ikrek

HOSSZÚ IDEJE TANULMÁNYOZZÁK A KÉT LÉTEZO IKERTÍPUST, hogy megállapítsák, vajon egyes emberi jellegeket és betegségeket inkább az öröklődés vagy a körülmények határoznak meg? Az egypetéjű ikrek, amelyek egyetlen megtermékenyített petesejt osztódásából származnak, genetikailag egyformák, míg a kétpetéjű ikrek, amelyek külön megtermékenyítéssel jönnek létre, nem állnak közelebb egymáshoz, mint a - különböző terhességekkel kihordott - testvérek. Ennek alapján, egyes jellegek vagy betegségek hasonlósága az egypetéju párokban, szemben a kétpetéjuekkel, a gének fontosságát igazolja. Ezt a feltevést azonban újabban kétségbe vonják, éspedig azon az alapon, hogy a születés előtti időszak környezete, amely tudvalevőleg más az egypetéjueknél és megint más a kétpetéjueknél, ellentétesen befolyásolhatja őket és ez is oka lehet ezeknek a különbözőségeknek. Mindazonáltal, az egypetéjű ikrek genetikai egységességéből következik, hogy a közöttük meglévő minden különbség környezeti [és nem genetikai] eredetű.

Amerikai kutatók most már egy olyan adatbázist használnak, amely 16.000 ikerpár adatait tartalmazza, akik valamennyien a II. Világháborúban szolgáltak a fegyveres erők kötelékében és akiknek kétharmada ma is él. A cél, hogy megállapítsák az öröklődés és a környezet befolyását olyan betegségek kialakulásában, mint a Parkinson- vagy az Alzheimer-kór, amelyek az érett- és öregkor közötti időszakban jelennek meg.

Nagyjából 80 terhesség közül egyből ikrek születnek. Olyan családban, ahol korábban többször volt ikerszülés, nagyobb valószínűséggel kell vele számolni.

Az egypetéjű ikrek, mint a nevük is mutatja, egyetlen petesejtből jönnek létre, mely a megtermékenyítés után két különálló sejtté osztódik. A sejtekből két különálló embrió, majd magzat jön létre, akik rendszerint ugyanazon a méhlepényen osztoznak. Miután az egypetéjű ikrek közös petesejtből származnak, mindig egyneműek és nagyon hasonlítanak egymásra.

A két- vagy többpetéjű ikrek úgy jönnek létre, hogy az anya rendhagyó módon egyszerre több petesejtet érlel, és ezeket egy-egy spermium külön termékenyíti meg. Valamennyi magzatnak külön méhlepénye van, és a születendő gyermekek neme eltérhet egymástól. A nem egypetéjű ikrek rendszerint nem hasonlítanak olyan mértékben egymásra, mint az egypetéjűek.

Nagyon fontos, hogy az ikerszülésnél a maximális szakmai feltételek biztosítva legyenek. Általában epidurális érzéstelenítést is javasolnak. A vajúdás rendszerint nem tart tovább, mintha egy csecsemő születne. Miután az ikrek általában kisebb súlyúak és méretűek, a vajúdás sokszor kevésbé megerőltető és fájdalmas. A szülésnek egy első, de két második szakasza van, mivel először az egyik magzat születik meg, majd a másik. Miután a szülőcsatorna kitágult annyira, hogy az egyik gyermek megszülessen, a második iker általában 10-30 perccel az első után születik meg. Ha az ikrek egy méhlepényen osztoztak, mindketten megszületnek, mielőtt a placenta kilökődne. Még a többpetéjű ikreknél is valószínű, hogy előbb a gyermekek születnek meg, bár előfordulhat, hogy az első gyermek után kilökődik a placentája is, és csak azután következik az ikerpár második tagja.

Bulvárosított orvosi szenzációval szolgált január utolsó hete: egy horvátországi fiatal nô terhességérôl megállapították, hogy féléves ikermagzatai két férfitól származnak. A bulvártémát a fogantatás körülményei jelentik, az ilyen ikerterhesség viszont valóban ritka biológiai különlegesség.

