|
|||||||||||||||||||||||||||||
|
A Porcelán Múzeum épülete önmagában is érdekes látványosság, hiszen Mondok Tamás és Rákosi Ferenc Ybl–díjas építész tervezték. 1981-ben, a hollóházi kerámiaipari tevékenység kezdetének 150. évfordulóján nyílt meg azzal a céllal, hogy bemutassa a nagyközönségnek mindazt az iparmuvészeti értéket, ami a hollóházi ipar 225 éve alatt keletkezett. A porcelánmúzeum építéséhez anyagi támogatást az akkori felügyeleti szerv, a Finomkerámiai Muvek (FIM) biztosított. |
|
|||||||||||||||||||||||||||
Az épület különlegesen megerosített alapokon 4- 5 méter mélységu vasbeton cölöpökön áll, biztosítva a stabilitást a helyi földmozgások ellen. Maga az épület monolit vasbeton szerkezettel épült.
Az egységes és természetes megvilágítást hoszigetelt termoplán üvegbol készült tetoszerkezet biztosítja. A különlegesen nagy méretu oldalsó üvegablakokat és a belso térelválasztó üvegeket az Orosházi Üveggyár készítette. A múzeum épületének hoellátását padlófutés biztosítja, amely sandorski márvánnyal van borítva. A kétszintes múzeumban idorendi sorrendben láthatók a tárgyi és írásos emlékek. A kiállítás az emeleten kezdodik, ahol 1777-tol az 1948-ban bekövetkezett államosításig tartó idoszakot öleli fel a kiállított anyag. |
|||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||
1. |
A gyár 1777-ben, mint üveghuta kezdett muködni. Az elso tárlókban láthatóak a kezdeti idok üvegedényei, majd az 1831-es átállást követoen, a koedénykorszak, kezdetben a paraszti kultúra igényeinek megfelelo egyszerubb, mindennapi használatra szánt koedény tárgyai. |
|
|
||||||||||||||||||||||||||
2. |
Az 1800-as évek végén, a közízlés változását követve, a gyár muvészeti törekvései is kétirányúvá váltak. Továbbra is gyártották, a hagyományos formákat, de ugyanakkor megjelentek a polgári igényeket is kielégíto dísztárgyak és készletek. Ezeknek nemcsak motívumai újak, hanem formájukat is barokkos lendület jellemzi: az áttört peremszegélyek, amelyeken az enyhe elefántcsontszínu felületet teljesen ellepi a tüzes színekben ragyogó stilizált leveles díszítmény és a dús aranyozás. |
|
|||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||
3. |
A következo tárlókban az 1892-ben létesített kályharészleg termékei láthatóak. A gyár egy különös gonddal készült darabja, a hollóházi plébánia kis kápolnájának oltára, melyet 1914-ben építettek fel a raktárkészletbol, amikor a kályhagyártás már megszunt. |
|
|||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||
4. |
A továbbiakban az 1900-as évek elejétol, az elso világháborúig készült termékek láthatóak. Ezekben az évtizedekben felhasználták az elozo idoszakokból örökölt mintakincset, de a korábbi díszes alkotásokról lemondtak és csupán a falusi tányérok ornamentikáját újították fel egy-két sikeres mintával. A szép, de költséges kézifestés helyett tömegesen alkalmazták a matricás mintákat, vagy sablonokat. A századforduló jellegzetes stílusa a szecesszió, a hollóházi gyár termékeinél tisztult formában jelentkezik, és elsosorban a színezésben, az eros narancssárga és zöld használatában érvényesül. |
||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||
5. |
Az elso világháború éveiben, az akkori tulajdonos, Fischer Emil megszunt gyárából hoznak új formákat és díszítéseket, melyek azonban szokatlanul halványak és a gyár addigi muvészeti törekvéseitol idegenek. A két világháború utáni nehéz helyzetet követoen 1939-ben Szakmáry Károly kassai porcelánkereskedo lett a gyár bérloje, aki az exportpiacok meghódításával ismét felvirágoztatta a gyárat.
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||
|