14. tétel

Háromszögek nevezetes vonalai, pontjai és körei.

Középvonal, súlyvonal, súlypont

Def.: A háromszög két oldalfelező pontját összekötő szakaszt középvonalnak nevezzük.

Tétel: A középvonal párhuzamos az általa nem felezett oldallal és hossza fele a nem felezett oldal hosszának.

Bizonyítás:

Ötlet: Tükrözzük a háromszöget Fa pontra!

            

ABA'C négyszög paralelogramma, mert AC szakasz párhuzamos BA' szakasszal és AB szakasz párhuzamos CA' szakasszal (középpontos tükrözésnél szakasz és képe párhuzamos).

AFbFb'B négyszög is paralelogramma, mert AFb szakasz párhuzamos BFb szakasszal, és hosszuk egyenlő (mivel Fb és Fb' az ABA'C paralelogramma oldalfelezői).

Ebből következik, hogy AB szakasz párhuzamos FbFb' szakasszal és hosszuk egyenlő.

Eszerint FaFb = kc szakasz is párhuzamos AB szakasszal és kc szakasz hossza egyenlő AB szakasz hosszának felével. Ezzel a tétel be van bizonyítva.

Következmény: ABC háromszöget a középvonalak négy egybevágó háromszögre osztják. Ezek a háromszögek hasonlóak az eredeti háromszöghöz, mert szögeik megegyeznek. (λ = 1/2)

Def.: A háromszög csúcsát a szemközti oldal felezőpontjával összekötő szakaszt a háromszög súlyvonalának nevezzük.

Tétel: A háromszög súlyvonalai egy pontban metszik egymást. Ez a pont a háromszög súlypontja.[1] A háromszög bármely súlyvonalára igaz, hogy a súlypont a súlyvonal oldalfelező ponthoz közelebbi harmadolópontja.

Bizonyítás:

Először megmutatjuk, hogy AFa és BFb súlyvonalak harmadolják egymást.

                        

Jelölje ABC háromszög sa és sb súlyvonalának metszéspontját S. Legyen továbbá az AS szakasz felezőpontja P, a BS szakasz felezőpontja Q.

Az ABC háromszögben FaFb középvonal, ezért FaFb szakasz hossza fele AB szakasz hosszának és párhuzamos vele.

Az ABS háromszögben PQ középvonal, ezért PQ szakasz hossza fele AB szakasz hosszának és párhuzamos vele.

A fenti két észrevételt összevetve azt kapjuk, hogy PQFaFb négyszög paralelogramma, mivel PQ és FaFb szakaszok egyenlő hosszúak és párhuzamosak.

A paralelogramma átlói felezik egymást, így PS = SFa és QS = SFb.

Mivel P és Q az AS illetve BS szakaszok felezőpontjai, ezért AS = 2SFa és BS = 2SFb.

Ha bizonyításunkat az sa, sc súlyvonalpárra is elvégeznénk, akkor azoknak is sa harmadolópontján (S ponton) kéne áthaladniuk.

Ezért mindhárom súlyvonal ugyanazon az S ponton megy keresztül.

A háromszög oldalfelező merőlegesei, a háromszög köré írt kör

Tétel: A háromszög három oldalfelező merőlegese egy pontban metszi egymást és ez a pont a háromszög köré írt kör középpontja. A köré írható kör sugara ennek a pontnak és bármelyik csúcspontnak a távolsága.

Bizonyítás:

Legyen fc az AB oldal felező merőlegese, fa a BC oldalé.

fa és fc metszik egymást, mert AB és BC oldalak nem párhuzamosak, legyen fafc = K.

Megmutatjuk, hogy az fb, az AC oldalfelező merőlegese is áthalad a K ponton.

Mivel K rajta van fc-n, ezért KA = KB (felhasználjuk, hogy az oldalfelező merőleges pontjai egyenlő távolságra vannak az oldal végpontjaitól), valamint K rajta van fa-n, ezért KB = KC.

Ebből következik, hogy KA = KC, azaz K rajta van fb-n, és K valóban mindhárom csúcstól egyenlő távolságra van.

A háromszög szögfelezői és háromszögbe írt kör

Tétel: A háromszög három belső szögfelezője egy pontban metszi egymást. Ez a pont a háromszögbe írt kör középpontja. A kör sugara e pont és bármelyik oldal távolsága.

Bizonyítás:


 

Legyen fα az α szög szögfelezője és fβ a β szögé.

fα és fβ metszik egymást, mert α + β < 180°, legyen fαfβ = K.