Bár a közvélekedés az egymástól olykor meglepôen eltérô külsejû ikrek láttán hagyományos rosszhiszemûséggel sohasem zárta ki az esetleges "kétapájúságot", a modern tudomány igen sokáig valószínûtlennek gondolta a megtermékenyítés ilyesfajta lehetôségét. Mára enyhült az ezzel kapcsolatos elutasító álláspont. Jakobovits Antal Az ikerterhesség: Anya–magzat orvostana címû, kiadás elôtt álló szakkönyve már azt a statisztikai valószínûséget is említi, miszerint körülbelül minden 400. kétpetéjû ikerszülés esetében nem egyetlen férfi az ikrek nemzô édesapja. Legújabban pedig egy 23 éves horvát egyetemista lány esetében igazolódott be a kétapaság gyanúja. Az elôzmény ez esetben egy valamelyest zûrös zágrábi házimuri volt, a következmény pedig némi bizonytalanság, hogy a szóba jöhetô, utóbb "jogalannyá" lett szerelmi partnerek közül ki ellen kellene benyújtani az apasági keresetet. És ekkor jött a meglepô eredmény: a kétség nyomán végzett DNS-vizsgálat két találatot is jelzett.

A Rekordok könyvébe csak azért nem kerülhet be az eset, mivel a világ éppen két évvel ezelôtt kajánkodott a chilei Valdiviában történteken, amikor is egy kétéves ikerpár 36 éves anyukája szembesíthetett két férfiút a meglepô valósággal. Öt éve pedig egy – ezek szerint nem ok nélkül féltékeny – spanyol férj szemérôl hullhatott le végképp a hályog, amikor ikerlányainak tesztje után beigazolódott szörnyû gyanúja. "Elôfordult már" – ragaszkodott az orvosi titoktartáshoz Bujdosó Györgyi, a Semmelweis Egyetem (SE) Igazságügyi Orvostani Intézetének tudományos tanácsadója, amikor a HVG esetleges magyarországi példákról tudakozódott. Bár a hagyományos apasági vizsgálatok e téren korántsem voltak biztonságosak.

Egyes, orvostörténet által is leírt esetekben akár az egyszerû szemrevételezés is szinte bizonyító erejû volt. No nem minden, úgynevezett kétpetéjû, tehát két különálló, egy idôben megérô és megtermékenyített petesejtekbôl létrejött, egyszerû ikerterhességek nyomán világra jött, egyébként olykor valóban meghökkentôen különbözô utódok esetében. Ez ugyanis önmagában még korántsem lenne perdöntô bizonyíték. Az orvostudomány azonban mégiscsak ilyen, puszta rátekintéses alapon tart számon néhány kétapás megtermékenyítést. Az amerikai John Archer a Medical Rep címû New York-i orvosi lapba 1810-ben írt le elôször egy, az amerikai rabszolgaság körülményei között általa állítólag többször is megfigyelt különös esetet, miszerint egy fehér asszonynak – ha fehér férjén kívül netán egy afrikai férfival is akadt dolga – vegyes (fehér és félvér) ikrei születtek. Sôt a lap szerint elôfordult ennek a fordítottja is: afrikai nôk is szültek különbözô bôrszínû apák közbejöttével fogant félvér, illetve sötét bôrû ikerpárt.

A kettôs apaságú ikerszülés lehetôségét sokan valószínûleg inkább erkölcsi megfontolásból tagadták. Hiszen a mindennapi kétpetéjû ikerterhességek létrejöttekor is két, egymástól független hímivarsejt egyesül egy-egy petesejttel. Igen ám – mondták a tamáskodók –, csakhogy a nô megtermékenyülése után igen hamar olyan biológiai folyamatok indulnak be, amelyek már lehetetlenné teszik az újabb megtermékenyülést. Hacsak a történetesen éppen két érett petesejtet hordozó asszony az elsô, a megtermékenyülés szempontjából eredményes közösülése után nagyon záros határidôn belül nem lép hasonlóan sikeres kapcsolatra egy újabb partnerrel. E nagyon záros határidôt illetôen egyébként eltérô a szakemberek véleménye. Török Miklós, ikerkutatással is foglalkozó szülész-nôgyógyász, az SE docense például akár két-három nap idôkülönbséget is elképzelhetônek mond.

