A kenyér Pecázott, megázott, megfázott a pék. Nincsen, aki megsüsse a falu kenyerét. Arra jár, meg-megáll, be is megy a nyúl: - Édes komám, a kenyér most miként alakul? - Elmondom, elmondom. Hegyezd a füled! Ez a kenyér el nem készül ma már nélküled. Fut a nyúl, fut a nyúl árkon-bokron át, segítségül elhívja az összes rokonát. Jönnek a barátok, készül a kenyér. Ennyi kedves segítség egy jó pékkel felér. Fogja már, hozza már lisztet szór a nyúl, vödör vizet zúdít hozzá fürgén béka úr. Összeáll, dagad már, teknőbe se fér, ez lesz majd a legfinomabb új búzakenyér. Elfáradt már a nyúl, füle lekonyul, de a kenyér jól megpirul, mire alkonyul. Illatos, ropogós kenyéróriás! Vacsorára mindenkinek szól a meghívás.
Madár Eszter