Széles körben ismert, hogy Cirill és Metód hozták létre a szláv ábécét. Ennek eredményeképpen a szlávoknak lehetőségük nyílt anyanyelvükön történő íráshoz és olvasáshoz. Ez hatalmas mérföldkő volt a kultúra fejlődésében.
Cirill (827-869) és Metód (815-887) Salonica (Szolun, Thessaloniki) városában születtek ismert katonacsaládban. Heten voltak testvérek. Metód az idősebb báty, Cirill a fiatalabb öcs volt. Felnővén Metód folytatta a családi hagyományt és katonai szolgálatba lépett. Kihasználva Feoktist eunuch segítségét és pártfogását, aki a család jó barátja volt, gyorsan haladt előre a szolgálatban és gyorsan elérte Szlaviny főparancsnokának posztját. Ennek ellenére rövid idő múlva otthagyva a katonai szolgálatot kolostorba vonult és apátként folytatta életét.
Cirill bátyjától eltérően minden idejét a művelődésnek szánta. Konstantinápolyban III. Mihály bizánci császár udvarában tanult. A legjobb tanároknál filozófiát, dialektikát, számtant, geometriát, retorikát, asztronómiát és idegen nyelveket tanult. A szlávon kívül ismerte a görög, arab, héber nyelveket is. Tanulmányainak befejezése után felöltötte a papi kámzsát és levéltárosként kezdte meg szolgálatát a Szent Szófia Székesegyházban. Hamarosan kolostorba történő visszavonulásról határozott. Azonban csak rövid ideig maradt elvonultan, mert visszahelyezték Konstantinápolyba a Egyetemre, ahol filozófiát oktatott (ezért kapta a „filozófus” ragadványnevet).
850-ben Bulgáriába küldték, ahol sok bolgárt térített meg a keresztény hitre. Számos és kimerítő utazásai után bátyjához, Metódhoz utazott és néhány évet eltölt szállásán a kolostorban.
860-ban Cirill és Metód együtt tettek utazást a kazárokhoz misszionáriusi és diplomáciai küldetéssel. 3 év múlva, pontosabban 863-ban a testvéreket Nagymorva Fejedelemségbe küldték, hogy a keresztény tanokat terjesszék szláv nyelven. Ebben az időszakban alkotja meg az ábécét Cirill. A mai napig a tudósok véleménye megoszlik, mivel senki sem tudja pontosan, hogy cirillica (kirillica) vagy glagolita volt az eredeti megnevezés. A cirillica (kirillica) Cirill (Kirill) (magasabb szerzetesi fogadalomig Konstantin) tiszteletére kapta az elnevezést. A glagolita elnevezést a szláv „glagol” szóból (ige) ered és szinte teljesen megegyezett a cirillica-val (kirillica-val), gyakorlatilag csak formai különbség volt. A már megalkotott ábécé felhasználásával fordított le Cirill és Metód néhány liturgikus könyvet görög nyelvről szláv nyelvre. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy akkoriban még csak a triglosszia három nyelvén (héber, latin, görög) létezett, létezhetett a Biblia. Cirill és Metód tevékenysége a német papság elégedetlenségét hívta ki, aminek következtében eretnekséggel vádolták meg őket.
866-ban a testvéreket Rómába hívták, ahol Cirill a Római Pápának II. Adorjánnak átadta Szent Kelemen vértanú földi maradványait, amit küldetésük ideje alatt Herszónban (Krim félsziget, Szevasztopol mellett) kutattak fel. Ezután II. Adorján pápa engedélyezte a szláv nyelvű liturgiát.
Sajnos a Római utazás tragikus véget ért. Cirill az érkezés után közvetlenül súlyosan megbetegedett. 869 február elején magasabb szerzetesi fogadalmat tett és új szerzetesi nevet vett fel, a Cirillt. Néhány nap múlva a fogadalom után elhunyt.
A tragédia után Metódot Morávia és Pannónia érsekévé szentelték. 870-ben Pannóniába látogatott, majd Moráviába. Moráviában ekkor a helyzet igen nehéz volt, mert a német papság továbbra is üldözte Metódot és tanítványait. Tevékenységük eredménnyel járt és sikerült 3 évre tömlöcbe vetni Metódot. VIII. János pápa mikor tudomást szerzett a bebörtönzésről, azonnali kiszabadítását követelte. Rövid időn belül kiszabadulva 874-ben visszaállították érseki tisztségében és folytatta szlávnyelvű istentiszteleteit.
884-ben Moráviába költözik, ahol életét a Biblia szláv nyelvre fordításával tölti.
885-ben Metód súlyosan megbetegszik. Április 19-én, ami Virágvasárnap volt éppen, kérésére átvitték a templomba, ahol megtartotta utolsó prédikációját. Még aznap elhunyt. 3 nyelven, szlávul, görögül és latinul tartották gyászszertartását.
A testvérek alkotta szláv ábécé használata Bulgáriában, Horvátországban, Szerbiában és a Kijevi Nagyfejedelemségben terjedt el. Manapság Cirillnek és Metódnak a világ számos országában emeltek emlékművet. Mind Keleten, mind Nyugaton szentként tisztelik őket. Oroszországban május 24-én a „Szláv kultúra és írásbeliség napja” ünnep keretein belül emlékeznek rájuk.