textrotator/text_css.css left 750 Baracs Község Fejér megye dunaújvárosi járásában fekszik, a Duna jobb partján. Területe 5521 hektár. Külterülete 1960-ig: Aligvárom-, Bánom-, Szitányi-, Kornis-puszta, Reménysor, Temető domb, Béres-, Zombai-, Velis- és Tóth tanya. ]]> 8000 left 600 Bőséges napsütés, szerény csapadék jellemző időjárására. Tengerszint feletti magassága: 110 méter. A Dunára nyúló eróziós völgyben fekszik, Pleisztocén kori süllyedékes terület, hordalékkúpos felszín. Talajában folyóvízi homok, kavics, iszap, lösz-homok, agyagos lösz halmozódott fel. Széliránya ÉNY-i.]]> 8000 right 650 vadászattal, halászattal és földműveléssel foglalkoztak az itt élők. Árpád-kori faluhely volt ez a vidék, melynek bizonyítéka 12 db bronz lemez és dárdahegy, melyet Herman Ferenc archeológus a Nemzeti múzeumnak ajándékozott. ]]> 10000 right 750 fő hadiútvonal volt. III. Béla-kori pénzérméket Földvári G. küldött 1980-ban a Nemzeti Múzeumnak. A község neve az ó-magyar Borocs, - Baracs – személynévből keletkezett, magyar névadással. ]]> 10000 left 500 Baroch és Boroch 1281-ben és 1293-ban bukkan fel először, de lehetséges, hogy a nagyváradi székes káptalan első könyvében, a Váradi Regesztrumban 1221-ben feljegyzett Boroch helységnév is a Fejér megyei községével azonosítható. ]]> 8000 right 800 már a római korban is létezett település, ugyancsak akadnak középkori eredetű régészeti leletek is, de a legrégebbi írásos emlékünk 1281-ből való, amikor IV. László Jacobus de Barachot (akinek Baracson szőlője volt) a nemesek sorába emeli]]> 8000