Fenntartható fejlődés, növekedés: milyen alternatívák lehetségesek ma, holnap, holnapután?
Bevezetés
A fenntartható fejlődés, növekedés az energetika területén kiemelt fontosságú és aktuális, mert a nemzetgazdaság egészére döntően kiható tényező. E témának nagyon nagy irodalma van, már 1926-ban jelent meg J. A. Schumpeter könyve (magyarul 1980-ban "A gazdasági fejlődés elmélete" címen). Az Akadémiai Kiadó 2003-ban adta ki, Erdős Tibor: "Fenntartható gazdasági növekedés" című könyvét mely átfogóan tárgyalja ezt a kérdést. Jelen előadás - nemcsak az időkorlát miatt - e kérdés egy kis szegmensével foglalkozik, kiemelten a meg nem újuló természeti erőforrásokkal.
Miért aktuális ez a téma?
Az emberi létszükségletek közel 80%-át az ásványi előfordulásokból kitermelt és feldolgozott ásványi nyersanyagok biztosítják. A fejlett társadalomban létszükségletű a villamos energia, az olaj származékok igénybevétele, ezért az ásványi nyersanyag előfordulások a XXI. században felértékelődnek. A XX. század végén számos országban az olcsó nyersanyag import reményében a saját nyersanyaglelőhelyeiken a termelést megszüntették vagy lényegesen csökkentették. Ennek következtében az import függőségük és az energiaellátás kockázata megnőtt. Az energiaimport költsége viszont a többszörösére növekedett ezért már az EU is energiapolitikájában deklarálta, hogy minden ország a lehetőségeihez mérten vegye igénybe a hazai gazdaságosan kitermelhető ásványi nyersanyagait.
Az emberi fizikai lét fenntartásához szükséges anyagok:
- oxigén (légkörből),
- mezőgazdasági termékek (a föld felszínéről) és
- hasznosítható ásványok (a föld mélyéből/méhéből).
Mi az előadás célja?
Reálisan bemutatni - nemcsak rövidtávon - hazánk természeti erőforrásait és visszaszerezni a szakma iránti bizalmat és a hitelességet.
A természetvédelemmel kapcsolatos elhajlásokról
Nem vitatom, hogy egyes ásványi nyersanyagok kitermelése a természetben á t m e n e t i igénybevétellel jár, azonban a kitermeléséhez szükséges terület a maga 0,01%-os részesedésével igen csekély, ráadásul kötelező tájrendezéssel magasabb értékű területté válik. Sok mára már nem működő vagy részben működő bánya magas ökológiai értéket képvisel.
Fontos megállapítások
A világon elfogadott előrejelzések szerint a meg nem újuló (elsődleges) ásványi nyersanyagok iránti igény a megnövekedett megújuló (másodlagos) nyersanyagok felhasználására tett erőfeszítések ellenére továbbra is növekedni fog. Ezért feltétlenül fontos /lenne/, hogy a XXI. század követelményeinek - legalábbis a század feléig - és perspektíváinak megfelelő nemzeti ásványi nyersanyag-politika kerüljön kidolgozásra melyet eddig egyetlen kormányunk sem tűzött még napirendre. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján indokolt mind a NATURA 2000 -, mind az 1990-es önkormányzati törvény felülvizsgálata nemzetgazdasági szempontok figyelembe vételével. Nem szabadna megengedni, hogy szigorú szakmai és gazdasági érvek helyett lobbik, csoportok parciális érdekei megakadályozzák a gazdaságosan kitermelhető, importot kiváltó ásványi nyersanyagok kitermelését. Mindezt valamiféle természetvédelmi -, vagy környezetvédelmi veszély formájába burkolják. Ez természetesen az ipartelepítést is érinti.
Javaslatok (a teljesség igénye nélkül):
- az import csökkentése érdekében igénybe kell venni a gazdaságosan kitermelhető hazai természeti erőforrásokat,
- a hátrányos adottságú régiók foglalkoztatási helyzetét javító beruházásokkal
(pl.: a lignitvagyonra építhető erőművek) növelni kell a nemzetgazdaság jövedelemteremtő képességet,
- valós árakon alapuló versenyhelyzetet kell teremteni az energetikában.
Dr. Horn János