A Földön rengeteg élőlény található. Az élőlényeket csoportosíthatjuk különböző szempontok szerint. Csoportosíthatjuk például méretük, élőhelyük, táplálkozásuk, kinézetük, szaporodásuk szerint.
A rendszertan a biológia egyik tudományága. Feladata az élőlények csoportosítása, tudományos rendszerbe foglalása. Az élőlények csoportosításakor a tudósok olyan rendszert próbálnak felállítani, amely a lehető legjobban tükrözi az élővilág kialakulásának menetét, az egyes csoportok rokonsági és származási kapcsolatait. A rendszertan a csoportosításkor az élőlényeket testfelépítésük, életműködésük alapján csoportosítja, valamint figyelembe veszi az élőlények rokonsági kapcsolatát.
Például a bálnák inkább hasonlítanak a cápákra, mint a szarvasmarhákra, mégis a bálnáknak közelebbi rokonuk a szarvasmarha, mert életműködéseik hasonlók.
A rendszertan különböző rendszertani kategóriákat használ.
A rendszerezés alapegysége a faj. Azokat az egyedeket soroljuk egy fajba, amelyek külső és belső felépítésükben lényegében megegyeznek, és egymás között szaporodva önmagukhoz hasonló, termékeny utódokat hoznak létre. Az egy fajba tartozás legfontosabb feltétele a termékeny utódok létrehozása. Ennek megfelelően egy fajba soroljuk például a rendkívül változatos alakú, testméretű és színű kutyafajtákat. A hasonló megjelenésű ló és szamár egyedei viszont külön fajba tartoznak, mivel utóduk, az öszvér terméketlen.
A fajokat testfelépítésük, rokonsági és származási kapcsolataik alapján egyre nagyobb rendszertani csoportokba sorolják a kutatók. Az egymással közeli rokonságban álló fajok egy nemzetségbe, a rokon nemzetségek egy családba, a közös származású családok egy rendbe, a hasonló fejlődési vonalba tartozó rendek egy osztályba, az egymással származási kapcsolatban álló osztályok egy törzsbe, a közös származású törzsek egy országba tartoznak. Az általános iskolába mi csak a fajjal, az osztállyal, a törzzsel és az országgal foglalkozunk.
Az előbbi példában szereplő szarvasmarha és bálna közös osztályba az emlősök osztályába tartozik. A cápáknak, a szarvasmarhának és bálnáknak is van közös tulajdonságuk. Mindegyiknek van gerincoszlopa ezért a gerincesek törzsébe tartoznak. Az éti csiga és a szarvasmarha közös tulajdonsága, hogy mindkettő állat, ezért az állatok országába tartoznak.
Az országok együttese jelenti az élővilágot. Öt országot különböztetünk meg.
A legegyszerűbb élőlényeket, a baktériumokat a sejtmagnélküliek országába soroljuk. A baktériumok sejtjeiben ugyanis nincs valódi, a sejtplazmától hártyával elhatárolt sejtmag. Valószínűleg a mai baktériumokhoz hasonló, egyszerű felépítésű élőlények lehettek az első élő szervezetek a Földön.
Az összes többi élőlény sejtjeiben megtalálható a sejtmag, ezért ezeket sejtmagvasoknak nevezzük. A sejtmagnélküli élőlényeket szakkifejezéssel prokariótáknak nevezik, a sejtmagvas élőlényeket pedig eukariótáknak. (Pro- = elő-; eu- = valódi; karyon = sejtmag ).
A sejtmagvas élőlényeket két nagy csoportra osztjuk: egysejtűekre és többsejtűekre. Az egysejtűeket a sejtmagvas egysejtűek országába, a többsejtűeket pedig a növények, az állatok és a gombák országaiba soroljuk.
A növények fotoszintetizáló, vagyis a napfény energiáját hasznosító termelő szervezetek. Az állatok más élőlényekkel táplálkozó fogyasztók. A legtöbb gomba pedig szerves hulladékok, elhalt élőlények szerves maradványainak lebontásából nyer energiát, azaz lebontó szervezet. A három élőlénycsoport eltérően, de ugyanakkor egymást kölcsönösen kiegészítve hasznosítja a rendelkezésre álló életteret és táplálékforrásokat.