Fiú legyen vagy lány?
A tudomány legújabb felfedezése szerint négy ásványi anyag felelős azért, hogy magzatunk fiú lesz-e vagy lány. Egyrészt a kálium és a nátrium, másrészt pedig a magnézium és a kalcium. Hogy miért, azt ma még senki sem tudja.
Egy biztos: különféle módon táplált állatok megfigyelése alapján világosan kiderült, hogy a káliumban és nátriumban gazdag eledelt fogyasztó nőstények 70-80 százaléka hím utódnak, a magnéziumot és kalciumot fogyasztók pedig 70-80 százalékban nőstény utódoknak adtak életet.
Tehát ha étrendünkbe több nátrium és kálium tartalmú ételt csempészünk, nagyobb valószínűséggel fiúgyermekünk születik. Ha pedig több magnézium és kalcium kerül a szervezetünkbe, akkor kislány. Ha szeretnénk kipróbálni a módszert, néhány dolgot azért tartsunk mindig szem előtt. Az egyensúlyra mindenképpen figyeljünk, mert a várandós kismamának és a magzatnak is mindenre szüksége van! Az egyirányú táplálkozás nem jó. És mindenekelőtt: a fogamzás előtt számít az étrend, tehát nem kell a terhesség ideje alatt tartani! Viszont szervezetünknek nem elég egyetlen hét a változáshoz. Óvatosan, lassan próbáljunk alakítani étrendünkön.
Mit egyek, hogy lány legyen?
Bármit, amiben sok kalcium van és kevés só.
És mit ne nagyon...?
Mit egyek, hogy fiú legyen?
Minél több sós dolgot.
És mit ne nagyon...?
Ha hisznek benne, és gyermeket szeretnének, próbálják meg. Nincs kockázat és nincs mellékhatás... Az eredmény? Majd kiderül.
Babonák és tények
A megszületendő gyermek neme a fogamzás pillanatában eldől, és azt a
megtermékenyítő hímivarsejt határozza meg. A petesejtek nemi kromoszómái
azonosak, az ondósejtek felében a női, a másik felében a férfi nemiség
kromoszómája van.
A hímivarsejtek nagyjából fele-fele fiú-lány aránya határozza meg a nemet
azáltal, hogy éppen melyiknek sikerül elsőnek befúródnia a petesejt burkába. (A
valóságban egy kicsivel több fiú születik, az arány kb.106:100). Nagy
igazságtalanság volt tehát a régi időkben, ha lánygyermek születése miatt a
férfi szemrehányást tett feleségének, hiszen ez nem rajta múlt.
Ókori módszerek
Az ókori társadalmakban csak a fiúörököst becsülték meg - hiszen belőle lesz erős katona, ő viszi tovább a család nevét -, a lánygyermeket gyakran szó szerint értéktelennek tartották. Az ókori görögök úgy tartották, a bal heréből jövő ondósejtből fiú lesz, a jobb heréből származóból lány. Emiatt a görög férfiak jelentős része a jobb heréje kivezető csövét le is köttette, azt remélve, hogy ha csak a bal heréje működik, biztosan fiúgyermeke lesz.
Babonák és borok
A középkor ismert szokása volt, hogy a
terhes asszony bal melléből néhány csepp tejet (annak hiányában vért)
cseppentettek forrásvízbe: ha a felszínen úszva maradt, akkor lány, ha
lesüllyedt, akkor fiú lesz az utód. Úgy tartották, hogy fiú akkor várható, ha a
terhes asszony jobb szeme tisztább tekintetű, és gyorsabban mozog, mint a bal.
Fiút jósoltak akkor is, ha az asszony jobb melle gyorsabban nőtt, és ha a jobb
mellbimbójának gyorsabban változott meg a színe.
Már régen is nagyon népszerűek voltak a somlóhegyi borok; az itt termelt
juhfarkot, olaszrizlinget, furmintot ugyanis a "nászéjszakák boraként" is
emlegetik. A legenda szerint Mária Terézia parancsára az ifjú Habsburg
főhercegeknek nászéjszakájukon egy pohár somlói bort kellett fogyasztaniuk
férfiasságuk megőrzése és fiú utód nemzése céljából. A legendában lehet némi
igazság, a statisztikák szerint ugyanis az országos átlaghoz képest 26
százalékkal több fiúgyerek születik elsőszülöttként Somlóhegy környékén.
A nemi élet gyakorisága
Az utód neme és a szülők nemi életének gyakorisága között is fennáll bizonyos összefüggés. Intenzív nemi életet élő szülőknek gyakrabban, illetve nagyobb eséllyel születik fiúgyermekük. Ezt több tény is alátámasztja. Régóta ismeretes, hogy a háborúk alatt, és közvetlenül utána a fiúgyermekek száma következetesen emelkedett. A megfigyelők eleinte a gondviselésre - a harcokban meghalt katonák pótlására - gondoltak. Később azonban rájöttek a magyarázatra: amikor a férjek rövid időre hazajöttek a frontról, érthetően intenzívebb nemi életet éltek, s ezért született ezekben az időkben több fiú. Másrészt a szülők életkorának előrehaladtával és a házasság időtartamával párhuzamosan növekszik a lányok születésének gyakorisága.
Hold és mélység
- Egyes szakemberek szerint a közösülést
megelőző lúgos, szódabikarbónás hüvelyöblítés a fiú, a savanyú, ecetes
hüvelyöblítés pedig a lány fogamzásának kedvez.
- Egy másik figyelemreméltó feltételezés szerint, ha ismerjük a tüszőrepedés
napját - amely általában az előző menstruáció első napjától számított a 11-14.
nap -, akkor, ha nem is teljes bizonyossággal, de irányítani lehet a születendő
gyermek nemét. Ha a megtermékenyítő közösülés a tüszőrepedés után 2-24 órával
történik, nagyobb eséllyel fiú utód fog születni, ha viszont a tüszőrepedést
megelőző 36-48. órában történik, inkább lány születésével kell számolni.
- A hold állása: léteznek olyan naptárak, amelyek megadják a különböző
holdformákat, amelyekből meg lehet állapítani, hogy fiú vagy lány lesz a baba. A
fontos az, hogy a teherbeesés időpontjában milyen hold van. (A világos hold fiú,
a sötét hold lány.) A születés is nagy százalékban ugyanabban a holdformában
történik majd.
- A behatolás mélysége és a közösülési pozíció is számíthat: minél közelebb
történik az ejakuláció a méhszájhoz és minél erősebb a méhszáj szívó hatása,
annál nagyobb az esélye a "fiú" sejteknek.
- Brit kutatók szerint vegetáriánus nőknek nagyobb az esélyük arra, hogy
leánygyermeket szüljenek.
- Japán és dán orvosok vizsgálata szerint a közösülés utáni dohányzás erősen
csökkenti a fiú utód születésének esélyét.
Eberhardt Zsófia
Forrás: Anyák Napja, Júniusi szám
Nagyanyáink így csinálták
Receptek fiúhoz:
– A férfi a jobb oldalán feküdjön.
– A Hold dagadjon.
– Az ágy alatt kés feküdjön.
Hogy lány legyen!
– A nő háton feküdjön.
– A Hold fogyjon.
– Az ágy alatt tojás rejtőzzön.