában van nyírva az afgán farka.

A fül alatt a szőrt nyírni kell, a fülnek a pofa mellett szorosan kell lelógni. Ha a fül alatt sok szőr marad, eláll a kutya füle a fejétől és a koponyát is erősíti. A fül szőrzete mindig hosszú, ezért mindenbe belelóg. Nagyon gondosan kell ápolni, célszerű befonni vagy felcsavarni, ez nem zavarja a kutyát. A testen levő szőrt közösen kell ápolni a gazdinak és a kutyakozmetikusnak. Az afgán agár egész testét szőr borítja. Ahogy telnek az évek, egyre hosszabb a szőr, egyre nehezebb fésülni. A fésülést mindig alulról kezdjük. Legjobb, ha a kutyát az oldalára fektetjük, a szőrt felhajtjuk, és a hason kezdjük el a fésülni, majd haladunk feljebb. A lábakat is ugyanígy. Fürdésnél a kutyát olajos samponozás után, balzsamozzuk. A sampont is és a balzsamot is minimum 10 percig a szőrön kell hagyni, hogy beszívja az olajat és puha legyen a szőrszárítás után, így hosszabb ideig marad a szőr csomómentes és könnyen fésülhető. A bontásra 2 lehetőség van, mind a 2 megoldás jó. Vagy szárazon kibontjuk a szőrt és csak utána fürdetjük a kutyát, vagy megfürdetjük csomósan, jól bebalzsamozzuk és utána bontjuk. Ez utóbbit csak akkor ajánlom, ha a kutya 3-4 hétnél nem régebben fürdött és volt fésülve 2 fürdés között, mert a nagy csomókat a fürdés után nem lehet bontani és a nagy csomóból a szennyeződést nem lehet teljesen kimosni.

Info: http://www.bankyagnes.atw.hu/