Hozzávalók:
1 szatyornyi zsenge csalánhajtás a felső 3 levélpárig
házi tej
3 ek teljeskiőrlésű tönköly liszt
ízlés szerint konyhasó
2 gerezd fokhagyma
zsiradék

Biztonságos helyről begyűjtjük a csalán felső friss gyenge hajtását kb. fél vödörnyit. Tiszta legyen egyéb zöld növénytől mentes. Egy ideig áztassuk vízben, hogy a csípős hangyasav kioldódjon belőle! Vizet felteszünk, ha forr ráöntjük a csalánra. Ha kihűlt szűrjük le a levét ne öntsük ki! Akár szobanövények locsolására is felhasználható. A leszűrt csalánból nyomjuk ki a vizet, így gombócokat kapunk, ezeket apróra felvágjuk, aprítjuk. Lisztes rántást készítünk, amiben az apróra vágott fokhagymát is megfuttatjuk. Ebbe az apróra vágott csalánt beletesszük. Felönjük tejjel, sózzuk és kevergetve készre főzzük. Ha krémszerűbben szeretjük, turmixoljuk át.

Megjegyzések:
Öntsűk az összegyűjtött csalánszárakat vízzel teli edénybe/mosogatóba, és a szárvégeken megfogva öblítsük le alaposan, majd dobjuk felforralt vízbe. Hagyjuk hűlni, majd szűrjük le és kézzel feldolgozhatóvá válik a csalán.
Nagy mennyiségben való fogyasztása nem javasolt, gyomorpanaszok, vizeletpangás, allergiás reakciók fordulhatnak elő. Vizelethajtó hatású.
Ízében szinte összetéveszthető a spenóttal, de állaga a csalán felhasznált szárának köszönhetően elárulja, hogy nem arról van szó.

A gyermekeim is szívese ették, ahogy a spenótot is. Tavasszal, amikor a pincéből már kifogynak , de a kertünkben még csak elvetjük a zöldségeket, jól jönnek a gyűjthető friss zöldek.

Tud-hat-od:
Ahogy a spenótot is hetente egyszer fogyasszuk, ez a csalánra különösen igaz, sőt én 2-3 hétnél gyakrabban nem is javaslom, így a kora tavaszi szezonban 2-3 alkalommal kerülhet az asztalunkra, mire a spenót szedhető lesz.

---