A Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete szakmai véleménye a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (Munkapéldány, a Kormány álláspontját nem tükrözi) által készített
"MAGYARORSZÁG MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSÉNEK STRATÉGIÁJA 2007-2020
Budapest, 2007. július"
című anyagról.
A címben szereplő anyaggal kapcsolatos szakmai véleményünk az alábbi :
Egyetértünk a 4. oldalon szereplő azon mondatrésszel, hogy "... kérdés, hogy milyen áron (alulról a harmadik sor)..." lehetne elérni az EU javaslatban szereplő 20%-os megújuló részarányt. Be kellene itt mutatni, hogy Magyarország 2010-re vállalta a 3,6%-os arányt és a már jelentkező túlteljesítésünk milyen többletráfordítást igényelt a hazai költségvetésből.
Az 5. oldalon a 2. pont 4. sorában szerepel a "... biomassza ". Szerintünk szét kellene bontani: biomasszára ás dendromasszára (ismerjék meg az országgyűlési képviselők, hogy pl.: 2006-ban a biomassza címszó alatt 84% volt a fa (ezért nem tiltakoznak a természetvédelmi szervezetek ??).
Az 5. oldal utolsó sora és a 6. oldal első sora az árakba való beépülést javasolja. Egy EU-s felmérés azt bizonyította, hogy a megkérdezettek döntő többsége csak max. 10%-os árnövekedést tudna elfogadni annál nagyobbat nem (a konkrét felmérés adata a Aktuális rovatban olvasható). Mi most a magyar valóság: Paks cca. 8-9 Ft kWh, Mátra 12-13 és Vértes is hasonló, a zöldáram ennek többszöröse.
A 6. oldal utolsó és a 7. oldal első négy sora megfogalmazás pontos-e? Mi úgy tudjuk, hogy Magyarország nem vállalta a 20%-ot , de számos szaktekintély még a 15%-s vállalást is aggályosnak tartja.
A 12. oldal második sora rögzíti, hogy Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy a megújuló bázisú villamos-termelés részaránya 2010-re eléri a 3,6%-ot. Mi ezt az értéket már 2005-ben elértük de milyen áron (pl.: 2006-ban a támogatás elérte a 12 milliárd forintot). Merjük ezt is leírni.
Az anyag nem meri konkrétan leírni (12. oldal), hogy Ausztriában miért olyan magas a megújulók részaránya. Egy táblázatban be lehetne mutatni a hazai vízerőkészletet, meglepő eredményt olvashatnának az országgyűlési képviselők.
A 13. oldalon a 3. sorban szereplő importfüggőséget miért nem meri a valóságnak megfelelően leírni (a szöveg szerint 70%-nál nagyobb, a valóság közel vagy eléri a 80%-ot).
A 13. oldalon a biomassza felfutásáról olvashatunk. Minek köszönhető: erdők tűnnek el, ami a fák árának emelkedését is jelentette.
A 14. oldalon olvasható, hogy az 54,8 PJ-ból a vízenergia 0,67 PJ, de, hogy miért azt már az anyag nem meri kifejteni (lásd 12. oldalhoz tett észrevételt).
A 16. oldalon a "zöld" áram termeléséről és támogatásáról olvashatunk, de talán jobb lett volna a 2010-es vállalást lépcsőzetesen teljesíteni és akkor nem kellett volna gazdaságosan, olcsón termelő erőműveket visszaterhelni.
Lehet, hogy a 17. oldalon szereplő KÁP kassza hiánya az előbbiekkel függ össze.
A szilárd biomassza (23. oldal) faipari részével kapcsolat felhívnám a figyelmet a Mérnök Újság 2006. májusi számában (p.: 21 - 23) megjelent "Energiaerdő, de milyen áron" cikkre, amit egy korábbi szekcióvitán már átadtam.
A szélenergia (28. oldal) kérdése rendszer szabályozási kérdéseket vet fel és emellett az anyag szerint is komoly hátrányai vannak (alulról a második bekezdés).