Mások még ennél különösebb ritkaságokat sem tartanak elképzelhetetlennek. Az élettanban ugyanis – más emlôsök esetében – egyáltalán nem ismeretlen az eltérô peteérési ciklus nyomán létrejövô, újabb, második terhesség fogalma. Ez humán körülmények között azt jelentené, hogy egy asszony akár elsô teherbe esése után egy hónappal ismét megfoganhatna. Igaz, ennek lehetôségével kapcsolatosan már tudományos alapon oszlanak meg a vélemények. Még akkor is, ha az 1896-ban kiadott Orvosi talányok enciklopédiája megemlít egy 1729-ben a francia Tudományok Akadémiája elé terjesztett esetet, amikor is egy asszony egy nap különbséggel két gyermeket hozott a világra, melyek közül az egyik idôre született, a másikat meg állítólag körülbelül negyvennapos magzatnak becsülték – természetesen ez utóbbi nem is maradt életben. Ezt az esetet francia akadémikusok annak idején ilyen, különbözô idôben létrejött terhességként értelmezték.

A mai orvosi szakkönyvek egy része viszont tagadja ennek lehetôségét. Már csak azért is, mivel "az elsô elmaradt menstruációs ciklus után a mûködésbe jött terhességi hormonok nem engedik a további teherbe esést" – vallja a már említett Török Miklós is. Igaz, van egy e tekintetben vitatott eset, amely az angliai Leicesterben történt és amelyrôl négy évvel ezelôtt az Ultrasound of Obstetrics and Gynecology címû angol orvosi szaklap is beszámolt. Történt, hogy egy 38 éves asszony ikreinek elsô, korai ultrahangos rutinvizsgálatakor – nagyságukból következtetve – úgy találták, hogy az egyik magzat 11 és fél, a másik hét és fél hetes lehet. Ennek nyomán született meg utóbb a 40, illetve 36 hetesnek ítélt két csecsemô is, egy 3280 gramm súlyú kislány és egy 2324 grammos kisfiú. Ez esetben külön szenzáció lett volna a kettôs apaság, ám ez alkalommal szó sem volt errôl.

A szakmai vita azóta is folyik errôl az esetrôl. "A súlykülönbség egyáltalán nem bizonyítja a jelentôs idôkülönbséggel történô második megtermékenyülést" – érvel Métneki Júlia biológus az Ikrek könyve címû, 1997-ben kiadott munkájában. Szerinte ugyanis az ikrek olykor tetemes születéskori súly- és méretkülönbsége korántsem ritka, és nem az akár hónapokkal eltérô idôpontokban bekövetkezô fogamzásoknak, hanem a magzatok eltérô méhen belüli fejlôdésének tulajdonítható. Ilyen fordul elô akkor is, ha az egyik magzat elônytelenebb helyre ágyazódott be a méhben, és ennek következtében nem megfelelô a vérellátása. A már idézett Bujdosó Györgyi szerint viszont mégiscsak "elôfordulhat, hogy a béranyaságot vállaló nô terhessége közben még egyszer megtermékenyül". Ez olvasható legalábbis Apasági perek, apasági vizsgálat címû, kiadás elôtt álló könyvében.

A többapás ikerterhességek száma egyébként szerinte hamarosan növekedni fog. Ennek okát például a mesterséges megtermékenyítések mind elterjedtebb gyakorlatában látja. Hogy miként növelné a több lombikbébi a bizonytalan kimenetelû apaságot, erre már eddig is mutatkozott példa. A kilencvenes években a holland Wilma és Willem Stuart – miután évekig hiába próbálkoztak hagyományos módon a gyermekáldás feltételeinek megteremtésével – a mesterséges megtermékenyítés mellett döntöttek. A sikeres beültetés eredményeképp kétpetéjû fiúikrek jöttek a világra. Csakhogy a "fehér" házaspár meglepetésére az egyik fiú félvér volt, és – mint azt a vizsgálati tesztek igazolták is – kétségtelenül más apától is származott. A rejtélyt a beavatkozást végzô intézmény töredelmes beismerô vallomása oldotta fel: ezúttal nem az anyuka vétette el a szexuális illemet, hanem az intézet munkatársa cserélte össze a spermiumokat ôrzô pipettákat.

Leggyakoribb a kettesiker-terhesség, de hármas, négyes, sőt ennél "magasabb számú" terhességek is előfordulhatnak. Az ikerterhességek az ún. Hellin-szabály szerint a következő módon ismétlődnek: minden 85. terhességre jut egy kettős terhesség, minden 85. a négyzeten terhességre jut egy hármas, és minden 85. a köbön terhességre jut egy négyes terhesség. Valószínűleg az ikerterhességek gyakorisága 20-30 százalékkal több, mint amit észlelünk, de az egyik megtermékenyített petesejt korán elhal, így a terhesgondozás megkezdésekor már csak egyes terhességet észlelünk.

