Körülbelül hatezer élő nyelvet ismerünk a világon - és ezek legalább felét súlyos veszély fenyegeti. A világ minden részén nyelvek enyésznek el. Mi több, egy tudós kijelentette, hogy a nyelveket inkább veszélyezteti a kihalás, mint a madarakat vagy az emlősöket. Steve Sutherland, a Kelet-angliai Egyetem professzora kiszámította, hogy a legutóbbi ötszáz esztendőben a nyelvek 4,5 százaléka halt ki - míg a madaraknak csak 1,3, az emlősöknek pedig 1,9 százaléka.
Mintegy háromszáz nyelvet beszélnek egymilliónál többen. Ezek az egészségesek - a mandarin kínai, az angol és a spanyol a legelterjedtebb. Tíz nagy nyelv a föld népessége csaknem felének az anyanyelve.
A világon létező nyelvek közepes lélekszáma azonban csak hatezer - tehát a világ nyelveinek felét ennyien vagy még kevesebben beszélik.
A nyelvek az emberi önkifejezés egyéb formáihoz hasonlóan jönnek és mennek, több ezerrel történt már ez anélkül, hogy létezésének legcsekélyebb nyoma maradt volna. Csak igen kevés - például a baszk, a görög, a héber, a latin - tartott ki több mint kétezer éven át. Úgy látszik azonban, hogy eltűnésük üteme egyre gyorsabbá válik. Az UNESCO azt állítja, a nyelvek kihalási rátája már eléri az évi tízet.
A világon beszélt nyelvek adatbázisa, az Ethnologue szerint 417 nyelvet olyan kevesen beszélnek, hogy a kihalás előtti utolsó stádiumba ért. Emlékezzünk meg egy mondat erejéig a kameruni luo egyetlen élő beszélőjéről, a klamat utolsónak maradt képviselőjéről Oregonban, és a maroknyi lappról, aki Svédországban és Norvégiában a pitei nyelvet használja.