A kenyér

Pecázott, megázott, 
megfázott a pék. 
Nincsen, aki megsüsse a falu kenyerét.

Arra jár, meg-megáll, 
be is megy a nyúl: 
- Édes komám, a kenyér most miként alakul?   

- Elmondom, elmondom. 
Hegyezd a füled! 
Ez a kenyér el nem készül ma már nélküled. 

Fut a nyúl, fut a nyúl 
árkon-bokron át,
 segítségül elhívja az összes rokonát.

Jönnek a barátok, 
készül a kenyér. 
Ennyi kedves segítség egy jó pékkel felér. 

Fogja már, hozza már 
lisztet szór a nyúl, 
vödör vizet zúdít hozzá fürgén béka úr. 

Összeáll, dagad már, 
teknőbe se fér, 
ez lesz majd a legfinomabb új búzakenyér. 

Elfáradt már a nyúl,
 füle lekonyul, 
de a kenyér jól megpirul, mire alkonyul. 

Illatos, ropogós 
kenyéróriás! 
Vacsorára mindenkinek szól a meghívás.

Madár Eszter