A geotermikus energia (29. oldal) kifejtése bővebb részt indokolna, talán érdekes lenne egy rövid szakmai rész megjelentetése a MOL NyRt Geotermikus Erőmű Pilot projektéről.
A 31. oldalon szereplő napkollektor számok alakulásáról nincs magyarázat, hogy mi az indoka annak, hogy 2010-re tervezettnek csak kb. 2%-a valósult meg. Vélhetően nem gazdaságos ?!
A vízenergia (32. oldal) rész nem véletlenül ilyen szűkszavú de talán előrelépést fog jelenteni az utolsó mondatban szereplő "klímaváltozás miatt". Indokolt lenne bemutatni a hazai vízenergia hasznosítási lehetőségeket.
Örülünk, hogy a 4.6 fejezet (33. oldal) a feszültségekről ír, amelyeket mi is korábban megfogalmaztunk.
A 46. oldal 5.3.1 pontja bemutatja, hogy a nagy sietség (3,6%-os túlteljesítés) milyen nemzetgazdasági kiadást jelentett.
A 49. oldalon az 5.3.4 pontban szereplő 20%-os gáz jó része szerintünk szintén orosz gáz, csak más "címkével" érkezik. A gázár támogatás 156 milliárd forint, ha lignitbázisú erőmű épülne ez jelentősen csökkenthető lenne.
Az 53. oldal első három sorába megfogalmazottakra most lett/lenne erre alkalom. Itt is kihangsúlyozzuk - bár tudjuk, hogy döntően nem ide tartozik - , hogy sajnos a hazai természeti erőforrásokról (Magyarország ásványi nyersanyagai) is szükséges, indokolt lenne egy törvényi szabályozás.
Az 53. oldalon jelenik meg először - ennek mi már többször hangot adtunk -, hogy a biomassza potenciált mik terhelik.
Az 53. oldalon a biomasszát meg kellene bontani (lásd korábbi véleményünket).
Az 54. oldalon a vízenergiánál bátrabban kellene fogalmazni, hiszen "vélelmezett környezeti hatásokról" ír. Javasolom Mosonyi Emilnek a Magyar Tudományos Akadémia r. tagjának e kérdésről írt anyagait (Mérnök Újság 2007. márciusi száma /p.: 26 - 30/ vagy Árpási: Mosonyi Emil a vízépítés professzora /Kossuth Kiadó, 2006 316 oldalas könyv/) is áttanulmányozni.
Érdekes a "forgatókönyvek" (BAU és POLICY) fejezetek, ennek szakmai pontosítására még bizonyára szükség lesz. Ezek döntően a technológiai fejlődéstől is függenek, de itt is rögzíteni kívánjuk, hogy a magyarországi már ismert ipari lignitvagyon a Mátrában akár 2000 MW-os erőmű kiszolgálására is hosszú távon alkalmas és a Vértesi Erőmű Zrt márkushegyi barnakőszénbányája 2020-ig megfelelő ipari, gazdaságosan kitermelhető barnakőszén vagyonnal rendelkezik. Mindkét társaság megoldotta komoly beruházásokkal a környezetvédelmi feltételrendszereket és ezek olvashatók mindkét társaság honlapján "környezetvédelem" rovatban.
A 71 és 72. oldalon véleményünk szerint véletlenül maradt ki a geotermikus energia-, vízenergia téma.
Örülnénk ha ez a munkaanyag nem anonim lenne. Javasoljuk, hogy merjék megszüntetni az anyag anonimitását.
Kérjük és javasoljuk, hogy ez anyag is - hasonlóan mint a "Magyarország energiapolitikája 2007-2020" - megtárgyalásra kerüljön.
Javaslataink/megjegyzéseink szíves megfontolását kérve/várva kívánunk
Jó szerencsét !
Budapest, 2007. augusztus 14.
Rabi Ferenc