Megmutatjuk, hogy fγ, a γ szög szögfelezője is áthalad K-n.

Felhasználjuk, hogy a szögfelező pontjai egyenlő távolságra vannak a szög száraitól.

Mivel K rajta van fα-n, ezért d(K; b) = d(K; c), K fβ-n is rajta van, ezért d(K; c) = d(K; a).

Ebből következik, hogy d(K; b) = d(K; a), azaz K fγ -n is rajta van, és valóban mindhárom oldaltól egyenlő távolságra van.


 

Def.: A háromszöghöz írt kör, olyan kör, ami érinti a háromszög egy oldalát és két oldalegyenesét a háromszög oldalán kívül.


 

A fenti tételhez hasonlóan bizonyítható, hogy a háromszöghöz írt kör középpontja két külső szög és a velük nem szomszédos belső szög szögfelezőjének metszéspontja.


 

A háromszög magasságvonala

Def.: A háromszög csúcsából a szemközti oldal egyenesére bocsátott merőleges egyenest a háromszög magasságvonalának nevezzük.

Def.: A háromszög magassága a magasságvonal csúcs és oldalegyenes közé eső szakasza.

Másik def.: A háromszög magassága a háromszög csúcsának és a szemközti oldalegyenesnek a távolsága.

Tétel: A háromszög három magasságvonala egy pontban metszi egymást. Ezt a pontot a háromszög magasságpontjának nevezzük.[2]

Bizonyítás:

A magasságvonalakra vonatkozó tételnek a bizonyítását visszavezetjük a háromszög oldalfelező merőlegeseire vonatkozó tételre.

A háromszög minden csúcsán keresztül párhuzamost húzunk a szemközti oldallal így az A'B'C' háromszöghöz jutunk.

Megmutatjuk, hogy az A'B' oldalfelező merőlegese megegyezik az ABC háromszög mc magasságvonalával.
Az ABA'C négyszög paralelogramma, mert szemközti oldalai párhuzamosak az A'B'C' háromszög
szerkesztési utasítása miatt. Ezért AB = CA'.

Másrészt az ABCB' négyszög is paralelogramma, ezért AB = CB'.

Tehát CA' = CB', ami azt mutatja, hogy C felezőpontja az A'B' oldalnak.

Mivel A'B' párhuzamos AB-vel, ezért A'B' oldal felezőmerőlegese egyben az AB-re is merőleges, így
éppen az ABC háromszög C csúcshoz tartozó magasságvonala.

Ugyanígy látható be, hogy az A'C' oldalfelező merőlegese mb, és B'C' oldalfelező merőlegese pedig ma. A
 három oldalfelező merőlegesről pedig tudjuk, hogy egy ponton mennek át.

Feuerbach-kör[3]

A Feuerbach-kört szokás még kilenc pont körének vagy Euler-körnek is nevezni.

Ez a kör bármely háromszög esetén megszerkeszthető. Kilenc nevezetes ponton megy át, melyek közül hat a háromszög oldalain található, ha a háromszög nem tompaszögű. Ezek:

ˇ         a háromszög oldalfelező pontjai

ˇ         a háromszög magasságainak talppontjai

ˇ         a magasságpontot a csúcsokkal összekötő szakaszok felezőpontjai

Alkalmazások

Fizikai alkalmazás

ˇ         Egy homogén, vékony háromszög lemezt egy gombostű hegyén akarjuk egyensúlyozni. Hol támasszuk alá a tűvel, hogy ne essen le? (A háromszög súlypontjában.)

Matematikán belüli alkalmazások

ˇ         A háromszög területe egyenlő a háromszög félkerületének és a beírt kör sugarának szorzatával.

ˇ         A háromszög területe, ha ra az a oldalhoz írt kör sugara: .

Alkalmazás a gyakorlati életből

ˇ         Egy ismert oldalú, háromszög alaprajzú telken egy kör alaprajzú víztározót akarnak építeni. Mekkora lehet ennek a sugara? (Meg kell határozni a háromszögbe írt kör sugarát.)

ˇ         Három ház elektromos árammal történő ellátását egy oszlopról akarják megoldani. Hova állítsák az oszlopot, ha a lehető legkevesebb vezetéket akarják felhasználni.(A háromszög köré írt háromszög középpontja)


 

[1] Ez a súlypont definíciója!

[2] Ez a magasságpont definíciója!

[3] Ez csak érdekesség!