Az ikrek lehetnek egypetéjűek. Ez azt jelenti, hogy a picik azonos neműek lesznek és örökletes tulajdonságaik is megegyeznek. Egyetlen petesejtből keletkeznek: a petesejt a megtermékenyítés után különböző időpontban válhat két vagy több teljes értékű részre. Ha néhány órával a megtermékenyítés után szétválnak, akkor két külön burokban fejlődnek és két placentájuk (méhlepényük) lesz. Ha később történik a szétválás, akkor egy közös placentájuk van, mely mindkét - közös burokban fejlődő - magzatot táplálja. (Ebben az esetben gyakori a torzulás és a szülési komplikáció.)

A kétpetéjű ikrek csak annyiban hasonlítanak egymáshoz, mint általában a testvérek. Lehetnek azonos és különneműek. Két pete megtermékenyítésével keletkeznek. A két vagy több pete származhat az egyik vagy mindkét petefészekből, egyidejű ovuláció folytán; két placenta és két magzatburok fejlődik.

Néhány szó a sziámi ikrekről.
A sziámi ikrek egypetéjű, egy burokban fejlődő, egy lepényből táplálkozó ikrekből alakulhatnak ki. Minél később válnak szét az embriók sejtjei, annál komolyabb torzképződések jöhetnek létre. Születhetnek csak a bőrüknél összenőtt ikrek, akiknek a szétválasztása csupán plasztikai feladat, de előfordulhat a másik véglet is, amikor a két gyermekben csak egy életfontosságú szerv (pl. szív, máj, vese) alakul ki, és ez táplálja mindkettőt. Ebben az esetben szétválasztásuk csak az egyik feláldozásával lehetséges, ám ha az érrendszerük nem szétválasztható, akkor műtétileg ezt sem lehet megoldani.

Ma már az ultrahang-diagnosztika miatt egyre ritkábbak az ilyen rendellenességek, de természetesen előfordulhatnak, hiszen az ultrahang sem teljesen objektív vizsgálati eljárás.

Egy szicíliai anya koraszülött nyolcas ikreket hozott világra, a kisbabák közül csupán hat van életben. Az anyuka termékenységi gyógyszereket szedett, az ikreket a gyógyszereknek köszönheti.

. Az anyuka termékenységi gyógyszereket szedett, az ikreket a gyógyszereknek köszönheti

A 31 éves Mariella Mazzara szülési fájdalmai szerdán jelentkeztek először, akkor egy kislányt hozott világra. Az orvosok a szülés késleltetésén fáradoztak , mivel a hét hónapos magzatok még fejletlenek voltak , de vasárnap újból jelentkeztek a szülési fájdalmak. Mariella egy fiút hozott világra, és az orvosok úgy döntöttek, hogy a többi hat gyermeket császármetszéssel segítik világra.

Az ANSA hírügynökség szerint az egyik kisfiú a szülés után kevéssel meghalt, egy kislány pedig hétfőn véralvadási problémák miatt hunyt el. Mindegyik kisbaba súlya nagyon kicsi, 500 grammot nyomnak. A szülést túlélő gyermekek közül négy lány és két fiú ,a milánói Niguarda kórházban ápolják őket.

Koraszülés

Koraszülésnek nevezik a terhesség 35. hete előtti szüléseket. Kettes ikrek esetében 25-35 százalékos az esély a koraszülésre, hármas ikrek esetében az esély nő, négyes vagy több ikrek esetében biztos a koraszülés. Termékenységi gyógyszerek használata, vagy a mesterséges megtermékenyítés növeli az ikrek születésének esélyeit.

A Mazzara család hat évnyi sikertelen gyermeknemzési kísérletezés után szánták el magukat a termékenységi gyógyszerek alkalmazására. A szakértők bírálták a termékenységi terápiát, mondván egy elővigyázatosabb megfigyelés megakadályozhatta volna a nagyszámú iker fogantatását.

A család visszautasította az orvosok tanácsát, miszerint néhány embriót kivennének az anyából, így a többi magzat életbemaradási esélye jelentősen növekedne. A koraszülött gyermekek életben maradási esélyei kicsik, a pozitív példa azonban létezik: 1998. decemberében Houstonban ugyancsak nyolcas ikrek születtek a termékenységi gyógyszeres terápia következtében, közülük heten elérték az egyéves kort.

Ikerkutatás